Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-28 / 249. szám, szombat

Szombat, 2000. október 28. 4. évfolyam, 43. szám HÉTVÉGI MAGAZIN Egy csésze kávé Rimaszombatban B. Tóth Magdával, Jákó Vera-díjas előadóművésszel A virág és a gyertyaláng a síron túl is összeköt bennünket Felvidéki gyökerekkel FARKAS OTTÓ Tóth Magda buda­pesti előadómű­vészt tavaly Jákó Vera-díjjal jutal­mazták. Az elisme­rést eddig olyan személyiségek kapták meg, mint Gobbi Hilda, Solti Károly, Kovács Apollónia, Szalai László, Gaál Gabriella. A művésznővel a rima- szombati Arany Bika Szálló tera­szán találkoztunk.- Édesapám Pozsonypüspökiben la­kott, édesanyám pesterzsébeti volt, találkoztak, összebarátkoztak a ba­rátságból később házasság lett. Később Pozsonyban vettek házat, amelyben édesapám üzletet nyitott és ott éltünk egy ideig. Aztán Lőgérpatonyba költöztünk, én ak­kor kétéves voltam. Mivel szüleim ragaszkodtak a magyar állampol­gársághoz, az áttelepítések idején mennünk kellett. így kerültünk Bu­dapestre, tulajdonképpen én már ott kezdtem általános iskolába járni. Gondolom, maradtak rokonok ideát, tehát a kapcsolata meg­maradt a szülőfölddel.- Sajnos nem, én először 1994-ben léptem át az országhatárt, addig nem jártam Szlovákiában. Jól em­lékszem, Mihályfára hívtak meg vendégszerepelni, a település pedig mindössze három kilométerre fek­szik Lőgérpatonytól. Megkértem a járművezetőnket, vigyen el egykori falumba, mert szeretném látni a ré­gi házunkat. Csak álltam az egykori portánk előtt és nagyon meghatód­tam. Sajnos bent nem tudtam szét­nézni, mert mostani lakói nem vol­tak otthon. Egyébként unokatestvé­reim élnek Szlovákiában, de sajnos nem tudom, hol keressem őket. Az iskolából egyenes út vezetett a színpadra? (A szerző felvétele) Az első magyar nótát édesanyámtól tanultam- Lényegében igen, szüleim azért is írattak zenei általánosba, mert lát­ták, hogy van érzékem a zenéhez. Persze ilyen volt a környezetem is: édesanyámnak gyönyörű hangja volt, apám hegedűn kísérte és én tátott szájjal hallgattam a produkci­ót. Az első magyar nótát édes­anyámtól tanultam. Az ő kedves nótáját - „Tegnap sem ragyogott több csillag az égen” - még mindig éneklem fellépéseim során. Szóval a zenei általánosból olyan szándék­kal iratkoztam be a gimnáziumba, hogy vagy a zeneművészeti vagy a színi főiskolán esetleg testnevelési szakon folytatom, mert sportolni is nagyon szerettem. Lényegében mind a két vágyam teljesült: élvo­nalbeli, válogatott röplabdás vol­tam, közben énekeltem és magán­úton elvégeztem a zeneakadémiát, mert szerettem volna operaénekes lenni. Szegedre felvettek volna... sajnos azonban a férjemet autóbal­eset érte és meghalt. Ez egy időre kizökkentett az éneklésből. Buda­pesten működött a KPVDSZ opera­stúdió, Baranyi Ferenc költő volt a narrátor, később idejártam és gyö­nyörű operakeresztmetszeteket csináltunk. Itt kiélhettem opera­énekesi vágyaimat. Hogyan került kapcsolatba a magyar nótával?- Véletlenül. Az operastúdióba járt egy kolléga, aki magyar nótá­kat is énekelt. Győzködött, pró­báljam meg. Édesanyám kedves nótájával mutatkoztam be a kö­zönségnek és mivel mindjárt az első alkalommal, mondhatnám, ismeretlenül nagy sikert arattam, kedvet kaptam a nótaénekléshez. Azóta tizennyolc év telt el és na­gyon sokat szerepelek különböző folklórműsorokban. Tíz éve va­gyok a Citadella Étterem énekese, nagyon szeretem a közönséget, szívesen járok vidéki turnékra. De jártam már németországi, angliai és más magyar közösségekben és most már hatodik éve rendszere­sen járok haza, Szlovákiába is. Milyennek találja a szlovákiai magyar közösséget?- Az itteni magyarok jobban sze­retik a nótát, mint a magyarorszá­giak. Örömmel jövök, mert az elő­adásokra nótakedvelők járnak, akik vejem együtt éneklik a dalo­kat és egy előadóművésznek en­nél nincs nagyobb boldogság. Halottainkra emlékezünk TÉGLÁS FERENC ovember elején el­hunyt szeretteinkre emlékezünk. Ez a nap az emlékezés, a kegyelet, az élet­ről és a halálról va­ló elmélkedés napja. A virág az élet múlandóságát, a gyertyafény az életet jelképezi. Múlt és jelen, öröm és bánat találkozása szüléink, testvéreink, élettársunk, rokonaink, barátaink sírjánál. Meg­győződésem, hogy a vi­rág és a gyertyaláng a sí­ron túl is összeköt velük. Fel-felelevenedik ben­nünk a velük megélt egy- egy vidám-derűs élmény, ami évtizedek múlva sem veszít értékéből. Ahogy korosodom, egyre növek­szik elhunyt szeretteim száma. Sajnos, már senki sem él azok közül, akik számomra a mindent je­lentették. Édesanyám, édesapám, testvérbátyá­im, nagyszüleim, anyó­som, apósom, kereszt- szüleim, unokatestvére­im és iskolatársaim közül sokan a tulyafás teme­tőkben nyugszanak. Nem juthatok el mind- annyiuk sírjához. Ezért halottak napján szeretet­tel gondolok rájuk. „Aki Krisztusban hal meg, üdvözül Vele és Általa. Benne él tovább az idők végezetéig” - mondja az írás. Hívő emberként éltet a hi­temből fakadó illuzóri­kus vigasz: Ha megha­lok, az örökkévalóság­ban találkozom és újra örvendhetek mind­azokkal, akik földi éle­tükben kedvesek voltak számomra. Nagyon hiányzanak, de Somogyi Tibor illusztrációs felvétele nélkülük is vállalom azt, amit a gondviselő kimért számomra. Boldog vagyok, ha rájuk gondo­lok. Tudatosítom, hogy a boldog­ság titka a szeretet képességében rejlik. Holtukban is szeretem őket, jó szívvel gondolok rájuk, s halottak napján virágot viszek sírjukra és gyertyát gyújtok sze­retteim sírján. Adj, Uram, örök nyugodalmat ne­kik! A szinte tavaszias időjárás kedvez a krizantémnak (TA SR-felvétel) B. néni sírjának olyan formája van, mint azoknak a síroknak, amelyekre szerető kezek helyezik a kegyelet virágait Szép új világ - avagy science fiction a génekről VOJTEK KATALIN A genetika távlatairól beszélt a mi­nap a tévében egy nyugati kutató. Szerinte pár évtizeden belül a szü­lők nemcsak születendő gyerme­kük szem- és hajszínét választhat­ják meg előre, hanem egyéb tulaj­donságait is. Feltalálót, matemati­kazsenit, zongoravirtuózt, feno­menális üzletembert rendelhetnek meg - persze, csak ha meg fogják tudni fizetni a megfelelő géneket. A szakember szerint a jövőben két­féle embertípus népesíti be a föl­det; lesznek génkezeltek és génke­zeletlenek, miközben az utóbbiak behozhatatlan hátrányban lesznek az előbbiekkel szemben. Olyannyi­ra, hogy teljesen marginalizálód­nak, ők lesznek a társadalom pári­ái. A gazdagok utódai ragyogóan okosak, szépek és tehetségesek lesznek, különleges képességeik révén tovább gyarapítják a családi vagyont, a szegények utódai pedig szegények lesznek, egyre szegé­nyebbek. Szép új világ. Azt már csak én gondolom tovább, hogy a szegények egy idő múlva be­látják majd; nem is érdemes vüágra hozni eleve nyomorúságra ítélt utó­dokat. Szép lassan kihalnak, és el­jön a Kánaán - az okos, szép, sikeres emberek világa. Persze, nem kell, hogy ez így működjön. A harmadik világ népességi statisztikái azt mu­tatják, hogy a gyermekáldásról a