Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-14 / 288. szám, csütörtök

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 14. Lefejezett holttestek Moszkva. Csecsenföldön két lefejezett holttestre bukkantak a hatóságok. Egyelőre nem tudni, hogy polgári személyek vagy katonák lettek a kegyet­len gyilkosság áldozatai. Orosz források szerint sikerült kiszabadítani a csecsen fogsá­gából két orosz katonát. (MTI) Sorozatlövés egy iskolabuszra Jeruzsálem. Palesztin soro­zatlövés ért egy izraeli iskola­buszt a Gázai övezet déli ré­szén. Emberéletben nem esett kár. A térségben nagyon feszült lett szerdára a helyzet, mert palesztinok összecsap­tak izraeli tüzérekkel és harc- kocsizókkal. (MTI) Nem kér kegyelmet Denver. Timothy McVeigh, aki 1995-ben az Oklaho- mában elkövetett a több mint másfélszáz ember életét kioltó szövetségi irodaház elleni me­rénylet egyik tettese volt, nem kér kegyelmet. A bírónak kül­dött levelében azt kérte, hogy a halálos ítéletet 120 napon belül hajtsák végre. (MTI) Albright Budapesten Budapest. Magyarország a régió vezető országa, mely példát mutatott a világ szá­mára a sikeres demokratikus átalakulás terén - jelentette ki Madeleine Albright. Az amerikai külügyminiszter kétnapos hivatalos munkalá­togatáson tartózkodik a ma­gyar fővárosban. (MTI) Madeleine Albright (Archívum) Problémás szuperexpressz Washington. Egy nappal üzembe helyezése után le kellett állítani az amerikai Am-trak társaság Acéla nevű szuperexpresszvonatát, mert hiba keletkezett a mozdony áramszedőjében. Első útját még sikeresen teljesítette a Washington és Boston között közlekedő szupervonat, mely óránként 240 kilométeres se­bességre képes. (MTI) Újabb bányaomlás Kínában Peking. Beomlott egy arany­bánya Kínában. A baleset­ben 15 bányász meghalt, to­vábbi négy megsebesült. Öt bányász sorsa még mindig ismeretlen. (MTI) Tudor támadja az eredményt Bukarest. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor tegnap azt követelte a román alkotmánybíróságtól, hogy érvénytelenítse az el­nökválasztás második fordu­lójának eredményét. (MTI) Visszalépésre szólították fel a demokrata elnökjelöltet (ÍTK/AP-felvétel) A demokrata párti alelnök csupán január húszadikáig marad a Fehér Házban A1 Gore napj ai már meg vannak számlálva Washington. Tizenkét órával az amerikai legfelsőbb bíró­ság döntése után Al Gore úgy döntött, visszalép az el­nökválasztási harcból. A szö­vetségi legfelsőbb bíróság előzőleg 7:2 arányban alkot­mányellenesnek minősítette és érvénytelenítette a flori­dai legfelsőbb bíróság dönté­sét, amely elrendelte a szava­zatok kézi átszámolását. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legfőbb bírói testület döntése sze­rint a kézi szavazatszámlálás lebo­nyolítása az eddig adott feltételek mellett nem tenne eleget az alkot­mányosság követelményeinek. Részben azért nem, mert nincs egész Floridában érvényes egységes mérce a szavazatszámláló gép által érvényesnek nem tekintett szavazó­lapok kézi átminősítésére, és ebből következően nem teljesül az egyen­lő elbánás elvének, valamint a mél­tányos eljáráshoz való jognak az al­kotmányos követelménye. A taláros testület - miközben „visszaküldte” az ügyet a floridai legfelsőbb bíró­sághoz - megállapította: „további lényegbevágó munka elvégzése nélkül” nem szabad lebonyolítani a kézi számlálást. Emellett a bírák 5:4 arányban olyan álláspontra he­lyezkedtek, hogy az alkotmányos- sági hiányt nem is lehet jogszerűen kiküszöbölni az adott időkereteken belül. Ennek megkísérlését azon­ban kifejezetten „nem tiltotta meg” a floridai legfelsőbb bíróságnak, ami - megfigyelők általános véle­ménye szerint - szépségtapasz le­het Gore számára. A floridai törvényhozás képviselő­háza kedden megszavazta az állam 25 fős elektori listáját. A 79-41 ará­nyú voksoláson George Bush támogatáss mellett döntöttek. A lis­ta szentesítéséhez már csak a flori­dai szenátus igenje hiányzik. Az el­nökválasztó elektoroknak decem­ber 18-án meg kell választaniuk az amerikai elnököt. Addig kivitelez- heteden, hogy megállapodjanak, milyen egységes szempontrendszer szerint lehetne Fioládban érvényes­sé átminősíteni a nem tökéletesen átlyukasztott szavazólapokat, e szempontrendszer szerint egész Floridában lebonyolítani a voksok kézi átvizsgálását, és mindezek után még megfelelő időt is biztosít­sanak a felek esedeges jogi kifogá­sainak elbírálására. A legfelsőbb bí­róság döntéséből kiviláglik: ha a floridai szenátus kimondja az igent az elektori listára, akkor a további jogvitákra, kézi újraszámlálásra már nincs is további mód. Rendeli és Tribe visszarendelné Gore-t Washington. James Baker volt amerikai külügyminiszter, George Bush megbízottja kijelentette, Bush elégedett az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével. Ed Rendeli, az amerikai Demokrata Párt orszá­gos bizottságának elnöke, valamint Laurence Tribe, AI Gore jogi ta­nácsadója visszalépésre szólította fel a demokrata elnökjelöltet. Jesse Jackson fekete polgárjogi aktivista azonban úgy véli: Al Gore-nak nem szabad feladnia a harcot a Fehér Házba jutásért. (MTI) Szlobodan Milosevics tagadja, hogy diktátor módjára viselkedett volna Nem fél a szerbiai bíróságoktól sem MTI-JELENTÉS Belgrad. Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök kijelentette: „tiszta a lelkiismerete”, és államcsínnyel vádolta a szerb ellenzéket. A Palma belgrádi magántévé kedden este su­gározta az exelnökkel készült inter­jút. A volt államfő most először je­lent meg a kamerák előtt azóta, hogy a szeptemberi jugoszláv elnök- választás és az októberi belgrádi népfelkelés eredményeként távo­zott a hatalomból. Milosevics védel­mébe vette az elmúlt tíz évben tett szinte minden lépését. Azt állította, hogy kormányzása idején végig a békéért harcolt. A választásokat szerinte hatalmas külső nyomás kö­zepette tartották meg, így nem tük­rözik a népakaratot. Kostunica való­di győzelmét kétségbe vonja. Tagad­ta, hogy diktátor módjára viselke­dett volna. Milosevics nem ismeri el az őt háborús bűnökkel vádoló há­gai ENSZ-törvényszéket, amelyet politikai intézménynek nevezett. Nem fél a szerbiai bíróságoktól sem, és azt állította, hogy nem juttatott pénzt külföldre. Az elmúlt évtizedre visszatekintve Milosevic főként a nyugati erőkre hárította a felelőssé­get az előző Jugoszlávia széthullá­sáért. Úgy vélte, hogy az addig szé­les körű autonómiával bíró szerbiai Koszovó és Vajdaság tartományokat 1989-ben csak visszavonták Szerbia kebelébe, mivel addig „külön álla­mok voltak”. Cáfolta, hogy Franjo Tudjman néhai horvát elnökkel megegyezett volna Jugoszlávia fel­bontásáról. A koszovói háború kap­csán védelmébe vette a tavalyi jugo­szláviai NATO-csapásokat lezáró egyezményeket, amelyek szavatol­ták országa területi épségét. A volt államfő az interjú alatt nyugodtnak tűnt. Akkor mutatott csak némi fel- indultságot, amikor Marko fiátvette védelmébe a számlájára írt állítóla­gos csempészügyletekkel szemben. Heves tűzharcba keveredtek egymással a palesztin rendőrök és az izraeli katonák Növekszik a feszültség a térségben MTI-JELENTÉS Gáza/Bejrút. Négyre nőtt a hán- júniszi palesztin menekülttábornál, az izraeli katonákkal vívott tűzharc­ban meghalt palesztinok száma. A Gázai övezet határán fekvő mene­külttábornál heves tűzharcba keve­redtek egymással palesztin rend­őrök és az izraeli hadsereg tüzérei. Mindkét fél a másikat vádolja az összecsapás elkezdésével. Körülbe­lül 40-en megsebesültek. A tűzharc előzménye az volt, hogy az izraeli hadsereg földmunkagéppel el akart tüntetni egy gátat, amely mögül a palesztinok többször lőtték a közeli zsidó települést és az annak védel­mére létrehozott izraeli katonai ál­lást. A palesztinok szerint a gát ép­pen a saját fennhatóságuk alatt lévő terület határán van, emiatt az izrae­lieknek nem volt joguk arra a terü­letre lépni. Eközben egy libanoni napilapból kiderült, a Hezbollah li­banoni síita gerillaszervezet fogsá­gában lévő három izraeli katona le­gyengült fizikai állapotban van, de él, és a német állam megbízottjának közvetítése hatására hamarosan ki­cserélik őket Izraelben bebörtönzött libanoni foglyokra. A katonákat a Hezbollah emberei október 7-én ej­tették fogságba olyan területen, amelyet Izrael 1967-ben elfoglalt Li­banontól. A fogságba ejtés óta az Irán-barát szervezet nem volt haj­landó információt adni egészségi ál­lapotukról. Újabb emberéleteket követelt az időjárás ítéletidő fogságában MTI-JELENTÉS London. Az Angliára és Walesre lecsapó orkánerejű szél, a heves zivatarok újabb áradásokat, köz­lekedési káoszt, áramkimaradáso­kat okoztak, és újabb emberéletet követeltek. A helyenként 120 kilo- méter/óra erősségű szélvihar megbénította a kikötők életét. Fennakadások vannak a londoni Heathrow repülőterén is. A Lon­don-Edinburgh közötti keleti vas­úti fővonal járhatatlan. Anglia és Wales folyóin 134 szakaszon ren­deltek el árvízkészültséget. Anglia dél nyugati, dél-keleti és észak- nyugati körzeteiben az elmúlt hó­napok hatalmas mennyiségű csa­padéka miatt annyira átázott a ta­laj, hogy már nem tudja elnyelni az újabb csapadékot. Ausztráliában letartóztatták Konrad Kalejst Vitatja a lett vádat MTI-HÍR Melbourne. Ausztráliában letar­tóztatták Konrad Kalejst, akit szü­lőhazájában, Lettországban népir­tással és háborús bűncselekmé­nyekkel vádolnak. Előzőleg a lett ügyészség eljuttatta az ausztrál hatóságoknak a Kalejs kiadatása iránti kérelmet. A vádlott rövid időre megjelent a melbourne-i bí­róság előtt, majd óvadék ellené­ben távozhatott, egyebek közt az­zal a feltétellel, hogy beszolgáltat­ja útlevelét, és nem tesz kísérletet Ausztrália elhagyására. A 87 éves férfi a lett ügyészség szerint részt vett a lettországi zsidók lemészár­lásában a balti ország 1941 és 1944 közötti náci megszállása ide­jén. Kalejs, aki a háború után Ausztrá­liába emigrált, tagadja a vádakat. Ausztrália a normális kiadatási el­járást fogja alkalmazni. Mivel a vádlott vitathatja a lett kérelmet, az eljárás hónapokig is elhúzód­hat. Hírek szerint Kalejs proszta­tarákban, elmezavarban és vak­ságban szenved. Nagyobb béremelést követelnek a lengyel ápolónők Ostromállapot alatt MTI-JELENTÉS Varsó. Lengyelországban orszá­gos sztrájkot kezdtek az ápolónők és a szülésznők, miután kudarcba fulladtak tárgyalásaik a kormány képviselőivel. Hírek szerint országosan mintegy 40 ezer nővér csatlakozik az akci­óhoz 120-130 egészségügyi intéz­ményben. Egyes körzetekben csak néhányórás munkabeszüntetést tartanak, másutt meghatározat­lan idejű sztrájk kezdődik. Az in­tézmények egy részében a tiltako­zás éhségsztrájk vagy helyiség­foglalás formáját ölti. Kedden az ápolónők mazóviai regionális szakszervezetének 650 tagja Var­sóban behatolt az egészségügyi minisztérium épületébe, és bér­Vietnamban kísért a háború Iskolások mérgezése Hanoi. Ötvenöt iskolás kapott mérgezést a dél-vietnami Dong Nai tartományban egy vegyi anyagtól, amely még a háború ide­jéből maradt ott. A gyermekek kór­házba kerültek légúti fertőzések, hányinger és hasmenés tüneteivel. A szakértők CS-gázt találtak elás­va az iskola közelében, egy volt ka­tonai övezetben. A háború vége óta már több százezer tonnányi különféle vegyi anyagot, egyebek közt cianidot fedeztek föl Vietnam középső és déli részének egykori harci övezeteiben. (MTI) emelési követelésük teljesítéséig ott maradnak. Tegnap reggel egy részük elzárta a bejáratot, nem engedték be a minisztérium dol­gozóit az épületbe. A lengyel ápolónőkneknem ez az első ilyen akciójuk: 1999 nyarán a munkaügyi minisztérium épü­letét foglalták el, s majdnem egy hónap múlva karhatalmi segéd­lettel távolították el őket. A kor­mány eldöntötte, hogy 2001-ben infláció felett 4 százalékos bér­emelést ajánl az egészségügynek, és az egészségügyben az átlag­béremelés elveit a vállalatoknál alkalmazott rendszerhez igazít­ják. A szakszervezet kevesli a kor­mány javaslatát, mert számításai szerint ez mindössze 50-70 zlotys havi béremelést jelent. Vallási összetűzések Iszlámra térítenek Jakarta. A Moluku-szigetekhez tartozó Teor szigetén iszlám fun­damentalisták megrohamoztak két keresztény falut, muzulmá­nok pedig őket ért támadásról számoltak be ugyanebből a tér­ségből. A támadók lerombolták a többségükben katolikusok lakta Korfutin és Koriokin települése­ket, a lakosság egy része pedig szomszéd szigetekre menekült. Az elmúlt hetekben jelentősen megnövekedett a feszültség a tér­ségben, mert a muzulmánok meg­kísérlik fenyegetetésekkel iszlám hitre téríteni a keresztényeket. Szemtanúk szerdai beszámolója szerint legalább nyolc ember vesztette életét. (MTI) Svájci földcsuszamlás Hárman eltűntek Zürich. Hárman eltűntek kedd éjjel egy svájci faluban, ahol földcsu­szamlást okozott egy főnyomó­vezeték törése. A megcsúszó sár el­sodort két házat és több mezőgaz­dasági épületet Nendazban. A há­rom eltűnt után keresőkutyák segít­ségével kutatnak a mentők. A törés egy olyan csövön keletkezett, ame­lyen keresztül nagy nyomással szi­vattyúznak vizet a hegyekből egy villamos erőműhöz. A cső ugyan­azon a helyen tört el, ahol korábban már hibás forrasztás nyomaira akadtak. Októberben tizenöten­vesztették életüket a Valais kantont sújtó özönvízszerű esőzések és az azok okozta földcsuszamlások kö­vetkeztében. (MTI) Illegális bevándorlók Eltűnt két hajó Canberra. Eltűnt két hajó, amely 167 ülegális bevándorlót szállított Indonéziából Ausztráliába. A hajók rettenetes időjárási körülmények között indultak el, ráadásul az év­nek ebben az időszakában arrafelé nagyon rosszak a hajózási körülmé­nyek. Az idén több száz ilyen hajó jutott el Ausztráliáig. Az indonéz és az ausztrál hatóságok néhány hó­napja együtt próbálják megakadá­lyozni az olyan hajók elindulását Indonéziából, amelyek Ausztráliá­ba illegálisan bevándorolni szándé­kozókat szállítanak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom