Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-06 / 230. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 6. Vélemények az MKP Komárom megye javaslatáról - vannak polgármesterek, akik csak a sajtóból tudnak a tervezetről Kinek ismeretlen, kinek idegen „Ne aszerint döntsenek rólunk, hogy van-e turulmadarunk, kopjafánk, vagy nincs" (Dömötör Ede felvétele) A Szlovákiai Városok és Fal­vak Társulása legutóbbi ta­nácsülésén a közigazgatási reformról és a területi-köz­igazgatási beosztás megrefor­málásáról esett szó. Komá­rom megye létrehozását azonban senki nem vetette fel, pedig több magyar pol­gármester is részt vett a ta­nácskozáson. GAÁL LÁSZLÓ Az MKP javaslata szerint a Galántai, a Vágsellyei, az Érsekújvári, a Ko­máromi, a Dunaszerdahelyi és a Lé­vaijárás tartozna egy regionális ön- kormányzat alá. Az alábbiakban né­hány érintett város polgármesterét, alpolgármesterét kértük meg, mondja el véleményét az említett ja­vaslatról. Ján Oravec, Párkány polgármes­tere: Én csak a sajtóból értesültem a javaslatról. Szerintem először a já­tékszabályokat kellene törvényben lefektetni. Ha Párkány jelenleg Nymához tartozik, akkor a párká­nyi gondokról ne aszerint döntse­nek, hogy én hány függetlenségi örömtüzet ugrottam át, de ugyan­így, ha Komáromhoz tartoznánk, akkor ne aszerint döntsenek rólunk, hogy van-e turulmadarunk, kopja­fánk a városban, vagy nincs. Első­sorban ezeket az játékszabályokat kellene lefektetni, és akkor csökken­hetne az egymással szembeni bizal­matlanság. Tapasztalatom szerint a helybéliek sem tapsikolnak az MKP- s javaslatnak, egyszerűen csak tu­domásul veszik, de semmi több. Számukra a Komáromi székhely megközeh'tése is ugyanolyan bo­nyolult lenne, mint Nyitráé. Szerin­tem az a hiba, hogy megint térké­pekben és százalékokban gondolko­dunk ahelyett, hogy a reform lénye­gét, a hatáskörök elosztását próbál­nánk megoldani. Ha ma kellene sza­vaznom arról, hogy Párkány Nymához vagy Komáromhoz tar­tozzon, én tartózkodnék, mert nem tudom, hogy mit várhatok ettől a ja­vaslattól. Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere: Mindenképpen lét­re kellene hozni egy olyan megyét, amelyben a magyarság részaránya nem csökkene 20 százalék körülire. A Nagyszombati és a Nyitrai megyé­ben nem sokkal haladná meg a 20 Most elsősorban a játék- szabályokat kellene lefektetni. százalékot, s ez a természetes asszi­miláció miatt is rövid időn belül na­gyon nagy negatívumot jelentene az itt élő lakosság számára. Nemcsak a Mátyusföldről és a Csallóközről meg a Nyugat-Szlovákiában létre­hozandó többségi megyéről van szó, hanem a Kelet-Szlovákiai járá­sokra is nagyon oda kellene figyelni, és az ott élő magyarság igényeit is szem előtt kellene tartani. Azért fontos mindez, mert Szlovákiában olyan törvények vannak érvényben, amelyek húsz százalék alá csökke­nés esetében teljes jogfosztottságot jelentenek számunkra. A ZMOS- szal kapcsolatban nem foglalhatunk állást, Dunaszerdahely ugyanis egy éve kilépett a társulásból, mert a képviselő-testület úgy vélte, hogy a ZMOS nem képviseli megfelelően az érdekeinket. Ján Babej, Somorja polgármeste­re: Amíg nem tudjuk, milyen hatás­körökkel fognak rendelkezni a me­gyei önkormányzatok, nehéz véle­ményt mondám ebben a dologban. A város fekvése szempontjából nem vitás, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha Pozsonyhoz tartoznánk. Én már 1996-ban aláírásokat gyűj­töttem a Somoijai járás felújításá­ért. Akkor a Dunaszerdahelyi járás polgármesterei is egyértelműen amellett voltak, hogy a Dunaszer­dahelyi járás a Pozsonyi kerülethez tartozzon. A lakosok többsége ma is Pozsonyt választaná, és a közigaz­gatási reform tervezetében is meg­van még az a lehetőség, hogy a Csal­lóközt Pozsony megyébe sorolják, ahol a Szenici, a Malackai, a Bazini és a Szenei járással együtt egy egé­szet alkotna. Másrészt az is sokat nyom a latban, hogy Somoijáról na­gyon sok ember Pozsonyba jár mun­kába. Grebner Gyula, Léva alpolgár­mestere: A városi képviselő-testü­letben egyelőre nem vitattuk meg ezt a témát. Jómagam tagja vagyok az MKP országos tanácsának, és az MKP-n belül mindannyian azt sze­retnénk, hogy létrejöjjön Komárom megye. A lévai magyarok biztosan támogatnák a Komáromi megye lét­rehozását, ugyanakkor a tekovi ré­gió polgármesterei kijelentették, el­lene vannak a javaslatnak. Szá­munkra a legjobb megoldás Léva megye lenne. Eddig is azt vallottam, nem a területi beosztás, hanem a jogkörök és a pénzek elosztása a fontosabb. Mert ha az önkormány­zat erős hatásköröket kap és lesz elegendő pénz ezek gyakorlására, s ha megfelelő választási törvény alapján választhatunk képviselőket a megyei önkormányzatokba, akkor ha Nyitrához tartoznánk is, Pár­kány, Komárom, Újvár és Léva ösz- szefogna, nem tudnának velünk ki­szúrni. Mácza Mihály, Komárom alpol­gármestere: Mi egyértelműen a ja­vaslat mellett vagyunk, ezt tartjuk hasznosnak. Egy ilyen közigazgatá­si egység létrehozná a régió egysé­gét, amely eddig mindig fel volt szabdalva. A hatásköröket úgyis központilag fogják elosztani, de en­nek a megyének sem lesznek más jogkörei, mint bármelyik másiknak az országban. Mindenképpen el­utasítanám azokat a véleményeket, amelyek szerint etnikai alapon akarják létrehozni a megyét. Éppen ellenkezőleg, most van etnikai ala­pon felosztva az ország, nehogy va­lahol is a magyarok legyenek nagyob létszámban. Záreczky János, Galánta polgár- mestere: Személy szerint üdvözöl­ném ezt a megoldást, ám Galántán a lakosok nemzetiségi megoszlása 47:53 a szlovákok javára. Nem tu­dom elképzelni, hogy ők annyira lelkesednének a Komárom megyé­ért, mint például a dunaszer- dahelyiek. Én annak örülnék a leg­jobban, ha megmaradna a Kassa, Besztercebánya és Pozsony székhe­lyű három kerület. Ha a Nagyszom­bat és a Komárom megye közül kel­lene választani, nehéz helyzetben lennék, mert szívem szerint Komá­romot választanám, ugyanakkor engem az 53 százalékot kitevő szlo­vák lakosság is megválasztott, ne­kik viszont Nagyszombat felelne meg jobban. Nekem az ő érdekeiket is képviselnem kell Csanda Endre, Érsekújvár pol­gármestere: Az MKP javaslatát ; nem tartom reálisnak. Ez egy politi­kusok által hozott döntés, amely­nek nincs valós alapja. Én is csak a rádióból és a.tévéből értesültem a javaslatról. Arra a kérdésre, hogy Érsekújvár számára a Nyitrai me­gye vagy a Komáromi megye lenne- e megfelelőbb, ma nem lehet vála­szolni, ehhez nagyon kevés infor­mációval rendelkezünk. A tömeg- közlekedés szempontjából egy Ko­márom székhelyű megye az Érsek­újvárt járás lakosai szempontjából egyszerűen elképzelhetetlen. Nem tudom, hogy például Szálkáról ho­gyan utaznának Komáromba. Arra a megjegyzésre, hogy a ZMOS-ban nem került szóba az MKP-s elképze­lés, annyit mondhatok: a szlovákok Most már elég nehéz lesz keresztülvinni ezt a tervet. ezt még csak irritáló javaslatként sem veszik figyelembe, sőt magyar polgármesterek is akadtak, akik viccként fogták fel a javaslatot. Botka Ferenc, Vágsellye alpolgár­mestere: Egy megyeközpontot Ér­sekújvárban is el tudnék képzelni, nem kellene annak éppen Komá­romban lennie. Mint az MKP ön- kormányzati tanácsának tagja saj­nálom, hogy a Komárom megye megalakítására tett javaslatról csak az utóbbi egy hónapban esett szó. Az 1994-es komáromi polgármes­teri találkozó dokumentumait is visszalapoztam, de abban sem ta­láltam hasonló javaslatot. Szerin­tem most már elég nehéz lesz ke­resztülvinni ezt a tervet. Vágellye történelmileg inkább Pozsony me­gyéhez tartozott. Ha a Niznansky- féle javaslat szerinti Nyitra megye és a Komárom megye között kelle­ne választani, annyit mondhatok, hogy Nyitra 30 kilométerre van tő­lünk, Komárom pedig hatvanra. Ugyanakkor kellene tudni, milyen hatáskörök kerülnének a városi ön- kormányzatokra, mert ha a lako­soknak ritkán kellene a megye- székhelyre utazniuk, jómagam tá­mogatnám a Komárom megyét an­nak ellenére, hogy a központ mesz- sze lenne. Kolláriková szerint Csáky csak a magyarokkal foglalkozik Dzurinda kiállt mellette ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A parlament fölényes többséggel fogadta el a bírók és az ülnökök jogállásáról szóló kódexet, mely a bírói függetlenség megszilár­dítását szolgálja. A jogszabály janu­ár 1-jétől lép hatályba, ám a bírói juttatások emelését rögzítő kitétel csupán 2003-tól érvényes. Eszerint a kezdő bíró az eddigi 70% helyett a képviselői fizetés 90%-át kapja, míg a karrierje előrehaladtával ez az összeg egészen a viszonyítási alap­ként kezelt képviselői díjazás 125%- ára kúszhat fel, az eddig érvényes 130 helyett. A kódex előírja, hogy bírói megbízatási ideje alatt köteles évente vagyonbevallási tenni. Hosz- szas formális jogi huzavonát követő­en a törvényhozás elfogadta a pénz­mosásról szóló kormánytervezetet. A már délelőtt harmadik olvasatba utalt javaslatot a módosító indítvá­nyok elfogadásával keletkezett el­lentmondások miatt újból a máso­dik olvasatba dobták vissza. Nem vették figyelembe a képviselők Ladislav Pittner belügyminiszter vé­leményét, hogy a törvényhozás bi­zottsági megtárgyalásakor született módosítások a gyakorlatban alkal- mazhatadanok. A sürgősségi indít­ványként kezelt javaslat nagy több­ségében tartalmazza azokat a szankciókat, melyeket a Ján Lan- gos-féle pénzmosás elleni tervezet is feltüntetett. A módosító indítvá­nyok összhangba hozásával és a tör­vény elfogadásával a honatyák ki­merítették a parlament 36. üléssza­kának programpontjait. (sárp) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A roma etnikum művelő­dési színvonala iránt érdeklődött a kormányfőnél a kérdések órájában Melánia Kolláriková SNS-es képvi­selő. Mikulás Dzurinda elmondta, a kabinet komolyan foglalkozik a kér­déssel, s külön hangsúlyt fektet a ro­ma gyerekek iskoláskor előtti neve­lésére. Kifejtette, a gondot a megfe­lelő pedagógusok hiánya okozza, azaz nem biztosított a romák anya­nyelvi oktatása. Kolláriková szerint a kérdést tulajdonképpen Csáky Pálnak, a kisebbségügyi miniszter­elnök-helyettesnek kellett volna fel­tenni, de úgy véli, az MKP-s kor­mánytag csak a magyarok ügyeivel foglalkozik. Rámutatott, erről ta­núskodik az Európai Parlament Szlovákia helyzetéről szóló szerdai határozata is, melyben szorgalmaz­zák a kisebbségek helyzetének javí­tását. Kolláiková Dzurindának sze­gezte a kérdést, való-e egyáltalán Csáky hasonló személy a szlovák kormányba. A miniszterelnök csu­pán azt válaszolta: „Az MKP, mint ahogy Csáky úr is, a kormány ren­des tagja.” Köteles László a közleke­désügyi minisztertől azt kérdezte, mikorra készül el a Berzétét megke­rülő útszakasz. Jofcef Macejko 2002- re ígérte a munkálatok befejezését, s elmondta, bár elsőbbséget az északi autópálya élvez, a déli gyorsforgal­mi út építésének első szakaszában átadják a berzétei kerülő utat. Hoz­zátette, a második szakaszban ké­szül el a Tornaiját és Osgyánt elke­rülő útszakasz. (S. Á.) RÖVIDEN Brüsszelben a csatlakozási program Pozsony. A jövő év lesz a döntő Szlovákia NATO-csatlakozási igyeke­zetében, jelentette ki tegnap Eduard Kukán külügyminiszter meg- jegyzeve, a NATO 2002-ben sorra kerülő csúcstalálkozóján születhet döntés a szervezet bővítéséről. A PRENAME nevű csatlakozási prog­ramot a szlovák kormány már jóváhagyta és eljuttatta a brüsszeli NATO-központba, ahol azt hétfőn a külügyi és a védelmi államtitkár­nak, Ján Figefnek és Jozef Pivarcinak kellene megvédenie. (SITA) Egészségügyiek a házelnöknél Pozsony. A szlovákiai egészségügy áldatlan pénzügy állapotáról tájékoztatták tegnap Jozef Migas házelnököt az egészségügyi dolgo­zók szakszervezetének képviselői. A szakszervezetiek aggodalmu­kat fejezték ki, hogy az állapotokon a kormány által javasolt jövő évi költségvetés sem javítana. Migas ígéretet tett, hogy a törvényhozás foglalkozik majd a szakszervezetek javaslataival. (TA SR) Vagyonalap kontra Koliba Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap azután sem változtat a Koliba Filmstúdió privatizálási módját bíráló álláspontján, miután a Kolib'a új többségi tulajdonosa, az M.M.B.M. társaság elegeit tett a kulturális tárca követelésének, és a minisztérium képviselőit is be­választotta az igazgatótanácsba. Továbbra is a bíróságon van a va­gyonalap beadványa, amelyben a Koliba Filmstúdióval kötött szer­ződés érvénytelenítését kéri, ám ha az új tulajdonos hajlandónak mutatkozik a tartozások törlesztésére, elképzelhetőnek tartja a pe­ren kívüli megegyezést. (TA SR) Prodi és Plessi Passauban Passau. Lapunk kiadójának részvényese, a Verlagsgruppe Passau kiadótársaság a genovai 11 Secolo XIX című lapjával mától novem­ber 26-áig az olasz hetek rendezvénysorozat házigazdája lesz. A rendezvény megnyitója a művészet és a politika jegyében zajlik. A Passauban bemutatkozó művészek között szerepel a velencei Fabrizio Plessi, a politikusok közül pedig az Európa Bizottság elnö­ke, Romano Prodi. (ú) Külügyi állásfoglalás Támogatás Kostunicánalc Pozsony. A szlovák külügyminisz­térium leszögezi, hogy Jugoszlávia lakosai kifejezték a társadalmi vál­tozások utáni vágyukat. Milosevics a társadalom hanyadását képviseli, és hatalommegtartási igyekezete el­lentétben áll a polgárok érdekeivel. Ideje, hogy a jugoszláviai demokra­tikus erők olyan folyamatba össz­pontosuljanak, amelynek kezdetét Müosevics lemondása jelentené. Szlovákia támogatja az összes olyan erőszakmentes megmozdulást, amely a legitim módon megválasz­tott Vojiszlav Kostunicát igyekszik az államfői székbejuttatni, (ú) MKP országos tanács Elégedetlen kassaiak Kassa. „Ha a holnapi országos taná­cson felvetődik, kormányban ma­radjon-e az MKP, a párt kassai váro­si tanácsa a kilépésre fog szavazni” - mondta lapunknak Weiszer József, az MKP kassai városi tanácsának tit­kára. A testület hétfői ülésén dön­tött így, mivel elégedetlenek a párt kétéves kormányszereplésével. Wei­szer József szerint a pártnak ragasz­kodnia kell a koalíciós szerződésben foglaltak teljesítéséhez, különös te­kintettel a kisebbségi nyelvek char­tájának elfogadására és a nyitrai egyetem magyar karának megnyitá­sára. (juk) Eduard Kukán bírálja az Európai Parlamentet Ne kelljen autonómia SITA-HÍR Pozsony. Eduard Kukán külügy­miniszter nem tartja helyénvaló­nak az Európai Parlament Szlová­kia EU-csatlakozási felkészülésé­ről készült jelentésének azt a ré­szét, amelyben a nemzetközi fó­rum azt ajánlja Pozsonynak, a kul­túra és az oktatás terén jobban kel­lene viszonyulnia a nemzetiségi követelésekhez, és ez bizonyos fo­kú kulturális autonómiához kelle­ne, hogy vezessen. Az ajánlás ki­dolgozója, Nelly Maes belga képvi­selő asszony azt állítja: „A nyelv­törvények sosem oldották meg a problémáinkat, egyedül a kulturá­lis autonómia, amely fokozatosan politikai autonómiába ment át, biz­tosította számunkra a demokráci­át.” Kukán szerint az Európai Par­lament nem a valós tények alapján ítéli meg Szlovákiát. A külügymi­niszter azt is elmondta, nem hiszi, hogy foganatja lenne az EP felszólí­tásának, amelyben a vízumkény­szer átértékelésére ösztönzi a Szlo­vákiával szemben ezt a módszert alkalmazó EU-tagállmokat, de leg­alább olyan légkört teremthet, amelyben a szlovák diplomácia si­keresebben tárgyalhat az érintett államok képviselőivel. Kereszténydemokratáék keveslik'a családtámogatást Három kifli naponta TA SR-HfR Pozsony. A Kereszténydemokrata Mozgalom javaslata szerint a jöve­delemadóból az ellátásra szoruló gyermekek után leírható adóösz- szeget a jelenlegi 11 400 koronáról 22 800 koronára kellene növelni. Július Brocka, a parlament költség- vetési bizottságának tagja úgy véli, a jelenlegi adóleírással az állam tu­lajdonképpen csak havi 95 koroná­val támogatja a családot, ami alig „három kifli naponta”. Brocka rá­mutatott, hogy az állam sokkal in­kább támogatja a vállalkozókat, mint a családokat, például egy ma­gánvállalkozó évente 112 500 koro­nát írhat le az adójából az autója után, vágyás kb. tízszer annyit, mint a szülők a gyermekük után. Össze­hasonlításképpen elmondta, hogy 1999-ben Szlovákiában 56 200 gye­rek született, ugyanakkor 62 700 autót adtak el. A képviselő úgy véli, a családosok adóterheinek csök­kentése a népesedésnövelő mód­szerek egyike lehetne, amire nagy szükség van, mert a jelenlegi muta­tók szerint Szlovákia lakosainak száma 2002-ben első ízben csök­kenni kezd, ami később a gazdaság visszafordíthatatlan romlásához vezetne. A KDH ennek megkadá- lyozása érdekében kezde el az Igen a családnak című kampányát. A juttatások emeléséről szóló rész csak 2003-tól érvényes Elfogadták a kódexet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom