Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-18 / 266. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 18. Új gyógyszereket vethetnek be a malária ellen Genetikai áttörés történt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Amerikai kutatók vizsgálatai szerint egyetlen gén mutációi felelősek azért, hogy a malária kórokozójának a leggyakoribb gyógyszerre ellenálló változatai alakultak ki. A malária 2 millió halálesetet okoz, és 300 millió embert fertőz meg évente. A Föld lakosságának egytizede fertőzött, s 40%-a van kitéve a fertőzésveszélynek. A betegség mintegy 90 országban van jelen. A maláriában elhalálozottak száma napjainkban nagyobb, mint 30 évvel ezelőtt, s a betegség egyre újabb országokat támad meg. A maláriás esetek növekedésének egyik fontos oka, hogy a betegség kezd ellenállóvá válni a legfontosabb gyógyszer, a chloroquin hatásaival szemben. Dr. Thomas Wellems és kollégái (National Institute of Allergy and Infectious Diseases, USA) 15 évi kutatómunka eredményeképpen kimutatták, hogy egyetlen gén változása áll a háttérben. A nagyszerű eredmény gyakorlati haszna új gyógyszerek rövid időn belül történő kifejlesztése lehet, illetve könnyebben meg lehet határozni az ellenálló törzsek földrajzi elteijedését is. (S. T.) A gleccserek belsejében is találtak élőlényeket A jégkorszaki szén titka ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Kanadai kutatók a gleccserek belsejében is találtak élőlényeket. Ezek a baktériumok a gleccserek aljában élnek, ahol a jégtömeg súlya, a súrlódás és a talajból kiáramló hő hatására ajég egy vékony rétege megolvad. A felfedezés egyben bizonyíték is arra, hogy az élet bizonyos formái képesek virágzó telepeket alkotni a jégkorszakok viszonyai között is. A mélységi jégminták tanúsága szerint a jégkorszakok alatt az üvegházhatást erősítő gázok légköri koncentrációja nagymértékben csökkent, miközben a vegetáció eltűnt a felszínről. A kutatók feltételezése szerint a növények széntartalma az óceánok vizébe került, ezt azonban nem támasztják alá az üledék elemzései. Fel kell tehát tételezni, hogy a szerves anyagok széntartalma valamilyen más formában volt lekötve a jégkorszakok idején. Kanadai geo- kémikusok véleménye szerint a jég alatti mikrobák kötötték meg a hiányzó szenet szervezetükben. Élet- folyamataik során éppen azokat az üvegházhatást okozó gázokat termelték, amelyek jégbe fagyva maradtak a hidegek idején. Amint elkezdett emelkedni a hőmérséklet, egyre több anyagcseretermék széndioxid és metán szabadult ki a jégtakaró alól. A hatalmas mennyiségben felszabaduló gázok gyorsították a bolygó fölmelegedését. (K. Z.) Az északi félteke vizei egyre kevésbé fagynak be Mind rövidebb síszezon ÚJ SZÓÖSSZEFOGbALÓ Újsághírek, szállítmányozási főkönyvek és vallási szertartások tanulmányozásából kiderült, hogy az északi félteke vizei majdnem három héttel rövidebb ideig vannak befagyva, mint 150 évvel ezelőtt. A 39 tó és folyó fagyási és olvadási folyamatairól tanúskodó források szerint a globális hőmérséklet emelkedése miatt a fagyás ma (ádagosan) 8,7 nappal később, az olvadás pedig 9,8 nappal korábban következik be. Ezek az eredmények éppen azért fontosak, mert nagyon egyszerű, közvetlen emberi megfigyelésekből származnak, így nehezen cáfolhatók. A melegedést igazolják a Himalája gleccsereinek fúrásából származó jégminták is. Azt tanúsítják, hogy az elmúlt 1000 évben mind a XX. század, mind a kilencvenes évtized volt a legmelegebb időszak! Ezek a jégminták a Tibetifennsík déli pereméről származnak, 6 km magasságban elterülő jégmezők mélyéből. (N - g) A folyamatosan épülő, minden eddiginél nagyobb Nemzetközi Űrállomás már fogadta a legelső lakókat Szaljut, Skylab, Mir és végül ISS Egy korábbi űrállomás látképe (Fotó: A szerző archívumából) November másodikén, közép-európai idő szerint 10 óra 21 perckor, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) első legénységét szállító Szojuz űrhajó sikeresen csatlakozott az orosz Zvezda-modul- hoz, így az emberiség most épülő harmadik űrállomása lakottá vált. MELECSKE ÁKOS Ha a kissé kezdetleges szovjet Szaljut űrlaboratóriumokat nem számítjuk, akkor az első tényleges űrállomás az amerikai Skylab volt a hetvenes években. Ennek az objektumnak a méretei még messze nem haladták meg a Mirét, vagy a Nemzetközi Űrállomásét, melyen rövid működése alatt főleg napkutatás folyt, de nem hanyagolták el azokat a kísérleteket sem, melyek az ember űrben való tartózkodásához kapcsolódtak. A háromszori háromfős legénység összesen 171 napot és 13 órát töltött a Skylabon, közel 300 tudományos és technikai kísérletet végezve. Az üres Skylab 1979 az Indiai óceán fölött átrepülve a lakatlan Nyugat-Ausztráliában fejezte be égi pályafutását. A második űrállomást, a volt szovjet űrkutatás szimbólumát, a Mirt a jövő év februárjában a Föld atmoszférájába manőverezve fogják megsemmisíteni. Ezt Moszkvában azzal indokolták, hogy az űrállomás, csaknem másfél évtizedes működtetés után már jócskán leszolgálta az idejét. Ez az állítás helytálló, de nem teljes, a döntést kiváltó ok a pénzhiánnyal küszködő orosz űrkutaA Nemzetközi Űrállomás egyelőre csupán három modulból áll. tásban keresendő Ezzel úgy látszik, az űrállomás „magánosítását” maga elé tűző holland cég, a MirCorp céljai is zátonyra futottak. Az első tervezett misszióba jelentkező amerikai milliomos számára pedig szertefoszlott az űrkirándulás lehetősége, aki csak abban reménykedhet, hogy valamikor valósságá válik a civilek számára az űrturizmus. Elnézve a NASA és a hozzá társult „űrintézmények” űrállomásokat illető rövid és hosszabb távú terveit, a csalódott reménybeli űrcivilnek jobb esetben legalább 50-60 évet kell várnia. A kutatásokra ugyanis nincs olyan kereslet a legfejlettebb államok körében, mint a hatvanas, hetvenes évek űrkorszakában. Maga a NASA is arra kényszerült, hogy kutatási terveiből kihúzza a legköltségesebbeket és a „szerényebb, de mindamellett eredményes” intézmény fazonját vegye fel. Maga a Mir sikeres múlttal rendelkezik. A 14 éve Föld körül keringő állomáson lezajló kutatások két fő ágban folytak: az emberi élet lehetőségeit az űrben (mikrogravitá- ció, űrtechnika, biotechnológia, biológia), valamint a Föld és más kozmikus objektumok megfigyelése. Ez utóbbi kutatások eredményei sem elhanyagolhatóak, bár fülünknek az első terület tűnik érthetőbbnek és fontosabbnak. A Kvantum elnevezést viselő Mir- modulon az űrhajósok galaxisok, kvazárok és neutroncsillagok megfigyelését végezték különböző elektromágneses és röntgen-sugárzást észlelő készülékekkel. Az anyabolygó megfigyelése pedig a topografikustól, az óceánin keresztül az atmoszférikus jellegig történt. Eleinte szovjet kozmonauták voltak a Mir lakói, de a hidegháború vége után megjelentek a nyugati, főleg amerikai űrhajósok is, akik modernebb műszereket is vittek magukkal. Az utóbbi években aztán egyre több probléma merült fel. Gondok voltak a navigálás irányíthatóságával (egyszer, a műszerek hibájából majdnem a Földre zuhant), az oxigén-ellátással - ami miatt külön teherűrhajót kellett indítani az állomás lakóinak megsegítésére. Hogy miért éppen a Csendes-óceánban történő elsüllyesztést választották? Legelőször is, ez a legolcsóbb. Sok ember számára viszont mégis ilyesztőnek hangzik egy ilyen, nagy méretű objektum lehozatala, felhozva egy technikai hiba lehetőségét, melynek következtében a Mir maradványai lakott területre zuhannának. Ennek nagyon kicsi a valószínűsége, mert a Föld felszínének 70 százalékát tenger borítja, és a légkörben történő áthaladás közben az állomás jelentős része pedig egyszerűen elég. A veszély azonban még nagyobb lenne, ha a pályáján magára hagynák a Mirt, mert a földi irányítás megszűnésével az .műholdakkal ütközhet össze. A Skylabon és a Miren szerzett tapasztalatokat és a rajtuk végzett kutatásokat vették figyelembe az ISS mérnökei művük tervezése közben. Egyelőre még három modulból áll, melyek együttes hossza 43 méter. Darabjait amerikai űrrepülőgépek, valamint az orosz Proton és Szojuz hordozórakéták 45 részletben szállítják fel. Az önálló lakóegységen kívül legfontosabb egységei a hat kutatómodul, melyek közül egy amerikai, egy európai (ESA), egy japán és három orosz. Az űrállomás vezérlését 52 számítógép végzi, melyek közül 16 folyamatosan felügyeli az állomás fizikai állapotát regisztráló 2000 érzékelő adatait. Két további számítógép gondoskodik a Földet 90 percenként megkerülő állomás mindenkori helyes tájolásáról. Miután a legénység kellőképpen „belakja” az űrállomást (tehát különböző berendezések bekapcsolása és bejárattatása után), állandó napirendre tér át, melyben a greenwichi időt követik. Hat órakor van az ébresztő, majd a reggeli tisztálkodás, A rövidesen megsemmisülő Mir sikeres múlttal rendelkezik. öltözés és reggeli után egyeztetik a napi teendőket a földi személyzettel. A munka kb. 18.15-ig tart, de közben a kozmonauták kondíciójuk megtartása érdekében 2 órát testedzéssel töltenek. A következő napi repülési terv áttekintése és a földi személyzettel való egyeztetés után megvacsoráznak, megmosakodnak, és 21.30-fól következik a jól megérdemelt alvás. A következő legénység a Discovery űrrepülőgép fedélzetén repül az űrállomáshoz a jövő év februárjában. A Nemzetközi Űrlaboratórium egy rendkívül modern, több célú laboratórium, a rajta lefolyó jövőbeli kutatások sok új, nem egy esetben rendkívüli újításokat szolgáltatnak majd az iparban és a tudományos kutatásban, hozzájárulva mindennapi életünk jobbá, minőségibbé tételéhez. ( melecke@centrum.cz ) Már nem lehet büntetlenül túlterhelni Földünket Ökológiai lábnyomunk A lemurok fán élő, primitív állatok, amelyek kizárólag Madagaszkáron és a Comore-szigeteken honosak Minden eddiginél kisebb főemlősfajok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egy nemzetközi kutatócsoport az egérlemurok három új fajára bukkant Madagaszkáron, amelyek minden eddig ismert főemlősnél kisebbek. A felfedezést a sziget nyugati erdőségeiben folytatott tudományos kutatások során tették. Tizenkét különböző földrajzi helyről származó egérlemurokat hasonlítottak össze méretük, fogazatuk, koponyaformájuk és egyéb jellemzők alapján. Az állatokat hét fajba lehetett csoportosítani, melyek közül három új volt a tudósok számára. Az eredményt genetikai tesztek erősítették meg. A lemurok fán élő, primitív, igen apró termetű főemlősök, amelyek kizárólag Madagaszkáron és a közeli Comore-szigeteken élnek. Legkisebb képviselőik kifejlett állapotban mindössze 30-50 grammot nyomnak, testük pedig 200- 300 mm hosszú. Élőhelyük pusztulása miatt erősen veszélyeztetett fajoknak számítanak. Madagaszkáron kb. 100 emlősfaj él, s többségük máshol nem is fordul elő. A sziget mintegy 165 millió éve szakadhatott le az afrikai kontinensről, élővilága azóta jórészt elszigetelten fejlődik, nagyszerű lehetőséget kínálva az evolúcióbiológiai kutatásokhoz. A lemurok különleges fontosságát az adja, hogy ők a legősibb, legprimitívebb élő főemlősök. Egyes kövületeik 58 millió évre tekintenek vissza. Evolúciójuk vizsgálata az emberhez vezető útról is fontos információkkal szolgál. A majmok, az ember- szabású majmok és az ember néhány őse olyan apró volt, hogy elfért volna egy ember hüvelykujjának a tetején. (Origó) Örökletes gyógyíthatatlan betegségben szenvedő szülőktől genetikailag kiválasztott gyerek született Franciaországban A tudomány határmezsgyéjén járunk ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Ha műiden ember annyi természeti erőforrást használna fel, illetve annyi környezetszennyezést okozna, mint a fejlett országok polgárai, akkor a népesség eltartásához túl kicsi volna a Föld területe - derül ki a Természetvédelmi Világalap nyilvánosságra hozott jelentéséből. A dokumentum készítői egy sajátos életminőségi mutató, az ökológiai lábnyom kiszámításával jutottak az aggodalmat keltő megállapításra. Az ökológiai lábnyom egy-egy ország vagy régió életmódjának a környezetre gyakorolt hatását szám- szerűsíti, megmutatva, hogy az ott lakók „mekkora lábon élnek”, azaz mekkora terület képes őket eltartani. 1996-ban a Földön 12,6 milliárd hektár biológiailag aktív földterület volt, a termésen 5,7 milliárd ember osztozott. Az adatfelvétel idején tehát 2,2 hektárnyi erőforrás - termőföld, legelő, erdő, tenger, lakóhely, illetve az ember által termelt szén-dioxid megkötésére szolgáló növényzet - jutott mindenkire. Ezzel szemben az átlagos ökológiai lábnyom 2,85 hektár volt, ami azt jelenti: a Föld lakossága többet fogyaszt, mint amennyit a rendelkezésre álló természeti erőforrások megengednének. Például egy áda- gos, autóval és háztartási gépekkel felszerelt európai család energiafogyasztása megegyezik egy kisebb afrikai faluéval. A természetet viszont nem lehet büntetlenül túlhasználni, mert az magát a földi életet veszélyezteti. Az USA-ban 12,2 hektár, az EU-ban 6,28 hektár az átlagos ökológiai lábnyom. (N - g) MTI-HiREK Örökletes gyógyíthatatlan betegségben szenvedő szülőktől mesterséges megtermékenyítéssel fogant, genetikailag „kiválasztott” egészséges fiúcsecsemő jött a napokban világra Franciaországban. Az új genetikai módszer, melyet Franciaországban ezúttal először alkalmaztak, valódi távlatokat nyit az öröklött és gyógyíthatatlan betegséget hordozó házaspárok előtt, akik így a jövőben kockázat- mentesen dönthetnek a gyermek- vállalás mellett - mondotta el az eseményről nyilatkozva Roger-Gé- rard Schwartzenberg kutatásügyi miniszter. A damart-i Antoine Béclere kórházban hétfőn megszületett csecsemő édesanyja enzimalapú örökletes hepatitiszben szenved, mely utódaira halálos kimenetű lehet. A „genetikusán tökéletesnek” ítélt gyermek megszületése előtt a szülők már három csecsemőt veszítettek el a végzetes örökletes betegség következtében. A gyermekre vágyó szülőket kezelő orvosok a mesterséges megtermékenyítés mellett döntöttek, és a kémcsőben megfogant embriók közül kiválasztották azt az egyedet, mely nem hordozta a hibás gént. A normális születési időpont előtt két héttel világra jött újszülött jól van - közölték az Antoine Béclere kórházban. A mesterségesen megtermékenyített petesejt anyaméhbe való beültetése előtti laboratóriumi kiszűrés vadonatúj módszerét rajtuk kívül még három franciaországi szülészeti klinikán alkalmazzák. A génállománya alapján hibátlannak talált s ezért „születésre ítélt” kis Valentin világra jöttének tudományos távlatait, a természetes kiválasztódásba való emberi beavatkozás erkölcsi felelősségét boncolgatták a francia lapok. Az esemény tudományos jelentőségét méltatva a L’Indépendant című lap azt a rémálmot vizionálja, hogy egy nap egy tökéletes emberiségről álmodozó diktátor a tudományos eszközök birtokában - mint ahogy erre már volt példa a történelemben - visszaélhet a magát kínáló lehetőséggel. A lap álláspontja szerint még ha ez a veszély fennáll is, nem szabad elvetni azokat a távlatokat, melyeket a módszer alkalmazása nyújt, s reménykedni kell, hogy a természet boszorkánykonyhájában tanoncként kutakodó embernek mindig lesz elég bölcsessége, hogy megálljon az erkölcs által szabott határoknál. A La République du Centre kommentátora is a tudományos tett és az eugenetika összefüggésében vizsgálja az eset jelentőségét. Szerinte a kis Valentin megszületését nem az „emberfabrikálás” ördögi gondolata, hanem az a törekvés vezérelte, hogy kiutat találjanak a gyógyíthatatlan betegségtől sújtott házaspárok problémájára. A tagadhatatlan tudományos teljesítmény, a „hibátlan” magzat kiválasztása egy eddig reménytelennek tekintett helyzetre talált megoldást, s ez az a mezsgye, ahol az orvostudomány előrehaladása és az eugenetika közötti „morális biztonság” határvonala húzódik - vélekedik a lap. A teszt DNS-töredékeket azonosít a székletmintában Nem fáj a bélrákteszt ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Akár két év múlva alkalmazható lesz egy új bélrákteszt, amelynek segítségével mellőzhetővé válik a fájdalmas béltükrözés a diagnózis felállításakor. A jelenleg alkalmazott tesztek a széklet vértartalmát vizsgálják. Legfőbb hiányosságuk, hogy a bélben kialakuló daganatokat csak viszonylag késői stádiumban tátják fel, ill. gyakran valamilyen nem súlyos probléma, pl. aranyér miatt bizonyulnak pozitívnak. A betegek 5-10%-ának esetében a daganat megállapítása téves. A Mayo Klinika kutatói most egy olyan új tesztet fejlesztettek ki, amelynek segítségével a béltükrözés és mintavétel elkerülhetőnek látszik, s ráadásul a daganat sokkal korábbi fázisban leleplezhető. A teszt olyan DNS-töredékeket azonosít a székletmintában, amelyek daganatos sejtekből származnak. A teszt a daganatos betegek körében 91%-os hatékonysággal működött, a polipokat 73%-ban mutatta ki. (S. T.)
