Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-12 / 286. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 12. TÁRCA EU vagy inkább au! BUCHLOVICS PÉTER Azért jajdultam fel, mert - mint azt a rádióból megtudtam - kitört rajtam az euroszkepszis. Cinikus, hitetlen disznó vagyok, amiért még Ján Figernek sem hiszem el, hogy 2003-ban, de legkésőbb 2005-ben felvesznek bennünket az egyesült Európába. Pedig mi már mindent megtettünk. Lexa, Rezes, Martinka, Rudolf Ziak a rács mögött, a közigazgatási reformot véghezvittük, a megyei önkormányzatok (amelyekben a nemzetiségek számarányukhoz képest lelkesen képviseltetik magukat) pompásan működnek, a helyi önkormányzatok kasszájába a nevesítetlen földek megszerzése révén is dől a pénz, ahová lépünk, fű nem terem, csak szupermodern infrastruktúra, elvétve se hallok k. ma- gyarozni, zsidózni, cigányozni, a korona értékálóbb, mint a márka, a dollár és az euró együttvéve. Az alapvető élelmiszerek nevetségesen olcsók, munkahely dögivei, a házunkkal szemben egyszerre építkezik a Philips, a Sony és az IBM, zöldmezős beruházásoknak se vége, se hossza, és mindez környezetbarát módon. Annyi a megtakarított pénzem, hogy szinte rámrohad; vállalkozBudi és maszlag SIDÓ ÁRPÁD Robert Fico pártjának hét végi ünnepi közgyűlésén a várakozásoknak megfelelően önbizalomtól duzzadó kijelentésekkel kápráztatta el az egybegyűlteket, s úgy tűnik, magáévá tette a har- madikutasságáról szóló PR-blöf- föt. Az éppen egyesztendős és éppenséggel egyszemélyes Smer a következő parlamenti választásokon legalább 25 százalékot kíván szerezni, hangzik az új alaptétel, s körítésként megteszi a HZDS, Valamint az SDKÚ ellen intézett, elmaradhatatlan kétffontos támadás, lásd: „kerülni szeretnénk a nemzetközi elszigetelődést, ugyanakkor nem kérünk a kormányzás kudarcából sem”. Unalomig sulykolt tézisét refrénként együtt sírják az elérzékenyülten összeölelkező irányadók: szavazzon ránk, aki végleg megundorodott a fékevesztett Meciartól, voksoljon mellettünk, aki kiábrándult az ígérgető, de pipogya Dzurindából. Programunk, világos elképzeléseink, merész terveink határozott jövőképben ölteni kezdek, a bankok riszálva kelletik magukat kedvezményes hitelekkel, hosszú távú, alacsony kamatlábas kölcsönökkel. Dolgozom, mint az állat, de megéri, pontosan adózom, fizetek is dögivei, de a maradék pénzemből is úgy élek, mint munkanélküli barátom, aki egyhavi segélyéből vett egy kétéves Fordot, és vasárnap bélszínt vacsorázott ananászsalátával. Nagyanyámat nemrég műtötték a szívével, az orvos az istennek se fogadta el a hálapénzt, őt remekül fizetik. Anyám most lett nyugdíjas, az Azori-szigetekre készül nyaralni, mert pompás magánnyugdíjpénztárban kamatoztatta a pénzét. Véletlenül sem akadok korrupt hivatalnokra, mindenre profin, udvariasan válaszolnak (lásd: szabad információáramlásról szóló törvény), nincs sor- banállás, megalázás, nem fenyegetőznek, hogy jöjjek még öt- ször-hatszor, hajót akarok... Karácsonyra 8-10 remek könyvet, 5-6 CD-t és egy csomó játékot vettem a gyereknek. A részletfizetés már a kacagtató múlté. A minap felhívott a barátom Londonból, mondtam: gyorsan tedd le, visszahívlak, a telefont én fizetem, hogy tönkre ne menj. Gyere haza mihamarabb, mert az új évtől vízumkényszert vezetünk be Nagy-Britanniával szemben. Aztán mégis ujjon szúrtam magam egy zsákvarró tűvel, és azzal felébredtem. nek testet, s annyira jók vagyunk, hogy fiatalos vagányságról is gyorsan tanúbizonyságot teszünk. Meciarra kár időt vesztegetni, most nem ő az első számú közellenség, de a Dzurinda-kabi- netnek minimum fricska, ha egy zömében romák által látogatott alapiskola toalettlétesítésének, „budi-buildingjének” pénzhiányos gondját az állam bácsi helyett mi, a Smer oldjuk meg. A közgyűlésen perselyként használt angolvécé-megoldás persze alapvetően gagyi ötlet, mely kicsattan a görcsös önreklámozási elképzeléstől, de első ránézésre profi módon jópofi. A lapoknak szükségük van ilyen laza fotóra, hiszen az tuti készül róla, ami aztán sugallja a közvetíteni kívánt marhaságokat: a Smer egy szervezetként jeleníti meg a jóté- konykodók felebaráti társaságát, a tréfáskedvű küldöttek élcsapatát, valamint az összevont szemöldökű, pajkosan bírálók tömörülését. Ezzel a tálalással még nem is lenne annyi gond, jó érzéssel tölthetne el minket, hogy Szlovákiában is működik humorérzékkel megáldott párt. A sokkal nagyobb baj az, hogy a poénparaván mögé bújtatott felkínált maszlagért tömött sorok állnak. JEGYZET Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 5823^342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály- tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vjfroz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ SME A Dzurinda által az SDK anyapártjainak felajánlott megállapodási javaslat elodázza annak az egyezségnek a megoldását, amelytől a kormány legitimitása is függ. Az egyezség a jegyzetiró szerint rossz. Nem kínál megoldást az erőviszonyok tisztázására. Dzurinda szerint a javaslat két, világosan elkülönült klub egyezségére alapul, a többieknek lehetőséget ad a csatlakozásra. A DS, az SDSS, az SZS, az LDÚ kapcsolatát; az SDKÚ és az SDK kapcsolatát további kétoldalú egyezségek rendezik”. A két említett klub az SDK és a KDH. A többi pedig e kettő mellett csatlakozhat a megállapodáshoz. Furcsa, hogy éppen ezek a pártok alkotják az SDK-t; hogy az egyezséghez a javaslat szerint csatlakoz- hat a KDH is, vagyis az egyik párt, mellyel az egyezséget meg kellene kötni. Sokadik furcsasága a javaslatnak, hogy noha frakciók közötti egyezségről van szó, az a pártokra, nem pedig a frakciókra vonatkozik. Hosszú vajúdás után született meg a megállapodás az intézményi reformról a nizzai EU-csúcson Egy állam - egy bizottsági tag Tegnap hajnalban megállapodás született az intézményi reformokról Nizzában, az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozóján. A tagállamok az éjjel benyújtott franciajavaslatot fogadták el, amely a négy legnagyobb tagállamnak továbbra is egyenlő arányt biztosít a szavazatok újrasúlyozásában. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Végül 29-29 vokssal, a Belgium vezetésével „lázadó” kis államok beleegyeztek a javaslatba. A politikailag legkényesebb és legtöbb vitát kiváltó területen, a tagországokra jutó szavazati súlyok újraosztásában csak kisebb módosításokat hajtottak végre az elnökség legutóbb előterjesztett kompromisszumos javaslatán. Fennmaradt a szavazategyenlőség a négy legnagyobb tagállam - Németország, Franciaország, Nagy-Britan- nia és Olaszország - között, amelyek 29 szavazattal rendelkeznek majd a miniszteri tanácsban. A megegyezést az tette lehetővé, hogy végül Belgium is feladta ellenállását, s belegyezett abba, hogy eggyel kevesebb szavazata legyen, mint Hollandiának. A négy legnagyobb tagország a legutóbbi változatban szerepelt 30 szavazat helyett 29-et kap. Spanyolországnak és Lengyelországnak 27-27 szavazat jut, Belgiumnak eggyel kevesebb, mint Hollandiának, azaz 12. A kisebb tagországok kívánságának eleget téve a tervezet kiegészül az egyszerű többség követelményével is, mivel előírja, hogy egy 27 tagú unióban a döntések meghozatalához legkevesebb 14 tagország támogatására minden esetben szükség lenne. A három másik fő reformterüle- len, a bizottság létszámát és összetételét, a minősített szavazattöbbséggel hozandó döntések körének kiteijesztését, valamint a megerősített együttműködést illetően a csúcsértekezleten előzőleg kibontakozott kompromisszumoknak megfelelő megállapodások születtek. Az Európai Bizottságban minden tagállamnak egy tagja lesz - az újonnan csatlakozóknak is - mindaddig, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et. Ekkor - később meghatározandó mértékben - csökkenteni fogják a testület létszámát, egyidejűleg a tagországok teljes egyenjogúságán alapuló rotációs rendszert vezetnek be. A bizottság elnökét, akit jelenleg a kormányok konszenzus alapján jelölnek ki, minősített szavazattöbbséggel választani fogják, hatásköreit pedig megerősítik. A nizzai szerződés értelmében 35 területen térnek át az egyhangúság helyett minősített szavazat- többséggel történő döntéshozatalra. Az ebből a szempontból legproblematikusabbnak számító öt kérdésben azonban csak részleges eredményt könyvelhetnek el a tizenötök. Alapvetően Nagy- Britannia ellenállása miatt nem sikerült megállapodásra jutni az áttérésről az adózás és a szociálpolitika egyes részterületein. Franciaország elérte, hogy a közös külkereskedelmi politikában csak részlegesen valósuljon meg az áttérés, a menekültügyi és bevándorlási ügyekben pedig magának a közösségi szinten érvényesítendő politikának az elfogadásához lesz majd szükség egyhangúságra. Megállapodás született arról, hogy az úgynevezett megerősített együttműködés mechanizmusa alkalmazható lesz az unió mindhárom pillérében, tehát a gazdasági területek mellett a második pillért alkotó közös kül- és biztonságpolitikában, valamint a harmadik pilléres bel- és igazságügyekben. Ismét csak Nagy- Britannia vétója miatt azonban katonai területekre nem terjedhet ki. Elindításához legkevesebb nyolc tagállam részvételére lesz szükség, az együttműködésnek nyitottnak kell maradnia a többi tagállam előtt is, amelyek viszont nem vétózhatják meg az elindítását. Módosították a tagországok az alapszerződésnek a demokratikus alapértékek védelméről szóló cikkét, meghatározva azt az eljárást, amelyet akkor fognak alkalmazni, ha valamely tagállamban ezek sérülésének veszélye fenyeget. A nizzai szerződés elfogadásával egyúttal lezárult a reformok előkészítésére idén februárban összehívott kormányközi konferencia is, amelyen összesen több mint 300 órán át tárgyaltak a tagországok képviselői a bővítési folyamat alapvető feltételének tekintett intézményi megújulásról. Jacques Chirac francia államfő a nizzai csúcsot záró tegnap hajnali sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy a szerződést mielőbb aláírják, ratifikálásának folyamata pedig másfél éven belül lezajlik. Ez lehetővé tenné, hogy az EU megtartsa azt az ígéretét, amely szerint 2003. január 1-jétől készen áll új tagállamok befogadására. Az elnök megerősítette, hogy az unió tartani kívánja magát ehhez az ígéretéhez. Az európai parlamenti képviselői helyek megoszlása Ország képviselők száma az eddigi képviselők száma Németország 99 (99) Franciaország 74 (87) Nagy-Britannia 74 (87) Olaszország 74 (87) Lengyelország 52 (-) Spanyolország 52 (64) Románia 35 (-) Hollandia 25 (31) Belgium 20 (25) Görögország 20 (25) Portugália 20 (25) Csehország 20 (-) Magyarország 20 (-) Svédország 18 (22) Bulgária 17 (_) Ausztria 17 (21) Dánia 13 (16) Finnország 13 (16) Szlovákia 13 (-) Írország 12 (15) Litvánia 12 (-) Lettország 8 (-) Szlovénia 7 H Észtország 6 (-) Luxemburg 6 (6) Ciprus 6 (-) Málta 5 H Adatok: MTI Táblázat: Új Szó Az EU-tagországok szavazati súlya Tagországok régi szavazatok új szavazatok lakosság (millió) Németország 10 29 82 Nagy-Britannia 10 29 59,2 Franciaország 10 29 58,9 Olaszország 10 29 57,6 Spanyolország 8 27 39,3 Hollandia 5 13 15,7 Görögország 5 12 10,5 Belgium 5 12 10,2 Portugália 5 12 9,9 Svédország 4 10 8,8 Ausztria 4 10 8 Dánia 3 7 5,3 Finnország 3 7 5,1 Írország 3 7 3,7 Luxemburg 2 Tagjelölt országok 4 0,4 Lengyelország 8 27 38,6 Románia 6 15 22,4 Csehország , 5 12 10,2 Magyarország 5 12 10 Bulgária 4 10 8,2 Szlovákia 3 7 5,3 Litvánia 3 7 3,7 Lettország 3 4 2,4 Szlovénia 3 4 1,9 Észtország 3 4 1,4 Ciprus 2 4 0,7 Málta 2 3 0,3- Nincs pénzem pontyra, a nyugdíjamból csak kukacra futja. (Peter Gossányi karikatúrája)
