Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-20 / 293. szám, szerda
10 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 20. A hazai élelmiszeripar nyereséget produkál Az Állami Piacszabályozási Alap vezérkara a versenytárgyalások és a nyílt eladások között nem lát különbséget Nőttek az átlagbérek ÖSSZEFOGLALÓNK A statisztikai elemzések azt mutatják, hogy az ország élelmiszer- ipara az év kilenc hónapja alatt 2,3 milliárd korona értékű nyereséget produkált, amelyet a több mint 75 milliárd korona értékű összbevételből gazdálkodtak ki az ágazatban. Az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva a növekedés 8,8 százalékot tesz ki. A kedvező eredmények egyik fontos tényezője, hogy-a költségek az előző évhez és a nyereséghez viszonyítva alacsonyabb ütemben növekedtek, mértékük csupán 7,7 százalékos volt. Az ország gazdaságában a bevételek alapján az élelmiszeripar 11 százalékkal részesedik ennek növekedése az előző évi eredményekhez viszonyítva 7,7 százalékos volt. Háromnegyed év alatt az ágazatba 2,7 milliárd korona értékű beruházás áramlott, ennyit fektettek be az élelmiszeripari cégek a további fejlődés érdekében. A beruházások évközi szintje azonban több mint 9 százalékkal kisebb a tavalyinál. Komoly gondot jelent ágazaton belül a foglalkoztatottság kérdése. Jelenleg több mint 46 ezer ember, a foglalkoztatottak 10,5 százaléka dolgozik ebben az ágazatban. S noha a havi bérek ezen a területen is csaknem 10 százalékkal növekedtek, még mindig 10 százalékkal alatta vannak a más iparágakban kimutatott átlagbéreknek. (szí) Néhol már csak formai problémák miatt húzódik az ügy Véget ér a privatizáció ÖSSZEÁLLÍTÁS Szervezési szempontból lassan a végéhez közeledik a szlovákiai agrárágazat privatizációja. Az agrár-élelmiszeripari komplexumban gyakorlatilag már csak néhány szakvállalat vár a magáno- sítási folyamat befejezésére. Némelyiküknél csupán formai problémák miatt húzódik az ügy - ilyen például a nyitrai Agrokov esete, amelynek állami vállalatként a bevitt gépek ellenérték ki kell még fizetnie, csupán ezután kerülhet sor a privatizálására. A pozsonyi Hydroconsultnak csehországi vagyonrészét kell rendeznie, s utána már nincs akadálya annak, hogy ez a vállalat is magánkézbe kerüljön. A pozsony- ivánkai Takarmányozási Kutató- intézet privatizálásának időpontját a jövő év elejére ütemezték át, a tervezeteket január végéig kell benyújtani. Az agrártárca hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási vállalatok privatizálásának, amelynek keretében ezek a vállalatok a községek és a városok tulajdonába mennének át, 2002-ig kellene befejeződnie. Az erre vonatkozó tervezet alapján a városok és falvak vonzáskörzetében 14 vízgazdálkodási társaságot hoznának létre, (sz) Illusztrációs felvétel Ellenzik az Agrokomplex privatizációját Ellenzik az Agrokomplex privatizációját ÖSSZEFOGLALÓ Az agráripari komplexumban jövőre végrehajtandó privatizáció révén gyakorlatilag befejeződik az ágazat magánosítása. Az utóbbi napokban napvilágot látott hírek szerint az agrárkamara vezérkara kifejezetten ellenzi, hogy az ágazat szimbólumaként is jellemezhető nyitrai Agrokomplex kiállítási vállalatot ennek keretében magánkézbe adják. Egyrészt azért, mert a 460 millió korona vagyonnal rendelkező cég még állami kézben is képes nyereséget produkálni, másrészt olyan feladatokat is ellát, amelyet a szerény költségvetési támogatás miatt saját nyereségéből fedez. Ezeknek a tevékenységeknek a fedezésére a kiállítóvállalat évente 7-8 millió koronát fordít, (sz) A törvényesség határán nsszprnr.i ai rS Állami Piacszabályozási Alap, amelynek legfontosabb feladata a hazai agrárpiac egyensúlyának fenntartása, az utóbbi napokban a médiák érdeklődésének keresztüzébe került. Jó hazai szokás szerint azonban a toliforgatók zöme újra nem a lényeget, hanem a szenzációt keresve fogalmazott véleményt az alapnál zajló történésekről. A sajtót napjainkban inkább foglalkoztatja az alap jelenlegi igazgatójának nem teljesen felhőtlen előélete - mint ismeretes, az igazgató ellen előző munkahelyén elkövetett tetteiért polgárjogi eljárás folyik - mint az, hogy mi is történt, illetve történik valójában a gabona- s általa az ország élelmiszerellátását a tartalékalappal együtt immár csaknem teljesen kézben tartó állami intézménynél, amely úgy tűnik, az utóbbi időszakban ugyancsak kedvet kapott az üzleteléshez. A lényeg: az alapjogállását tekintve arra hivatott, hogy a mezőgazda- sági termékek piacán fellépő keresleti kínálati viszonyokat figyelve egyensúlyban tartsa az agrárpiacot, tehát túlkínálat esetén felvásárolja a felesleget, hiány esetén pedig a készletek piacra dobásával feloldja vagy kezelje a feszültséget. A rendszerváltás óta bevezetett piaci intézmény ezt a tevékenységet becsületesen és a lehetőségeihez mérten sikerrel végezte addig, míg az agrárpiacon működő erők érdekeinek kiszolgálójává nem vált. Ma már felesleges lenne újra feleleveníteni az előző kormányzat alatt kirobbant gabonabotrány részleteit, annál is inkább, mert ehhez hasonlót már a mostani kormányzatnak is csaknem sikerült összehoznia, nyilvánvaló ugyanis, hogy ebben az országban sokan rájöttek, az agrárszféra helyzetéből adódóan könnyű préda az ügyeskedők számára. Sajnálatos, hogy ezt a helyzetet az állami intézmény közreműködésével is sikerül meglovagolniuk egyeseknek. A Jaroslav Kosin körüli mediális kampány során alig figyelt fel a közvélemény arra, hogy a parlament mezőgazdasági bizottságának képviselői nemrégiben felmérést végeztek az Állami Piacszabályozási Alapnál. Azt vizsgálták, hogy törvényes volt-e a piacalap eljárása a tartalékalap gabona- készletének értékesítése során. A bizottság elnöke, Mária Kadlecíková sajtóban megjelent nyilatkozata szerint a piacalap törvényt sértett, mivel a gabonakészletek eladását nem ún. nyílt eladásokkal, hanem nyilvános verseny- tárgyalások útján kellett volna végeznie, amelyet a Kereskedelmi Közlönyben annak a törvény által előírt rendje s módja szerint meg kellett volna hirdetnie. Az alap ugyanis állami intézményként csupán a törvény által előírt jogkörökkel rendelkezik, tehát csak azt teheti, amit a jogszabály számára előír, a nyílt eladások viszont nem tartoznak a törvény által előírt lehetőségek közé. Van ugyan egy erre vonatkozó utólagos kormány- rendelet, ami a bizottság véleménye szerint jogilag ugyancsak nem helytálló, annál is inkább mert júniusi keltezésű, miközben az eladások már idén februártól zajlottak. A probléma lényege azonban mégiscsak az, hogy a piacalap a tartalékalaptól szerzett gabonát alaposan megdrágítva adta tovább a rászoruló termelőknek. Az eredeti 3200 korona helyett több mint 500 koronával drágábban találtak gazdára ezek a készletek, amelynek következtében ugyan jelentősen javultak az alap gazdálkodási eredményei, ezt azonban úgy érte el, hogy a termelők zsebéből vette ki a garast. Piacgazdaság van, mondhatnánk, s mindenki úgy gazdagodik meg, ahogy nem szégyenli, az alap esetében azonban sántít a logika, hiszen azokat „vette palira”, akiknek a problémáit alapvetően kezelnie kellett volna. Az agrártárca vezérkara, sőt az érdekvédelmi szervezetek képviselői is hangoztatják, a tárcának most nyugalomra van szüksége, nem kell az ügyet nagydobra verni, mert ez még tovább rontja az ágazatról a közvéleményben kialakult amúgyis kedvezőtlen képet. Tévedés azonban azt hinni, hogy ha ezzel az indokkal a szőnyeg alá söp- rik a szemetet, a probléma magától megoldódik. Jaromír Kosin az Állami Piacszabályozási Alap igazgatója a sajtóSomogyi Tibor illusztrációs felvétele nak adott nyilatkozatában állítja, hogy a kifogásolt nyílt eladások a nyilvános versenytárgyalások legtranszparensebb formái, amelyek kizárják a szubjektív döntéseket, hiszen a nyílt eladások során a legkedvezőbb ajánlatot tevő kapja meg az adott árut. Az említett értékesítési forma egyik jellemzője, hogy az ajánlattételre ismeretlen személyeket szólítanak fel. A Pozsonyban megtartott vételi napokat a piacalap vezetése rövidesen internetes üzletelé- si formával is kibővíti. Ennek keretében az érdeklődők majd az interneten tehetik meg az ajánlataikat, s csupán ha megszerezték az árut, akkor kell felutazniuk Pozsonyba a szerződések megkötése miatt. Akinek nincs internetes csatlakozása, az az agrárkamara regionális kirendeltségeinek szolgáltatásait veheti majd igénybe. Mint ismeretes, ez év februárjától 21 alkalommal nyílt eladással értékesítette az alap a meglévő gabonakészleteket. Ezek során összesen 177 ezer tonna gabonát értékesített összesen 717 millió korona értékben, (szí) Évente átlagosan mintegy 800 ezer hektárnyi földterület szenved kisebb-nagyobb mértékben a vízhiánytól Kihasználatlanok az öntözőberendezések Illusztrációs felvétel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ utóbbi évtizedek éves csapadék- mennyiségének elemzése alapján a vízügyi szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy Szlovákiában évente átlagosan mintegy 800 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterület szenved kisebb-nagyobb mértékben a vízhiánytól. Ugyanakkor a vízgyűjtő területek egy része szinte teljesen védtelen az ár- és belvizekkel szemben, az esetenként lezúduló esők gyakran árasztják el és teszik művelhetetlenné az alacsonyabban fekvő területeket. A csapadékhiány által sújtott területeken, ahol nincs kiépített öntözőberendezés, vagy azt különböző okoknál fogva nem használják, a mezőgazdasági termelés rapszodikus, teljesen ki van szolgáltatva az időjárás kénye- kedvének. Sajnos, az előrejelzések az elkövetkező 20-30 évre sem jósolnak javulást a csapadék- mennyiség várható alakulásában, mivel a feltételezések szerint 2030-ig a levegő átlagos hőmérséklete 1-2 fokkal emelkedik majd, ezzel összefüggésben a csapadékmennyiség 10-20 százalékkal is csökkenhet. Az idei rendkívüli szárazság következményei is bizonyítják, hogy az országban több mint 300 ezer hektáron kiépített öntözőberendezések kihasználtsága sok kívánnivalót hagy maga után. A kimutatások szerint a hiányt alig több mint 14 százalékban pótolták a termelők öntözéssel. Pedig egy köbméter öntözővíz 4 korona gazdasági hasznot hajt a felhasználójának. A hazai piacon ma már jelentős kínálat van a különböző típusú öntözőberendezésekből, a termelők azonban elsősorban pénzügyi gondok miatt a meglévőket sem használják ki megfelelő mértékben. Úgy tűnik, hogy az öntözés hatékony kihasználása a tárca által folyósított központi támogatás nélkül egyelőre elképzelhetetlen, (sz)
