Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-29 / 275. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 29. T ÉMA:TURIZMUS A globalizáció miatt fokozatosan felértékelődött minden, ami helyi, regionális jellegű, ami sehol másutt nem látható Jönnek a bermudás, szalmakalapos idős amerikai hölgyek Kultúra és turizmus együtt A kultúra és a turizmus ösz- szefiiggéseiről, a kulturális turizmus európai perspektíváiról, valamint a kultúra idegenforgalomban kifejtett szerepének erősítéséről rendeztek e hónapban nemzetközi konferenciát és szakmai vásárt Budapesten. ÖSSZEFOGLALÓ Szó volt a kormány kultúrpolitikájáról, az ezredfordulós kulturális utakról, a határokon átnyúló kulturális kapcsolatok jelentőségéről, az előadók között szerepelt gazdasági és kulturális minisztériumi helyettes államtitkár, UNESCO-főtaná- csos, a szakmai vásáron pedig 50 kiállító cég, múzeum, tájegység, utazási iroda és kulturális szervezőiroda kínálta termékeit. A résztvevők találkozhattak a kultúra és a turizmus hazai és külföldi szakembereivel, a szekcióüléseken követendő jó példákkal ismerkedhettek meg, kicserélhették tapasztalataikat, együttműdödési lehetőségekről tárgyalhattak, közösen kereshették a modern kor piaci követelményeinek megfelelő újabb tevékenységi területeket és formákat. Szállodák és utazási irodák, művelődési házak és programszervezők, termékek és potenciális fogyasztók találhattak egymásra. A rendezvény fontosságát mi sem jelzi jobban, mint a támogatók népes listája, amelyről nem hiányzott az Európai Kulturális Örökség Intézete, az ICOMOS, az UNESCO és a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization), az előkészítő bizottságban pedig 20 magyarországi és külföldi jogi személy képviseltette magát. A rendszerváltás óta minden magyar kormány kiemelten kezeli a turizmust, ezen belül nagy figyelemét szentel a kulturális turizmusnak. Ez a szókapcsolat pedig többet takar a városokba érkező látogatók kulturális rendezvényekre való invitálásánál. Fontos, hogy a két területen tevékenykedő szakemberek együttműködjenek, éírmeg tudják mutatni a világnak magát az árut, azaz a kultúrát, melynek szerepe az ezredfordulón jelentősen átértékelődött, sokszínűbbé vált. A globalizáció és az Egyesült Államok kulturális fölénye miatt fokozatosan felértékelődött minden, ami helyi, regionális jellegű, ami sehol másutt nem látható. Európa csökkenő arányban, de továbbra is őrzi vezető szerepét a kultúra területén, mivel az öreg kontinens palettája igencsak színes, keveset utazva is nagy eltéréseket tapasztalhat a látogató az egyes régiók kultúrájában. A turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata, az idegenforgalom több mint 250 ezer főt foglalkoztat, az ágazat növekedési dinamikája kétszerese a teljes magyar gazdaságénak. 1999-ben a turizmus teljes devizabevétele meghaladta a 3,4 millió dollárt, szakértői becslések szerint Magyarország bruttó nemzeti termékének már több mint egytizede a turizmusból származik. Évente átlagosan 30 millióan keresik fel az országot, ezzel a világ legkedveltebb célállomásai között a 14. helyen áll. A külföldiek 25 százaléka kifejezetten a kultúra miatt utazik Magyarországra, ám az átutazókat, az üzletembereket, sportolókat, politikusokat is érdekli, mi történik látogatásuk helyszínén. Dr. Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kulturális helyettes államtitkára szerint a turizmus soha ilyen jó eredményeket nem hozott, mint ez. év első nyolc hónapjában, amikor is a bevételek 14 százalékkal nőttek az előző év hasonló időszakához viszonyítva. „Egyes területek fejlesztésre várnak, például koordináladan a piaci szeÉvente átlagosan 30 millióan keresik fel Magyarországot. replők tevékenysége. Nehezíti a munkát az információhiány, illetve az, hogy a konkrét rendezvényekről szóló információk késve jutnak el a potenciális hazai és külföldi érdeklődőkhöz. A kultúra piacra vitelében meghatározó az állam szerepe, amely finanszírozza, illetve a régiókkal, az önkormányzatokkal együtt istápolja a kultúrát. A kulturális turizmus nem csupán gazdasági hatásai miatt fontos. Segít meggátolni az értékek pusztulását, ismét középpontba kerülhet általa a népművészet, és persze ne feledkezzünk el az oktatáshoz, művelődéshez kapcsolódó utazásokról sem. A közeljövő feladatainak egyike: a puszta-, paprika-, gulyásország- képet, a figyelmet kulturális örökségünkre kell irányítani.” Egyebek közt ez a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programjának a célja. Külön alprogramban foglalkoznak a gyógy- és termálturizmus fejlesztésével, amely télen-nyáron biztos forgalmat jelenthet, megszünteti a Bu- dapest-centrikusságot, és nem utolsósorban legalább tíznapos magyar- országi tartózkodást igényel, hiszen a magát kúrálni vágyó turista nem siethet haza. Fontos részterület az úgynevezett konferenciaturizmus is. A szakmai konferenciára érkező külföldi általában jó turista, a minőséget keresi és sok pénzt költ rá. Elsősorban a családoknak kínálnak egész napos programot a turisztikai tematikus parkok, melyek többsége belföldi látogatókra specializálódik, de néhány közülük, például az ópusztaszeri nemzeti park nemzetközileg is versenyképes lehet. A kastély- és várturisztikai alprogram főleg a már említett értékmegőrző célt szolgálja, az információs rendszerek alprogram célja pedig a naprakész, gyors és színvonalas tájékoztatás feltételeinek megteremtése. Legfrissebb információink szerint a Széchenyi-terv egészére szánt eredeti összeget a 20012002-es költségvetésben majdnem megduplázták, azaz 434 milliárd forint helyett csaknem 800 milliár- dot költ megvalósítására a magyar kormány. A turizmus területén vállalkozók jövőre 25, az azt követő évben pedig 28 milliárd forintnyi forrást vehetnek igénybe, ami 232 százalékos emelkedés a terv márciusi változatában szereplő számokhoz képest. Budapest vonzza leginkább a Magyarországra látogató kölföldieket A tavalyi évhez képest idén csökkent a Szlovákiába látogató turisták száma Honi távlatok, külföldi látogatók HÁTTÉR Hazánkban a turizmus nemzetközi mércével mérve alacsony jövedelemteremtő képességgel rendelkezik. Ennek legfőbb okai az infrastrukturális háttér hiányosságaiban, a látogatóknak nyújtott szolgáltatások alacsony színvonalában és az értük követelt magas árakban keresendők. Legalábbis a központi statisztikai hivatal adatai alapján a legtöbb panasz e területekkel kapcsolatban érkezett. Infrastrukturális hiányok alatt nem csupán az alapinfrastruktúra, ezen belül a közlekedés és a környezetvédelem értendő, hanem az úgynevezett turisztikai infrastruktúra is, főleg a színvonalas szálláshelyek alacsony száma, valamint a hiányos szolgáltatások. Emiatt a turizmusból befolyó nyereség is alacsonyabb az európai uniós átlagnál. A gazdasági minisztérium adatai alapján ez év első nyolc hónapjában 13 877 millió koronányi bevételre tett szert Szlovákia az idegen- forgalomnak köszönhetően, az elmúlt év megegyező időszakában ez az összeg 13 290 millió volt, azaz 4,4 százalékos növekedést figyelhetünk meg. Dollárban számolva viszont 2,8 százalékos csökkenést mutat a statisztika tavalyhoz képest, a dollárbevétel idén 312,3 milliónál tart, azaz csökkent a Nyu- gat-Európából érkező költekezők száma. A kiutazó szlovák állampolgárok idén 208,4 millió dollárt költöttek el, ami az elmúlt év első nyolc hónapjához viszonyítva 13,4 százalékos csökkenést jelent. Legtöbb honfitársunk a magánutat választotta (72,8%), a második helyen a szervezett, csoportos utak állnak (17%), a fennmaradó 10,2 százalékot pedig a szolgálati utak teszik ki. A tavalyi évhez képest idén mind a külföldre utazó szlovák állampolgárok (13 9020630 fő), mind pedig a Szlovákiába látogató külfölA Szlovákiába látogató kölföldiek első számú úti célja a Magas-Tátra. diek (20 223 684) száma csökkent. Augusztusban például alig négymillióan érkeztek, 286 ezerrel kevesebben, mint tavaly augusztusban. Legtöbben tranzitországként használják hazánkat, a határt átlépők egynegyede csupán átutazik Szlovákián, a különböző szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 3,6. Legtöbben a Pozsonyi kerületben szállnak meg, legkevesebben pedig a Trencséniben. Hazánkban jelenleg 11 négycsillagos és 61 háromcsillagos szálloda működik, a kétcsillagos szállók száma 152, az egycsillagosoké pedig 136. Ezen kívül 208 panzióról, 281 turistaszállóról és 87 faháztá- borról tud a statisztika, ez utóbbiak száma egyébként két évvel ezelőtt még 103 volt. A kispénzűek és kisigyényűek 69 kemping és 597 tömegszállás, ifjúsági szálló közül választhatnak. A külföldiek első számú célpontja a Magas-Tátra, ahol átlag nyolc éjszakát töltenek el. Míg Magyarország turistaforgalmának 61 százaléka Budapest felé irányul, Pozsony meglepő módon a népszerűségi lista aljára szorult, a legtöbben egy nap alatt körbefutják a várost és nevezetességeit. Á fővárosban töltött vendégéjszakák száma 2,2, vagyis az országos átlag alatt mozog. Ezt a százalékarányt is elsősorban a szolgálati úton levők javítják. A leghűségesebb visszatérők a németek, a magyarok és a lengyelek. Egy másik felmérés eredménye azt mutatja, hogy hazánk lakosságának 45 százaléka több hónapon keresztül gyűjtögeti a nyaralásra szánt pénzt, sőt a szlovák állampolgárok egynegyede egész évben félrerak bizonyos összeget a nyaralásra. Verseny indul a kínaiakért Keletről invázió várható? Idegenforgalmi szakelemzők egybehangzó jövendölése szerint az elkövetkező években turistainvázió várható Keletről, elsősorban a Kínai Népköztársaságból. A hatalmas ázsiai országban az utóbbi években erősödni látszik a fizetőképes középosztály, akik megtehetik, szívesen utaznak külföldre, elsősorban a volt szoci- alistá országokba. Térségünkben tehát hamarosan verseny indul a kínai turistákért, és mivel az itteni látnivalók, a természeti kincsek és a nagyvárosok Kínából nézve javarészt hasonlóak. Ebben a versenyben pedig a minőség, illetve a gyors és ügyes propaganda, reklám válik kulcs- tényezővé. Természetesen az infrastrukturális fejlesztés fontosságáról sem szabad megfeledkezni, hiszen hiába dicsekszünk várainkkal, nemzeti parkjainkkal, műemlékeinkkel, ha azokat nehéz megközelíteni, ha az illemhelyek és a közutak állapota katasztrofális, a helyi vendéglátó-ipari egységekben pedig kapacitásbeli vagy egyszerűen biztonsági okokból lehetetlen külföldieket étkeztetni. Egyre több nyugdíjas utazik, kirándul ÖSSZEÁLLÍTÁS Ma már nálunk sem bámulják meg a fehér nadrágos, szalmakalapos idős amerikai turistahölgyeket, sőt egyre többen követik példájukat, lezserebben öltözködnek, legalábbis a nyaralás idején. Bár a hazai nyugdíjasokra nem a tengeren túli utazás a legjellemzőbb, egyre többen döntenek úgy, hogy temérdek szabad idejüket kirándulásokra használják ki. A belföldi turizmus résztvevőinek jelentős hányada az idősebb korosztály képviselője, ám az anyagüag hozzáférhetőbb tengerparti nyaralásokra is egyre több nyugdíjas fizet be. A demográfiai változások szintén az idős korosztály turisztikai keresletének növekedéséhez vezetnek, azaz vüágje- lenségről beszélhetünk, és természetesen a nyugdíjasok is elsősorban a fogadó ország kulturális örökségére kíváncsiak. Számukra is a minőség a legfontosabb tényező, hiszen nehezebben viselik a váratlan kellemetlenségeket, a hideg kávét, a meleg sört és a kimaradozó helyi autóbuszjáratokat, mint az alkalmazkodókészségükről ismert fiatalok. Nyugat-Európában az idegenforgalmi szakemberek arra is rájöttek, hogyan használhatnák ki ezeket a mozgó történelemkönyveket. Amszterdamban például több irodában választhat a városnézésre jelentkező csoport profi idegenvezetők és amatőr, de alapos helyismerettel rendelkező, csacsogó, plety- kálásra is hajlamos nyugdíjasok közül. A felmérések szerint az idős turisták nagy előszeretettel választanak maguk mellé idős idegenvezetőt, azaz tőlünk nyugatabbra a hazai fiatalító trendekkel ellentétes gondolkodást figyelhetünk meg. Világviszonylatban is a leggyorsabban fejlődő ágazat T mint turizmus ÖSSZEÁLLÍTÁS A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő ágazat. Gazdasági jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1999-ben a világon megtermelt GDP közel 12 százaléka a turizmusból származott, és az ágazat mintegy 200 millió embernek biztosít munkát, megélhetést. A turizmussal foglalkozó világszervezetek előrejelzései szerint további dinamikus fejlődés várható, és több mint valószínű, hogy az ágazat forgalma az elkövetkező tíz év folyamán megkétszereződik. A turizmus egyike a legjelentősebb húzóágazatoknak, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Hatással van az egyes országok infrastruktúrájára, foglalkoztatáspolitikájára, gazdaságára és oktatásügyére is. A WTO (Turisztikai Világszervezet) adatai szerint 1999- ben a legnagyobb mértékben az Egyesült Államok profitált a turizmusból (73 milliárd dollárt), a második helyen Spanyolország áll 35 milliárd dollárral. Növekszik a nagyvárosok turisztikai vonzereje, a látogatók elsősorban a sokszínűségük, széles igényeket kielégítő, gazdag kulturális programkínálatuk miatt részesítik előnyben a metropolisokat. Egy 1996-ban, New Yorkba költözöttek között végzett felmérés szerint például a városba települők 61 százaléka érkezett jobb munkahely, szakmai előrelépés reményében, a többieket viszont a nagyváros sokszínűsége, kulturális pezsgése vonzotta. A világ turistái igényesebbek, mint valaha, ha megszoktak egy bizonyos színvonalat, a világ minden táján elvárják azt, sőt egyre többen hajlandóak az átlagosnál többet fizetni érte. A városok turistákért folyó harcában tehát azok a helyek számíthatnak sikerre, amelyek versenyképes, egyedi színezetű, de világszínvonalú kulturális programokat kínálnak. Az idegenforgalmi szakemberek szerint jelenleg ez a terület a szálloda- és vendéglátás-fejlesztésnél is fontosabb. Illusztrációs felvétel Az oldal anyagát írta: Juhász Katalin
