Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-28 / 249. szám, szombat
Tudomány és technika HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 28. Ilyen részletességgel még nem láthattuk a vörös bolygót Egy berkeleyi kutatócsoport vizsgálatai szerint esetleg üstököszápor okozhatta a földi élővilág népességrobbanását A Mars a világhálón Először pusztítás, majd teremtés Az élővilág fejlődését nagyban befolyásolták az űrből érkező hatások. Bár a meteoritbecsapódások pusztító hatásúak, mégis, szerencsés esetben, jótékony hatásuk is lehet. (Fotó: archívum) MELECSKE ÁKOS Az interneten hatalmas fényképállomány vált elérhetővé a Marsról, melyet a Global Surveyor űrszonda készített a múlt év márciusától egész mostanáig. A szonda képalkotó berendezésének, a Mars Orbiter Cameranak (MOC) köszönhetően olyan finom felbontású, fekete-fehér felvételeket sikerült készíteni, melyeken az 1,4 m-es tárgyak már észrevehetőek, a 4-7 m- esek felismerhetőek. Ilyen részletességgel még sohasem láthattuk a vörös bolygó felszíni alakzatait. A kamerát építő és működtető, illetve a képeket feldolgozó Malin Space Science Systems október közepén jelentette be, hogy több mint 30 000 új, nagyfelbontású felvételt készülnek feltenni az internetre. Ez megtörtént, így ezzel megduplázták az elérhető képek számát (eddig 27 500 fotó volt fent). A Mars Global Surveyor (MGS) űrszondát 1996. november 7-én indították a Földről, mely 1997. szeptemberében állt Mars körüli pályára. A manőverek lebonyolítása közben különböző problémák keletkeztek, s csak egy esztendő múlva sikerült a tudományos programot elkezdeni. A Mars-képek pontos internetes címe pedig a következő: http:// www.msss.com/moc_gallery/ . Egy berkeleyi kutatócsoport a Hold meteoritkrátereinek kronológiáját vizsgálva arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a becsapódások gyakoriságának hirtelen növekedése központi szerepet játszhatott a földi élővilág evolúciójában. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az adatok szerint a frissen keletkezett ütközési kráterek száma 3,5 milliárd évvel ezelőtt folyamatosan csökkenni kezdett, majd mintegy 400 millió éve ez a folyamat hirtelen megfordult, és a becsapódások gyakorisága ismét megközelítette a 3,5 milliárd évvel ezelőtti szintet. Ez a hirtelen változás időben egybeesett a ,kambriumi népességrobbanással” - azzal az időszakkal, amikor a földi fajok sokfélesége (a di- verzitás) ugrásszerűen megnőtt. „Jóllehet a közhiedelem szerint a gyakori, erőteljes meteoritbecsapódások pusztító hatásúak - gondoljunk csak a dinoszauruszok asztero- idbecsapódásnak tulajdonított kihalására! - mégis, szerencsés esetben jótékony hatása is lehet. A fokozott stresszállapot ugyanis az élőlényeket a korábbinál sokoldalúbb és rugalmasabb alkalmazkodásra kényAz eredmények új megvilágításba helyezik a földi evolúciót. szerítheti, s ezáltal növelheti a biológiai fajok sokféleségét - mondta Richard Muller professzor, a kutató- csoport vezetője. - Piciben hasonló történik például, amikor a gazda megmetszi a gyümölcsfát, hogy több gyümölcsöt teremjen: lehet, hogy amikor az élet már erőre kapott, az újra sokasodó becsapódások más, gyümölcsözőbb irányokba terelték az evolúciót.” A professzor szerint az is érdekes egybeesés, hogy az első életnyomok hozzávetőlegesen 3,5 milliárd évvel ezelőttiek, abból az időszakból származnak, amikor a becsapódások ritkulni kezdtek. Ezért elképzelhető, hogy az élet már ennél korábban, akár többször is kicsírázott, csak a viharos ütközések újra és újra megakadályozták erőre kapását. Muller eredetileg azért akarta a Holdról származó talajmintákat megvizsgálni, hogy utánajárjon annak a fel- tételezésnek, amely szerint időről időre sűrű üstököszáporok zúdulnak a Naprendszer belső vidékei, s ezen belül a Föld felé. Ezt a hipotézist a Földön a folyamatos erózió, üledéklerakódás és lemeztektonikai tevékenység miatt szinte lehetetlen ellenőrizni. A holdkráterek viszont gyakorlatilag érintetlenül őrizhetik a becsapódások emlékeit. Eleinte úgy gondolták, hogy a kráterek „korfájának” meghatározásához nagyszámú kráterből kell mintát venni, ehhez pedig egy újabb, roppant költséges Hold-expedíciót kell útoak indítani. Muller viszont határozottan állította, hogy a szükséges adatok a Hold talajának bármely grammjában megtalálhatók, ideértve azokat a talajmintákat is, amelyeket az Apollo-küldetések űrhajósai hoztak a Földre. Érvelése szerint ugyanis a becsapódások emlékeit hűen megőrizték a gömbölyű mikrotektitek, a szferulák: ezek mikroszkopikus méretű üveggyöngyök, amelyek akkor keletkeznek, amikor a kráterből a becsapódás miatt megolvadt bazalt szétfröcsköl, felrepül a légkörbe, majd visszazuhan, s a talajba fúródva lehűl és megszilárdul. A berkeleyi kutatók a NASA-tól kapott egy grammnyi holdtalajmintában összesen százötvenöt szferulát találtak. Az apró üveggyöngyök korát a Berkeley Egyetemen elemzéssel határozták meg. A minta atomjait lézeres tömegspektroszkóppal szétválasztva meghatározták az ar- gon-40 és az argon-39 izotópok arányát, amiből egyértelműen megállapítható a szferulák keletkezésének időpontja. Az eredmények nem csupán a földi evolúciót helyezik új megvilágításba, hanem a Naprendszer fejlődését is. Mint a professzor elmondta, az, hogy a kialakulást követő viharos időszak után az ütközések gyakorisága csökkenni kezdett, könnyen megmagyarázható azzal, hogy a Nap, a Jupiter és a közelben elhaladó csülagok gravitációs vonzásukkal fokozatosan megtisztították a törmelékektől a Naprendszer belső vidékeit. Arra viszont már sokkal nehezebb magyarázatot találni, hogy mi okozhatta a Naprendszer belseje felé tartó üstökösök számának hirtelen megugrását. Ez az a pont, ahol az eredmények egy másik, egyébként sokat vitatott hipotézishez kapcsolódnak. Muller szerint felettébb valószínű, hogy a változást a Nap egyelőre ismeretlen kísérője okozza. Az ötlet már 1984-ben felvetődött; Muller akkor ezt a feltételezett égitestet Nemezisnek nevezte el, utalva a Végzet istennőjére a görög mitológiában. Az üstökösök számának megugrása kapcsolatban állhat a Nemezis pályájának hirtelen megváltozásával, állítja Muller, aki szerint ez akkor következhet be, ha egy csülag viszonylag közel kerül Naprendszerünkhöz. (É. T.) Megfékezik a kemoterápia kellemetlen mellékhatását Már hajhullás nélkül ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hamarosan klinikailag is kipróbálnak egy olyan krémet vagy gélt, amely megakadályozza a kemoterápia mellett fellépő hajhullást. Kevés elszomorítóbb látvány van, mint a kemoterápiától kopasz kisgyermek. De a felnőtteket sokszor náluk is jobban megviseli lelküeg a kezeléssel járó hajhullás. Hamarosan azonban klinikaüag is kipróbálnak egy olyan krémet vagy gélt, amely megakadályozza a kemoterápia mellett fellépő hajhullást. Stephen Davis és munkatársai a Glaxo gyógyszergyár kutatólaboratóriumában egy GW8510 nevű hatóanyagot tartalmazó krémmel kenték be patkányok szőrét, mielőtt a kemoterápiában széleskörűen használt Etoposide nevű gyógyszerrel kezelték volna őket. Ennek eredményeként a patkányok felének egyáltalán nem hullott a szőre,.a többieknél pedig a szokásosnál jóval kisebb volt a szőrvesztés. A kontrollcsoportban viszont, amelyet nem kezeltek a GW8510- tel, az állatok szinte teljesen megkopaszodtak. A kemoterápiában használatos legtöbb gyógyszer a gyorsan osztódó sejteket támadja meg. Sajnos, így nemcsak a daganatos sejtek, hanem a szervezet egészséges, de az átlagosnál gyorsabban osztódó sejtjei is áldozatául esnek, például azok, amelyek a szórtüszóket veszik körül. Ezért hullik ki a haj. A GW8510 időlegesen leállítja a sejtek osztódását. A bőrfelületre kenve behatol a hámsejtekbe, és gátolja egy CDK-2 nevű enzim működését. Ennek következtében a sejtek megrekednek a sejt- osztódás egyik szakaszában, ezért a gyorsan osztódó sejteket megtámadó gyógyszer már nem hat rájuk. A sikeres patkánykísérletek után a szert most embereken is kipróbálják. Ha beválik, Davis szerint hamarosan megindulhat egy olyan krém vagy gél tömeggyártása, amelyet minden egyes kemoterápiás kezelés előtt felvisznek a hajra, majd órákkal később leöblítenek. (É. T.) Vasárnap Megrendelőlap Tisztelt olvasóink, akik eddig még nem előfizetői a Vasárnapnak, de szeretnék megrendelni, töltsék ki az alábbi megrendelőlapot és küldjék el a címünkre. Kiadónk címe: Grand Press a.s., Prievozská 14/A, P.O.BOX 49, 824 88 Bratislava 26. További információkkal kapcsolatban hívja ingyenes (zöld-) számunkat: 0800 103103. Szükség esetén hívható még: telefon: 582 38 324, telefon/fax: 07 58238326. Az első ezer megrendelő, aki 2000. november 1-től 2001. március 31-ig megrendeli a Vasárnapot, ajándékcsomagot kap. ^ Megrendelőlap:-ote. Vezetéknév, keresztnév ................................................................................................... Utcanév, házszám .......................................................................................................... . Irányítószám (PSC): ............................Község/város: ........................................ Te lefon: ......................../..................................................Inkasszó- (SIP0-) szám: Me grendelem a Vasárnap című hetilapot. 352,Sk-ért □ Az előfizetés 2000. november 1-től 2001. március 31-ig érvényes Aláírás:.....................................................................................
