Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-22 / 269. szám, szerda
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 22. A sertéstenyésztők további járványtól tartanak Oltási tilalom ellen A sertéstenyésztők körében az utóbbi időben egyre hevesebb ellenállást vált ki az Állami Állategészségügyi Igazgatóság döntése, amelynek értelmében 2000. október 31-től beszüntették az állományok sertéspestis elleni védőoltását. A rendelet az ország egész területén érvénybe lépett, kivéve négy régiót, ahol a fertőzés veszélye még mindig nagy. Mint ismeretes, az állategészségügyi igazgatóság már ezelőtt is próbálkozott a sertéspestis elleni oltások eltörlésével, de az egyes gazdaságokban fellépő fertőzések és az általuk okozott tetemes károk miatt ideiglenesen engedélyezte az állományok oltását. A mostani intézkedésre az EU kifejezett követelése alapján került sor, amely a sertéspestis elleni védőoltással való . védekezést megengedhetetlennek tartja. A fertőzés egyik góca a rimaszombati régió, ahol elsősorban a vaddisznók és a szabadon tartott háziállatok jelentik a legnagyobb veszélyt. A szakemberek rámutatnak, hogy komoly veszély fenyeget az ukrajnai határ túloldaláról is, ahonnét a vaddisznók úgyszintén behozhatják a fertőzést. Egyes vélemények szerint az EU említett követelésével szemben ezt a tényt kellene a védőoltások eltörlése elleni vitában hatékonyabban kihasználni, (szil) Kertészkedők országos tanácskozása Támogatási alap kell ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az elmúlt hétvégén Nyitrán tartotta 7. országos közgyűlését a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége, amelynek jelenleg csaknem 120 ezer tagja van. A tanácskozáson elfogadott munkaterv alapján a kertészkedők érdekképviseleti szervei az elkövetkező időszakban négy fő feladatkörre összpontosítják majd figyelmüket. A tagok szakmai továbbképzésében elsősorban a termesztés színvonalának emelése, az új termesztési módszerek meghonosítása és az önellátás szintjének kiépítése lesz a legfontosabb feladat. A szövetség továbbra is szakmai konferenciák, kiállítások szervezésével kívánja érdekessé és vonzóvá tenni tagjai számára a munkát. A jelenlegi gazdasági helyzetben fontos szerepet kap a szövetség munkájának finanszírozására is. Az elképzelések alapján támogatási alapot kívánnak létrehozni a természeti csapások okozta károk ellensúlyozására. Jogi téren pedig elsősorban a kiskertek tulajdonjogi rendezése vár a szövetség érdekképviseleti szerveire, (tszl) Somogyi Tibor illusztrációs felvétele Félreértelmezhető információ került a köztudatba Nálunk egyelőre nincs kergemarhakór ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Számtalan találgatásra és elsősorban félreértésre adott okot az utóbbi napokban a sajtó reagálása egy Lőcsén nemrégiben elhunyt idős ember betegségével kapcsolatban. A hírekben a Creuzfeldt- Jacobs kórban meghalt beteg diagnózisát a kórt kiváltó kerge- marhakórral azonosították, s a hírverés alapján az a félreértelmezhető információ került a köztudatba, hogy nálunk is felütötte a fejét a kergemarhakór. Amint azt az orvosi jelentések és nyilatkozatok is tanúsítják, erről szó sincs. Az idős ember megbetegedésének okai közül kizárták a fertőzött marhahús fogyasztását, s egyértelműenm genetikai hajlammal magyarázták a kór kialakulását. Hozzá kell tenni, hogy a kergemarhakór és a Creuzfeldt-Jacobs kór között van összefüggés, tehát a kergemarhakórral fertőzött marhahús fogyasztása az emberben valóban kiválthatja az említett betegség kialakulását, azonban ennek ez csak az egyik oka, s más genetikai adottságok alapján is kialakulhat. A Creutzfeldt-Jacobs kór nem fertőző betegség, a BSE (kergemarhakór) viszont igen. (r) A hazai szarvasmarha-állomány szintje továbbra is radikálisan csökken, alig éri el a tíz év előttinek a felét Kevesebb a szarvasmarha Somogyi Tibor illusztrációs felvétele ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A A szlovákiai szarvasmarha-állomány továbbra is radikálisan | csökken, sőt az állo- hh mány létszámának csökkenése merede- kebb, mint a lakosság marhahúsfogyasztási szintje. Az ágazat az elmúlt évtizedben jelentős változásokon ment keresztül. A marhahús-fogyasztás jelentős mértékű visszaesése, a fogyasztói szokások szerepe, amelyek mindig is a sertéshúst helyezték előtérbe, a szarvasmarha-tenyésztés alacsony rentábilitása, beszűkült értékesítési lehetőségek és a kiviteli támogatások csökkenése oda vezettek, hogy a szarvasmarhaállomány létszáma az elmúlt évtizedben több mint a felével, 57,5 százalékkal csökkent. A marhahús fogyasztásának átlagos szintje az említett időszakban ugyanakkor csupán 48,9 százalékkal esett vissza. Az állományon belül a legnagyobb mértékű leépülést a tehenek számában regisztrálták. A hazai tehényállomány szintje az elmúlt tíz évben 50,1 százalékkal csökkent. Tavaly már csupán 274 ezer darabot tartottak belőlük. A tehenek alacsony létszáma a legfontosabb tényezője a szarvasmarha-állomány jelenlegi állapotának, hiszen a kevesebb tehén kevesebb borjút, s ezzel együtt kevesebb marhahúst is jelent a piacon. Az élő szarvasmarhákból egy évtizeddel ezelőtt a jelenlegihez viszonyítva négyszeres mennyiséget exportáltunk. 1993-ban élősúlyban például 34 810 tonna szarvasmarhát és 3800 tonna marhahúst vittek ki az országból, tavaly ez a mennyiség élősúlyban már csak 9200 tonna és 144 tonna marhahús volt. Az agrárgazdasági kutatóintézet statisztikái szerint ugyanakkor figyelmeztető, hogy noha a vágóállatok behozatala létszámban ugyan alacsony volt, de az öszes behozott szarvasmarha létszámának több mint a felét tette ki, miközben az előző években a behozatalban főleg a tenyészállatok domináltak. Az idei eredmények enyhén optimista jeleket mutatnak, hiszen a kivitel az idén meghaladja a behozatalt. Jövőre azonban a hazai piacon már a hiány jelei is megmutatkozhatnak, amit a feldolgozók már most, az év végén érzékelnek. A termelők számára ennek mindenképpen jelzésértékűnek kéne lennie az állományok nagyobb fokú specializálására, a hústermelő fajták tenyésztésére való átállásra, (szí) Baromfihúsból a szlovákiai fogyasztás évente mintegy 16 kg, van esély, hogy elérjük az ELI 20 kg fölötti átlagát Fokozatosan növekvő piaci lehetőségek ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A felmérések és a piackutatási eredmények is jelzik, hogy a szlovákiai húspiacon a barom- mmmmm fihúsnak is megvannak az esélyei, hogy a jelenlegi mintegy 16 kg-os személyenkénti fogyasztás növelésével elérje az EU országaiban kimutatott több mint 20 kg-os ádagot. Ez a célkitűzés annál is inkább figyelemre méltó mivel a baromfihús fogyasztása az utóbbi évtizedben a statisztikai adatok szerint az 1992- es évet kivéve inkább csökkenő tendenciát mutatott, s csupán az utóbbi három évben haladta meg az egy évtizeddel ezelőtti ádagot. A rendszerváltás utáni gazdasági átalakítás, a tulajdonos- és szerkezet- váltás erre az ágazatra is rányomta a bélyegét. 1993-ban például a baromfihús termelése 57,6 ezer tonnára csökkent, a lakossági fogyasztás ádagos szintje nem érte el a 12 kilogramot személyenként. Ebben az időszakban azonban megkezdődtek azok a folyamatok, amelyek eredményeként az ágazatban fokozatosan jelentős növekedési potenciál alakult ki. A modern technológiák bevezetésével 2,4 kg-ról 1,9 kgra csökkent az 1 kg élősúly előállítására szükséges takarmány mennyisége, ami a baromfihús termelésének gazdaságossát jelentősen javította. Növekedett a feldolgozó gépsorok kapacitása és teljesítménye. A baromfi-feldolgozó ipar fokozatosan visszaszerezte megtépázott pozícióit, s megközelítette a legfejlettebb országok szintjét. A kilencvenes évek közepétől a mind a baromfihús előállítása mind pedig a fogyasztási szintje emelkedett s tavaly a fogyasztás már elérte a 16,8 kg-ot. A baromfihús az élelmezés szempontjából az egyik legkedvezőbb fehérje- és energiaforrás, amelyet a kormány élelmezési programja is ajánl, termelésésben és feldolgozásában további lehetőségek rejlenek A baromfitermelők szövetsége szerint a hazai termelés és feldolgozás valamint a fogyasztás támogatása révén 3-5 éven belül elérhetnénk arra a szintre, amely napjainkban az EU tagországokat jellemzi. (tszl) Illusztrációs felvétel Húsfogyasztás az elmúlt évtizedben Húsfogyasztás összesen 1989 Az egy lakosra jutó húsfogyasztás 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998* EU 1996 83,9 84,0 77,2 69,3 64,9 63,5 63,7 65,0 66,1 66,0 91,3 marhahús 22,3 21,8 16,4 14,5 14,9 13,7 11,8 11,6 11,7 11,4 18,5 sertéshús 44,5 44,5 42,1 39,9 36,2 36,4 36,8 37,3 37,2 36,9 41,3 baromfihús 14,2 15,2 16,8 19,3 11,8 12,0 13,4 14,4 15,5 16,0 20,7 Részesedésük a teljes húsfogyasztásból %-ban sertéshús • 26,6 26,0 21,2 20,9 23,0 21,6 18,5 17,8 17,7 17,3 20,3 marhahús 53,0 53,0 54,5 57,6 55,8 57,3 57,8 57,4 56,3 55,9 45,2 baromfihús 16,9 18,1 21,8 27,8 18,2 18,9 21,0 22,2 23,4 24,2 22,7
