Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-20 / 242. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 20. XXXI. Szenczi Molnár Albert Napok Szene. A XXXI. Szenczi Molnár Albert Napok következő rendezvé­nyeként ma 19 órakor a helyi művelődési ház színháztermében a komáromi Jókai Színház társulata bemutatja Rideg Sándor-Tímár Péter Indul a bakterház című parasztkomédiáját, (ú) GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ TANFOLYAM A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság 2000. december 1-3-án (péntek délutántól vasár­nap délutánig tartó) gyermekszínjátszó tanfolyamot rendez Dunaszerdahelyen a Gorkij Utcai Építészeti Szakközépiskola épületé­ben. A szállás és az étkezés is ebben az intézményben lesz. A rende­zők elsősorban a Duna Menti Tavaszra készülő gyermekszínjátszó csoportok vezetőbe és színjátszócsoportok alakításának gondolatával foglalkozókra számítanak, valamint azokra az óvónőkre és tanítónők­re, tanítókra, akik a színjátszást pedagógusi munkájukban - a tanítás­ban, a szakköri foglalkozásokon - szeretnék hasznosítani. Az érdeklődő 2000. november 10-ig küldhetik el jelentkezésüket az alábbi címre: Csemadok TV, P.O. Box 16, Trhovisko 825/8,929 01 Dunajská Streda. Információt az alábbi telefonszámon kaphatnak: 0709/552 24 78, mobil: 0905/358 529. A tanfolyam előadói: Honti György és Sándor Zsuzsanna drámapeda­gógusok Budapestről Az érdeklődők figyelmébe: Útiköltséget a szervezők ezúttal nem tud­nak téríteni. A részvételi díj személyenként 300 korona. SZÍNHÁZ _________________POZSONY_________________ HV IEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A segéd 19 KIS SZÍNPAD: A játék vége 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Indul a bakterház (vendégjáték Szencen) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Végállomás (am.) 15.30,18, 20.30 MLADOST: Magnó­lia (am.) 16, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.-cseh) 18.30, 19.30, 20.30 Luna papa (osztr.-ném.-or.-fr.) 20.30 Árnyék nélkül (am.) 18.30 Isten veled, édes otthon (fr.-sv.-ol.) 18 A Föld csatamező (am.) 16.30 Brian élete (ang.) 20 KASSA CAPITOL: Árnyék nélkül (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: U-571 (am.) 16,18.15, 20.30 DRUZBA: Végállomás (am.) 16,18, 20 TAT­RA: Segíts, majd segítek (cseh) 15.30,17.45, 20 OÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Amerikai pite (am.) 17, 19 LÉVA - JU­NIOR: Sakáltanya (am.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (ang.) 17.30, 20 Jövő héten magyar-szlovák történészkonferencia Közös történelmünkről ÚJ SZÓ-HÍR Esztergom. Október 25-27-én az Esztergomi Vármúzeum dísztermé­ben magyar-szlovák történészkon­ferenciát rendeznek Közös történel­münk kezdetei címmel. Richard Marsma A magyarok honfoglalása a Kárpát-medencében, Engel Pál A fe­hér ló monda (A monda történelmi kontextusáról), Ján Lukacka A szlovák-magyar etnikai határ a ko­ra középkorban, Ján Steinhübel A magyar vármegyerendszer a XI. században a mai Szlovákia terüle­tén, Zsoldos Attila Ispánságok Szent István államában, Nógrády Árpád A királyi udvar és az ország igazgatá­sa, Vincent Mucska Szent István egyházpolitikája törvényeinek tük­rében, Szovák Kornél A XI. századi egyházszervezés, Tringli István pe­dig A középkori állam fogalma cím­mel tart előadást. Ünnepi beszédet mond Glatz Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, valamint Dusán Kovác, a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia tudományos titká­ra. A rendezvény ad otthont a Magyar-Szlovák Történész Vegyes Bizottság ülésének és annak a ke- rekasztal-beszélgetésnek, amelynek témája a közös történelem mint ér­telmezési keret, (ú) Ma 17 órakor Janiga József festményeiből nyílik kiállítás a hetényi Lilla Galériában. A kiállítást, amely november 1-ig tekinthető meg, Nagy János szobrászművész nyitja meg. A megnyitón közreműködik a KOR-ZÁR együttes. Képünkön Janiga József Csallóközi táj II. című festménye. (Reprofotó) Egy fiatalon elhunyt tudós példamutatása a mának. Honti János kilencvenedik születésnapjára Az utolsó pillanatig dolgozott Honti János, valamint munkája, A mese világa és Dömötör Tekla monográfiája (Archív felvételek) A magyar néprajztudomány történetében több olyan ki­emelkedő tudósegyéniség­gel találkozhatunk, akiknek pályáját fiatalon törte ketté a halál. L. JUHÁSZ ILONA A hatalmas munkát hátrahagyó fia­tal, alig harmincöt éves Jankó Já­nost a betegség ragadta el. Az 1910. október 20-án született Honti János harmincöt éves korában vált a zsidóüldözés áldozatává. Ugyan­úgy, mint a tőle egy évvel idősebb barát, Radnóti Miklós, munkaszol­gálatosként szenvedte végig a má­sodik világháború poklát. Mindezt azonban méltósággal, a szabadulás reményében, s mint Radnóti, ő is szinte az utolsó pillanatig dolgozott és tervezgetett, míg néhány nappal a szabadulás előtt, 1945. március végén elragadta a halál. Dömötör Tekla néprajztudós, a négy évvel fiatalabb egykori pálya­társ és barát (akinek sikerült túlél­nie a zsidóüldözést) a Hontiról szó­ló életrajzi kötetében egyebek kö­zött a következőt írja: „Olyan mun­kát végzett el, amelyet általában »felnőtt« tudósok szoktak végezni nagy apparátussal.” Honti szinte üstökösként robbant be a néprajztudományba, amikor még gimnazista korában, tizen­nyolc évesen az érettségire készül­ve csak úgy „mellékesen” magyar mesekatalógust állított össze né­metül, amely a Folklore Fellows so­rozatában meg is jelent. (Ez a hel­sinki székhelyű társaság a népköl­tészeti kutatás nemzetközi szerve­zete, s azzal a céllal jött létre, hogy keretet biztosítson a nemzetközi összehasonlító munkának. Fő pro­filjához a mesekatalógusok szer­kesztése tartozott). Amikor Honti elküldte katalógusát, korát nem merte bevallani, attól tartott ugyanis, hogy nem veszik majd ko­molyan. Ezért egyetemistának tün­tette fel magát. Munkáját a nem­zetközi szakma kitörő lelkesedés­sel fogadta, s elragadtatása csak fo­kozódott, amikor a szerző korára is fény derült. Honti katalógusát mind a mai napig példaértékűnek tartják. Egyébként párizsi ösztön­díjasként a francia népmesekataló­gus összeállítását is ő kezdte el. Emellett számos kötet és tanul­mány tanúskodik a több idegen nyelven is beszélő és publikáló Honti szorgalmáról és nagy tudá­sáról. E fiatal kutató tudomány iránti el­hivatottsága, emberi tartása ma is példaként szolgálhat. A legember­telenebb körülmények között is dolgozott. 1943 őszét a galga- mácsai koronauradalomban tölti, ahol munkaszolgálatosként kuko­ricát és cukorrépát takarít be. A disznókkal egy helyiségben lak­Szinte üstökösként rob­bant be a néprajztudo­mányba. nak, de még ebben a megalázó helyzetben is dolgozik és tervez. Barátjának innen írt leveléből tud­juk, hogy egy meseantológia-soro- zat összeállítását tervezi. 1944-ben Ukrajnába, az Ökörmezőre kerül, ahonnan édesapjától ukrán szótárt kér, mert népköltészeti alkotásokat szeretett volna a helybéliektől gyűjteni. