Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-18 / 266. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 18. Agrárvilág - hirdetés A szőlőtermesztés átlagos hektárhozamait tekintve Szlovákia Európa legelmaradottabb országai közé tartozik Hanyatlóban a szlovák borászat Megnőtt az érdeklődés az egyedi borfajták iránt. Nyitra. A szőlőborok éves fogyasztása Szlovákiában egy lakosra 11-12 liter közt mozog. Az elmúlt években a fogyasztás folyamatosan csökkent, 1997 óta évente több mint egy literrel. TA SR-ÖSSZEFOGLALÓ Ivan Jung, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselője szerint a lakossági igény évente 620 ezer hektoliter bor előállítását teszi szükségessé. A szlovákiai szőlészetek teljesítménye azonban elmarad a környező országok termeléséhez képest, így annak ellenére, hogy az elmúlt két év a kedvezőbb évek közé tartozott, a szőlőtermés mérlegvonásán ez nagyobb mértékben nem tükröződik. Átlagos hektárhozamaival Szlovákia Európa legelmaradottabb országai közé tartozik. Az idei 17 597 hektáros területről 69 198 tonna szőlőt takarítottak be, ami 3,93 tonnás hektárhozamnak felel meg. Szlovákiában eddig nem készítettek olyan tanulmányt, amely a fogyasztói szokásokat elemezte volna. Ilyeneket egyelőre csak az Európai Unióban végeztek el, ezek azonban nem hasonlíthatók össze teljes mérAz elmúlt évtizedben 40 százalékkal esett vissza a hazai termelés. tékben a szlovákiai fogyasztással. Németországban például a fogyasztók 43 százaléka az elmúlt évtizedben a származási helyet részesítette előnyben a bor vásárlásánál. Csaknem egyharmaduk az évfolyamot, 28 százalékuk az ízt, 16 százalékuk pedig az árat tartja elsőrendű kritériumnak. Csehországban ugyanakkor a vásárlók 70 százaléka az árat helyezi előnybe, a legnagyobb igény így az asztali borok iránt mutatkozik. A borozókban azonban már megjelent az új típusú fogyasztó is, aki a minőséget tekinti elsőrendű szempontnak egy-egy borfajta megrendelésénél. Jung szerint hasonló a helyzet Szlovákiában is. Bizonyos időeltolódással a szlovák piac is a német fejlődést követi. Az ötvenes években Németországban is a ,jó és olcsó” volt a borivók jelszava. Egy évtizeddel később azonban már megnőtt az érdeklődés a minőségi borok iránt is, ami összefügg a társadalom rétegződésével. A hetvenes években az ökológiai szempontok kerültek előtérbe, míg a nyolcvanas évekre kialakult a „kevés, de jó” jelszót követő fogyasztói szokás. Megnőtt az érdeklődés a kiváló minőségű, egyedi borfajták iránt. Az elmúlt évtizedben, vagyis a kilencvenes években Európában a fogyasztók 30 százalékának voltak speciáüs igényei, 27 százalékuk volt ínyenc, 17 százalékuk ritualista, 10 százalékuk a hagyományokat helyezte előtérbe. Kilenc százalékuk csak időnként fogyasztott bort, 7 százalékukat pedig elvek nélküli fogyasztókként sorolták be. Szlovákiában az elmúlt egy évtizedben 24 százalékkal csökkent a szőlővel beültetett területek nagysága. A termelés 40 százalékkal esett vissza, ami azt jelenti, hogy ma képtelenek vagyunk az önellátásra. A termelésvisszaeséshez a gazdaság (Fotó: MN) általánosan rossz helyzete mellett, az ültetvények elöregedése is hozzájárult. Az ágazat termelését nem lehet összehasonlítani a környező országokkal. A CEFTA-országokhoz képest az 1996 és 1998 közti iőszak- ban 28 százalékkal volt alacsonyabb a termelés, Csehországban 16,7 százalékkal termeltek többet. A szőlészetek 81 százaléka jelenleg a nyugat-szlovákiai régióban összpontosul, 13 százalékuk van a közép-szlovákiai, a többiek pedig a kelet-szlovákiai régióban. Ez a felosztás várhatóan 2005-ig fennmarad, amikor a nyugati régiókban 82 százalékuk, Közép-Szlovákiában pedig 13 százalékuk működik. A kelet-szlovákiai régióban, a tokaji régiót kivéve, csak egyéni termelők lesznek majd jelen. A község vezetése szeretné újraéleszteni a hagyományt a falu tulajdonát képező közel 27 hektáros ültetvényen Szőlőt termeszt a bári önkormányzat ÚJ SZÓ-HÍR Bári. A hegyaljai kisközség rendkívül híres szőlőtermesztési, illetve borászati hagyományokkal rendelkezik, ám az utóbbi évtizedben az ezzel kapcsolatos tevékenység mintha kissé alábbhagyott volna. A község vezetése ezt próbálja újraéleszteni a falu tulajdonát képező közel 27 hektáros szőlőültetvényen. Mint megtudtuk, Szlovákiában az egyedüli önkormányzat, amely szőlőtermesztéssel foglalkozik. Csizmadia Albert polgármester szerint településének természetesen nem a szőlőtermesztésből vagy a borászkodásból kell megélnie, de ha már a község ilyen tulajdonhoz jutott és a klíma is alkalmassá teszi a területet a mezőgazdaság ezen ágazatának kihasználására, akkor érdemes élni a lehetőséggel, s bár ha nem is nagy számban, de a munkahelyteremtés sem hagyható figyelmen kívül, főleg azon a területen, ahol a munkanélküliségi arány az egyik legmagasabb az országban. Egyebek mellett ezért is kezdett szőlőtermesztéssel foglalkozni az önkormányzat. Nem beszélve arról, hogy a Tőketerebes és Bodrogköz közötti összekötő úton utazók szívesen megállnak egy kis időre Báliban, ahol a borospincékben még szórakozni is lehet. Az itt készült borok évszázadokon át hírnevet szereztek a községnek. Ezt a hagyományt próbálta újraéleszteni a község vezetése, ám a bortermelés fejlesztésére igényelt támogatást a kormány nem hagyta jóvá, csupán a szőlőtermesztés gépesítésére kaptak némi támogatást. így termékeiket kénytelenek olcsó áron eladni, mert a községi kasszából nem nagyon futja a feldolgozásra. Pedig az itt termesztett szőlőfajtákból előállított borok országos viszonylatban is előkelő helyet foglalnak el, megtalálhatók a gazdák pincéiben a furmint, a hárslevelű és más könnyebb borfajták és ezek a fajták dominálnak az önkormányzat szőlőskertjében is, amiből a település a tervezett borturizmus létrehozásával tőkét kovácsolhatna, de a kisközségnek az induláshoz támogatásra lenne szüksége, mert önerőből erre még nem képes, (kát) AGRÁRMORZSÁK Holland-szlovák kereskedelem Pozsony. A szlovák-holland kereskedelmi kapcsolatok ugyan ígéretesen fejlődnek, a két ország közti kereskedelem azonban korántsem éri el a gazdasági kapacitás kínálta lehetőségeket - nyilatkozta Pavel Koncos földművelésügyi miniszter. Szlovákia Hollandiába irányuló kivitelében elsősorban a tej és a tejföl dominál. Ezeket az idei év első kilenc hónapjában 163 millió korona értékben exportáltuk. (SITA) Minőségi strucctenyésztés Ocová. A strucctenyésztésről a struccok nemesítésére tért át az ocovái Camelus Rt. Jelenleg több mint 300 struccot nevelnek. Az idei időjárás kedvezőtlenül hatott a szaporodásukra, ennek következtében eddig csak 70-et vágtak le, és továbbiakkal idén már nem számolnak. (TA SR) Tejautomata a szövetkezetben Sebechleby. Naponta több mint 300 liter tej fogy a Korponai járásban található Sebechleby mezőgazdasági szövetkezetének tejautomatájából. Egy liter, 3,8 százalék zsírt és 3,2 százalék fehérét tartalmazó tej 12 koronába kerül. Az automatát naponta kétszer töltik fel. A fogyasztók így már három órával a fejést követően megvehetik a tejet. (TA SR) Stagnáló biotojás-kereslet Berlin. A német háztartások az év első hat hónapjában 0,4%- kal vásároltak több tojást, mint 1999 első félévében. Bővült a különleges - a bio- és a „szabadföldi” - tojások forgalma is, ám a teljes fogyasztásban tavaly óta 35%-ról ismét 33%-ra zsugorodott. A szakértők ebből arra következtetnek, hogy a bioáru- boom egyelőre leállt, (ng) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. november 20-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,799 Magvar forint (100) 16,205 Angol font 71,195 Német márka 21,883 Cseh korona 1,234 Olasz líra (1000) 22,104 Francia frank 6,525 Osztrák schilling 3,110 Japán ien (100) 45,964 Spanyol peseta (100) 25,723 Kanadai dollár 32,181 Svájci frank 28,036 Lengyel zloty 10,952 USA-dollár 50,002 VK-478/X Pozsony november 16-án Komárom november 16-án Rimaszombat november 16-án Zselíz november 16-án Losonc november 16-án Kassa november 16-án sárgarépa 10-12 Sk/kg 14-16 Sk/kg 16 Sk/kg 20 Sk/kg 10-16 Sk/kg 13-16 Sk/kg petrezselyem 35 Sk/kg 30-35 Sk/kg 33 Sk/kg 35 Sk/kg 31-33 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 8-10 Sk/kg 6-10 Sk/kg 7 Sk/kg 12-15 Sk/kg 6,90-8 Sk/kg 7-8 Sk/kg gesztenye 80 Sk/kg X X X 80 Sk/kg paprika 40-60 Sk/kg 20-25 Sk/kg 40 Sk/kg 18-22 Sk/kg 25-50 Sk/kg 25 Sk/kg karalábé 10-15 Sk/kg 3-8 Sk/db 10 Sk/db 7 Sk/db 5-8 Sk/db 14 Sk/kg zeller 25 Sk/kg 8 Sk/db 15 Sk/db 8 Sk/db 22-23 Sk/kg 10-12 Sk/db káposzta 5-6 Sk/kg 4-6 Sk/kg 5 Sk/kg 5-7 Sk/fej 5-6 Sk/kg 5-6 Sk/kg őrölt pirospaprika 250 Sk/kg 200-240 Sk/kg X 250 Sk/kg X 250 Sk/kg cékla 8 Sk/kg 10 Sk/kg X X 11-15 Sk/kg 8-10 Sk/kg hagyma 14 Sk/kg 12-14 Sk/kg 15 Sk/kg 10-15 Sk/kg 10-14 Sk/kg 13-15 Sk/kg paradicsom 36-60 Sk/kg 30 Sk/kg 55 Sk/kg 18 Sk/kg 54-60 Sk/kg 30-40 Sk/kg karfiol 15-25 Sk/db 16-20 Sk/db 35 Sk/db 20-25 Sk/fej 18-32 Sk/db 20-30 Sk/db dió 120-140 Sk/kg 120 Sk/kg X 110 Sk/kg 70-100 Sk/kg 120-130 Sk/kg mák 100 Sk/kg 100 Sk/kg 100 Sk/kg 85 Sk/kg X X kel 12-15 Sk/kg 12-16 Sk/fej 16 Sk/kg 15 Sk/db 12-26 Sk/kg 18 Sk/kg alma 16-22 Sk/kg 10-14 Sk/kg 15-20 Sk/kg 17-22 Sk/kg 15-25 Sk/kg 15-25 Sk/kg torma 90 Sk/kg 6 Sk/csomó X X fokhagyma 40-60 SK/kg 40-45 Sk/kg 55 Sk/kg 70 Sk/kg 55 Sk/kg 60 Sk/kg uborka 38-60 Sk/kg mmm 18 Sk/kg 42 Sk/kg 40-45 Sk/kg tojás 3,20-3,40 Sk/db 3,40 Sk/db 3,20 Sk/db 3,10 Sk/db 3,20-3,60 Sk/db 3,30 Sk/db méz 80-100 Sk/kg 75-85 Sk/kg 70 Sk/I 80 Sk/I X 80 Sk/I Bemutatkoznak a komáromi, a lévai és más régiók is Az első Szlovákiai Agrárturisztikai Napok ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. November 20. és 25-e között első alkalommal rendezi meg az agrárturisztika területén vállalkozók szlovákiai szövetsége és az e téren vállalkozó fiatalok klubja az első Szlovákiai Agrárturisztikai Napokat, amelynek színhelye a brusnói fürdő lesz. Franti- sek Hubácek, a szövetség ügyvezető titkára szavai szerint a rendezvény fő célja, hogy megismertessék a szélesebb nyilvánosságot eddigi eredményeikkel és felkeltsék egyrészt a mezőgazdasági üzemek, másrészt a jövendő turisták érdeklődését a vállalkozás, illetve a kikapcsolódás e formája iránt. Igaz ugyan, hogy az őstermelők számára az agrárturizmus mindig is kiegészítő tevékenység lesz csupán, amennyiben azonban megfelelő szakértelemmel végzik, haszonnal kecsegtet. A hat nap során érdekes kísérőrendezvényekre is sor kerül. A legjelentősebbek: az agrárturisztikai szolgáltatások börzéje, a határokon túli együttműködés fejlesztő kormányközi munkacsoport ülése és az immár nyolcadik országos szeminárium, amely a vállalkozók aktuális problémáival foglalkozik. A börze november 20-ától 24-éig tart, bemutatkozik többek között a komáromi, a lévai, a rozsnyói, a losonci, a liptói, az árvái, a kiszucai és a pozsonyi régió; az érdeklődők a régióban található látványosságokról, valamint szálláshelyekről, étkezési lehetőségekről kaphatnak bővebb felvilágosítást. A szeminárium során a résztvevők megvitatják azokat a szövetség által kidolgozott tervezeteket is, amelyek Szlovákiának Lengyelországgal, Magyarországgal, Ukrajnával, valamint Dél-Morvaország- gal való együttműködési lehetőségeit taglalják. A szervezők erre a szakmai tanácskozásra meghívták a szaktárcák és az országban működő eurorégiók képviselőit, a járási hivatalok vezetőit, valamint a határon túli együttműködésbe bekapcsolódott községek polgár- mestereit is. (v-s)
