Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-05-31 / 22. szám
Tanácsadó 2000. május 31. 11 Nyári ételek, italok Erdélyi uborkasaláta. Az uborkát hámozzuk meg, vágjuk vékony szeletekre, kissé sózzuk be, egy-két óra múlva nyomkodjuk ki, tegyük tálba. A salátalét ráöntve törött borssal, csemegepaprikával, kevés apróra vágott sarjadékhagymával, esetleg fokhagymával, apróra vágott mohafodrozatú petrezselyemmel ízesítjük. Olajjal vagy tejföllel leöntve szogáljuk fel. Lugosi paradicsom. Szeleteljük fel a paradicsomból, sózzuk, tegyünk rá szardíniaszeleteket, amelyekből a gerincet előzőleg eltávolítottuk. Majd hintsük meg zöldpaprikából és főtt tojásból vágott kockákkal. Citromlével, kevés törött fekete borssal ízesítve tálaljuk. Rendszeresen ápolni kell A hajtatott paradicsomot, ha jó minőségű termést akarunk, folyamatosan kell gondoznunk. Az oldalhajtásokat rendszeresen tördeljük ki. Lehetőleg már a 5-10 cm-es nagyságúakat távolítsuk el, hogy kisebb veszteség érje a növényeket. Az alsó, megsárgult vagy elszáradt leveleknek nincs jelentőségük az asszimilációs folyamatokban. Ezeket is rendszeresen tördeljük le, így jelentősen elősegíthetjük az érést. A virágok megtermékenyülését a zsinegek rázogatásával nagymértékben segíthetjük. Ezzel a pollen a porzókból jobban kirázódik, könnyebben és hamarabb kerülhet a bibére. A nagyon apró magvatlan paradicsombogyók a rossz megtermékenyülés miatt alakulhatnak ki. A rázoga- tást heti 2-3 alkalommal végezzük. Szellőztessünk rendszeresen, így nemcsak a léghőmérsékletet szabályozzuk, hanem a növény számára elhasználódott levegőt, amely oxigénben nagyon gazdag, és szén-di- oxidban szegény, friss levegőre cseréljük. Korszerű üvegházakban ezt CCL-trágyázással oldják meg. A heti két-három öntözés mellett napjainkban többször is párásítsunk. Ilyenkor a talaj felületét nedvesítsük úgy, hogy lehetőleg a növényekre ne menjen víz. Ha a bogyó színe sápadt, világos, akkor kevés káliumtrágyát használtunk. A fejtrágyázások alkalmával a nitrogénhez 1-2 dkg/m2 mennyiségben kénsavas kálit vagy olyan összetett műtrágyát használjunk, amely káliumot is tartalmaz. Kertészet és Szőlészet A szellős, ritka lombkorona növényvédelmi szempontból is kedvező Hajtásválogatás A kora nyári hajtásválogatás az alakító metszés kiegészítője. Elvileg ilyenkor eltávolíthatjuk fiatal fáink fő- és oldalvezérhajtá- sainak összes versenytársát, kivághatjuk az ikerhajtások valamelyikét és a korona belsejében növő, egymást keresztező, sűrű- sítő hajtásokat. A korona ilyen célú alakítását a jövő tavaszi fás metszés alkalmával is elvégezhetjük. Mostani beavatkozásunk azzal a veszély- lyel járhat, hogy időközben megsérül vagy megbetegszik a meghagyott, fontos szerepű hajtás, és tavaszra nem lesz miből válogatnunk. Ilyen megfontolásból elegendő az is, ha a kora nyári alakító zöldmetszés alkalmával az ikerhajtások valamelyikét (mert azokból később könnyen hasadó villás elágazás lesz) és néhány szemet szúróan kedvezőtlen állású hajtást távolítunk csak el. Általában nyolc-tíz hajtásnál többet ne vágjunk ki az alakítás alatt álló fa koronájából. A nyár végi (július végi - augusztus eleji) hajtásválogatás fő célja a szellős, napsütötte lombkorona kialakítása, amelynek vesszői jól beérnek, és ha gyümölcs is van a fán, az szebben színeződik, jobban beérik. A szellős, ritka lombkorona növényvédelmi szempontból is kedvező. Elsősorban a formátlan, beteg, sérült, kedvezőtlen helyzetű és a korona belseje felé növő hajtások közül válogassunk. Fontos, hogy a metszés a korona külső és belső felületén lehetőleg azonos mértékű legyen. Az összes ritkítás igen kedvezővé teszi a megmaradt hajtások fejlődését, az egész fa növekedését azonban csökkenti. Az idősebb koronarészekből hajtott, erőteljesen felfelé törő, laza szövetű vízhajtások (fattyúhajtások) zöldmetszésével legyünk óvatosak. A fattyúhajtások nagy számban való megjelenése a fa erőteljes megújulási kényszerének és képességének a jele, vagy a szakszerűtlen, barbár metszés következménye. Ebből következik, hogy ha ezeket megritkítjuk, akkor a megmaradók még erőteljesebben növekednek, illetve újabbak törnek ki. Ezért a faty- tyúhajtásokat inkább íveljük le, vagy metsszük levélkoszorúra. KbM A nitrogén a levelek, hajtások képzését, növekedését segíti elő A nitrogéntrágyázás A nitrogén fontos szerepet játszik a növények életében. Makroelem, azaz a vegetációs időszak alatt viszonylag nagy mennyiségben van rá szükség. A nitrogén a levelek, hajtások képzését, növekedését segíti elő, így a zöldségfélék, gyümölcsfák növekedésének elején elfogyott készleteket ajánlatos folyamatosan pótolni. Ezt fejtrágyázással valósíthatjuk meg. A fejtrágyázásra használt műtrágyák két nagy csoportra oszthatók: Az első csoportba azok tartoznak, amelyek nagyrészt vagy csupán nitrogént tartalmaznak (mono-nitrogéntrágyák). Ilyenek az ammónium-nitrát, karbamid, mikramid, mészammón- salétrom (pétisó), Fitohormon N (nitrogén). A másik a komplex műtrágyák csoportja, amelyek a nitrogénen kívül más makro- és mikroelemeket is tartalmaznak (magnézium, vas, cink stb.) Ezek közé tartoznak a Volldönger, Wuxal, Peretrix 1, 2, 3, Buvifer, Osmocote, kálium-nitrát. A mono-nitrogéntrágyáknak mellékhatásaik is vannak, amelyek befolyásolják a talaj kémhatását. Nagyon savanyít a karbamid, kevésbé az ammóni- umnitrát, s meszez a pétisó. Ezt a felhasználáskor vegyük figyelembe. A mellékhatásokon kívül a nitrogéntrágyázásnak káros hatásai is lehetnek: ♦ ha a N-t oly mértékben túladagoljuk, hogy eltolódik a megfelelő nitrogén-foszfor-káli- um arány, akkor a buja növekedés mellett virágelrúgásokra, termékenyülési problémákra is számíthatunk; ♦ a túladagolás következtében növényeink a betegségekre is fogékonyabbak lesznek; ♦ a legsúlyosabb esetekben növényeink megperzselődnek, kiégnek. A nitrogén hasznosításához, a növényekbe való beépüléséhez napsütésre van szükség, ezért hosszan tartó borús idő után vagy előtt ne adagoljuk. -kMegkérdeztük a szakértőt El lehet osztani a házat? Van egy családi házunk, és azt szeretném tudni, hogyan oldható meg, hogy a fele házban én lakjak a gyerekekkel, a másik felében pedig a férjem. A ház elosztható, mert van elöl és hátul is bejárat. Jelenleg a férjem beleegyezne, hogy külön lakrészben lakjon, csak attól félek, egykét hónap után meggondolja magát. Szeretném, ha a ház hivatalosan is el lenne osztva. Arra a kérdésére, hogy mikor adjon be egy vagyonelosztási keresetet, egyértelműen azt kell, hogy válaszoljam: a volt házastársi közös vagyon elosztása nem tartozik a házassági bontóper (válás) tárgykörébe. A válás folyamán két dologról lesz szó: 1. arról, hogy a házastársak közötti viszony annyira meg- romlott-e, hogy a házasság már tovább nem tudja betölteni társadalmi funkcióját, és 2. hogy kinek ítéli oda a bíróság a kiskorú gyermeket (gyermekeket), valamint hogy a másik szülőnek milyen mértékű a tartási kötelezettsége. Ha a valamikori házastársi közös vagyonról van szó, ez ügyben vagy megegyeznek, vagy nem. Tehát a törvény Előnyben részesíti a megegyezést, amely megtörténhet egy írásbeli megállapodás, esetleg szerződés formájában is. Ha nem tudnak megegyezni, három Szabó Elena jogász év áll a rendelkezésükre, hogy vagyoni igényüket a bíróságon érvényesítsék. Hangsúlyozom azonban, a házassági vagyont érintő kérdések külön per tárgyát kell, hogy képezzék. Egy épület reális eloszthatóságát az 50/1976 Zb. törvény (Sta- vebny zákon) alapján kell megítélni, főleg arra kell ügyelni, hogy az elosztással keletkezett részek külön dolgoknak minősüljenek a Polgári Törvénykönyv 118. paragrafusa alapján. Logikus, hogy horizontálisan nem lehet e szerint az épületet elosztani, csak vertikálisan. Itt aztán a konkrét esettől függ, hogy milyen további esetleges kiadások keletkezhetnek azzal, ha valaki el akar osztani egy épületet, valamint hogy milyen szolgalmakat kell a másik részére létesíteni (vagy kell-e egyáltalán). Mindenesetre egy ingatlan elosztása, főleg egy házé, eléggé bonyolult dolog. Ezért úgy gondolom, először talán a válópert kellene lezárnia, aztán pedig egy ügyvéd segítségével érvényesíteni az igényét. Grafológia Jelige: „Komplex személyiségképet kérek magamról.” Ön boltíves kötési módot alkalmaz, melynek lélektani hátterében a takarás érezhető, belső életének lefedése mások elől. Tehát kifelé mást mutat, mint a belső igazi énje. A boltív túlhajtását sértett önérzete is megerősíti. Nézze meg a kis k betűjét! Ennek a betűjének hosszú kezdővonala sértettségére utal. Lelki sérelmeit képtelen volt feldolgozni. Ezt szintén megerősíti és bizonyítja a lefelé haladó soriránya, mely a depresszív hangulatairól árulkodik. Bartalos Mária grafológus Amibe most belekezd, az meghatározó lesz további életére. Nyugalomra, toleranciára, gondoskodó légkörre, szeretetre, elismerésre van szüksége környezete részéről. Ha ez megadatik Önnek, akkor érvényesülni tud később is. Gyermeklélektan Jelige: Motiváció. „Pedagógus vagyok, s pályafutásom alatt már néhány gyereket elküldtem pszichológushoz. Zömüknek tanulási nehézségei voltak, többnél azt állapította meg a pszichológus, hogy nem motiváltak a tanulásra. Ilyen esetben mit tehetek?” Az emberi lény csecsemőkorától mintegy hétéves koráig igen nagy kedvet és hajlandóságot mutat a tanulásra. Iskolába kerülése után ez a kedv rohamosan csökken, és a középiskolában már nagyon sok gyerek utálja az iskolát. Nagy szerepet játszanak a családi, környezeti tényezők. A családi nevelés két csatornán hat a gyerek iskolai életére: befolyásolhatja magát az iskolai teljesítményt, és nagy hatással lehet a motivációra. Egyes kutatások szerint a szülők iskolai végzettsége inkább befolyásolja a gyermek iskolai teljesítményét, mint anyagi helyzetük. Egy társadalmi réteghez tartozás meghatározhatja a nyelv- használat sajátosságait, meghatározhatja, hogy a gyermek milyen könnyen tudja megjegyezni és alkalmazni az iskolában hallottakat. A szülők aspirációi is nagymértékben befolyásolják a gyermek teljesítménymotivációját és iskolai munkáját. Általában minél magasabb társadalmi rétegbe tartozik a szülő, annál fonDr. Hadas Katalin tosabb számára, hogy a gyereke jól tanuljon. Ugyanakkor áz is tapasztalható, hogy az integrációra törekvő családok számára is fontos lehet, hogy gyermekük alkalmazkodjon az iskola követelményeihez. A serdülők napjainkban azt a tapasztalatot szűrhetik le, hogy iskolai előmenetelük nem feltétlenül segíti társadalmi előbbre jutásukat. Ráadásul a tömeges ifjúsági munkanélküliség is értelmetlennek tünteti fel a tanulást a felsőbb osztályokban és a középiskolákban. Következő tényező az intelligencia, melynek az iskolai eredményességgel való összefüggését a kezdet kezdetétől fogva vitatják. Az iskolai teljesítmény és az intelligencia összefüggésére vonatkozó álláspont attól is függ, ki mit ért intelligencián. A gyerekek sokkal könnyebben elsajátítják a tananyagot, ha össze tudják kapcsolni élményeikkel. Meg kell még említenünk, hogy a motiváció csak kritikával kezelhető külön tényezőként, ugyanakkor számos szociálpszichológiai kutatás utal rá, hogy a motivációt a tárgytól viszonylag független körülmények is alakítják. Közismertek azok a kutatási eredmények, amelyek szerint azok a diákok, akik pénzt kapnak osztályzataikért, kevésbé motiváltak a tanulásban, mint azok, akik nem. Hasonló okoknak tulajdoníthatjuk egyébként a tanulási motiváció csökkenését az iskolába kerüléstől kezdve. Az ismeretszerzés az egyén számára egy más viszonyrend- szerbe ágyazódik, ez pedig jelentősen alakíthatja az ismeretszerzéshez kapcsolódó motívumait. A motiváltság sokféleképpen növelhető a tanulmányi munkában, olyan módszerek segítségével, amelyek spontán érdeklődésnek adnak helyet, és a munkát segítik összekapcsolni a megtanulandó anyaggal. A feladatok megoldásában igen nagy jelentősége van a megoldásra vonatkozó önbizalomnak vagy a hiányának. A gyerekek énképét többféle tényező alakítja. A családi elvárások és minősítések már korán megteremtik az énkép és önértékelés alapját. A gyerekek iskolához való viszonyát befolyásolják az iskolai feltételek is. Ezek közé tartoznak a nevelési-képzési célok, a tananyag, a tanítás módszerei.
