Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-14 / 262. szám, kedd
Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 14. Az ember tragédiája Nagyváradról Ipolyság/Ipolykeszi. A nagyváradi Kiss Stúdió Színház Madách Imre Az ember tragédiája című művével vendégszerepei tájainkon. November 16-án 19 órakor az ipolykeszi művelődési házban, november 17-én szintén 19 órakor az ipolysági városháza színháztermében mutatják be a darabot az Ipolysági Színházi Napok 2000 rendezvénysorozat részeként, (ó) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Demokraták 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Macskajáték (vendégjáték Nagymegyeren) 12.30,19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 10 Giselle 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kölyök 14 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hegedűs a háztetőn 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Viharzóna 15.30, 18, 20.30 YMCA: Temetetlen múlt 15.30, 18, 20.30 TATRA: Temetetlen múlt 15.30, 18, 20.30 ISTRÓPOLIS: Viharzóna 15.30, 18, 20.30 Sasszem (dán) 16.30 Bérgyilkos a szomszédom 18.30, 20.45 Magnólia 16,19.30 OBZOR: Sakáltanya 15.30, 18 Esőcseppek a forró kövön (ff.) 20.30 MLADOSÍ: Női filmek európai fesztiválja: És isten megteremtette a nőt... (ff.) 18 A kertész kutyája (sp.) 20.30 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.- cseh) 17.30,18.30,20.30 Én és én meg az Irén 17 Szeresd felebarátodat! (ném.) 20 Tűzijáték (jap.) 20 A segéd (szlov.) 19.30 KASSA DRUZBA: Tolvajtempó (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Eastie Boys (ném.) 16,18, 20 ÜSMEV: Temetetlen múlt (am.) 16,18.15, 20.30 IMPULZ: Sztárom a párom (am.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Viharzóna (am.) 15.45,18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Sakáltanya (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Temetetlen múlt (am.) 16.30, 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Bruce Willis: A kölyök (am.) 18 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Mission Impossible 2 (am.) 18 A Csemadok TV titkárai a jövő évi programról Országos rendezvények ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Török Elemér hetvenéves. Verseiből a közösséget féltő gond tükröződik, az együttérzés melege árad Ragyogtass fölém csillagot Szűkebb szülőföldje, a Bodrogköz lelkes poétája lett. (Somogyi Tibor felvétele) Losonc. A Csemadok területi választmányainak a titkárai Losoncon találkoztak, hogy egyeztessék az év hátralevő részére, valamint a következő esztendőre tervezett rendezvények időpontjait, valamint hogy megvitassák azok szervezési kérdéseit. 2001-ben a következőképpen alakul az országos rendezvények sora: június 3. és 6. között Duna- szerdahelyen találkoznak a gyermek szín- és bábjátszó csoportok a 26. Duna Menti Tavaszon, melyhez gyermekrajzpályázat is kapcsolódik. Jövőre a fesztivált megelőző válogatást - tekintettel az egyre több csoportra - kísérleti jelleggel regionális fesztiválokon tartják meg. E rendezvények helyszínei előreláthatólag a következő városok lesznek: Királyhelmec, Szepsi, Tornaija, Ipolyság vagy Léva, Galánta, Érsekújvár, Komárom és Dunaszerdahely. A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny járási fordulóit március 10-ig bonyolítják le, a kerületi elődöntőket április végéig rendezik meg az illetékes területi választmányok. A döntő Rimaszombatban lesz április 3. és 6. között. A Jókai Napokat június második felére tervezik, így a válogatásoknak május 10-ig be kell fejeződniük. A Bíborpiros Szép Rózsa népdal- és népzenei vetélkedő regionális fordulóit a jövő esztendő márciusa és júniusa között tartják meg, a döntőre az ősz folyamán kerül sor. A Kazinczy Napokat áprilisban, a Fábry Napokat októberben kívánja megrendezni a kassai területi választmány. A Csengő Énekszóra, a gyermekkórusok találkozójára májusban kerül sor, a tervek szerint Kassán. A Falusi Színjátszók és Esztrád- csoportok Fesztiválja jövőre is Szepsiben lesz, várhatóan november 8-án. (-sk) Az élményköltészet, a hangulatokat, lelkiállapotokat, a tudattartalmak minden régióját tárgyakba, táji-természeti alakulatokba oldó líra, az évszakok változásaiban önmagát kereső művészi szemlélet egyik legrégibb, legkövetkezetesebb, leghűségesebb képviselője - Török Elemér immár bibliai korba ért. SZEBERÉNYI ZOLTÁN Pályája átíveli a „harmadvirágzás” egész történetét. Fél évszázaddal ezelőtt vetette papírra első verseit, kisebbségi létünk legnagyobb irodalmi konjunktúrája idején. Mint olyan sokan a szegénységből jövő értelmiségi fiatalok közül, az 1948-as fordulatot nemzetiségitársadalmi felszabadulásnak hitte és élte. A felnőtté válás izgalmas korszaka egybeesett nála a szocializmus építésének első éveivel. A kor egyik jellemzője az irodalom szerepének félreismerése, hatékonyságának a túlbecsülése volt. Az irodalmi tettet ebben az időben a fizikai munkával azonos értékűnek és jelentőségűnek tartották, minden vers egy-egy győzelmet jelentett - az akkori szóhasználat szerint - a munka frontján. Ezek a körülmények határozták meg Török Elemér pályakezdését, különösen a témaválasztás, a hangvétel, a kifejezőeszközök terén. Nem véletlen, hogy költői hangja harsány, patetikusan szárnyaló, indulatoktól fűtött volt. „írj verset, tüzeteset, százat, ezret, hadd gyújtsa lángra az emberi szíveket!” - kiáltja oda költőtársainak. Verseivel közvetlen részese akart lenni a társadalmi harcnak, az építőmunkának. Megkísérelte művészi egységgé kovácsolni a Petőfi kimunkálta népies dalok egyszerűségét a forradalmi költészet lendületével és pátoszával, Majakovszkij kirobbanó indulataival. A szándék és lelkesedés azonban nem volt arányban a felkészültséggel, az induló költő mesterségbeli tudásával. A tehetség, a költői erő megnyilatkozásai mellett bőven tartalmaznak versei elnagyolt, üresen kongó, plakátszerű sorokat. PUNTIGÁN JÓZSEF Fülek. A füleki Szülőföld Polgári Társulás november 4-én a Vigadóban hatodik alkalommal rendezte meg a Nógrádi Pedagógustalálkozót, amelyre ezúttal több mint százan voltak kíváncsiak. Bolla Károly rövid megnyitója után az előadások sorát Setényi János, budapesti oktatási kutató nyitotta meg, aki a III. évezred iskolájának modelljét vázolta fel. Ebben meghatározó szerepet kap az iskolai autonómia, az önálló vezetés és a minőség. Az előadó hangsúlyozta, hogy mind a pedagógusok, mind az iskola működésében fontos szerepet kell kapnia az önértékelésnek, a helyzetfelmérő teszteknek. Ezekből nem hiányozhat az iskola diákjainak felmérése sem, akiknél azt kell megvizsgálni, hogy mennyit fejlődtek önmagukhoz képest, tehát az iskolába való belépésük óta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e tekintetben az elmaradottabbaknak tartott vidéki iskolák lényegesen jobb eredményeket érnek el, mint a jobb helyzetben lévő városiak. A szlovákiai magyar tannyelvű iskolákkal kapcsolatban megjegyezte: az iskolának nem elég csak magyarnak vagy csak minőséginek lenni, e kettőnek együtt kell megjelenni. A szülők gyermekeik érdekeit képviselik, és minőség hiányában nem lehet elvárni, hogy gyermekeiket csak érzelmi alapon írassák egyik vagy másik iskolába - utalt az előadó azon magyar szülők dilemmáira, akik településükön csak egy, a minőséget Az ötvenes évek második felében a sokasodó társadalmi problémák, az 1956-os magyar forradalom, különösen annak nálunk is érezhető következményei, a megtorló, a megszorító intézkedések stb. kiábrándították a létező szocializmus illúziójából, saját költői „küldetéséből”. Rádöbbent, hogy a kezdetben leütött hang hamisan cseng. Ha költő akar maradni, változtatni kell alapállásán, ki kell küszöbölnie művészi fogyatékosságait. Hosszú időre elhallgatott. Csaknem másfél évtizednek kellett eltelnie, mire önálló kötettel - Fényért perelek, 1968 - az olvasói nyilvánosság elé lépett. A több mint félszáz vers egy merőben új lírai arcot tükröz. Az öntudatában és önbizalmában megrendült költő magára talált. Meglelte a neki legjobban megfelelő költői eszközöket, témakört, hangfekvést. A nem teljesítő magyar iskola közül „választhatnak”. Nagy Ferencné, a litkei iskola igazgatója ismertette a Comenius 2000 program lényeges pontjait, hangsúlyozva a partnerközpontú oktatás fontosságát. Oroszlány Péter budapesti tanár az eredményes tanulási technikákról szólva rámutatott: csak az a pedagógus lehet eredményes, aki maga is tanulóképes. Megjegyzése, hogy „megszűnt az a világ, ahol a gyerek tanul és a tanító tanít“, intő figyelmeztetés mindazoknak, akik úgy -gondolják, hogy számukra a tanulás a főiskolával befejeződött. Setényihez hasonlóan Oroszlány is bő teret szentelt a roma gyermekek oktatásának. Szigeti László oktatási államtitkár a szlovák nemzeti oktatási program, a Millennium tervezetét mutatta be. Elmondta, hogy a szlovákiai magyar oktatás tervezete szerves részét kell hogy képezze a szlovákiai oktatási tervezet egészének. Többek között célként jelölte meg, hogy az óvodai nevelés ötéves kortól kötelezően az oktatás szerves részévé váljék, s hogy az óvónőknek felsőfokú végzettsége legyen. Az elhangzottakat Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) elnöke és Albert Sándor tanszékvezető tanár koreferátumai tették teljessé. Ádám Zita kifejtette: az autonómiát úgy kell kiépíteni, hogy ne fenyegesse mások szabadságát. Az SZMPSZ tíz évét értékelve hangsúlyozta, hogy az tevékenységével nemzetközi szintű programot valósít meg. Aljelszavak hangoztatása helyett a természet képeibe oldja hangulatait, mondandóit. A harsányságot higgadt, bölcselkedő költői szemlélet, szelíd, sokszor mélázó hang váltja fel. Szűkebb hazája, a Bodrogköz természeti szépségei, mozgalmas történelmű szorgalmas lakói adják költői megújulásának hátterét és kulisszáit. A mozgalmi költőből egy sajátos tájegység lelkes poétája lett, aki szervesen a tájba épülve, a táj embereinek gondjára-bajára figyelve ölti köny- nyed, természeti tárgyakban, szimbólumokká nemesedett terepjelenségekben bővelkedő versekbe vallomásait, reflexióit. Nem bántják világrengető problémák, nem ás az emberi lét és lélek legmélyére, de verseiből a közösséget féltő gond, az együttérzés melege árad. Egyéni sorsáról, örömeiről, tragédiáiról szólva is megpróbál egyetebert Sándor egy felmérés elgondolkoztató eredményeit ismertette, amelyek csaknem minden téren az európai szinthez viszonyított elmaradásunkról árulkodtak. Szólt arról is, hogy a szlovákiai pedagógusok az oktatási reformot illetően két, egymástól egyre távolodó csoportra osztódnak: az egyik az apróbb változásokra, a pénzek újraelosztására, az irányítási szintekre, a másik az önigazgatásra, a minőségre helyezi a hangsúlyt. Olyan iskolai rendszert kell kialakítani, amelyben a gyerek jól érzi magát (a felmérések eredményei ennek pont az ellenkezőjét mutatják), nem szabad folytatni azt a gyakorlatot, hogy a gyerek az iskolában azt tudja meg, mit kell megtanulnia otthon. Az előadásokat követő vitában bő teret kapott a behatási program. A régióra vonatkozó eredményeit Böszörményi István ismertette. Ádám Zita hozzászólásában lényegre tapintó pontossággal mutatott rá a program gyenge pontjaira. Ez egyben felszólítás is volt a jelenlévő pedagógusok felé, hogy gondolják át, hogyan lehetne hatékonyabban kiaknázni a program adta lehetőségeket. Az előadásokkal párhuzamosan az óvónők Mezőfi Istvánná vezetésével az óvodai nevelő programokkal ismerkedtek. A találkozót pedagógiai szakkönyvek bemutatója egészítette ki. Bőséges volt a választék, aki tehette, vásárolt is. Az már nem a pedagógusok hibája, hogy ezt nem sokan engedhették meg maguknak. mes érvényű tapasztalatokat levonni. Nem hibátlan ez a visszatérést jelentő kötet, de meglepő tulajdonságokat, kiérlelt művészi alapállást és magabiztos, a későbbiekben alig változó formanyelvet tükröz. Jelentősebb előrelépést az ezt követő kötetekben tapasztalhatunk (Virágzó kövek, 1973, Delelő, 1976). Azt azonban, hogy témáinak viszonylag szűk köre, gyakran ismétlődő hangulatai, motívumai, a hagyományokhoz szorosan ragaszkodó költői eszköztára stb. ellenére is a szlovákiai magyar líra egy sajátos, másokhoz nem hasonlítható színfoltját, számontartott értékeit képviseli, a nyolcvanas-kilencvenes években megjelent verskötetei bizonyítják. A Jegenyék (1984), a Forgó évszakok (1989) és az Árnyak és fények <1990) címen megjelent kötetek azt a Török Elemért mutatják, aki lehetőségeinek csúcsára érve egy letisztult, megállapodott költői-emberi magatartást, határozott, ontológiai- lag megalapozott művészi szemléletet tükröző életművet hozott létre, akinek helye van korunk irodalmi örökségében. A rendszerváltást követően meg- romló publikációs lehetőségek, a verseket, általában a költészetet övező, alaposan megcsappant érdeklődés ellenére tovább írja verseit. Legújabb kötete - Tavaszi égen tél zokog... (1999) - nem tesz új vonásokat Török Elemér költői arcképéhez, de elmélyíti, markánsabbá teszi az eddig ismerteket. Ha elhallgatna, szegényebb lenne szellemiségünk költői visszhangja. Hetvenedik születésnapja alkalmából ehhez, költő tevékenységének folytatásához kívánunk neki erőt és egészséget. Simán és édesen csordogáljon élete, mipt a líra az alábbi versében: „Akár a hajnal derengése álmomon átsüt szemed fénye mint a gyermekkor úgy élsz bennem a vénüléstől érintetlen Játszik az árnyék szívemen gyere simogass meg kedvesem s ragyogtass majd fölém csillagot amikor már néma csönd vagyok” (Ragyogtass fölém csillagot) Bácskái Béla: Pajták (Reprofotó) Holnap 18 órakor a somorjai zsinagógában Dusán Brozman nyitja meg Peter Kalmus kiállítását, s ad útmutatót a Sugargame (Cukorjáték) című installációhoz. Képünkön a kiállítás meghívója, a művész fiatalkori fotója. (Reprofotó) Az iskolának nem elég csak magyarnak vagy csak minőséginek lennie Csak érzelmi alapon nem megy Emléktáblát avattak Bácskái Béla tiszteletére Guszona. Halálának 20. évfordulója alkalmából a helyi művelődési ház falán vasárnap felavatták a fiatalon elhunyt Bácskái Béla festőművész emléktábláját. Fodor Zoltán polgármester már korábban, halálának tizedik évfordulója alkalmából is kezdeményezte a márványtábla elhelyezését. Állami támogatást is kaptak volna rá, terve mégsem sikerült. „Akkor a kulturális minisztérium egyeden módosítással jóváhagyta a tábla eredeti kétnyelvű szövegét - mondta Fodor Zoltán. - Mi Bácskái Bélát írtunk, a minisztérium pedig a következőképpen hagyta jóvá: Vojtech Bácskái Béla. A festőművész bátyja, Barnabás ebbe nem egyezett bele, mondván, az öccse sohasem volt Vojtech.” Vasárnap, az emléktábla előtt Szabó Kinga, a losonci Nógrádi Galéria igazgatója méltatta Bácskái Béla munkásságát, (tt)
