Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-27 / 297. szám, szerda
Kultúra ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 27. ÚJ KÖNYVEK Hannah Arendt Kari Adolf Eichmann 1961-es jeruzsálemi peréről szóló tudósításainak javított és bővített kiadását magyarul is kezükbe vehetik az olvasók. Az eredetileg a New Yorkerben publikált cikkekből összeállított könyv témája a theodicaea gondolatkörében mozgó európai filozófiai hagyományban szükségképpen irracionálisnak tetsző gonoszság fogalma, ahogyan az európai történelem katasztrófája során egy ember tevékenységében testet öltött. Arendt, aki az említett újság tudósítójaként végigülte a tárgyalásokat, szemtanúként számol be Eichmann viselkedéséről, gondolkodásáról, szembesítve ezzel az olvasót történelmünk feldolgozatlan vagy csak többé-kevésbé feldolgozott fejezetével. Fiatal előadóművészek hangversenye Pozsony. Holnap 18 órától a pozsonyi vár koncerttermében a Fiatal Előadóművészek Fóruma elnevezésű koncertciklus idei évfolyama Bernadetta Sunavská orgonaművész és Pavel Brslík tenor hangversenyével fejeződik be. A műsoron Johann Sebastian Bach, Ivan Parik, Adolph Adam és Alessandro Stradella művei szerepelnek. (SITA) Ösztöndíjak újságíróknak és diákoknak Individuális ösztöndíjakat kínál a Nyitott Társadalomért Alapítvány (Open Society Fond) azon 50 év alatti aktív újságíróknak, valamint negyed- és ötödéves újságírás szakos hallgatóknak, akik külföldi vagy belföldi tanulmányok során, részképzéseken, szemináriumokon szeretnék elmélyíteni ismereteiket. Az ösztöndíj fedezi az oktatás költségeit a kiválasztott intézményben, ugyanakkor nem vonatkozik az útiköltségre, a szállásköltségre, valamint a megélhetési költségekre. A pályázatokat február 28-ig lehet benyújtani, további információk az alapítvány irodájában kérhetők (Bastova 5, Pozsony). (SITA) Német oktatási nyelvű egyetem indul Budapest. A tervek szerint a jövő év második felében vagy 2002 elején nyitná meg kapuit a hallgatók előtt a magyarországi német oktatási nyelvű egyetem. A munkaanyagban egyelőr^ Duna Egyetem néven szereplő budapesti székhelyű oktatási intézményben a tervek szerint a diákok egyharmada magyar, egyharmada német ajkú lenne. Az intézmény ugyanakkor a közép-európai régió országaiból - Szlovákiából, Horvátországból, Lengyelországból, Szlovéniából, Romániából - is befogadja majd a hallgatókat. A diákok összehasonlító államjog, nemzetközi tanulmányok, közgazdaság- tan, bölcsészetfilozófia-államelmélet karon folytathatják a tervek szerint tanulmányaikat. (MTI) Magyar nyelvű elektronikus könyvkiadó Megkezdte szolgáltatását az első magyar nyelvű elektronikus könyvkiadó, a Vikk.net. A www.vikk.net weboldalon szépirodalom és szakirodalom is megtalálható. Az e-könyvtár látogatói hozzá is juthatnak a web-helyen publikált művekhez, természetesen a terjesztés és a kereskedés útja is virtuális. Már olvasható a weboldalon Chi Wicca alkotása, a NewS negyedek című érzelmes napló, Gligorics Teréz Szimultán című kisregénye, Szilágyi Vilmos Intim kapcsolatok című szakkönyve, Nógrádi Gábor Galambnagymama című gyermekkönyve, valamint Sztolár Miklós elbeszélés-gyűjteménye, a Jelzálogjog. (MTI) SZÍNHÁZ ________________POZSONY________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger 19 KIS SZÍNPAD: Lüiom 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Diótörő 14.30 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Báthory Erzsébet 18.30 MOZI POZSONY HV1EZDA: Királylány a malomból 2 (cseh) 13 Dínó (am.) 15,16.30 Charlie angyalai (am.) 18 Blöff (am.) 20.30 MLADOST: Boiler Room (am.) 15,17.30 Magnólia (am.) 19.45 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.) 18 Öcsém születése (cseh) 17.15 Temetetlen múlt (am.) 18.15 Cella (am.) 20.30 Metró (ff.) 20 Szurkolók lesen (szlov.) 19.30 KASSA ÚSMEV: A keresztapus (am.) 16, 18.15, 20.30 CAPITOL: Dínó (am.) 16,18 Amerikai szépség (am.) 20 DRUZBA: Bölcsek kövére 2 -A Klump család (am.) 15.30,17.45 Gladiátor (am.) 20 TATRA: Királylány a malomból 2 (cseh) 15.30 Űrcowboyok (am.) 17.45, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Dínó (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Shaft (am.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Outsiderek (am.) 15.30, 17.30 KTRÁI.YHF.I.MKC - PRIVÁT: Én és én meg az Irén (am.) 18 Hannah Arendt: Eichmann eruzsálemben - Túdósítás a onosz banalitásáról. Osiris radó, Budapest, 2000) Sütő András Káin és Ábel című drámája a kassai Thália Színház előadásában, Gáli László m. v. rendezésében „Miért, a kettő nem egy?”- kérdezi Arabella, a távoli csillagról jött szőke démon, amikor Ádám bemutatja neki két fiát, Káint és Ábelt, majd felszólítja, hogy válasszon egyet közülük. A két testvér egymáshoz és Istenhez való viszonya az első perctől kezdve világos a nézők előtt; akik ismerik a bibliai történetet, nagyobb meglepetést nem várva dőlnek hátra a székben. JUHÁSZ KATALIN Sütő parafrázisa azonban elgondolkodtató látószögeket kínál. Egy trilógia befejezéseként 1979-ben született a mű, amely virágnyelven íródott, és az önmagát istenségnek képzelő mindenkori hatalommal szembeforduló embert mutatja be, aki szerint „az alázat gyalázat”, aki nem hajlandó lehajtott fejjel szolgálni, és aki ragaszkodik álmaihoz, az elveszett éden valamüyen formában való visszaszerzésének lehetőségéhez. Az álomkergetés Sütő szerint mindig olyasvalaminek a megsejtése, ami végül társadalmi cselekvéshez vezet. A keretként szolgáló ószövetségi történet nemcsak a történelem előtti, hanem a mai világunk pusztulását követő időben való „kalandozásra” is alkalmas, bonuszként pedig ott találjuk egy szűk családi közösség viszonyrajzát, pszichológiai alapossággal formált jellemekkel. Az éle- medett korú Éva múltbéli félrelépése miatt örök bűntudatot érez, a „kígyómarta szívével” alkoholistává lett Ádám, a magát oltárépítőnek és Isten kedvencének tartó, fanatikus Ábel, a lázadó Káin, kinek „fejtartása, mint az oroszlánkölyö- ké”, és az Isten ajándékának hitt, valójában viszont a végső tragédia okozójává váló Arabella, akire Sütő a héber mitológiában talált rá - ők öten szigorú ok-okozati viszonyok mentén teremtenek drámát. Valamennyi szerep igazi jutalomjátékká vált a színészek számára, bár a kassai Thália Színház részéről meglehetősen merész választás volt ez a darab. A veretes szöveg ugyanis könnyen elsodorhatja a színészt a pátosz felé, vissza a hetvenes évek színházába, a közönség pedig, amellett, hogy nem azt a történetet kapja, amit várt, kénytelen első hallásra befogadni és megemészteni a súlyos, filozofikus gondolatokkal teli előadást. A madáchos motívumok, a Tragédiával való szellemi rokonság nem engedi azt sem, hogy túlmodernizált, hétköznapi nyelven életre keltett figurák lepjék el a színpadot, hiszen itt mégiscsak az első emberpárról és a kereszténység legelső lázadójáról van szó. Gáli László, a magyarországi vendégrendező szerencsére e két pólus között tudta tartani az előadást, a néző figyelme egy pillanatra sem lankad, mivel a darab szövegcentri- kussága és a puritán díszlet ellenére is mozgalmas, amit látunk. Ábel szerepében Öllé Erik tért vissza a társulatba, főiskolai diplomával a zsebében, debütálása parádésra sikeredett. Eszköztára gazdag, figurája néhol egyszerre szimpatikus és ellenszenves, a szerelemben megmutatkozó ambivalencia pedig elsöprő erővel jelenik meg nála. Tépelődése, majd Arabella védelmében a telhetetlen Istennel való első szembeszegülése a darab legemlékezetesebb pillanatai közé tartozik. Tóth Tibor, aki egy év szabadúszást követően „megtért” régi társulatához, Káin szerepében maga a megtestesült féktelenség, a szolgaság minden formáját elutasító, minden fentről érkező parancsot megkérdőjelező, felvetett fejű ember. Olyan, mint nevének jelentése, a kalász, amely első tapintásra érdes ugyan, de belül kenyeret takar. Testvérével ellentétben ő nem udvarol Arabellának szép szavakkal, ezért marad alul a lány szívéért folyó rövid vetélkedésben. Á távoli csillagról küldött, a Világ dolgairól mit sem tudó tiszta és ártatlan démont Bandor Éva jeleníti meg. Ez talán mind közül a legnehezebb szerep, hiszen Arabellának két és fél felvonás áll rendelkezésére, hogy végigélje az életet, hogy megismerkedjen a szerelemmel, az önzéssel, a csalódással, a képmutatással, a fájdalommal és végül a halálfélelemmel. Gyorsan tanul, tévedéseire hamar rádöbben, egy tavasz és egy nyár elegendő, hogy a mézes szavú Ábel helyett az őt gondolatban imádó, bátor és őszinte Káin felé forduljon, s ő mondja ki, hogy „a szavak ragacsosak”, amely kijelentés manapság egy külön misét is megérdemelne. Ádám és Éva (Pólós Árpád és Kövesdi Szabó Mária) szerepe azért különleges, mert le kell rombolniuk az első emberpárról kialakult, gyemekkorunk óta bennünk élő képet. Az édenből kiűzött, az örök élettől megfosztott Ádámban nyomot hagy egy másik régi konfliktus is. Megbocsát ugyan feleségének, ám feledni nem tud, az alkoholhoz menekül, pondróként él a földön, mígnem hosszú megaláztatást követően halottnak hitt fia siratása közben perelni kezd az Úrral, mert rádöbben, az miért nem szívleli Káint. „Gyűlöletesnek nézted a felvetett homlokával? Csak a te szemöldököd rándulhat villámként: a miénk örökké sima legyen és örömtől repeső?” A gyönyörűen csillogtatott magyar nyelv, a nemes patinájú mondatok néha szavalásra késztetik, elsodorják Pólóst, szerencséje, hogy amint már említettük, ő az első ember, Ádám, akinek ez elnézhető. Kövesdi Szabó Mária Évája egyszerűbb, emellett titokzatosabb. A harmadik felvonás - s ezzel együtt az egész darab - egyik kulcsjelenetében, amikor bevallja Káinnak, hogy az éden kristályfái nem léteznek, hogy mindaz, amit éveken át mesélt neki, csak képzeletének szülötte, megértjük, honnan ered Káin makacs álomkergetése. A fiatal Éva ugyanilyen volt egykor, aggódó anyaként most kezd el félni a folyamatosságtól, attól, hogy az ő tragédiája ismétlődik meg fiának sorsában. Ugyanakkor ő is ragaszkodik álmaihoz, ember-voltához, a fájdalom és a remény úgy kergetőznek benne, ahogyan annak idején két fia verekedett méhében. A néző pedig mindeközben hajlamos belefeledkezni a szövegbe, élvezni Sütő mondatait, melyek a mai, közönségességtől, pongyolaságtól sem visszariadó színházi közegben bizony fehér hollók. A magyar nyelv diadala ez, bár a pozitív összbenyomás nem kis részben köszönhető Harag Györgynek, a kolozsvári ősbemutató rendező-dramaturgjának, és persze Gáli László radírjának, aki szintén tisztában van azzal, hogy a mai néző nem ül végig egy négyórás előadást. A párbeszédek súlyosak, de pergők, a gesztusok emberiek, nem szentes- kedők. Az egyetlen felesleges elemnek a darab elejére kreált videó- klipet tartom, ahol a búzát vető Káin látható. A méregdrága projektort még kétszer használják az előadás során, egyszer egy ijesztő vulkánt, egyszer pedig egy búzatáblát látunk közeliben, mindkettőt el tudtuk volna képzelni magunk is. Mint ahogy zene nélkül is működtek volna a kulcsjelenetek, a vészjósló mennydörgés untig elég lett volna a ki- hangsúlyozandók kihangsúlyozására. A kassai Thália színpadán látottak ennek ellenére dicséretet és sok-sok „gondolkodó”, aktív nézőt érdemelnek, Sütő darabja pedig egy jó szlovák fordítást érdemelne, méghozzá minél hamarabb. 2001-ben a nyolc ország tizenhat képzőművészétől összeválogatott anyag további helyszíneken is látható lesz Kortárs magyar művészek vándorkiállítása RUDA GÁBOR Nyolc különböző ország tizenhat képzőművésze vett részt kiállító művészként a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület és a Párkányi Képzőművészkor által szervezett Kortárs magyar művészek Bugyács Sándor: Érkezési oldal című kiállítássorozaton. A Sző- gyénben, a régi községháza kiállítótermében január 11-ig megtekinthető kiállítással a szlovákiai vándorkiállítás 2000. évi utolsó állomáshelyére jutott el. A szlovákiai kiállítássorozat a Muravidék Baráti Kör 1999-es Határon túli kortárs (Reprofotó) magyar művészek című vándorkiállításának folytatása. A Pilisvö- rösváron (Magyarország) működő Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület közhasznú társadalmi szervezet. A szlovéniai Muravidéken élő magyarok és más magyar közösségek, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával foglalkozik, a népek közötti kölcsönös megértés elősegítése céljából. Már az 1999- es kiállításukon is részt vettek a Lábik János festőművész vezette Párkányi Képzőművészkor tagjai. Az ezévi vándorkiállításhoz csatlakoztak a Kör további alkotói, valamint kiállítanak az Esztergomi Művészek Céhe tagjai is. Idén az első tárlatra a Párkányi Városi Galériában került sor, a következő állomás áprilisban a hetényi Lilla Galéria, szeptemberben az ud- vardi mezőgazdasági szakközépiskola, októberben a nagykéri kul- túrház, novemberben végétől december elejéig pedig a Szímői Községi Galéria volt. A kiállításokon a tapasztaltabb művészek mellett (mint például Kocsis Ernő festőművész, a nyitrai egyetem tanára, Lábik János, Bugyács Sándor és Ottmár Sándor szlovákiai, valamint Barcsai Tibor magyarországi festőművészek) helyet kaptak fiatalabb alkotók is, például az erdélyi Sólyom Attila, aki monotípiáival mutatkozott be, valamint a kárpátaljai Iszák István, aki akvarelljeivel lépett a dél-szlovákiai közönség elé. A vándorkiállításon a fotóművészek közül „realista” alkotóként a párkányi Gyű- gyi László, a fotogram műfaj egyik legjelesebb képviselőjeként pedig a muravidéki Hagymás István fotóművész, író volt jelen. 2001 folyamán a tervek szerint az anyag további helyszíneken is látható lesz: Ipolyszalkán, Komáromban, Érsekújváron, Dunaszerdahelyen, Ipolyságon és Pozsonyban. Ä kiállítássorozat a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Pest Megye Önkor- mányzáta támogatásával valósult meg. Öllé Erik, Kövesdi Szabó Mária és Tóth Tibor a darab egyik próbáján (Svátopluk Písecky felvétele)
