Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-11 / 260. szám, szombat

Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 11. A Thália Színház előadása Somorján Somoija. A városi művelődési központban november 15-én 19 órai kezdettel kerül sor az 1999/2000-es évad elmaradt bérletes elő­adására, a kassai Thália Színház vendégjátékára. A kassai társulat Örkény István Macskajáték című groteszkjét mutatja be, Árkosi Ár­pád rendezésében, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata szombat 19 HVIEZ- DOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve sz. 19 A windsori víg nők vasár­nap 19 KIS SZÍNPAD: Szentivánéji szexkomédia sz. 19 Az oroszlán télen v. 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Jozko Púcik karrierje sz. 19 Meséről mesére v. 14.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Indul a bakterház (vendégjáték Ipolynyéken) v. 16 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Báthory Erzsébet sz. 14,19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Viharzóna (amerikai) sz., v. 15.30,18,20.30 YMCA: Te- metetlen múlt (amerikai) sz., v. 15.30,18, 20.30 TATRA: Temetet- len múlt (amerikai) sz., v. 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Viharzó­na (amerikai) sz., v. 15.30, 18, 20.30 Sasszem (dán) sz., v. 16.30 Bérgyilkos a szomszédom (amerikai) sz., v. 18.30, 20.45 Magnólia (amerikai) sz., v. 16, 19.30 OBZOR: Esőcseppek a forró kövön (francia) sz., v. 16,18, 20.30 MLADOST: Női filmek európai feszti­válja: La Monos (spanyol) sz. 18 Rosine (francia) sz. 20.30 Együtt vagy külön (fr.) v. 18 Házasságok (olasz) v. 20.30 CHARLIE CENT­RUM: Tájkép (szlovák-cseh) sz., v. 17.30, 18.30, 20.30 Szlovák já­tékfilmek sz. 16 Én és én meg az Irén (amerikai) sz., v. 17 Segíts, majd segítek (cseh) v. 18, 20 Jana és barátai (izraeli) sz., v. 20 Sas­toll (szlovák) sz., v. 19.30 KASSA DRUZBA: X-Men (am.) sz., v. 16, 18, 20 TATRA: Viharzóna (am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 ÚSMEV: Temetetlen múlt (am.) sz., v. 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Sztárom a párom (am.) sz., v. 16.15, 19.15 CAPITOL: Viharzóna (am.) sz., v. 15.45,18,20.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Isten veled, édes otthon! (ff.) sz., v. 19.30 NFG-l-FILMKLUB: Sikoly (am.) sz. 17.30 ROZSNYÓ - PANO­RÁMA: U-571 (am.) sz., v. 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: U-571 (am.) sz., v. 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Bruce Willis: A kölyök (am.) sz. 17.30 sz., v. 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: X-Men (am.) sz., v. 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Mission Impossible 2 (am.) sz. 18 FELHÍVÁS A Csemadok Országos Tanácsa, a Szlovák Rádió magyar főszerkesz­tősége és további társrendezők - támogatóik segítségével - hosz- szabb kihagyás után ismét meg­rendezik a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyt. A cél az, hogy folytassuk az egykor nagy sikerű és hagyományosnak mondható Csemadok-rendezvényt, és fellé­pési lehetőséget biztosítsunk a népművészeti csoportok, valamint szólisták számára. Az idei vetélke­dőbe csaknem 100 együttes és szó­lista nevezett be. Közülük 45 cso­port és egyéni versenyző került az országos döntőbe, amelyet 2000. november 18-án 15 órai kezdettel rendezünk Pozsonyban, a Szlovák Rádió hangversenytermében (Mytna 1). A műsor belépődíját a Csemadok szimbolikus, 50 koronás egységár­ban határozta meg azért, hogy fő­ként a főváros környékéről minél többen jöjjenek el a döntőre. Kér­jük, hogy a főváros közelében lévő magyar kulturális szervezetek a le­hetőség szerint szervezzenek cso­portos látogatást a népdalverseny országos döntőjére. Belépőjegye­ket a Csemadok országos irodájá­ban (Május 1. tér 10) Fekete Már­tánál (tel.: 07/52961 157, 52921 147) lehet rendelni. A Csemadok Országos Tanácsa és a Szlovák Rádió magyar fő­szerkesztősége Megjelent a legkisebbek