Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-06-07 / 23. szám
4 2000. június 7. Háttér - Hirdetés Lengyelország Buzek tévedése Lengyelországra is érvényes: a kormányválság igazi oka nem az, amiért kirobbant. Jerzy Buzek kormányfő felfüggesztette a 260 tagú varsói belterületi önkormányzat működését, és kormánybiztost nevezett ki a leggazdagabb kerület élére. Ez csak az utolsó csepp volt a pohárban a kisebbik koalíciós partner, a Szabadság Uniója (UW) számára. Az UW ezt követőenjelentette be, hogy miniszterei kilépnek a kormányból, és érvénytelennek tekintik a koalíciós szerződést. Buzek a kilépést nem fogadta el, s kezdődött az ilyenkor szokásos politikai huzavona. A kormányfő a távozását sürgető hangokra reagálva kijelentette: szívesen átadja helyét, ha ez az ára annak, hogy fennmaradjon a jelenlegi jobboldali koalíció. A válság megoldására független politikai elemzők többféle forgatókönyvet is felvázoltak (lehet, mire az írás megjelenik, már a megállapodást is tető alá hozzák), de két dolog van, amit igazából lényegesnek tartanak. Az egyik: a válságot mielőbb meg kell Oldani, mert a késlekedés veszélyeztetheti Lengyelország uniós csatlakozását. A másik: amiről oly sokat beszélnek, amivel oly sokat fenyegetőznek, vagyis az idő előtti választások kiírása lényegében senkinek sem érdeke. Sem a kormánykoalíciós pártoknak, mert minden bizonnyal veszítenének, sem az erős baloldali ellenzéknek, mert annak az az érdeke, hogy kényelmesen kivárja, amíg a mostani koalíció befejezi a megkezdett reformokat. Az UW azt követeli nagyobbik partnerétől, Buzek pártjától, a Szolidaritás Választási Akciótól (AWS), hogy fegyelmezze meg pártjának parlamenti képviselőit, akik szívesen járnak külön utakon. Lényegében arról van szó. hogy az AWS- honatyák nem értenek egyet az UW gazdaságpolirikájával. Márpedig a „kicsi” UW nagynevű csapattal vesz részt a kabinetben: Leszek Balcerowicz (pártelnök) miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, Bronislaw Geremek küiügy-, Janusz Onyszkiewicz nemzetMielőbb az EU-ban szeretné látni Lengyelországot. védelmi, Hanna Suchocka igazságügyi és Tadeusz Syryjczyk közlekedési miniszter, továbbá négy államtitkár. Az UW nélkül a nagyobbik partner, az AWS csak kisebbségi kormányt alakíthatna, ami aligha lehetne tartós, ráadásul maga az AWS önmagában is bizonytalansági tényező, ki tudja, meddig marad egyben a jobboldali pártok, szakszervezetek választási célból alakult szövetsége. Rendkívül érdekes a lengyel helyzet, igazából nem volt szükségszerű a mostani válság. Jerzy Buzek két és fél éve van hivatalban, ilyen hosszú időt a lengyel rendszer- váltás óta egyetlen kormányfő sem bírt ki, ugyanakkor a rendszerváltás óta egyetlen kormányfőnek sem süllyedt ilyen alacsonyra a népszerűségi mutatója. Egyes lapvélemények szerint Buzek előtt gyakrabban váltották egymást a kormányfők, s minden csere csak erősítette a kabinet iránti bizalmat. Lehet, a hatvanéves vegyészprofesszor úgy kénytelen távozni, hogy lényeges hibát nem vétett, sőt. Bekormányozta Varsót a NATO-ba, s egyszerre négy olyan nagyszabású reformba kezdett, amelyek közül egy vagy kettő is próbára tette volna bármely kormány erejét. A sietség oka egyrészt az, hogy Buzek mielőbb az EU-ban szeremé látni Lengyelországot, másrészt négy év alatt szerette volna pótolni mindazt, amit az előző baloldali kormány elmulasztott. Kritikusai azt vetik Buzek szemére, hogy a nagy sietség miatt nem készítették elő alaposan a reformokat. De tény, hogy megvalósították a közigazgatási, az okatási reformot, s megkezdődött az egészségügyi és a nyugdíjreform. A gazdasági helyzet stabilizálódott, már az élénkülés jelei is mutatkoznak. Amit Buzek szemére vernek, az elsősorban a 14 százalék körüli munkanélküliség, valamint az, hogy nem tudta sikeresen felvenni a harcot a növekvő bűnözés és korrupció ellen. Buzek tehát mindenáron bizonyítani akart, azt hitte, a lakosság is feltétel nélkül támogatja a gyors reformokat. (-nák) A leglatinabb japán Harmadszor is a leglatinabb japánnak nevezett Alberto Fujimori lett Peru elnöke, amit elismerésre méltó fegyvertényként lehetne elkönyvelni, ha nem csúfítaná annyi, kicsinek egyáltalán nem nevezhető szépséghiba. Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok - egyébként ez ad nemzetközi jelentőséget az ügynek - a május utolsó vasárnapján megtartott második forduló után azonnal jelezte: érvénytelennek tekinti ezt a fordulót, Fujimori nem tudhat a magáénak semmiféle legitimitást. A washingtoni külügyi szóvivő szerint Fujimori hozzáállása komoly veszélyt jelent a latin-amerikai térség demokráciMaga Izrael is hozzájárult ahhoz, hogy Libanonban destabilizálódjon a helyzet Új helyzet, új veszélyek Görföl Zsuzsa _______________ Iz rael órák alatt kivonult Dél-Li- banonból, s ezzel a sajátos közel- keleti viszonyok között sikerült elérnie, hogy növekedjen a feszültség a határtérségben. Az ellenség rajtaütésszerű távozása Bejrútban és Damaszkuszban is feltűnő tanácstalanságot idézett elő. Az azóta zajló inkább kisebb, mint nagyobb, de idegesítő incidensek azt bizonyítják, hogy okkal. Izrael lakosságának döntő része ünnepelt, az arab országokon s főleg a palesztin közösségeken végigsöpört a diadalérzet - és gyorsan alábbhagyott. Az ENSZ aggódik, elszántan törekszik az új veszély enyhítésére, de lényegében tehetetlen. Az új helyzetből kizárólag azok a szélsőséges erők profitálnak, amelyek annak idején kiprovokálták a biztonsági övezet kialakítását, s amelyek semlegesítése végső soron Bejrút és Damaszkusz érdekeit is szolgálta volna - majd, ha már segítségükkel legalább egy icipici sarokba be tudták volna szorítani Izraelt. Annak idején valóban Izrael biztonságának megszilárdítása volt a cél. Más kérdés, hogy egy ország szuverenitásának megcsonkítása lehet-e eszköze bármely legitim cél elérésének. Libanon bonyolult, felekezeti alapokon nyugvó hatalmi struktúrája a hetvenes évekre teljesen felbomlott: a maronita keresztények, a drúzok, a szunnita és síita muzulmánok elkövették azt a „hibát”, hogy nem egyeztették születési rátájukat. A kidekázott rendszer összeomlásához azonban Izrael is hozzájárult a palesztinok elűzésével, közülük a legtöbben éppen Libanonban kerestek menedéket. Amellett, hogy a muzulmánok javára bil- lentették a mérleg nyelvét, fokozatosan beépültek a libanoni társadalomba. Elsősorban fegyveres ere- jüket kihasználva, jelentős befolyásra tettek szert, s egy nagyon radikális színt vittek fel a politikai palettára. Bejrút nem tudta megakadályozni a palesztin kommandók sorozatos támadásait izraeli célpontok ellen, s erre Izrael 1978 márciusában a Litani-akcióval válaszolt; a már javában zajló polgár- háború zűrzavarát kihasználva az izraeli erők egészen a fővárosig Izraeli katona a feloszlatott Dél-libanoni Hadsereg (SLA) tagjai és családjuk körében próbál rendet tartani. Az SLA-tagok az izraeliek kivonulása után szintén Izraelbe menekültek, mert a libanoni kormány hazaárulóknak tartja őket, és kilátásba helyezte a felelősségre vonásukat. TA SR/EPA-felvétel A Hezbollah már Bejrút és Damaszkusz számára is kényelmetlen. nyomultak. A későbbi nemzetközi beavatkozás csak rontott a helyzeten, s a feszültség azután sem enyhült, hogy a palesztin vezérkarnak és fegyveresei nagy részének 1982-ben végül is el kellett hagynia Bejrútot, a „legnagyobb palesztin várost”. A délen maradt palesztinok az Irán által támogatott síita Hezbollah sorait erősítették, Izrael „nyugtala- nítása” folytatódott. Három évvel később ez vezetett a biztonsági övezet „hivatalos” létrehozásához. S hogy a kép még zavarosabb legyen, meg kell említeni: Szíria is hatékonyan részt vett a radikális erők támogatásában. Damaszkusz ekkor már Bagdad haragosa volt, tehát Teherán védencei mellé állt. Ráadásul Szíria mindig is úgy viszonyult Libanonhoz, mint gyám a gondjaira bízott kiskorúhoz. Végeredményben jól jött neki ez az önkényesen létrehozott dél-libanoni zóna, amelynek felszámolását az ENSZ is folyamatosan követelte. Kellett egy évtized, hogy megszülessen a változás esélye. A palesztin-izraeli tárgyalások ténye - a szerény eredmények ellenére - végül is elvezetett a szíri- ai-izraeli tárgyalásokhoz, s Damaszkusz természetesen kijátszotta a libanoni kártyát: feltétel nélküli kivonulást követelt Izraeltől a Golánról és Dél-Libanonból egyaránt. Izrael álláspontja az volt, hogy ez utóbbi problémáról csak Bejrúttal hajlandó tárgyalni, míg Bejrút közölte: csak Damasz- kusszal egyeztet. Természetesen egyetlen célja volt a kifogásoknak: minél nagyobb engedményekre kényszeríteni Izraelt. Barak ekkor szánta rá magát a radikális lépésre - gyorsan hazavitte a „fiúkat”, s a védelmi vonalat a határ izraeli oldalára helyezte, tisztában lévén azzal, hogy nem kell sem szíriai, sem libanoni támadástól tartama. A Hezbollah pedig most már Bejrút és Damaszkusz számára is kényelmetlen, sőt veszélyes. Ha a fanatikus harcosokat nem sikerül megfékezniük, annak politikai és diplomáciai következményei nagyon súlyosak lesznek számukra: gyengíteni fogják tárgyalási pozícióikat, megkérdőjelezik szavahihetőségüket. Nos, ezért nehéz megállapítani, hogy ebben a zavaros játszmában ki a nyertes, ki a vesztes, és mikor fordul a kocka. Vevőre várnak a júniusi üdülések utolsó szabad helyei TIP t r a v e 1 a helyes döntéseknek A TIP travel és a TATRATOUR, a két legnagyobb utazási iroda olyan ARAKAT KÍNÁL, AMILYENEKRŐL ÁLMODIK! 10-25%-os ÁRENGEDMÉNY ÜDÜLÉS RESZLETFIZETESRE HORVÁTORSZÁG Isztria - Opatia - Dalmácia 7x elszállásolás szállodában, leipanzió, medence 4090,-Sk-tól(]unGzept),5095,-Sk-tóli:jOLaug] 9x száloda, telpanzió, medenoe, szál. iqxlő\«( 13S90r Sk-to (jm, sspt),15716*- Sktí p, ajg) ájára nézve, s nevük elhallgatását kérő illetékesek szerint Washington felülvizsgálhatja kapcsolatait Peruval. Fujimori azt mondta, ettől nem tart, a két ország viszonya baráti, majd hozzátette: az elnökválasztást a perui alkotmánynak és törvényeknek megfelelően bonyolították le. A Peruban letelepedett japán szülőktől származó Fujimorit 1990-ben választották első ízben öt évre az ország elnökévé. Akkor személye valóságos „megmentének” tűnt a politikából és a baloldalból kiábrándultak szemében. A régióban azzal tett szert tekintélyre, hogy megoldott két, évszázados határvitát (Ecuadorral és Chilével), s hogy jó kapcsolatokat alakított ki Venezuelával és Kubával. Nézzük, miért a nagy felzúdulás, miért bírálta őt az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) is, amely megfigyelőket sem küldött a választásra, mondván, hogy az „se nem szabad, se nem igazságos”. Az AFP kommentárja szerint a perui elnökválasztás bizonyította, hogy az andesi ország két, nagyjából egyenlő táborra bomlott - nem annyira Fujimori politikája, mint inkább az ellenzék által tekintélyelvűnek, sőt diktatórikusnak minősített egyénisége és kormányzási stílusa miatt. A voksolásról a nemzetközi megfigyelők azért maradtak távol, mert úgy ítélték meg, hogy hiányoznak a szabad választás feltételei. Az első fordulót még április 9-én tartották, ekkor Fujimorinak nem sikerült megszereznie az abszolút többséget. A második helyen Alejandro Toledo végzett, aki csalárdnak nevezte a választást. Az 54 éves kecsua származású közgazdász, aki az USA-ban tanult, majd a Világbanknál dolgozott, hangsúlyozta: Peruban helyre kell állítani a demokráciát, különben elszigetelődik a nemzetközi közösségtől, kiváltképpen az Egyesült Államoktól és az Európai Unió néhány tagországától, köztük Franciaországtól és Nagy-Bri- tanniától. Toledo az első forduló után bejelentette visszalépését; ennek tudható be, hogy Fujimori 75 százalékos szavazataránnyal nyerte a 2. fordulót. Ugyanis sok választópolgár engedelmeskedett Toledo felhívásának, tönkretette szavazólapját, ráírva a „Nemet a csalásra” tiltakozó szöveget. Május 28-án, röviddel az urnák lezárása után több városban is erőszakcselekmények voltak, rengeteg sérülttel. Csak Limában 50 ezren gyűltek ösz- sze, hogy meghallgassák Toledót, aki elutasította a „semmis, érvénytelen" voksolás eredményét, és erőszak- mentes engedetlenségre szólította föl híveit, hogy ezzel szorítsák rá Fujimorit a lemondásra. Toledo eljárást kíván kezdeményezni a szavazás megsemmisítésére, az érvénytelen vok- sok nagy arányára hivatkozva. Követelései között szerepel az új választások kiírása, ehhez az ÁÁSZ-tól remél támogatást, (m) VKV-37
