Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-28 / 249. szám, szombat
Szombat, 2000. október 28. 4. évfolyam, 43. szám HÉTVÉGI MAGAZIN Egy csésze kávé Rimaszombatban B. Tóth Magdával, Jákó Vera-díjas előadóművésszel A virág és a gyertyaláng a síron túl is összeköt bennünket Felvidéki gyökerekkel FARKAS OTTÓ Tóth Magda budapesti előadóművészt tavaly Jákó Vera-díjjal jutalmazták. Az elismerést eddig olyan személyiségek kapták meg, mint Gobbi Hilda, Solti Károly, Kovács Apollónia, Szalai László, Gaál Gabriella. A művésznővel a rima- szombati Arany Bika Szálló teraszán találkoztunk.- Édesapám Pozsonypüspökiben lakott, édesanyám pesterzsébeti volt, találkoztak, összebarátkoztak a barátságból később házasság lett. Később Pozsonyban vettek házat, amelyben édesapám üzletet nyitott és ott éltünk egy ideig. Aztán Lőgérpatonyba költöztünk, én akkor kétéves voltam. Mivel szüleim ragaszkodtak a magyar állampolgársághoz, az áttelepítések idején mennünk kellett. így kerültünk Budapestre, tulajdonképpen én már ott kezdtem általános iskolába járni. Gondolom, maradtak rokonok ideát, tehát a kapcsolata megmaradt a szülőfölddel.- Sajnos nem, én először 1994-ben léptem át az országhatárt, addig nem jártam Szlovákiában. Jól emlékszem, Mihályfára hívtak meg vendégszerepelni, a település pedig mindössze három kilométerre fekszik Lőgérpatonytól. Megkértem a járművezetőnket, vigyen el egykori falumba, mert szeretném látni a régi házunkat. Csak álltam az egykori portánk előtt és nagyon meghatódtam. Sajnos bent nem tudtam szétnézni, mert mostani lakói nem voltak otthon. Egyébként unokatestvéreim élnek Szlovákiában, de sajnos nem tudom, hol keressem őket. Az iskolából egyenes út vezetett a színpadra? (A szerző felvétele) Az első magyar nótát édesanyámtól tanultam- Lényegében igen, szüleim azért is írattak zenei általánosba, mert látták, hogy van érzékem a zenéhez. Persze ilyen volt a környezetem is: édesanyámnak gyönyörű hangja volt, apám hegedűn kísérte és én tátott szájjal hallgattam a produkciót. Az első magyar nótát édesanyámtól tanultam. Az ő kedves nótáját - „Tegnap sem ragyogott több csillag az égen” - még mindig éneklem fellépéseim során. Szóval a zenei általánosból olyan szándékkal iratkoztam be a gimnáziumba, hogy vagy a zeneművészeti vagy a színi főiskolán esetleg testnevelési szakon folytatom, mert sportolni is nagyon szerettem. Lényegében mind a két vágyam teljesült: élvonalbeli, válogatott röplabdás voltam, közben énekeltem és magánúton elvégeztem a zeneakadémiát, mert szerettem volna operaénekes lenni. Szegedre felvettek volna... sajnos azonban a férjemet autóbaleset érte és meghalt. Ez egy időre kizökkentett az éneklésből. Budapesten működött a KPVDSZ operastúdió, Baranyi Ferenc költő volt a narrátor, később idejártam és gyönyörű operakeresztmetszeteket csináltunk. Itt kiélhettem operaénekesi vágyaimat. Hogyan került kapcsolatba a magyar nótával?- Véletlenül. Az operastúdióba járt egy kolléga, aki magyar nótákat is énekelt. Győzködött, próbáljam meg. Édesanyám kedves nótájával mutatkoztam be a közönségnek és mivel mindjárt az első alkalommal, mondhatnám, ismeretlenül nagy sikert arattam, kedvet kaptam a nótaénekléshez. Azóta tizennyolc év telt el és nagyon sokat szerepelek különböző folklórműsorokban. Tíz éve vagyok a Citadella Étterem énekese, nagyon szeretem a közönséget, szívesen járok vidéki turnékra. De jártam már németországi, angliai és más magyar közösségekben és most már hatodik éve rendszeresen járok haza, Szlovákiába is. Milyennek találja a szlovákiai magyar közösséget?- Az itteni magyarok jobban szeretik a nótát, mint a magyarországiak. Örömmel jövök, mert az előadásokra nótakedvelők járnak, akik vejem együtt éneklik a dalokat és egy előadóművésznek ennél nincs nagyobb boldogság. Halottainkra emlékezünk TÉGLÁS FERENC ovember elején elhunyt szeretteinkre emlékezünk. Ez a nap az emlékezés, a kegyelet, az életről és a halálról való elmélkedés napja. A virág az élet múlandóságát, a gyertyafény az életet jelképezi. Múlt és jelen, öröm és bánat találkozása szüléink, testvéreink, élettársunk, rokonaink, barátaink sírjánál. Meggyőződésem, hogy a virág és a gyertyaláng a síron túl is összeköt velük. Fel-felelevenedik bennünk a velük megélt egy- egy vidám-derűs élmény, ami évtizedek múlva sem veszít értékéből. Ahogy korosodom, egyre növekszik elhunyt szeretteim száma. Sajnos, már senki sem él azok közül, akik számomra a mindent jelentették. Édesanyám, édesapám, testvérbátyáim, nagyszüleim, anyósom, apósom, kereszt- szüleim, unokatestvéreim és iskolatársaim közül sokan a tulyafás temetőkben nyugszanak. Nem juthatok el mind- annyiuk sírjához. Ezért halottak napján szeretettel gondolok rájuk. „Aki Krisztusban hal meg, üdvözül Vele és Általa. Benne él tovább az idők végezetéig” - mondja az írás. Hívő emberként éltet a hitemből fakadó illuzórikus vigasz: Ha meghalok, az örökkévalóságban találkozom és újra örvendhetek mindazokkal, akik földi életükben kedvesek voltak számomra. Nagyon hiányzanak, de Somogyi Tibor illusztrációs felvétele nélkülük is vállalom azt, amit a gondviselő kimért számomra. Boldog vagyok, ha rájuk gondolok. Tudatosítom, hogy a boldogság titka a szeretet képességében rejlik. Holtukban is szeretem őket, jó szívvel gondolok rájuk, s halottak napján virágot viszek sírjukra és gyertyát gyújtok szeretteim sírján. Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik! A szinte tavaszias időjárás kedvez a krizantémnak (TA SR-felvétel) B. néni sírjának olyan formája van, mint azoknak a síroknak, amelyekre szerető kezek helyezik a kegyelet virágait Szép új világ - avagy science fiction a génekről VOJTEK KATALIN A genetika távlatairól beszélt a minap a tévében egy nyugati kutató. Szerinte pár évtizeden belül a szülők nemcsak születendő gyermekük szem- és hajszínét választhatják meg előre, hanem egyéb tulajdonságait is. Feltalálót, matematikazsenit, zongoravirtuózt, fenomenális üzletembert rendelhetnek meg - persze, csak ha meg fogják tudni fizetni a megfelelő géneket. A szakember szerint a jövőben kétféle embertípus népesíti be a földet; lesznek génkezeltek és génkezeletlenek, miközben az utóbbiak behozhatatlan hátrányban lesznek az előbbiekkel szemben. Olyannyira, hogy teljesen marginalizálódnak, ők lesznek a társadalom páriái. A gazdagok utódai ragyogóan okosak, szépek és tehetségesek lesznek, különleges képességeik révén tovább gyarapítják a családi vagyont, a szegények utódai pedig szegények lesznek, egyre szegényebbek. Szép új világ. Azt már csak én gondolom tovább, hogy a szegények egy idő múlva belátják majd; nem is érdemes vüágra hozni eleve nyomorúságra ítélt utódokat. Szép lassan kihalnak, és eljön a Kánaán - az okos, szép, sikeres emberek világa. Persze, nem kell, hogy ez így működjön. A harmadik világ népességi statisztikái azt mutatják, hogy a gyermekáldásról a legnagyobb nyomorban élők sem hajlandóak lemondani, sőt. Valószínűleg abban a szép új világban is a páriák lesznek többségben. És mivel a génkezeltek behozhatadan előnyei és egyre gyarapodó vagyona irigység szülte gyűlöletet kelt bennük, messiásként üdvözlik egy új A gazdagok utódai ragyogóan okosak, szépek és tehetségesek lesznek... Lenin megjelenését, akivel harcba indulhatnak a génkezeltek ellen. És kezdetét veszi valami, ami mellett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom pusztító következményei rózsaszín gyermekmesévé halványulnak. A szép új világ megteremd majd a maga Rómeóit és Júliáit is. Egy génkezelt lány beleszeret egy génkezel- eden - tehát minden szempontból alacsonyabb rendű - fiúba, vagy fordítva, de törvények tiltják házasságukat. Tovább lehet gondolni a két szerelmes történetét, hálás filmsztori. De az is lehet, hogy a veszélyforrást jelentő óriási szociális különbségek csökkentése érdekében az állam gondoskodik majd a születendő gyermekek génjeinek dúsításáról. Persze, nem minden állam. Valószínűleg Szlovákia sem, ahol az átíagpolgár boldogulása tartósan a legutolsó az állami prioritások sorában. Erről tanúskodik, hogy az emberek javát a legközvetíeneb- bül szolgáló resszortok - az egészségügy és az oktatás - örökké alulfinanszírozott. (Nem baj, fő, hogy Schuster elnök úr osztrák kezelőorvosainak még arra is volt gondjuk, hogy plasztikai műtéttel tüntessék el az operáció hegeit - persze, az adófizetők pénzén. Azért, úgymond, hogy teniszezhessen az elnök úr. Ki tudja, ha népszavazás dönthetett volna arról, hajlandók-e az adófizető polgárok hozzájárulni a hegedenítéshez, hányán szavaztak volna igennel?) De visszatérve a génekhez; mi lesz, ha a zseniségre predesztináló gének ifjú birtokosai olyan családi környezetben nőnek fel, ahol a parttalan önzés, mások - a gyöngébbek - kíméletlen letiprása a követendő modell? Van a jóságnak, önzetlenségnek, szeretetnek génje? S ha létezne, vevők lennének rá azok, akik épp ellentétes tulajdonságaik latba vetésével csináltak karriert, szereztek vagyont? Megváltoztatható alapvetően az ember? A sok ezer éves tapasztalatok azt mutatják, hogy nem. Dante Gianni Schicchijének és Maupassant félelmetes normandiai parasztjainak története, akik mindenre képesek a gazdag örökség megkaparintása érdekében, napjainkban tovább folytatódik. A legújabb folytatás itt esett meg, a fővárostól nem messze. Akaratlan főszereplője az özvegy, gyermektelen, idős B. néni, aki infarktussal került a kórházba, de a rokonság legnagyobb bánatára állapota gyorsan javulni kezdett. A rokonok közben kiszimatolták, hogy a néni végrendelete rájuk nézve nem a legkedvezőbb. Nosza, újat írtak, aztán papot kerítettek és bementek vele a kórházba. A lábadozó nénit megrémítette a rokonok tragikus arca, és sürgetésük, hogy azonnal vegye fel az utolsó kenetet. A pap távozása után elé tették a végrenA rokonok kiszimatolták, hogy a néni végrendelete rájuk nézve nem a legkedvezőbb. deletet: írja gyorsan alá. A sok mézesmázos, majd egyre ingerültebb győzködés után aláírta. Alig mentek el a rokonok, egy újabb infarktus végzett vele. Voltam a temetőben, láttam B. néni sírját. Halottak napjára szépen rendbe hozták, gyönyörű krizantémok vannak rajta. Égészen olyan formája van, mint azoknak a síroknak, amelyekre szerető kezek helyezik az emlékezés és kegyelet virágait.
