Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-22 / 269. szám, szerda

Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 22. A sertéstenyésztők további járványtól tartanak Oltási tilalom ellen A sertéstenyésztők körében az utóbbi időben egyre hevesebb el­lenállást vált ki az Állami Állat­egészségügyi Igazgatóság dönté­se, amelynek értelmében 2000. október 31-től beszüntették az ál­lományok sertéspestis elleni vé­dőoltását. A rendelet az ország egész területén érvénybe lépett, kivéve négy régiót, ahol a fertő­zés veszélye még mindig nagy. Mint ismeretes, az állategészség­ügyi igazgatóság már ezelőtt is próbálkozott a sertéspestis elleni oltások eltörlésével, de az egyes gazdaságokban fellépő fertőzé­sek és az általuk okozott tetemes károk miatt ideiglenesen engedé­lyezte az állományok oltását. A mostani intézkedésre az EU kife­jezett követelése alapján került sor, amely a sertéspestis elleni védőoltással való . védekezést megengedhetetlennek tartja. A fertőzés egyik góca a rimaszom­bati régió, ahol elsősorban a vad­disznók és a szabadon tartott há­ziállatok jelentik a legnagyobb veszélyt. A szakemberek rámu­tatnak, hogy komoly veszély fe­nyeget az ukrajnai határ túlolda­láról is, ahonnét a vaddisznók úgyszintén behozhatják a fertő­zést. Egyes vélemények szerint az EU említett követelésével szem­ben ezt a tényt kellene a védőol­tások eltörlése elleni vitában ha­tékonyabban kihasználni, (szil) Kertészkedők országos tanácskozása Támogatási alap kell ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az elmúlt hétvégén Nyitrán tartot­ta 7. országos közgyűlését a Szlo­vákiai Kertészkedők Szövetsége, amelynek jelenleg csaknem 120 ezer tagja van. A tanácskozáson elfogadott munkaterv alapján a kertészkedők érdekképviseleti szervei az elkövetkező időszakban négy fő feladatkörre összpontosít­ják majd figyelmüket. A tagok szakmai továbbképzésében első­sorban a termesztés színvonalá­nak emelése, az új termesztési módszerek meghonosítása és az önellátás szintjének kiépítése lesz a legfontosabb feladat. A szövet­ség továbbra is szakmai konferen­ciák, kiállítások szervezésével kí­vánja érdekessé és vonzóvá tenni tagjai számára a munkát. A jelen­legi gazdasági helyzetben fontos szerepet kap a szövetség munkájá­nak finanszírozására is. Az elkép­zelések alapján támogatási alapot kívánnak létrehozni a természeti csapások okozta károk ellensúlyo­zására. Jogi téren pedig elsősor­ban a kiskertek tulajdonjogi ren­dezése vár a szövetség érdekkép­viseleti szerveire, (tszl) Somogyi Tibor illusztrációs felvétele Félreértelmezhető információ került a köztudatba Nálunk egyelőre nincs kergemarhakór ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Számtalan találgatásra és elsősor­ban félreértésre adott okot az utóbbi napokban a sajtó reagálása egy Lőcsén nemrégiben elhunyt idős ember betegségével kapcso­latban. A hírekben a Creuzfeldt- Jacobs kórban meghalt beteg di­agnózisát a kórt kiváltó kerge- marhakórral azonosították, s a hírverés alapján az a félreértel­mezhető információ került a köz­tudatba, hogy nálunk is felütötte a fejét a kergemarhakór. Amint azt az orvosi jelentések és nyilat­kozatok is tanúsítják, erről szó sincs. Az idős ember megbetege­désének okai közül kizárták a fertő­zött marhahús fogyasztását, s egyértelműenm genetikai hajlam­mal magyarázták a kór kialakulá­sát. Hozzá kell tenni, hogy a kerge­marhakór és a Creuzfeldt-Jacobs kór között van összefüggés, tehát a kergemarhakórral fertőzött marha­hús fogyasztása az emberben való­ban kiválthatja az említett betegség kialakulását, azonban ennek ez csak az egyik oka, s más genetikai adottságok alapján is kialakulhat. A Creutzfeldt-Jacobs kór nem fertőző betegség, a BSE (kergemarhakór) viszont igen. (r) A hazai szarvasmarha-állomány szintje továbbra is radikálisan csökken, alig éri el a tíz év előttinek a felét Kevesebb a szarvasmarha Somogyi Tibor illusztrációs felvétele ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A A szlovákiai szarvas­marha-állomány to­vábbra is radikálisan | csökken, sőt az állo- hh mány létszámának csökkenése merede- kebb, mint a lakosság marhahús­fogyasztási szintje. Az ágazat az elmúlt évtizedben jelentős válto­zásokon ment keresztül. A mar­hahús-fogyasztás jelentős mérté­kű visszaesése, a fogyasztói szo­kások szerepe, amelyek mindig is a sertéshúst helyezték előtérbe, a szarvasmarha-tenyésztés ala­csony rentábilitása, beszűkült ér­tékesítési lehetőségek és a kivite­li támogatások csökkenése oda vezettek, hogy a szarvasmarha­állomány létszáma az elmúlt évti­zedben több mint a felével, 57,5 százalékkal csökkent. A marha­hús fogyasztásának átlagos szint­je az említett időszakban ugyan­akkor csupán 48,9 százalékkal esett vissza. Az állományon belül a legnagyobb mértékű leépülést a tehenek számában regisztrál­ták. A hazai tehényállomány szintje az elmúlt tíz évben 50,1 százalékkal csökkent. Tavaly már csupán 274 ezer darabot tartot­tak belőlük. A tehenek alacsony létszáma a legfontosabb tényező­je a szarvasmarha-állomány je­lenlegi állapotának, hiszen a ke­vesebb tehén kevesebb borjút, s ezzel együtt kevesebb marhahúst is jelent a piacon. Az élő szarvasmarhákból egy év­tizeddel ezelőtt a jelenlegihez vi­szonyítva négyszeres mennyisé­get exportáltunk. 1993-ban élő­súlyban például 34 810 tonna szarvasmarhát és 3800 tonna marhahúst vittek ki az országból, tavaly ez a mennyiség élősúlyban már csak 9200 tonna és 144 ton­na marhahús volt. Az agrárgaz­dasági kutatóintézet statisztikái szerint ugyanakkor figyelmezte­tő, hogy noha a vágóállatok be­hozatala létszámban ugyan ala­csony volt, de az öszes behozott szarvasmarha létszámának több mint a felét tette ki, miközben az előző években a behozatalban fő­leg a tenyészállatok domináltak. Az idei eredmények enyhén opti­mista jeleket mutatnak, hiszen a kivitel az idén meghaladja a be­hozatalt. Jövőre azonban a hazai piacon már a hiány jelei is meg­mutatkozhatnak, amit a feldolgo­zók már most, az év végén érzé­kelnek. A termelők számára en­nek mindenképpen jelzésértékű­nek kéne lennie az állományok nagyobb fokú specializálására, a hústermelő fajták tenyésztésére való átállásra, (szí) Baromfihúsból a szlovákiai fogyasztás évente mintegy 16 kg, van esély, hogy elérjük az ELI 20 kg fölötti átlagát Fokozatosan növekvő piaci lehetőségek ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A felmérések és a piacku­tatási eredmények is jelzik, hogy a szlováki­ai húspiacon a barom- mmmmm fihúsnak is megvannak az esélyei, hogy a je­lenlegi mintegy 16 kg-os szemé­lyenkénti fogyasztás növelésével elérje az EU országaiban kimuta­tott több mint 20 kg-os ádagot. Ez a célkitűzés annál is inkább figye­lemre méltó mivel a baromfihús fo­gyasztása az utóbbi évtizedben a statisztikai adatok szerint az 1992- es évet kivéve inkább csökkenő ten­denciát mutatott, s csupán az utób­bi három évben haladta meg az egy évtizeddel ezelőtti ádagot. A rendszerváltás utáni gazdasági át­alakítás, a tulajdonos- és szerkezet- váltás erre az ágazatra is rányomta a bélyegét. 1993-ban például a ba­romfihús termelése 57,6 ezer ton­nára csökkent, a lakossági fogyasz­tás ádagos szintje nem érte el a 12 kilogramot személyenként. Ebben az időszakban azonban megkez­dődtek azok a folyamatok, amelyek eredményeként az ágazatban foko­zatosan jelentős növekedési poten­ciál alakult ki. A modern technoló­giák bevezetésével 2,4 kg-ról 1,9 kg­ra csökkent az 1 kg élősúly előállítá­sára szükséges takarmány mennyi­sége, ami a baromfihús termelésé­nek gazdaságossát jelentősen javí­totta. Növekedett a feldolgozó gép­sorok kapacitása és teljesítménye. A baromfi-feldolgozó ipar fokozato­san visszaszerezte megtépázott po­zícióit, s megközelítette a legfejlet­tebb országok szintjét. A kilencve­nes évek közepétől a mind a barom­fihús előállítása mind pedig a fo­gyasztási szintje emelkedett s tavaly a fogyasztás már elérte a 16,8 kg-ot. A baromfihús az élelmezés szem­pontjából az egyik legkedvezőbb fehérje- és energiaforrás, amelyet a kormány élelmezési programja is ajánl, termelésésben és feldol­gozásában további lehetőségek rejlenek A baromfitermelők szö­vetsége szerint a hazai termelés és feldolgozás valamint a fogyasz­tás támogatása révén 3-5 éven be­lül elérhetnénk arra a szintre, amely napjainkban az EU tagor­szágokat jellemzi. (tszl) Illusztrációs felvétel Húsfogyasztás az elmúlt évtizedben Húsfogyasztás összesen 1989 Az egy lakosra jutó húsfogyasztás 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998* EU 1996 83,9 84,0 77,2 69,3 64,9 63,5 63,7 65,0 66,1 66,0 91,3 marhahús 22,3 21,8 16,4 14,5 14,9 13,7 11,8 11,6 11,7 11,4 18,5 sertéshús 44,5 44,5 42,1 39,9 36,2 36,4 36,8 37,3 37,2 36,9 41,3 baromfihús 14,2 15,2 16,8 19,3 11,8 12,0 13,4 14,4 15,5 16,0 20,7 Részesedésük a teljes húsfogyasztásból %-ban sertéshús • 26,6 26,0 21,2 20,9 23,0 21,6 18,5 17,8 17,7 17,3 20,3 marhahús 53,0 53,0 54,5 57,6 55,8 57,3 57,8 57,4 56,3 55,9 45,2 baromfihús 16,9 18,1 21,8 27,8 18,2 18,9 21,0 22,2 23,4 24,2 22,7

Next

/
Oldalképek
Tartalom