újságjának novemberi száma Tücsök-szimpatikusok LAPAJÁNLÓ A lap egy nádasdi riporttal indítja az idei tanévben megjelent harma­dik számát. A nyárasdi Tekergők beszámolójából megtudhatja az olvasó, hogy Budapesten szerepelt nemrégiben a csoport. Az ipoly- hidvégi Szent Rita Egyházi Alapis­kolában járt a lap munkatársa, aki tudósít a Kürtösi járás kisiskolájá­nak mindennapjairól. A 12-13. oldalon folytatódik a múlt hónapban útjára indított, nagy sikernek örvendő Tücsök- Randevú: benne a Cím nélküli me­se újabb részével. A világirodalom legszebb meséiből a szerkesztő vá­lasztása ezúttal Ludwig Bechstein A királyfiból lett pásztorfiú tör­ténetére esett. A számítógépes rovatban folytató­dik Tibi űrutazása a Naprendsze­ren belül. Kitartóan küldi fénypos­tával leveleit, nem könnyű felada­tot adva ezzel a gyerekeknek: be kell fejezzék a hiányos rajzokat, mondatokat.. A Szorobán-iskola ezúttal a kétje­gyű számok megjelenítésének módját tárgyalja. A német nyelv­lecke a hét napjait veszi górcső alá, s indul a Természetvédők oldala is, mégpedig öt részben. Az énekelni szeretőknek Gyurcsó István Bodo- nyi András által megzenésített ver­sét kínálja a Tücsök. A 31. oldalon közli a lap azoknak a tanulóknak a fényképes bemutatkozását, akik jelentkeztek a szeptemberi szám­ban meghirdetett Tücsök-szimpa­tikus versenybe. (T. Á.) Tévedtek, akik attól tartottak, hogy a pedagógusszövetség működését tartósan beárnyékolja majd a politika Lépcsők a minőségi iskola felé „Számomra Németh László minőség- és növekedéseszméje az irányjel­ző, amely szerint nekem igazodnom kell." (Dömötör Ede felvétele) A tízéves fennállását most ün­neplő Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetsége szinte a nulláról indulva, sziszifuszi munkával építi az utat a tár­sadalom boldogulásának al­fáját és ómegáját jelentő mi­nőségi iskola felé. Erről az építő munkáról beszélget­tünk Ádám Zitával, a szövet­ség elnökével. VOJTEK KATALIN Abban, hogy a pedagógusszövet­ség minden szakmai megnyilvá­nulásával az oktatás megújhodá­sát, a minőségi iskola megterem­tését szolgálja, ehhez kínál know- how-t, van szerepe az ön mód­szertani szakértői múltjának? Bizonyára van benne része, de za­varban vagyok, mert nem szoktam hozzá, hogy ilyen szépeket mond­janak a munkánkról. Épp ezért megerősítésképpen naponta el­mondjuk Fodor Attila kollégám­mal, hogy jó munkát csinálunk és jól csináljuk. Már csak azért is, mert van jövőképünk, nemcsak je­lenben gondolkodunk. Ezzel az önmegerősítő varázsigé­vel kezdődik minden nap? Ezzel végződik, este hat óra tájban. Mert napi tíz-tizenkét órát, eseten­ként ennél is többet dolgozunk. Hogyan találkozott össze Ádám Zita és a pedagógusszövetség? Már a kezdet kezdetén érződött az éhség a szakma iránt. Emlékszem arra az 1990. január 13-i nyitrai ösz- szejövetelre, amikor mindenki a színpadra akart menni, hogy el­mondja, mit kellene újítani, mit kel­lene közösen megcsinálni. De em­lékszem más összejövetelekre is, ahol ugyanez érződött: a szakmai jobbítás, megújhodás vágya. S mi­vel ez az én vágyam is, elfogadtam a pedagógusszövetség ajánlatát, hogy itt dolgozzam. Illetve először kicsit haboztam, de az első komáromi lá­togatás meggyőzött; olyan szabad­ságot tapasztaltam itt, amilyent még soha sehol. Elsősorban szak­mai szabadságot: ki kellett találni a szövetség munkájának szakmai ré­szét. Naponta jókat beszélgettünk, megvitatva, mit, hogyan kellene csi­nálnunk. így találtuk ki a négy év­szak szakmai programját és a Czabán-napokat. A közvélemény az utóbbi rendez­vényt remek előadások sorozatá­val és a Czabán-díj átadásával azonosítja. Pedig többről van szó: irányt szabó rendezvényről, ahol olyan gondolatok, elképzelések, modellek jelennek meg, amelyek termékenyítőén hathatnak a részt vevő pedagógusok további munkájára. A Czabán-napok egyik célja elhozni a nagy formátumú szakembereket, akik meg tudják mutatni, merre ha­lad a pedagógia világa, globálisan láttatni képesek a nagy pedagógiai rendszereket. Meghívjuk a szlovák szakembereket is, hogy mondják el, hogyan készül fel a hazai szakma a nagy változásokra. Az előadások felvillantják azokat a kérdéseket, amelyekkel érdemes tovább foglal­kozni. Nagyon örülnénk, ha ezeket a témákat az emberek levinnék a ré­giókba, helyi szintre. Ha ők nem te­szik meg, akkor mi lépünk fel kezde- ményezően. Beiktatjuk altémaként a nyári egyetem programjába, és egy héten át foglalkozhat vele egy csoport. Csoportmunka a Czabán- napokon is folyik, a szekciókban, ahol a nagy témákat boncolgatjuk, s ahol kérdezni lehet és elmondani; nálunk ez így működik. A résztve­vők tudatosíthatják, hogy a pedagó­gia nemcsak az általuk tanított egy­két tantárgyból áll. Nagyon mélyre­ható pedagógiai, lélektani ismerete­ket kell elsajátítani ahhoz, hogy a pedagógus tudja mire felépíteni a saját tantárgyát. A főiskolán csak a tantárgyat tanítják, de hogy azt ho­gyan kellene lebontani és megjele­níteni, átadni a gyerekeknek, nem tanítja senki, gyakorlat sincs hozzá. A pedagógusszövetség munkájá­nak legnagyobb eredménye a ma­gyar pedagógus-továbbképzés megteremtése - nem akármilyen színvonalon. Még nagyobb eredmény, hogy már a regionális és helyi jellegű tovább­képzés is kezd megvalósulni. Ugyancsak nagy öröm számunkra, hogy van már olyan programunk, ahol a magyarországi tréningveze­tők szerepét hazaiak vették át. A dif­ferenciálás az alapozó szakaszban holland modell alapján elnevezésű program jelenleg hat hazai iskola 13 osztályában folyik. Ennek a helyes­írás-oktatási programnak a licencét a Győr-Moson-Sopron Megyei Pe­dagógiai Intézettől vásároltuk meg. Pályázatot írtunk ki iskolák jelent­kezésére, ismertetve a feltételeket: a programot oktató pedagógusnak részt kell vennie a harmincórás to­vábbképzésen; a programot ismer­nie kell az iskola vezetésének is, és kötelezően végig kell vinni az első­től a negyedik osztályig. Egy éve kezdődött a munka, amely több sza­kaszból áll, s mindegyik nagyon ala­pos elemzéssel zárul. Az értékelések alapul szolgálnak ahhoz, hogy a programban részt vevő pedagógu­sok saját tapasztalataik alapján a helyi feltételekhez adaptálják a módszertani könyvet és a tanulók munkafüzetéit. Volt időszak, amikor félő volt, hogy a szövetség egész működé­sét beárnyékolja a politika. Valóban volt időszak, amikor tilta­kozni, védekezni kellett, de mi ak­kor is megtartottuk a Czabán- napokat, megszerveztük a nyári egyetemet és az őszi továbbképzé­seket, akkor is pedagógiai progra­mokon, innováción, intézményfej­lesztésen törtük a fejünket. Tehát az építő munka a kezdet kezdetétől fo­lyamatos volt a szövetségben. Ezt kell folytatni,^és tudjuk, milyen irányban kell lépnünk. Ez mit jelent? Meg kell valósítanunk a vállalkozá­sainkat. Meg kell csinálni azt a la­pot, amelyet Fodor Attilával közö­sen találtunk ki. Folytatni kell a ti­zenhárom tantárgyversenyt, amely 8 ezer gyereknek szól, be kell hiva­talosan jegyeztetni a pedagógiai in­tézetünket. Az SZMPSZ 1994 óta működő Pe­dagógiai Intézete már bekerült a köztudatba - mint egyszemélyes intézmény, ahol ön a vezető, a szervező, a kivitelező, egyszóval a mindenes. Akadtak is, akik megmosolyogták az egyszemélyes intézetet, de üyen- kor mindig megkérdeztem: ismer- nek-e még egyet, amely annyi mun­kát vállal és végez, mint a miénk? De az emberek többsége látja, mennyi munka áll mögötte, hogy olyan versenyeket hirdetünk meg, mint senki más, hogy olyan tovább­képzéseket szervezünk, amelyektől az intézmény és a pedagógus is megnő. Azt, hogy „megnő”, Németh László találta ki, akinek minőség- és növekedéseszméje számomra szent és irányjelző. Nekem ehhez kell iga­zodnom, és igazodom is. Hogyan sommázná a szövetség elmúlt tíz évét? Mindig azzal voltunk elfoglalva, hogy kitaláltuk a tartalmat, kitűz­tük a célt. Lebontottuk a jövő iskolá- jánakjellemzőit, kitaláltuk hozzá az első lépcsőt, a másodikat, a századi­kat, és hívtuk magunkkal az embe­reket: „Gyertek velünk, hogy közö­sen célba éljünk!” Mert először tisz­tázni kell, milyen iskolát akarunk csinálni. Ézt fontos eldönteni, mert számunkra az iskola a megmara­dást, a fejlődést, a jövőt jelenti. Ha nem a megújhodott iskola felé me­gyünk, akkor nem beszélhetünk jö­vőről, csak elmúlásról. A régió kutatásának jelenéről, a magyarság múltjáról November 14-én mutatják be az In Touch című operát Tompa Mihály Napok ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Rimaszombat. Ma délután 14.30- kor a II. Gömör-Kishonti Fórum­mal folytatódik a tegnap megkez­dődött Tompa Mihály Kulturális Napok műsora: a református egy­ház gyülekezeti termében Gaál La­jos természeti örökségünk kutatá­sának eredményeiről számol be, Tököly Gábor Épített örökségünk kutatása, B. Kovács István pedig. Számvetés a társadalomtudomá­nyokról címmel tart előadást. 17 órától Püspöki Nagy Péter a ma­gyar királyság kialakulásáról és a magyar egyházról beszél, majd Czenthe Zoítán mutatja be Gömör magyar népi építészetét, Ráczi Győző pedig Tompa virágairól ad elő. A rendezvény részeként Gömöri arcképek címmel kiállítás is nyílik a városi művelődési központban. 20 órától a vmk báb­termében Dévai Nagy Kamilla és a budapesti Krónikás Ének Zeneis­kola Magyarok fénye című emlék­műsorát láthatják. Vasárnap 10 órától Erdélyi Géza református püspök hirdet igét az ünnepi istentiszteleten, 11-től a Hommage a Tompa Mihály (Illusztrációs felvétel) gyülekezeti teremben Molnár Imre budapesti történész a magyarság küldetéstudatával és a magyar szentekkel ismerteti meg hallgató­ságát. 12.30-kor Tompa Mihály szobrának megkoszorúzásával zá­rul a költő nevét viselő, háromna­pos kulturális rendezvény, (as) Kitörés a magányból TALLÓSI BÉLA Pozsony. Budapesten, a Gellért Szállóban - jóllehet, csak zongora­kísérettel - már felcsendültek az In Touch (Érintés) című kortárs opera áriái, amelynek zenéjét a holland Henk Nieland szerezte, angol nyel­vű szövegét Rikki Cate írta. Hogy került a darab Budapestre? Sándor Anna révén, akinek ötlete alapján készült a zenemű. S hogyan került Anna asszony kapcsolatba a szerző­vel, Henk Nielanddel? Ennek érde­kes története van, de elégedjünk meg azzal, hogy valamikor a kom­munizmus éveiben Sándor Anna Moszkvában járt egyetemre, s u- gyanott tanult a holland fiatalem­ber is. Találkozásukból szerelem, majd házasság lett. Jelenleg Amsz­terdamban és Budapesten is van ott­honuk. Most baráti kapcsolatoknak köszönhetően közös darabjuk Po­zsonyba is eljutott, mi több, valójá­ban itt tartják az In Touch premier­jét, hiszen a mű első ízben csendül fel zenekari kísérettel. Az In Touch című operát ezúttal fiatalok állítják pódiumra. Rendezője, Lucia Máci- ková a Pozsonyi Színművészeti Főis­kola negyedéves dramaturg szakos hallgatója. A női főszerepet Lenka Máciková, a Pozsonyi Konzervatóri­um negyedikes operaének, a férfi főszerepet pedig Karol Brüll, a kon­zervatórium harmadikos ének sza­kos diákja alakítja. Az In Touch sza­tirikus opeA, amely a magányról s a kitörési kísérletről, a társ- és nem utolsósorban az otthonkeresésről szól. Egy kelet-európai emigráns­nak a nyugati társadalomba való be­illeszkedéséről, a teljes fizikai és lel­ki kiszolgáltatottságáról. Arról, van- nak-e ma önzetlen segítői az ember­nek. Ahogy Lucia Máciková, az elő­adás rendezője nyilatkozta, igyek­szik úgy irányítani a történetet, hogy a minden jó, ha a vége jó ha­tás, vagyis a könnyed, happy endes befejezés helyett inkább arra figyel­meztessen, hogy a legnehezebb helyzetekből is vannak kiutak, a leg­bonyolultabb konfliktusok is vezet­hetnek pozitív megoldások felé. Az In Touch című operát november 14- én 19 órakor mutatják be a Prímási palota Tükörtermében. Szabad be­lépők a Pozsonyi Információs Köz­pontban; vagy egy órával az előadás előtt a helyszínen igényelhetők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom