Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-04 / 228. szám, szerda

Kultúra A Böngésző nyertesei A Vasárnap 39. számában feltett kérdésre összesen 507 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Karácsony Teréz hegysúri, Kovács Zoltán várgedei és Riszner Éva lévai olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 1078-ban, Tower, (v) Kiállítás bábokból és illusztrációkból Pozsony. A Cultus ruzinovi művelődési házban kiállítás nyílt Puha Julianna bábjaiból és Jaksics Ferenc meseillusztrációiból. A kiállí­tás október 10-ig tekinthető meg. (-ma-) Meghalt Wojciech Jerzy Has filmrendező Lódz. Hetvenöt éves korában elhunyt Wojciech Jerzy Has lengyel filmrendező. Has dokumentumfilmekkel kezdte, majd játékfilmekkel és klasszikus irodalmi művek adaptációjával folytatta pályafutását. Legismertebb alkotásai: A saragossai kézirat, A bábu, Búcsúzások és az Útban Párizs felé. A lódzi filmakadémia dékánja, majd rektora volt, több lengyel és nemzetközi díj birtokosa. (MTI) Liszt-fesztivál Hollandiában Amszterdam. Négynapos Liszt-fesztivált tartottak a legnagyobb hol­land városban „Liszt Ferenc, az európai zeneszerző” mottóval. A hangversenyeket úgy állították össze, hogy egy estén a zeneszerző Németországban, a másikon Magyarországon, a harmadikon Francia- országban, a negyediken Olaszországban született művei csendültek fel. A koncerteken nagy sikert aratott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémia zenekara Ligeti András vezényletével, valamint Lantos Ist­ván orgonaművész és Tóth Péter fiatal zongoraművész. (MTI) PÁLYÁZAT A Pecaí mesta Sahy - Ipolyság Város Pecsétje - Sigillum oppidi Saag Alap pályázatot hirdet a 2001. évre Ipolyság művelődésének a támogatására. Pályázni az alábbi témákban lehet: ♦ helytörténeti feltáró és megőrző munkák, valamint ♦ hagyományőrző és néprajzi feltáró munkák megírására és nyomdai előkészítésére. A támogatás elnyerésének módja és feltételei: 1. Pályázni az alap által jóváhagyott űrlapon lehet. A pályázati díj 300 Sk. 2. Űrlapot igényelni személyesen vagy írásban a Honti Múzeum és Galéria címén (Ipolyság-Sahy, Rotarides u. 13) lehet. 3; Az írásbeli igényléshez felbélyegzett és megcímzett válaszboríté­kot kell csatolni. 4. A pályázat benyújtásának határideje 2000. november 30. A nyertes pályázatok listája a Honti Múzeum irodájában tekinthető meg 2001. január 10-től. A nyertes pályázókat az alap írásban is ér­tesíti, megállapodást köt velük, melyben feltünteti a támogatási és elszámolási feltételeket. SZÍNHÁZ __________________POZSONY__________________ HVIE ZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Demokraták 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Jozko Púcik karrierje 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Coyote Ugly 15.30,18,20.30 OBZOR: Én, a másik énem és Irene (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Magnólia (am.) 16, 19.30 MÚZEUM: Szeresd felebarátodat! (ném.) 19 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.-cseh) 16.30, 18.30, 20.30 Kid 18, 20.15 Gagyi mami 18.15 Radírfej 19.30 Dal a szürke galambról (szlov.) 20 KASSA CAPITOL: A Föld csatamező (am.) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Coyote Ugly (am.) 16,18, 20 DRUZBA: Coyote Ugly (am.) 16,18, 20 TAT­RA: Új csapás (am.) 15.30,17.30 Magnólia (am.) 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ideglelés (am.) 17,19 LÉVA - JUNIOR: The Flintstones 2 - Viva Rock Vegas (am.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Én, a másik énem és Irene (am.) 17.30, 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Gagyi mami (am.) 19 Jan Svérák, az Oscar-díjas Kolja fiatal prágai rendezője a napokban fe­jezte be legfrissebb munkája, a Sötétkék világ forgatását. A produkció női főszerepét Linda Rybová alakítja - képünkön a film egyik jelenetében. (Hana Smejkalová felvétele) ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 4. Tizenkét szakember által végzett munka eredményeként született átfogó monográfia egy bodrogközi faluról A népi kultúra tegnap és ma Ha figyelemmel kísérjük az utóbbi egy évtized szlovákiai magyar néprajzkutatásának eredményeit, örömmel álla­píthatjuk meg, hogy a ma­gyarlakta vidék legkeletibb régiója - az Ung-vidék és a Bodrogköz - tekintetében je­lentős fellendülést tapasztal­hatunk. L. JUHÁSZ ILONA Ez egyrészt Géczi Lajos fáradhatat­lan munkájának köszönhető, mely­nek eredményeként több tanul­mány és gyűjteményes kötet is nap­világot látott (Ungi népmesék és mondák - 1988, Ondava menti népmesék és mondák - 1994, Ondava menti népköltészet - 1998 stb.). Az idén januárban körünkből végleg eltávozott mátyócj Bodnár Lajos is jelentős tevékenységet folytatott, hangyaszorgalommal gyűjtve a szűkebb haza tárgyi em­lékeit. D. Varga László főleg a halá­szát témaköréből közölt írásokat, legutóbb pedig Galgóczy Tibor az Ung-vidék pásztorművészetéről je­lentetett meg önálló kötetet. 1995-ben Balassa Iván kezdemé­nyezésére létrejött a Bodrogközi Művelődési Egyesület, amely cél­jául tűzte ki e vidék néprajzi feltá­rását, az eredmények publikálását. Ennek az egyesületnek a tagja Viga Gyula is, aki a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatár­saként már hosszú évek óta fárad- hatadan kutatója ennek a vidék­nek. Számos, a témát érintő önálló kötete és tanulmánya mellett le­gyen elég itt az 1996-ban megje­lent Hármas határon - Tanulmá­nyok a Bodrogköz változó népi kultúrájáról című vaskos kötetet megemlíteni. Legutóbb is az ő kez­deményezésére és irányításával valósult meg egy alapos kutatás a Bodrogköz egyik falujában, Kis- géresben. A tizenkét szakember ál­tal itt végzett munka eredménye­ként született tanulmányokat szer­kesztette Viga Gyula egy tanul­mánykötetbe, amely a közelmúlt­ban a Fórum Társadalomtudomá­nyi Intézet komáromi székhelyű Etnológiai Központja Lokális és re­gionális monográfiák című soroza­ta első köteteként látott napvilá­got. A Kisgéres című kötet Hagyo­mány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában alcímet vi­seli. Bevezetésként Útravaló he­lyett - A Felső Bodrogköz, az Ung- vidék és az Ondava mente néprajzi kutatásának történetéhez címmel Liszka József összegzi ezen régió néprajzkutatásainak eddigi ered­ményeit. A tanulmányok sorát Bo­ros László Táj és ember - A falu ökológiai feltételei, táj- és ember­földrajzi összegzés című írása nyit­ja. A királyhelmeci Bogoly János a község növény és állatvilágát mu­tatja be, Hőgye István pedig a tele­pülés történetének vázlatát nyújtja 1945-ig, különböző dokumentu­mokat közzétéve. Itt láthatjuk töb­bek között Kisgéres egyházi, isko­lai és községi pecsétjeit is. Tamás Edit Kisgéres népességének törté­neti statisztikája című tanulmá­nyában a 19-20. század népesség­fejlődéséről tesz közzé érdekes adatokat, mint például az 1869-es első népszámlálási adatokat, vala­mint a lakosság anyanyelvi meg­oszlásának adatait 1880 és 1991 között. A befejező részben kitér a 20. század második felének népes­ségfejlődésére is, hiszen az ún. málenykij robot, a kitelepítés, la­kosságcsere és az asszimiláció ala­posan rányomta bélyegét ezekre az évtizedekre. A Csíki Tamás és Keményfi Róbert szerzőpáros A fa­lu társadalmának és térszerkezeté­A kisgéresiek méltán lehetnek büszkék a monográfiára. nek néhány jellemzője a kapitaliz­mus korában (1848-1945) címmel közöl tanulmányt, bővebben taglal­va az ONCSA-telep kialakulását. Mizser Lajos a kisgéresi tájnyelvvel ismerteti meg az olvasót, külön fe­jezetet szentelve a község neve ere­detének és a földrajzi neveinek. Balassa M. Iván munkája a telepü­lés népi építkezését tátja elénk tér­képek, pontos rajzok és számtalan fénykép segítségével. Természete­sen külön foglalkozik a híres kisgéresi pincesorral is. Viga Gyula és Viszóczky Ilona közös nagyobb lélegzetű tanulmánya a paraszti gazdálkodás változásait tárgyalja gazdag fényképanyagot is közölve. Siska József írása a Népi táplálko­zás - hagyományos ételek címet vi­seli. Sz. Tóth Judit pedig a jeles na­pok szokásait mutatja be az ún. hímzőkével és gombostű fejével dí­szített hímestojások mintáinak raj­zait is mellékelve. A tanulmányok sorát Pocsainé Eperjesi Eszter Kisgéres vallási néprajzát bemuta­tó, valamint Nagy Géza Mutatvány Kisgéres szövegfolklórjából (balla­dák, népdalok, húsvéti köszöntők és locsolóversek, népmesék, nép­mondák) című írása zárja. Befejezésül a szerkesztő Viga Gyu­la Kisgéres - Hagyomány és válto­zás egy bodrogközi falu népi kultú­rájában (Összegzés helyett) a köz­ségben végzett kutatás eredménye­it és a tanulságok áttekintését ol­vashatjuk magyar, szlovák és né­met nyelven is. Mondandóját a kö­vetkező gondolatokkal zárja: „A maga eszközeivel igazolja mun­kánk azt is, hogy a Bodrogköz nem tekinthető a magyar népi kultúra reliktumterületének, s - lassú tem­pója, ellentmondásossága ellenére - a változás, a modernizáció folya­matainak vizsgálata ezen a vidé­ken is tanulságos eredményekkel jár. A tradíció és a modernizáció »viszonya« ezen a tájon a gazda­ság, társadalom, egyszersmind a műveltség fejlődésének alapvető problémája a 20. század végén is. Mindez persze további kutatásokat igényel, könyvünk csupán egyik el­ső, szerény eredménye ezeknek a munkáknak.” Szlovákiai magyar településről ilyen szakembergárdát felvonulta­tó, átfogó monográfia még nem je­lent meg, a kisgéresiek méltán le­hetnek büszkék rá. Bízzunk benne, hogy a szerkesztő Viga Gyula ked­vét nem vették el e kötet megjele­nését kísérő különböző viszontag­ságok, méltatlanságok (például, hogy a község vezetése nem találta érdemesnek a kötet megjelenését ányagilag támogatni). Ismerve Viga Gyula szakma iránti alázatát és szorgalmát, a közeljövőben még bizonyára számos, ezen vidék népi kultúráját bemutató írást olvasha­tunk tőle... Lilium Aurum, Dunaszerdahely 2000 Október 6-tól japán kulturális hetek. A rendezvénysorozatot magas rangú vendég, Szajako hercegnő nyitja meg A teaceremóniától a harci művészetekig ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A felkelő nap országának kultúrájával ismerkedhet a szlovák főváros és Pöstyén közönsége októ­ber 6. és 27. között. A változatos programot kínáló rendezvénysoro­zat egyik fő szervezője a pozsonyi Nippon Club, amelyet tíz éve alakí­tottak a japán kultúra iránt érdeklő­dő művészek. Működésük első öt évében kiállításokat, előadásokat szerveztek, japán művészeket hív­tak meg vendégszereplésre. A ren­dezvényeik iránti egyre növekvő ér­deklődés bátorította fel a klub tag­jait arra, hogy nagyobb fába vágják a fejszéjüket. Öt évvel ezelőtt úgy döntöttek, ezentúl minden év őszén megrendezik a japán kultúra hetét, hiszen ez a számunkra máig egzotikus vüág sokakat vonz. Az elmúlt fél évtizedben megrende­zett japán kulturális napok sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy idén a Nippon Club mellett már társrendezői is vannak az ese­ménynek: Japán prágai nagykövet­sége és a Szlovák Köztársaság Kul­turális Minisztériuma. E két társ- szervezőnek köszönhetően az idei évfolyam nem csupán egy-, hanem háromhetes lesz, az események pe­dig két városban, Pozsonyban és Pöstyénben zajlanak majd. Japán prágai nagykövetsége vállal­ta a háromhetes program összeállí­tását, a fő hangsúlyt természetesen a hagyományos japán kultúra be­mutatására helyezték. Mi mással is kezdődhetne a rendezvénysorozat, ha nem teaceremóniával? Október 6-án 14 órától Szotoku Nisikava és az Urasenke Czech Study csoport révén a hagyományos japán teaké­szítésnek és -fogyasztásnak lehe­tünk részesei az Aréna Színházban. Másnap, október 7-én 15 órától ugyezen a helyszínen a mesteri ja­pán virágkötészet titkaiba leshet be a közönség a gyakorlati fogásokkal is megismertető ikebanakiállításon. A 9-én, ugyancsak 15 órától nyíló kiállítás „főszereplője” pedig a köz­ismert japán ruhadarab, a kimonó lesz. A hagyományos japán dobo­kat mutatja be október 11-én és 12- én 19 órától a Fugaku Taiko Team. Az előadások helyszíne az Aréna Színház lesz. Nem hiányzik a prog­ramból a papírhajtogatás művésze­tének, az origaminak a bemutatása sem. A Bibiana gyermek- és ifjúsági alkotóházban kiállítás lesz október 15-én 14.30-kor. Norijuki Szava bábművész október 20-án 19 órai kezdettel mutatkozik be az Aréna színpadán. Workshoppal egybekö­tött kiállítás mutatja be a japán kal­ligráfiát október 21-én 15 órától a Képzőművészeti Főiskola Hviezdo- slav téri épületében. Természet, tér és forma aprólékosan megszerkesz­tett kombinációja - így is jellemez­hetnénk a japán kertet, amely a szi­getországban külön művészeti ág. Ebből az „élő” művészetből kapha­tunk ízelítőt Zdenék Thoma fotóki­állítása révén, amely a Nemzeti Mű­velődési Központ Sznf téri épületé­ben nyílik október 5-én, és a ren­dezvénysorozat utolsó napján zá­rul. Október 23. és 26. között a ja­pán filmművészet alkotásaiból kí­nál válogatást a Charlie Centrum. Október 27-én japán és szlovák énekek csendülnek fel a kulturális heteket záró hangversenyen. A Moyzes-teremben 19 órától kezdő­dő koncerten Higano Nao szoprán­énekesnő lép fel. A pöstyéni japán napok fő attrakci­ója a japán harci művészetek feszti­válja lesz. Bőséges tehát a programkínálat, amelyet kísérőrendezvények is tar­kítanak. Képek a űrből és kövek a csillagokból a címe Tacuhika Joko és Peter Roller közös japán-szlovák kiállításának, amely október 6-án 17 órakor nyílik a Mirbach-palo- tában. A Szlovák Nemzeti Galéria háromnapos nemzetközi művészeti szimpóziumnak ad otthont. Karate Nippon Cup néven október 21-én ifjúsági tornát tartanak Trsztenán, ugyanezen a napon Pozsony óváro­sában lampionos felvonulás lesz 17 órától, (me)

Next

/
Oldalképek
Tartalom