Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-06-07 / 23. szám
Politika 2000. június 7. 3 Tisztelt Ház Faji megkülönböztetés A. Nagy László Május második felében a szlovák kormány országos konferenciát szervezett a faji megkülönböztetésről, az antiszemitizmusról és az idegengyűlöletről. Ezekkel a problémákkal kisebb- nagyobb mértékben minden európai országnak szembe kell néznie, így Szlovákiának is. A besztercebányai kerületi bíró.- ságon több mint négy évig húzódott egy roma nemzetiségű polgár peres ügye, mert a bíró nem volt hajlandó elismerni, hogy a romák ellen elkövetett bűntettek a faji megkülönböztetés kategóriájába is besorolhatók. A bírónak nem volt igaza, az érintett egy hónappal ezelőtt megnyerte a pert. A félreértések elkerülése végett idézem A faji megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséről szóló nemzetközi egyezmény ide illő részét. E szerint „a faji megkülönböztetés kifejezésen ebben az egyezményben a faj, a bőrszín, a nemzetségi, a nemzetiségi vagy etnikai származáson alapuló olyan megkülönböztetést, kizárást, korlátozást vagy hátrányokozást fogjuk érteni, amelynek célja vagy következménye az emberi jogok vagy alapszabadságok elismerésének, használatának vagy megvalósulásának megakadályozása vagy korlátozása”. Az idézet alapján világos: ha valakit Szlovákiában csupán azért érne hátrányos megkülönböztetés, mert nemzetisége szlovák vagy magyar, illetve bőrszíne fekete stb., akkor ezekben az esetekben az illetők faji megkülönböztetést szenvednének. Az emberi jogok nemzetközi dokumentumai elfogadásának ügyében Szlovákia elég jól áll. A legtöbb fontos szerződést már ratifikálta, csupán egynek az elfogadása húzódik évek óta. A kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartájáról van szó; Meciar 1996-ra ígérte, s bár ma már 2000-et írunk, még mindig csak az ígéreteknél tartunk. E charta ratifikálása jelentős előrelépést jelentene a nemzetiségi nyelvhasználati jogok és gyakorlat terén. Úgy tűnik, a jelenlegi kormánykoalícióban is sokan nem értenek egyet jogaink bővítésével. Általában a hazai jogrendszer is megfelelően tesz eleget a nemzetközi elvárásoknak az emberi jogok rögzítése terén, de van néhány fontos kivétel. Hogy a legidőszerűbbet említsem: a szlovák alkotmány bevezető mondata különbséget tesz az államalkotó szlovák nemzet és a nem államalkotó nemzetiségi kisebbségek között. Az 1999-ben elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény óriási belpolitikai csatában született, sok mindenben hiányos és szűkre szabott. Azonban a romák vonatkozásában előremuÉrdemes lenne áttanulmányozni a magyarországi rendszert. tató - majdnem száz községben a roma nyelv hivatalos nyelvként is használandó. Nagy lendületet adhatna ez a roma nyelv, kultúra fejlődésének. Sajnos, a megfelelő feltételek kialakításában az elmúlt egy évben alig történt valami. Ami bennünket, magyarokat illet: a korábbi állapotokhoz képest csak a hivatali nyelvhasználatban történt előrelépés, a nyelvhasználat egyéb területein nem. Eltelt egy év, itt az ideje, hogy ismét megkezdjük küzdelmünket a magyar nyelv- használat törvényes kiterjesztéséért az élet egyéb területeire is. E kívánalom összhangban van az évekkel ezelőtt elfogadott, a nemzetiségek védelmét biztosító keretegyezménnyel s a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartájával. Szlovákiában hiányzik a nemzeti kisebbségek parlamenti és ön- kormányzati képviseletét biztosító jogi rendelkezés. Jelentős kisebbségeknek - romák, csehek, ruszinok, ukránok stb. - nincs parlamenti képviseletük. Nekünk, magyaroknak* van, de nem alanyi jogon, hanem azért, mert az MÍG3 teljesíteni tudta a választójogi törvény általános rendelkezéseit. Ugyancsak nem megfelelően biztosított a romák önkormányzati képviselete, valamint a szlovákoké ott, ahol számszerű kisebbségben élnek. Az önkormányzati választási törvény módosítása előtt érdemes lenne áttanulmányozni a magyarországi kisebbségi ön- kormányzati rendszert. A szerző a parlament emberjogi és nemzetiségi bizottságának elnöke. Egyhetes európai körutat tett az amerikai elnökválasztási kampányba, pontosabban: Al Gore támogatásába belefáradt Bili Clinton a múlt héten, azzal a szándékkal, hogy górcső alá vegye a világpolitika gondjait. Ez kőrútjának első állomásán, Lisszabonban azonnal sikerült is neki, a portugál vendéglátók arra biztatták, próbálja EU-nagyítón keresztül szemlélni a dolgokat, mielőtt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik. TA SR/EPA Duray Miklós: „Az összmagyarság legnagyobb szervezetéről van szó, ezért nagy felelősség hárul rá” Nem szabad kettészakítani a Világszövetséget Somogyi Tibor felvétele Malinak István _____________ A Magyarok Világszövetségének befejezetlen tisztújító küldöttgyűlése után Duray Miklós felfüggesztette tevékenységét az MVSZ-ben. Az MTI-nek adott nyilatkozatában ezt így indokolta: „Miután a Világszövetség elnökének megválasztását követően a jobb érzésű küldöttek kivonultak, ott olyan döntés született, amely úgy értelmezhető, hogy a Világszövetségnek határrevízióra kell törekednie... A határrevízió az MVSZ számára nemcsak megvalósíthatatlan feladat, hanem politikailag destabilizálja is a térséget...” Duray úr, ön, aki esélyes volt az MVSZ elnöki tisztére, visszalépett Boross Péter javára, mégis Patrubány Miklós lett az elnök. Emiatt és általában a küldöttgyűlésen történtek miatt csalódottnak érzi magát? Nehéz egyértelmű választ adni, az sem volna igaz, ha azt mondanám, hogy nem, és az sem, ha azt mondanám, hogy igen. Ugyanis várható volt, hogy Patrubány Miklós, aki már négy évvel ezelőtt megkezdte a kampányát, mindent megtesz azért, hogy az MVSZ elnöke legyen. Nem programmal győzött, nem átalakítási koncepcióvál, hanem demagógiával és a háttér megszervezésével. Azért léptem vissza Boross Péter javára, mert úgy gondoltam, hogy Patrubánynak az MVSZ szempontjából szerintem helytelen tevékenységét Boross személyiségével, vezetési és integrációs képességével ellensúlyozni tudjuk. Azért, hogy az MVSZ-et elindíthassuk a megújulás, átalakulás útján. Hát ez nem sikerült. Az elnökség tizenhárom tagja szintén felfüggesztette tevékenységét. Ön szerint fennáll a Világszövetség szakadásának veszélye? Szerintem nem lesz szakadás, a Világszövetséget nem lehet és nem is szabad szétszakítani. Nem abban kell gondolkodni, hogy mindazok, akik nem értenek egyet az MVSZ jelenlegi irányultságával, egy ellen- MVSZ-et fognak létrehozni. A mostani helyzet azt jelzi, intenzív tevékenységet kell kifejteni azért, hogy visszatérítsük a szövetséget az eredeti rendeltetése által megszabott útra. Viszont a tizenhármak egyes képviselőinek nyilatkozataiból egyértelmű, hogy ezt Patrubánnyal szinte elképzelhetetlennek tartják. Ő viszont aligha fog visszalépni, lemondani. Össze lehet hívni egy újabb küldöttgyűlést? Ez a küldöttgyűlés nem fejeződött be, ezért mindenképpen be kell fejezni. Sok bonyodalom lesz még akörül, hogy mi érvényes a mostani küldött- gyűlésből, és mi nem. Magát az elnökválasztás négy fordulóját kétségbe vonni nem lehet, egyéb lehetőségen kell elgondolkodni, az MVSZ-nek van egy alapszabálya is. A világ- szövetség elméletileg 52 ország területén működhet, ebből 37-38 országban fejt ki tevékenységet. Az ezekben az országokban élő magyarok egy része - beleértve a szlovákiaiakat, a kárpátaljaiakat, a szlovéniaiakat és a vajdaságiakat - már kifejezte azt a véleményét, hogy felülvizsgálják tagságukat az MVSZ-ben, mert sok mindennel nem tudtak egyetérteni. Többek között a küldöttgyűlést megelőző régiógyűlésen olyan élményekben volt részünk, amelyek jelezték: az az akarnok csoport, amely Patrubány körül toborzódik, teljes egészében át szeretné venni a Világszövetség egész vertikumát. Amivel nem lehet egyetérteni, egyrészt azért, mert ez ellentmond az MVSZ rendeltetésének, másrészt a szövetséget a politika síkjára tereli. Hiszen az MVSZ Erdélyi Tanácsa tulajdonképpen megegyezik azzal xa társasággal, amely az RMDSZ-en belül a jelenlegi legitim vezetés elmozdítására, megdöntésére törekszik, és kimondottan politikai tevékenységének háttértámogatójaként akarja felhasználni a világszövetséget. Ha már a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget említette, egyértelművé kell tenni, hogy Patrubány a Tőkés László nevével fémjelzett szárnyhoz tartozik. Viszatérve a nyilatkozatokhoz: az is kitapintható volt, hogy az elégedetleneknek például nem az említett Tria- non-nyilatkozattal van a legnagyobb bajuk, hanem Patrubány személyével. Mindig van egy pont, amely körül a problémák csoportosulnak, s ez esetben ennek valóban Patrubány Miklós a megjelenítője. Szerintem az a baj, hogy Tőkés László püspök úr tartja védő kezét Patrubány feje fölött, ami nem vet jó fényt az ügyre, egyrészt azért, mert nem hiszem, hogy a püspök úrnak ilyenfajta politikához kellene adnia a nevét, másrészt pedig a püspök úr nevével Patrubány bárhol visszaélhet. Ami a Trianon-határozatot illeti: Magyarország is nehéz helyzetbe került, Martonyi külügyminiszternek azonnal cáfolnia kellett, másrészt ez a legmedi- alizálhatóbb téma, ebbe fognak mindenütt belekötni a magyarellenes erők. Én a Trianon-ügyet részletkérdésnek tekintem, mert csak annak a következménye, amiről eddig beszéltünk. Ha valaki úgy akar megszerezni egy pozíciót, hogy nem válogat az eszközökben, akkor olyanokhoz is nyúlhat, amelyek idegenek a Világszövetségtől, ráadásul politikailag beláthatatlan következményük lehet. Patrubány azoknak a támogatásával tudott most győzni az elnökválasztáson, akik az MVSZ-et olyanfajta nemzetpolitikai megnyilvánulási fórumnak tekintik, ahol minden bajunkat el lehet sírni. De a Világszövetségnek legalább annyira politikusán kell viselkednie, mint a magyar kormánynak vagy a magyar diplomáciának. Hiszen az összmagyarság legnagyobb szervezetéről van szó, s ezért nagy felelősség hárul rá. « Orbán Viktor nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar kormány fa- voritja Boross Péter volt. Tehát a tizenhármak és a magyar kormány álláspontja összecseng. Ön szerint az Orbán-kormány gyakorolhat-e valamilyen nyomást? A kormány beavatkozni nem tud a Világszövetségbe, maximum elhatárolhatja magát tőle. Nem zárhatja el a pénzcsapot? Csak akkor, ha törvényes oka van rá, másképp nem, legalábbis ami ezt az évet illeti. Egyébként olyan problémák is felmerülhetnek, amelyek gazdálkodási zűrzavarhoz vezethetnek az MVSZ-ben, mivel kétségbe vonható, hogy a küldöttgyűlés határozatképes volt, amikor elfogadták a költségvetést. Patrubány azt állítja, hogy határozatképes volt, mások azt, hogy már nem volt az. Világszövetség Markó Béla nyilatkozata A trianoni szerződésről elsősorban a magyar kormánynak kell nyilatkoznia, mivel ez az államok közti viszony kérdése - hangsúlyozta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Az MVSZ küldöttgyűlése olyan határozatot hozott, hogy kezdeményezi a magyar kormánynál és a nemzetközi szervezeteknél „a trianoni diktátum felülvizsgálatát”. Markó leszögezte: „A világszövetség olyan civil szervezet, amely megfogalmazhat ugyan különböző politikai véleményeket, de ezeket semmiképpen nem úgy kell értelmezni, mint ha egy politikai párt fogalmazta volna meg.”.Az MVSZ küldött- gyűlését Markó úgy értékelte, hogy „újabb esélyt sikerült, sajnos, eljátszani azzal, ami ott történt. A világszövetség az a szervezet lehetett volna, ahol ideológiától, politikai véleménytől, országtól, lakhelytől függetlenül minden magyar együtt lehetett volna... Elkeserítő, hogy a világszövetségben évek óta kiszorítósdi és éppen ellenkező irányú folyamat zajlik, mint amilyenre szükség lenne...” Az RMDSZ elnöke szerint nem lehet úgy elemezni a történteket, hogy a világszövetségben Erdély okozott volna szakadást. „Hogy esetleg éppen erdélyiek azok, akikre a világszövetségben a jelek szerint nagyon sokan haragszanak, az nem azt jelenti, hogy valaki is ott Erdély képviseletében járt el - jól vagy rosszul. A világszövetségben megoldatlan a képviselet kérdése, tehát az erdélyi képviselet sem egy széles körű döntés vagy konzultáció nyomán jött létre” - szögezte le. Markó nyomatékkai szólt arról, hogy kívülállóként nyilatkozik a világszövetségben történtekről. „Azt hiszem, az is jellemző, hogy az RMDSZ elnökének, sajnos, kívülállóként kell nyilatkoznia” - mondta.