legnagyobb nyomorban élők sem hajlandóak lemondani, sőt. Valószí­nűleg abban a szép új világban is a páriák lesznek többségben. És mivel a génkezeltek behozhatadan elő­nyei és egyre gyarapodó vagyona irigység szülte gyűlöletet kelt ben­nük, messiásként üdvözlik egy új A gazdagok utódai ragyogóan okosak, szépek és tehetsége­sek lesznek... Lenin megjelenését, akivel harcba indulhatnak a génkezeltek ellen. És kezdetét veszi valami, ami mellett a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom pusztító következményei rózsa­szín gyermekmesévé halványulnak. A szép új világ megteremd majd a maga Rómeóit és Júliáit is. Egy gén­kezelt lány beleszeret egy génkezel- eden - tehát minden szempontból alacsonyabb rendű - fiúba, vagy for­dítva, de törvények tiltják házassá­gukat. Tovább lehet gondolni a két szerelmes történetét, hálás filmsztori. De az is lehet, hogy a ve­szélyforrást jelentő óriási szociális különbségek csökkentése érdeké­ben az állam gondoskodik majd a születendő gyermekek génjeinek dúsításáról. Persze, nem minden ál­lam. Valószínűleg Szlovákia sem, ahol az átíagpolgár boldogulása tar­tósan a legutolsó az állami prioritá­sok sorában. Erről tanúskodik, hogy az emberek javát a legközvetíeneb- bül szolgáló resszortok - az egész­ségügy és az oktatás - örökké alulfi­nanszírozott. (Nem baj, fő, hogy Schuster elnök úr osztrák kezelőor­vosainak még arra is volt gondjuk, hogy plasztikai műtéttel tüntessék el az operáció hegeit - persze, az adófizetők pénzén. Azért, úgy­mond, hogy teniszezhessen az el­nök úr. Ki tudja, ha népszavazás dönthetett volna arról, hajlandók-e az adófizető polgárok hozzájárulni a hegedenítéshez, hányán szavaz­tak volna igennel?) De visszatérve a génekhez; mi lesz, ha a zseniségre predesztináló gének ifjú birtokosai olyan családi környezetben nőnek fel, ahol a parttalan önzés, mások - a gyön­gébbek - kíméletlen letiprása a kö­vetendő modell? Van a jóságnak, önzetlenségnek, szeretetnek gén­je? S ha létezne, vevők lennének rá azok, akik épp ellentétes tulajdon­ságaik latba vetésével csináltak karriert, szereztek vagyont? Megváltoztatható alapvetően az ember? A sok ezer éves tapasztala­tok azt mutatják, hogy nem. Dante Gianni Schicchijének és Maupas­sant félelmetes normandiai pa­rasztjainak története, akik min­denre képesek a gazdag örökség megkaparintása érdekében, napja­inkban tovább folytatódik. A leg­újabb folytatás itt esett meg, a fő­várostól nem messze. Akaratlan főszereplője az özvegy, gyermek­telen, idős B. néni, aki infarktussal került a kórházba, de a rokonság legnagyobb bánatára állapota gyorsan javulni kezdett. A rokonok közben kiszimatolták, hogy a néni végrendelete rájuk nézve nem a legkedvezőbb. Nosza, újat írtak, aztán papot kerítettek és bementek vele a kórházba. A lábadozó nénit megrémítette a rokonok tragikus arca, és sürgetésük, hogy azonnal vegye fel az utolsó kenetet. A pap távozása után elé tették a végren­A rokonok kiszimatol­ták, hogy a néni vég­rendelete rájuk nézve nem a legkedvezőbb. deletet: írja gyorsan alá. A sok mé­zesmázos, majd egyre ingerültebb győzködés után aláírta. Alig men­tek el a rokonok, egy újabb infark­tus végzett vele. Voltam a temető­ben, láttam B. néni sírját. Halottak napjára szépen rendbe hozták, gyönyörű krizantémok vannak raj­ta. Égészen olyan formája van, mint azoknak a síroknak, amelyek­re szerető kezek helyezik az emlé­kezés és kegyelet virágait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom