Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-14 / 288. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 14. Gazdaság és fogyasztók H A jövő évi állami költségvetés csak rekordhiány árán tudja biztosítani a társadalom működőképességét Láthatók a gazdaság sima leszállásának első jelei Megint nehéz év előtt állunk Jövőre az államadósság 64,4 milliárd korona lesz. (Archív felvétel) Pozsony. A tegnap meggyőző többséggel elfogadott jövő évi állami költségvetést az illeté­kesek a jelen kormányzati ciklus legnehezebb időszaká­nak jelölték meg. TUBA LAJOS A Szlovák Nemzeti Bank számára megszabott elvonás, továbbá az ad­minisztratív díjakból várt összeg megnövelésével végül is sikerült 180 milliárd korona fölé tornázni a jövő évi állami költségvetés bevételi oldalát. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a kiadási oldal 216 milliárd korona felett van, így jövőre rekordmagasságú, 37 milli­árd koronás költségvetési hiányt je­gyeznek fel a krónikák. A hiányt a kormánynak állampapírok kibocsá­tásával kell fedeznie. A már koráb­ban hasonló céllal kibocsátott ál­lampapírok kamataira egyébként jövőre 23,7 milliárd koronát kell biztosítani a közösből. Farkas Pál ugyan beterjesztett egy olyan mó­dosító indítványt, amely értelmé­ben jövőre legfeljebb csak annyi ál­lamkötvényt bocsáthatták volna ki, hogy az államháztartási hiány ne haladja meg a GDP négy százalékát, Jövőre rekordmagassá­gú, 37 milliárd koronás költségvetési hiány lesz. de ezt később visszavonta. Így a pénzügyminisztérium az általa szükségesnek tartott mértékben él­het ezzel a lehetőséggel. A 158 milliárd koronára tervezett adó- és vámbevételek mellett nagy „donornak” számít a jegybank, amely jövőre 5 milliárd koronát fi­zet be, illetve a Szlovák Gázművek (SPP) ugyanekkora összeggel. Az SPP esetében főként azt az összeget „nyelte le” ily módon a költségvetés, amelyet a társasági adó csökkentése miatt az idén befizetett adó­előlegből vissza kellett volna fizetni a cégnek. A tegnapi szavazás végle­gessé tette azt a döntést is, hogy a lakás-takarékpénztárakban takaré­koskodók állami prémiuma 4500 koronára csökken, a jelzáloghitelek kamatait pedig jövőre csak 5 száza­lékkal támogatja az állam. Továbbra sincs rend a társadalom­biztosítási befizetések körül. Bár az arány kissé javult, az állam az általa biztosítottak után továbbra sem fi­zeti be még a minimálbér után járó illetéket sem, jövőre 2400 koronás kivetési alappal dolgoznak. Az idén oly sok problémát okozó állami ga­ranciavállalás sem szűnik meg, a pénzügyminisztérium a költségve­tési bevételek 20 százalékáig vállal­hat ilyen jellegű kötelezettséget. Jövőre az államadósság 64,4 milli­árd korona lesz. Ellentételezésére újra csak állampapírokat bocsáta­nak ki: a korábbi évekből görgetett adósság fedezésére 44,4 milliárd korona értékben, megfejelve az idén kialakuló hiány összegével. Ezenkívül az autópályák építésére 6,5 milliárd korona, a bankkonszoli­dációs kötvények kamataira 9,8 mil­liárd korona fedezetre lesz szükség. A legcsinosabb összeg viszont a bankkonszolidáció keretében terve­zett 105 milliárd koronás kötvényki­bocsátás, de ezt a nemzetközi intéz­ményekkel egyetértésben külön ke­zelik. Az állami alkalmazottak közül béremelésre a fegyveres testületek tagjai számíthatnak (szeptembertől Továbbra sincs rend a társadalombiztosítási befizetések körül. 3 százalék), a pedagógusok bértari­fa-emelésére szintén ebben az időben kerül sor. Az egészségügyi dolgozók a parlamentben nagyon örültek annak a döntésnek, hogy bértarifa-emelésre 3,5 milliárd ko­ronát kaptak. A mezőgazdaság jövőre 7,5 milliárd koronás dotáció­ra számíthat, kiegészítve a zöldnaf­tára tervezett 1,6 milliárd koroná­val. Végeredményben a jövő évi költségvetési kiadásokból 20,8 mil­liárd koronát a különféle állami ala­pokba és vállalkozások támogatá­sára szánnak, 95,5 milliárd koronát tesz ki a közfogyasztás (társada­lombiztosítási díjak, szociális támo­gatások, oktatásügy, egészségügy és kultúra). Az államapparátus fenntartása 59 milliárd koronába kerül, az államadósság kamataira 23,6 milliárdot fordítanak, a közsé­gek pedig 2 milliárd koronát kap­nak. A folyó kiadásokon kívül az ál­lami költségvetés beruházásokra 15 milliárd koronát fordít. A villamos művek 19 milliárdot fordított az ökoprogramra Környezetkímélő cég MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. A vendéglősök, a hentesek és a marhatenyésztők Európa-szerte kétségbeesett igyekezettel próbálják visszanyerni a fogyasztók bizalmát és meggyőzni a lakosságot a marha­húsfogyasztás veszélytelenségéről. A kontinentális félelem a szivacsos agysorvadás járványtól a múlt hó­napban Franciaországban kezdő­dött. Olaszországban a marhahús­eladások 70 százalékkal csökken­tek. Az olasz hentesek hirdetéseik­ben kizárólag olasz marhahúst ígér­nek a fogyasztók asztalára, így pró­bálják visszaszerezni a piacot. A GS- szupermarket hálózatban kis olasz zászlóval márkajelzett marhahúst árulnak, amely állítólag csakis 20 hónaposnál fiatalabb, állati marad­ványokból készült takarmánnyal so­hasem etetett állatokból származik. A McDonald’s olaszországi hálóza­tában azt hangsúlyozzák, hogy hamburgerük csontnélküli húsból van, az állat elejéből. Spanyolor­szágban szintén nemzeti megjelö­léssel árusítják a marhahúst, a pári­zsi mészárosok pedig ínycsiklandó, nyilvános vasárnapi ökörsütésekkel igyekeznek visszacsalogatni az ag­gódó franciákat. Néhány jel arra mutat, hogy a vásárlói bizalom visszaszerzésére irányuló kampány kezd kifizetődni. Egy olasz McDo­nald’s vezetője szerint a hamburger­fogyasztók visszatérnek. Nagy-Bri- tanniában - ahol a pánik első hullá­ma 1996-ban jelentkezett - a hús és az állatállomány helyzetével foglal­kozó bizottság úgy látja, hogy a brit válság mélypontjához képest már ismét emelkedés tapasztalható a marhahús-eladásokban. A brit hir­detések most a marhahús elkészíté­sének egyszerűségét hangsúlyozva próbálnak vásárlásra csábítani. Az előkelőbb brit éttermekben külön kiemelik, hogy a felhasznált marha­hús Anglián kívüli forrásokból szár­mazik. Németországban ugyanak­kor a McDonald’s-hálózat más stra­tégiát választott: ott Olaszországgal ellentétben inkább a marhahústa­lan ételeket hirdetik. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Köztudomású, hogy az energiaipar a legnagyobb környe­zetszennyezők közé tartozik. Az viszont talán kevésbé köztudott, hogy éppen a Szlovák Villamos Művek az, amelyik az átlagosnál nagyobb környezetvédelmi beru­házásokat eszközöl. A 90-es években a Szlovák Villa­mos Művek 19 milliárd koronával járult hozzá az ökológiai progra­mokhoz. 1997-ben elfogadták a környezetvédelmi koncepcióju­kat, melynek keretében rövid és hosszú távú célokat tűztek ki, elsősorban két alapterületre össz­pontosítva. Az első a légszennyeződés csök­kentése, második a hulladéktáro­lás. Ez két lehetséges irányba va­ló haladást jelent: a klasszikus hőerőművek és atomerőművek működtetését. A Szlovák Villamos Művek beru­házásaik 72%-át a légszennyező­dés mérséklésére fordították. A három legnehezebb feladat közé tartozik a kénmentesítési prog­ram, az új, alacsony kibocsátású égőfejek felszerelése és az új égéstechnikára való átállás. A villamos művek ökológiai prog­ramjainak kívánt hatását a nitro­gén- és kén-oxidoknak, valamint a szilárd anyagoknak a légkörbe való csökkentett mennyiségű ki­bocsátásával érték el, mindezt a vajáni és a Nováky-i blokkok kor­szerűsítésének köszönhetően. Ezek a munkák továbbra is folyta­tódnak, bár a hőerőművek egyes blokkjait nem sorolták be az öko­programba, mivel ezeket 2006-ig leállítják. 2007-ben ugyanis új ki­bocsátási határértékek lépnek ér­vénybe, ezeknek az érintett blok­kok nem tudnak megfelelni. A villamos művek környezetvéde­lemre fordított befektetésének összege az idén eléri az 1 milliárd koronát, emellett figyelemmel ki­séri és kiértékeli az erőművek kö­zelében élő lakosság egészségi állapotát is. (-érté-) Az idén sem változott az élmezőny sorrendje, vagyis továbbra is a Skoda autómárka a legkeresettebb, majd a dél-koreai Daewoo és a német Volkswagen következik a sorban. (TA SR-grafikon) Lassulóban az Unió ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az EU-tagországok átla­gos gazdasági növekedése 0,9 szá­zalékról 0,7 százalékra lassult a harmadik negyedévben. A csökke­nés az Európai Központi Bank (EKB) sorozatos kamatemelései mellett a magas olajárakkal hoz­ható összefüggésbe. A második ne­gyedévben az EU gazdasága 0,9%- kal, az eurózónáé pedig 0,8%-kal bővült az előző negyedévhez ké­pest - az unióhoz hasonlóan az eu- rózónában is 0,7% volt a GDP-nö- vekedés üteme a harmadik negye­dévben. A tavalyi harmadik ne­gyedévhez képest is azonos volt az ütem az EU-ban és az eurózóná- ban: 3,4%-os. A növekedési ütemek hasonulnak egymáshoz Európában és az Egye­sült Államokban, ahol láthatók a gazdaság sima leszállásának jelei. Mindenki érdeke, hogy ebből ne legyen kemény földet érés - mond­ta a Bundesbank elnöke. Hangsú­lyozva, hogy az eurózóna jól ki­védte a meredek olajáremelkedés megrázkódtatását, most meg kell akadályozni a másodlagos infláci­ós hatásokat. (MH, m) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Terjeszkedik az Eastern Sugar Pozsony. A dunaszerdahelyi Ju- hocukor Rt. többségi tulajdono­sa, a holland Eastern Sugar BV nyilvános ígéretet tett a duna­szerdahelyi cukorgyár összes nyilvánosan üzletelt részvényé­nek a felvásárlására. Az Eastern Sugar jelenleg a gyár 80,28%-át birtokolja, ami 635 476 részvény­nek felel meg. A holland tulajdo­nos további legalább 5,1%-os részvénycsomaghoz, vagyis mintegy 40 ezer részvényhez sze­retne hozzájutni. Egy részvé­nyért 378 koronát fizetnek. A Juhocukor a szlovák cukorpiac 35%-át uralja. A gyár legnagyobb vásárlói a Pepsi-Cola, Nesdé és a Dr. Oetker. (SITA) Növekedő cseh gazdaság Prága. A cseh gazdaság a har­madik negyedévben 2,2%-kal nőtt a tavalyi év azonos idősza­kához képest. Az idei év első ki­lenc hónapjában a növekedés elérte a 2,8%-ot. A bruttó nem­zeti termék a második negyed­évhez képest 0,3 %kal nőtt - derül ki a cseh statisztikai hiva­taljelentéséből. (TASR) Fizetnek a hőtermelőknek Pozsony. Az állam a jövő évvé­géig kifizeti az 1997 és 1998 kö­zött elmaradt dotációkat a hőszolgáltatásért. A 688 millió koronás tartozást költségvetésen kívüli forrásokból, főként a priva­tizációból szerzik majd. (SITA) Bevásárlásaink Morvaországban Brünn. A szlovák bevásárlóturiz­mus Dél-Morvaországban a kará­csonyt megelőző időszakban to­vább emelkedik. Egyes napokon a nagyobb brünni bevásárlóköz­pontok vásárlóinak 10-15%-a is Szlovákiából érkezik. Csak októ­berben 40 ezer kérelmet regiszt­ráltak a vámosok a hozáadottér- ték-adó visszatérítésére. (TA SR) Fogyasztói panaszáradat Pozsony. Az idei első háromne­gyed évben 2572-en fordultak a Szlovák Fogyasztóvédelmi Szö­vetséghez panaszukkal. Míg az első félévben 641-en éltek a le­hetőséggel, a második félévre számuk már elérte az 1030-at A panasztevők 43%-a a lakással kapcsolatos költségek számlázá­sát kifogásolta. A vásárlásoknál a legtöbb probléma a cipők eseté­ben merült fel. Az elmúlt időszakban egyre nőnek a kábel­tévés társaságok ellen érkező pa­naszok is. Ezek anélkül emelik az áraikat, hogy javítanának szol­gáltatásaik minőségén. (TA SR) A Matáv megszerzi a Maktelt? Skopje. A Matáv a legesélye­sebb arra, hogy megszerezze a macedón Maktel távközlési mo­nopolcég 51%-át. A vételár mintegy 300 millió dollár lesz. A Maktel iránt két másik cég is ér­deklődik, a görög OTE és a szlo­vén Telekom. A Maktel Délkelet- Európa egyik legjobb távközlési szolgáltatója, amely Altacel és Siemens berendezésekkel van ellátva. A macedón forrás a Ma­táv várható sikerét arra alapoz­za, hogy 60%-a a Deutsche Tele­kom tulajdonában van. (MTI) Az UniCredito terjeszkedik Müánó. A Pofnobankát is birtok­ló UniCredito azt tervezi, hogy növeli részesedését a legnagyobb horvát bankban, a Zagrebacka Bankában - közölte az olasz cég szóvivője. Az illetékes azt mond­ta, hogy az UniCredito bővíteni akatja jelenlétét a térségben, ahol a Zagrebacka az egyik leg­jobb pénzintézet. Az Unicredito 10% alatti tulajdonrésszel ren­delkezik a Zagrebackában. Ales­sandro Profumo, az Unicredito vezetője bejelentette, hogy az olasz cég 1 milliárd eurót költ a kelet-európai terjeszkedésre. Az Unicredito 9 millió ügyfeléből 3,5 millió kelet-európai. Az ola­szok azt tervezik, hogy 2003-ra ügyfeleiknek számát 8-9 millióra bővítik Kelet-Európábán. (MTI) Tegnap tovább drágult az olaj Szingapúr. Szerdán is drágult az amerikai könnyűolaj az amerikai stratégiai tartalékra felügyelő ha­tóság váratlan közlésére arról, hogy néhány heti növekedés után újfent csökkent a tartalék mind kőolajból, mind termé­kekből. A New York-i árupiac ke­reskedésében közép-európai idő szerint tegnap reggel 30,04 dol­lár volt a nyugati féltekén irány­adó West Texas Intermediate könnyűolajfajta hordója januári szállításra, 36 centtel drágább, mint a keddi zárásban. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. december 14-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,378 Magyar forint (100) 16,376 Angol font 71,634 Német márka 22,179 Cseh korona 1,249 Olasz lira (1000) 22,403 Francia frank 6,613 Osztrák schilling 3,152 Japán ien (100) 44,015 Spanyol peseta (100) 26,071 Kanadai dollár 32,148 Sváici frank 28,840 Lengyel zloty 11,254 USA-dollár 49,510 Nyugat-Európában már alig fogy a marhahús Csalogatják a vevőket

Next

/
Oldalképek
Tartalom