Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-29 / 275. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 29. T ÉMA:TURIZMUS A globalizáció miatt fokozatosan felértékelődött minden, ami helyi, regionális jellegű, ami sehol másutt nem látható Jönnek a bermudás, szalmakalapos idős amerikai hölgyek Kultúra és turizmus együtt A kultúra és a turizmus ösz- szefiiggéseiről, a kulturális turizmus európai perspektí­váiról, valamint a kultúra ide­genforgalomban kifejtett sze­repének erősítéséről rendez­tek e hónapban nemzetközi konferenciát és szakmai vá­sárt Budapesten. ÖSSZEFOGLALÓ Szó volt a kormány kultúrpolitikájá­ról, az ezredfordulós kulturális utakról, a határokon átnyúló kultu­rális kapcsolatok jelentőségéről, az előadók között szerepelt gazdasági és kulturális minisztériumi helyet­tes államtitkár, UNESCO-főtaná- csos, a szakmai vásáron pedig 50 ki­állító cég, múzeum, tájegység, uta­zási iroda és kulturális szervezőiro­da kínálta termékeit. A résztvevők találkozhattak a kultúra és a turiz­mus hazai és külföldi szakemberei­vel, a szekcióüléseken követendő jó példákkal ismerkedhettek meg, ki­cserélhették tapasztalataikat, együttműdödési lehetőségekről tár­gyalhattak, közösen kereshették a modern kor piaci követelményeinek megfelelő újabb tevékenységi terü­leteket és formákat. Szállodák és utazási irodák, művelődési házak és programszervezők, termékek és po­tenciális fogyasztók találhattak egy­másra. A rendezvény fontosságát mi sem jelzi jobban, mint a támogatók népes listája, amelyről nem hiány­zott az Európai Kulturális Örökség Intézete, az ICOMOS, az UNESCO és a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization), az előkészítő bizottságban pedig 20 magyarországi és külföldi jogi sze­mély képviseltette magát. A rendszerváltás óta minden ma­gyar kormány kiemelten kezeli a tu­rizmust, ezen belül nagy figyelemét szentel a kulturális turizmusnak. Ez a szókapcsolat pedig többet takar a városokba érkező látogatók kulturá­lis rendezvényekre való invitálásá­nál. Fontos, hogy a két területen te­vékenykedő szakemberek együtt­működjenek, éírmeg tudják mutatni a világnak magát az árut, azaz a kul­túrát, melynek szerepe az ezredfor­dulón jelentősen átértékelődött, sokszínűbbé vált. A globalizáció és az Egyesült Államok kulturális fölé­nye miatt fokozatosan felértékelő­dött minden, ami helyi, regionális jellegű, ami sehol másutt nem lát­ható. Európa csökkenő arányban, de továbbra is őrzi vezető szerepét a kultúra területén, mivel az öreg kontinens palettája igencsak színes, keveset utazva is nagy eltéréseket tapasztalhat a látogató az egyes ré­giók kultúrájában. A turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata, az idegenforga­lom több mint 250 ezer főt foglal­koztat, az ágazat növekedési dina­mikája kétszerese a teljes magyar gazdaságénak. 1999-ben a turiz­mus teljes devizabevétele megha­ladta a 3,4 millió dollárt, szakértői becslések szerint Magyarország bruttó nemzeti termékének már több mint egytizede a turizmusból származik. Évente átlagosan 30 mil­lióan keresik fel az országot, ezzel a világ legkedveltebb célállomásai kö­zött a 14. helyen áll. A külföldiek 25 százaléka kifejezetten a kultúra mi­att utazik Magyarországra, ám az átutazókat, az üzletembereket, sportolókat, politikusokat is érdekli, mi történik látogatásuk helyszínén. Dr. Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kulturális helyettes államtitkára szerint a tu­rizmus soha ilyen jó eredményeket nem hozott, mint ez. év első nyolc hónapjában, amikor is a bevételek 14 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához viszonyítva. „Egyes területek fejlesztésre várnak, például koordináladan a piaci sze­Évente átlagosan 30 millióan keresik fel Magyarországot. replők tevékenysége. Nehezíti a munkát az információhiány, illetve az, hogy a konkrét rendezvényekről szóló információk késve jutnak el a potenciális hazai és külföldi érdek­lődőkhöz. A kultúra piacra vitelé­ben meghatározó az állam szerepe, amely finanszírozza, illetve a régi­ókkal, az önkormányzatokkal együtt istápolja a kultúrát. A kultu­rális turizmus nem csupán gazdasá­gi hatásai miatt fontos. Segít meg­gátolni az értékek pusztulását, is­mét középpontba kerülhet általa a népművészet, és persze ne feledkez­zünk el az oktatáshoz, művelődés­hez kapcsolódó utazásokról sem. A közeljövő feladatainak egyike: a puszta-, paprika-, gulyásország- képet, a figyelmet kulturális öröksé­günkre kell irányítani.” Egyebek közt ez a Széchenyi-terv turizmus­fejlesztési programjának a célja. Kü­lön alprogramban foglalkoznak a gyógy- és termálturizmus fejleszté­sével, amely télen-nyáron biztos for­galmat jelenthet, megszünteti a Bu- dapest-centrikusságot, és nem utol­sósorban legalább tíznapos magyar- országi tartózkodást igényel, hiszen a magát kúrálni vágyó turista nem siethet haza. Fontos részterület az úgynevezett konferenciaturizmus is. A szakmai konferenciára érkező külföldi általában jó turista, a minő­séget keresi és sok pénzt költ rá. El­sősorban a családoknak kínálnak egész napos programot a turisztikai tematikus parkok, melyek többsége belföldi látogatókra specializáló­dik, de néhány közülük, például az ópusztaszeri nemzeti park nemzet­közileg is versenyképes lehet. A kastély- és várturisztikai alprogram főleg a már említett értékmegőrző célt szolgálja, az információs rend­szerek alprogram célja pedig a nap­rakész, gyors és színvonalas tájé­koztatás feltételeinek megteremté­se. Legfrissebb információink sze­rint a Széchenyi-terv egészére szánt eredeti összeget a 2001­2002-es költségvetésben majdnem megduplázták, azaz 434 milliárd forint helyett csaknem 800 milliár- dot költ megvalósítására a magyar kormány. A turizmus területén vál­lalkozók jövőre 25, az azt követő évben pedig 28 milliárd forintnyi forrást vehetnek igénybe, ami 232 százalékos emelkedés a terv márci­usi változatában szereplő számok­hoz képest. Budapest vonzza leginkább a Magyarországra látogató kölföldieket A tavalyi évhez képest idén csökkent a Szlovákiába látogató turisták száma Honi távlatok, külföldi látogatók HÁTTÉR Hazánkban a turizmus nemzetközi mércével mérve alacsony jövede­lemteremtő képességgel rendelke­zik. Ennek legfőbb okai az infrast­rukturális háttér hiányosságaiban, a látogatóknak nyújtott szolgálta­tások alacsony színvonalában és az értük követelt magas árakban kere­sendők. Legalábbis a központi sta­tisztikai hivatal adatai alapján a legtöbb panasz e területekkel kap­csolatban érkezett. Infrastrukturális hiányok alatt nem csupán az alapinfrastruktúra, ezen belül a közlekedés és a környezetvédelem értendő, hanem az úgynevezett turisztikai infrast­ruktúra is, főleg a színvonalas szál­láshelyek alacsony száma, vala­mint a hiányos szolgáltatások. Emiatt a turizmusból befolyó nye­reség is alacsonyabb az európai uniós átlagnál. A gazdasági minisztérium adatai alapján ez év első nyolc hónapjá­ban 13 877 millió koronányi bevé­telre tett szert Szlovákia az idegen- forgalomnak köszönhetően, az el­múlt év megegyező időszakában ez az összeg 13 290 millió volt, azaz 4,4 százalékos növekedést figyel­hetünk meg. Dollárban számolva viszont 2,8 százalékos csökkenést mutat a statisztika tavalyhoz ké­pest, a dollárbevétel idén 312,3 milliónál tart, azaz csökkent a Nyu- gat-Európából érkező költekezők száma. A kiutazó szlovák állampol­gárok idén 208,4 millió dollárt köl­töttek el, ami az elmúlt év első nyolc hónapjához viszonyítva 13,4 százalékos csökkenést jelent. Legtöbb honfitársunk a magánutat választotta (72,8%), a második he­lyen a szervezett, csoportos utak állnak (17%), a fennmaradó 10,2 százalékot pedig a szolgálati utak teszik ki. A tavalyi évhez képest idén mind a külföldre utazó szlovák állampol­gárok (13 9020630 fő), mind pe­dig a Szlovákiába látogató külföl­A Szlovákiába látogató kölföldiek első számú úti célja a Magas-Tátra. diek (20 223 684) száma csökkent. Augusztusban például alig négymillióan érkeztek, 286 ezerrel kevesebben, mint tavaly augusz­tusban. Legtöbben tranzitország­ként használják hazánkat, a határt átlépők egynegyede csupán átuta­zik Szlovákián, a különböző szál­láshelyeken eltöltött vendégéjsza­kák száma 3,6. Legtöbben a Pozso­nyi kerületben szállnak meg, legke­vesebben pedig a Trencséniben. Hazánkban jelenleg 11 négycsilla­gos és 61 háromcsillagos szálloda működik, a kétcsillagos szállók száma 152, az egycsillagosoké pe­dig 136. Ezen kívül 208 panzióról, 281 turistaszállóról és 87 faháztá- borról tud a statisztika, ez utóbbiak száma egyébként két évvel ezelőtt még 103 volt. A kispénzűek és kisigyényűek 69 kemping és 597 tömegszállás, ifjúsági szálló közül választhatnak. A külföldiek első számú célpontja a Magas-Tátra, ahol átlag nyolc éjszakát töltenek el. Míg Magyarország turistafor­galmának 61 százaléka Budapest felé irányul, Pozsony meglepő mó­don a népszerűségi lista aljára szorult, a legtöbben egy nap alatt körbefutják a várost és nevezetes­ségeit. Á fővárosban töltött ven­dégéjszakák száma 2,2, vagyis az országos átlag alatt mozog. Ezt a százalékarányt is elsősorban a szol­gálati úton levők javítják. A leghű­ségesebb visszatérők a németek, a magyarok és a lengyelek. Egy másik felmérés eredménye azt mutatja, hogy hazánk lakosságá­nak 45 százaléka több hónapon keresztül gyűjtögeti a nyaralásra szánt pénzt, sőt a szlovák állam­polgárok egynegyede egész évben félrerak bizonyos összeget a nyara­lásra. Verseny indul a kínaiakért Keletről invázió várható? Idegenforgalmi szakelemzők egybehangzó jövendölése szerint az elkövetkező években turistain­vázió várható Keletről, elsősor­ban a Kínai Népköztársaságból. A hatalmas ázsiai országban az utóbbi években erősödni látszik a fizetőképes középosztály, akik megtehetik, szívesen utaznak külföldre, elsősorban a volt szoci- alistá országokba. Térségünkben tehát hamarosan verseny indul a kínai turistákért, és mivel az itteni látnivalók, a természeti kincsek és a nagyvá­rosok Kínából nézve javarészt ha­sonlóak. Ebben a versenyben pedig a mi­nőség, illetve a gyors és ügyes propaganda, reklám válik kulcs- tényezővé. Természetesen az infrastrukturá­lis fejlesztés fontosságáról sem szabad megfeledkezni, hiszen hi­ába dicsekszünk várainkkal, nemzeti parkjainkkal, műemlé­keinkkel, ha azokat nehéz meg­közelíteni, ha az illemhelyek és a közutak állapota katasztrofális, a helyi vendéglátó-ipari egységek­ben pedig kapacitásbeli vagy egy­szerűen biztonsági okokból lehe­tetlen külföldieket étkeztetni. Egyre több nyugdíjas utazik, kirándul ÖSSZEÁLLÍTÁS Ma már nálunk sem bámulják meg a fehér nadrágos, szalmakalapos idős amerikai turistahölgyeket, sőt egyre többen követik példájukat, le­zserebben öltözködnek, legalábbis a nyaralás idején. Bár a hazai nyug­díjasokra nem a tengeren túli uta­zás a legjellemzőbb, egyre többen döntenek úgy, hogy temérdek sza­bad idejüket kirándulásokra hasz­nálják ki. A belföldi turizmus részt­vevőinek jelentős hányada az idő­sebb korosztály képviselője, ám az anyagüag hozzáférhetőbb tenger­parti nyaralásokra is egyre több nyugdíjas fizet be. A demográfiai változások szintén az idős korosz­tály turisztikai keresletének növe­kedéséhez vezetnek, azaz vüágje- lenségről beszélhetünk, és termé­szetesen a nyugdíjasok is elsősor­ban a fogadó ország kulturális örökségére kíváncsiak. Számukra is a minőség a legfontosabb tényező, hiszen nehezebben viselik a várat­lan kellemetlenségeket, a hideg ká­vét, a meleg sört és a kimaradozó helyi autóbuszjáratokat, mint az alkalmazkodókészségükről ismert fiatalok. Nyugat-Európában az idegenfor­galmi szakemberek arra is rájöttek, hogyan használhatnák ki ezeket a mozgó történelemkönyveket. Am­szterdamban például több irodá­ban választhat a városnézésre je­lentkező csoport profi idegenveze­tők és amatőr, de alapos helyisme­rettel rendelkező, csacsogó, plety- kálásra is hajlamos nyugdíjasok kö­zül. A felmérések szerint az idős tu­risták nagy előszeretettel választa­nak maguk mellé idős idegenveze­tőt, azaz tőlünk nyugatabbra a ha­zai fiatalító trendekkel ellentétes gondolkodást figyelhetünk meg. Világviszonylatban is a leggyorsabban fejlődő ágazat T mint turizmus ÖSSZEÁLLÍTÁS A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő ágazat. Gazdasági jelentő­ségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1999-ben a vi­lágon megtermelt GDP közel 12 százaléka a turizmusból szárma­zott, és az ágazat mintegy 200 mil­lió embernek biztosít munkát, meg­élhetést. A turizmussal foglalkozó világszervezetek előrejelzései sze­rint további dinamikus fejlődés vár­ható, és több mint valószínű, hogy az ágazat forgalma az elkövetkező tíz év folyamán megkétszereződik. A turizmus egyike a legjelentősebb húzóágazatoknak, amely elősegít­heti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a termé­szeti és kulturális értékek megőr­zését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Ha­tással van az egyes országok inf­rastruktúrájára, foglalkoztatáspo­litikájára, gazdaságára és oktatás­ügyére is. A WTO (Turisztikai Vi­lágszervezet) adatai szerint 1999- ben a legnagyobb mértékben az Egyesült Államok profitált a turiz­musból (73 milliárd dollárt), a má­sodik helyen Spanyolország áll 35 milliárd dollárral. Növekszik a nagyvárosok turiszti­kai vonzereje, a látogatók elsősor­ban a sokszínűségük, széles igé­nyeket kielégítő, gazdag kulturális programkínálatuk miatt részesítik előnyben a metropolisokat. Egy 1996-ban, New Yorkba költözöttek között végzett felmérés szerint pél­dául a városba települők 61 száza­léka érkezett jobb munkahely, szakmai előrelépés reményében, a többieket viszont a nagyváros sok­színűsége, kulturális pezsgése vonzotta. A világ turistái igénye­sebbek, mint valaha, ha megszok­tak egy bizonyos színvonalat, a vi­lág minden táján elvárják azt, sőt egyre többen hajlandóak az átla­gosnál többet fizetni érte. A váro­sok turistákért folyó harcában te­hát azok a helyek számíthatnak si­kerre, amelyek versenyképes, egyedi színezetű, de világszínvo­nalú kulturális programokat kínál­nak. Az idegenforgalmi szakembe­rek szerint jelenleg ez a terület a szálloda- és vendéglátás-fejlesz­tésnél is fontosabb. Illusztrációs felvétel Az oldal anyagát írta: Juhász Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom