Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-20 / 293. szám, szerda
Szerda, 2000. december 20. 4. évfolyam, 12. szám Jövőre 7,5 milliárd koronás állami támogatással számolhat az agrártárca, kérdéses azonban, hogy ez az összeg az ágazatban valójában mire lesz elég Jövőre csak szintentartásra számíthatnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A várakozással ellentétté ben jóval rövidebb és visszafogottabb volt a f- jövő évi állami költ-- ■■■■■* ségvetés vitája a parlamentben. Pedig az előjelek arra mutattak, hogy az agrártárca többször átdolgozott költségvetése nagyobb visszhangot vált majd ki a képviselők körében. Mivel azonban a költségvetési vitát megelőzően a honatyák elvetették az agrárágazat ötéves fejlesztési koncepciójának beterjesztett változatát, nyilvánvalóvá vált, hogy a tárca költségvetési tételei nem szerepelnek majd az államháztartás legfontosabb kiadásai között. A jövő évi büdzsét végülis alkotmányos többséggel elfogadták a képviselők, s ennek alapján az elkövetkező esztendőben gyakorlatilag 7,5 milliárd koronás költségvetési támogatással gazdálkodhat a tárca. Kérdés, hogy ez az összeg mire lesz elég. A szakemberek véleménye alapján arra semmiképpen, hogy az EU-ba való belépésre kellően felkészülve, a hazai agrárágazat termelési szintjét jelentősen megemelje, hogy ennek alapján egyenrangú és versenyképes partnerként lépjenek az agrártermelőink a közös európai piacra. A környező országok agrárágazatai a belépésre való felkészülés jegyében jelentős forrásokat különítenek el a termelés emelésére, nálunk úgyszintén 10-20 százalékos évközi növekedésre lenne szükség, hogy a lépést tartani tudjuk velük. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a hazai ágazat belső problémáinak kezelése emészti fel az energiák jelentős részét. Ugyanakkor nemcsak a termelés növelését, hanem a piacvédelem és az exporttámogatások rendszerét is hatékonyabb formában kéne támogatni. Ezzel Változások a gabonakészletekre nyújtott kölcsönökben Visszaadják a kamatot ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pavol Koncos földművelési miniszter az Állami Piacszabályozási Alapról szóló 270/1991 sz. törvény értelmében rendelettel megváltoztatta az alap által visz- szatérítendő kölcsönök folyósításáról szóló jogszabály feltételeit. Ennek alapján a feltételek úgy módosulnak, hogy a gabona raktározására folyósított visszatérítendő kölcsönök kamatait, amit eddig a kölcsönökből levontak, s amelyet eddig a termelő az ágazat egyéb hiteltámogatási konstrukciójában igényelhetett, a termelő visszakapja, illetve az újonnan folyósított kölcsönökből ezután már nem vonják le azokat. A miniszteri rendelet alapján az említett kölcsönök kamatait az Állami Piacszabályozási Alap visszafizeti a termelőknek abban az esetben, ha azok ezt a kölcsönt az előző szerződés szerint már törlesztették az alap számlájára. Az említett kamat visszafizetésének határideje az alap lehetőségei alapján legfeljebb 30 nap. A részleteket kölcsönszerződésekhez csatolt kiegészítések taglalják. A tárcavezető döntése nyomán a piacszabályozási alap ennek szellemében egészíti ki az eddigi hitelszerződéseket, illetve írja meg az újakat. A rendelet még az idén, pontosabban december 11- én lépett érvénybe, (sz) ellentétben hat viszont az a döntés, hogy a piacszabályozási alap működését jövőre már állami támogatás nélkül tervezik. Nem titok, hogy a hazai agrárágazat termelési szintje némely termék esetében a belső fogasztásnak is csak a 80-90 százalékát fedezi, ami a belépés után a termelők versenyképességének csaknem teljes feladását jelentheti. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy hiába vannak kido- gozva az egyes termékekre a piaci rendtartás keretében a megszabott kvóták, a termelés szintje még ezeket sem képes teljes egészében fedezni. S noha az előzetes eredmények alapján az agrátárca idei gazdasági mérlege az előző évihez viszonyítva feltételezhetően mintegy 1 milliárd koronával javul, a jövő évi támogatás azonban várhatóan csak a termelés szintentartására lesz elegendő, (sz) Illusztrációs felvétel Az alma egyelőre nem kelendő, a jó terméshozamok ellenére a termelők szájíze keserű, hiszen egyelőre csak raktáron áll a termés meghatározó része A stabilitás első jelei - meglelték a közös hangot a termelőkkel ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ előző években tapasztalt rohamos leépülés után végre stabilizálódni látszik a járás agrár- és élelmiszeripari termelése, állította Patasi Ilona az agrárkamara dunaszerdahelyi regionális igazgatója. Amint elmondta, a járásban az idén csak két mezőgazdasági termelővállalat ellen indult csődeljárás, egy élelmiszer- ipari vállalat pedig egyelőre a csőd szélén áll. Örvendetes például viszont, hogy az előző időszakban tulajdonosváltással és egyéb gondokkal küszködő húsfeldolgozó vállalat, a Tauris Danubius Rt., végre beindult, a hazai áruházi láncok közvetlen szállítójaként most köti a szerződéseket a hústermelőkkel. Úgy tűnik, hogy végre a Juhocukor Rt. és a Belar Dunaj Rt. is megtalálta a közös hangot a termelőkel. Természetesen a stabilitás jelei egyelőre még nem jelentik azt, hogy a járásban minden a legnagyobb rendben lenne, hiszen az agrárválallatok itt is ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, mint az ország többi térségében tevékenykedő mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek. Az átalakítás során bekövetkezett értékvesztés és pénzhiány alapvetően meghatározza a földön gazdálkodók helyzetét. Csak néhány adat: a termelés intenzitásának egyik jelentős tényezője, a nitrogénfelhasználás tiszta nitrogén formájában idén 60 kg volt, 1990-ben ez a tétel még meghaladta a 110 kg-ot. Nem kell külön magyarázni, hogy ez milyen hatással volt a termés- eredményekre. A növénytermesztés hatással volt az állattenyésztés eredményeire és mutatóira is. A leépülés itt még nagyobb arányú, hiszen míg 1990-ben egy hektár szántóterületre 25 sertés és átlagosan 1,2 szarvasmarha jutott, idén ezeknek a mutatóknak már csak a fele érvényes. Az idei rendkívüli szárazság itt is komoly károkat okozott. A gazdálkodók által kimutatott 348 millió korona értékű kárból a tárcavezetés mintegy 200 millió koronát térít, a többi a termelők mérlegét terheli. Az év elején az ágazaton belül még 12 százalékos nyereségkulccsal tervezték a gazdasági eredményeket, az már most nyilvánvaló, hogy ezt nem tudják elérni. Az idei őszi vetés azonban úgy tűnik, hogy az ismert gondok ellenére az elképzelések szerint alakult. Őszi búzából 23 ezer hektáron, repcéből 3700 hektáron került földbe a mag. A termelési struktúrában továbbra is a gabona a meghatározó, a járás szántóterületének 63 százalékán gabonaféléket termesztenek. Egyelőre még mindig alacsony a speciális növények, a zöldség és gyümölcsfélék részaránya, ezek vetésterülete a szántóterület 1 százaléka alatt van. Ennek elsősorban az az oka, hogy az egyébként kedvező termesztési adottságokkal és feltételekkel rendelkező gazdálkodók a termékek értékesítésében évek óta megnyilvánuló káosz miatt inkább leépítik ezt az ágazatot, mivel a piacvédelmi intézkedések hiánya következtében csak nagyon nehezen tudják értékesíteni a termést. Idén például az alma okozza a legtöbb gondot, a rendkívül jó terméshozamok ellenére a termelők szájíze keserű, hiszen egyelőre csak raktáron áll a termés java. Hiába hirdetik, kínálják, nem nagyon fogy. Állítólag azért, mert külföldről is jelentős mennyiséget hoznak be belőle. Ebben a helyzetben felvetődik a kérdés, hogy a túlkínálat miatt már amúgyis jelentősen leszállított árú hazai alma miért nem kell az óvodáknak, iskoláknak, kórházaknak. A termelők szájíze keserű, hiszen egyelőre raktáron áll a termés java. A stabilitás jelei ellenére a termelők jövő évi gazdasági kilátásait komoly kockázati tényezők is veszélyeztetik. Patasi Ilona szerint egyrészt az energiaárak tervezett emelése minden bizonnyal magával hozza a többi ágazati bemeneti tényező árának újabb emelését, másrészt a liberalizálódás irányába kényszerített agrárpiacon az alacsonyan tartott árak tovább nyitják az agrárollót, s nem kétséges, hogy ennek a terhét újra a termelők vállára rakják majd. (sz) Somogyi Tibor illusztrációs felvétele Javult a tej minősége Emelkednek az árak Kilenc hónap alatt 812,2 millió liter tejet állítottak elő, a termelők, ami az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva 2,3 százalékkal kevesebb. A tejmennyiség csökkenése elsősorban a tehénállomány létszámával magyarázható, hiszen idén szeptember végére egy év alatt 259 ezerről 244 ezerre csökkent. A tejfeldolgozó vállalatok 688 millió liter tejet vásároltak fel, ami az előző évihez viszonyítva ugyancsak 2 százalékkal kevesebb. Javult viszont a tej minősége. A Q és I. osztályú tej részaránya csaknem 92 százalékra emelkedett. A tehéntej felvásárlási ára 8,5 %-kal, a tejtermékeké 7-15 %-kal emelkedett. (tszl)
