Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-19 / 292. szám, kedd

14 Oktatás - hirdetés ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 19. Mesemaraton a Magyar Közösségi Házban Kassa. Főleg a legkisebbeknek kíván kedveskedni holnapi rendez­vényével a kassai főiskolásokat tömörítő Kikelet Ifjúsági Közösség. Mesemaraton címmel holnap délelőtt tíz órától a Mészáros utcai Magyar Közösségi Házban 24 órás filmvetítés (báb-, rajz- és mese­film) veszi kezdetét, amely a tavalyi tapasztalatok alapján komoly sikerre számíthat. A magyar népmeséken át a Walt Disney-rajzfil- mekig terjedő választék tavaly az egyetemisták tetszését is elnyer­te, akik gyermekkoruk kedvenceit láthatták viszont a vásznon. Bal­tazár Péter, a Kikelet elnöke szerint hazánkban egyedülálló kezde­ményezésről van szó, amelyre meghívást kaptak a helyi óvodák, is­kolák nebulói is. (juk) Simonyi Galéria Ipolyságon Ipolyság. Az Ipolysági Honti Galéria mától alapítója, Simonyi La­jos nevét viseli. A galériában a névadó alkalmából a festőművész képeit bemutató kiállítás nyílik, amelyet az érdeklődők január vé­géig tekinthetnek meg. (bee) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bajazzók, Parasztbecsület 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Csongor és Tünde 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Űrcowboyok (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Öcsém születése (cseh) 15.30, 17.30 South Park - Nagyobb, hosszabb és vágatlan (am.) 20 CHARLIE CENTRUM: Dínó (am.) 16, 17.30 Táj­kép (szlov.) 18 Charlie angyalai (am.) 17,18.45 Megszállottság (fr.) 19 A bölcsek kövére 2 (am.) 17.30, 20.30 Cella (am.) 20.30 En mi­ért nem? (fr.) 20 A három tanú (szlov.) 19.30 KASSA ÚSMEV: A Grincs (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: Amerikai psycho (am.) 15.45, 18, 20 DRUZBA: Ámerikai psycho (am.) 16, 18, 20 TATRA: Amerikai szépség (am.) 15.30,17.45 Tűzijáték (jap.) 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: A keresztapus (am.) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Sasszem (dán) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Énekeljük a dalt (cseh) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: X-Men - A kívülállók (am.) 18 Ríz Ádám: „A családfakutatás csapdájába nem esünk bele, az identitásválasztás szabadságának elvét valljuk" Magyarnak lenni legyen érdem is „Egyéni, indokolt kérelem esetében mérlegelhetjük a kompenzálás lehe­tőségét." (Dömötör Ede felvétele) Több mint hetven hazai ma­gyar diák vett részt azon a Diákhálózat által szervezett pozsonyi előadáson, ame­lyen az ösztöndíjazási lehe­tőségeket ismertették a ma­gyarországi szakemberek. Köztük volt Ríz Ádám, az Oktatási Minisztérium Hatá­ron Túli Magyarok Titkársá­gának főosztályvezetője, akivel alábbi beszélgetésünk készült. VOJTEK KATALIN A szülőföldi ösztöndíjban része­sítettek hivatalos névsorában, amelyet a Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács adott ki, az ösz­töndíj tanulmányi-szociális megjelöléssel szerepel. Előzőleg azonban mintha arról lett volna szó, hogy ez kifejezetten tanul­mányi ösztöndíj lesz, amelynek odaítélésénél nem a pályázó szociális helyzete a döntő szem­pont. Nem zártuk ki előzőleg sem telje­sen a szociális szempontokat, de döntő mértékben a pályázó tanul­mányi eredményeitől függ, meg­kapja-e az ösztöndíjat vagy sem. Szeretném hangsúlyozni, hogy mind a Magyar Köztársaság Okta­tási Minisztériumának (OM), mind pedig az Apáczai Közalapít­ványnak az ösztöndíja tanulmányi ösztöndíj, de mindkettőben érvé­nyesülnek szociális szempontok is. Talán az OM 40 főre szóló pályáza­ta esetében valamivel többet nyo­mott a latban a szociális szempont. Hogyan sikerült megállapítani, hogy a pályázók közül ki a rá­szorul tabb? A pályázati adatlaphoz bekért ada­tokból. Mi változtatás nélkül fo­gadtuk el a SZMÖT javaslatát, és úgy találtuk, hogy abban szerepel ez a szempont. Ha egy nagyon hátrányos szoci­ális helyzetű pályázó nem kapta volna meg az ösztöndíjat, lehe­tősége van a döntés ellen felleb­bezni? Amennyiben valóban annyira rá­szorult, és hozzánk fordul, meg­vizsgáljuk, hogy méltányosságból nem adható-e neki valamiféle ösz­töndíj. Feltételezem, hogy ebből nem kívánnak gyakorlatot teremteni. Végképp nem, de egyéni, indokolt kérelem esetében mérlegelhetjük a kompenzálás lehetőségét. Úgy hallottam, jövőre már meg­szűnik az a negyven ösztöndíj, amelyet a magyar állami ösz­töndíjjal Magyarországon tanu­ló hazai diákok létszámcsök­kentése következtében felsza­badult összegből fedeztek, s amelyre az oktatási minisztéri­um a saját hatáskörében írt ki pályázatot. Valóban megszűnik, a minisztéri­um felső vezetése ugyanis úgy döntött, hogy nem indokolt a je­lenlegi kettős, párhuzamos ösztön­díjazási rendszer fenntartása, hisz az Apáczai Közalapítvány műkö­dőképes pályázati ösztöndíjrend­szert hozott létre. Ehelyett a mi­nisztérium igyekszik majd az egyéb, nem ösztöndíj jellegű szü­lőföldi támogatásokra összponto­sítani. Keringtek olyan hírek, hogy olyan diákok is részesültek szü­lőföldi ösztöndíjban, akik szlo­vák iskolában érettségiztek. Ilyen értelmű konkrét információ nem jutott el hozzám. Nem emlék­szem arra, hogy ez a pályázati ki­írásban kizáró okként szerepelt volna. Amennyiben kapunk ilyen információt, megvizsgáljuk a hát­terét. A határon túli magyarokról szó­ló törvény tervezetével kapcso­latosan elhangzott, hogy szem­pontrendszerében a magyar is­kola látogatása is szerepet játsz­hat, de csak mint kiegészítő, más egyébbel - nyelvismerettel, magyar egyházhoz tartozással stb. - helyettesíthető szempont. Hogy ki a határon túli magyar, ennek megítélésében a magyar fél jóval engedékenyebbnek és nagyvonalúbbnak tűnik, mint például a szlovák fél a határon túli szlovákok megítélésében, ott ugyanis a dédszülőkig felme- nőleg kellett bizonyítani a szlo­vák származást. Azt hiszem, a családfakutatás csapdájába a magyar fél nem fog beleesni. Mi az identitásválasztás szabadságának elvét valljuk. Attól még lehet valaki magyar, érezheti magát magyarnak, hogy jómaga különböző okokból kifolyólag szlovák iskolákba járt. Nekünk ter­mészetesen serkentenünk kell a magyar szülőket, hogy minél töb­ben adják magyar iskolába a gyer­meküket, de kizáró oknak a szlo­vák iskola nem tekinthető. Gon­doljunk csak bele: a jelenlegi ada­tok szerint a magyar tanulók 20- 30 - keleten még ennél is maga­sabb - százaléka szlovák iskolába jár. Most mondjuk róluk, hogy ők nem magyarok? Ezt nem képvisel­heti a magyar politika. Inkább a minden régióra kiterjesztett bei­ratkozási programmal, a gyerme­keiket magyar iskolába járató csa­ládok anyagi támogatásával sze­retnénk elérni, hogy a szlovákiai magyarok magyar iskolába járas­sák gyermekeiket. Magyarnak len­ni legyen érték, de legyen érdek is. A 21. század elején ez a kettő ki­egészítheti, erősítheti egymást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom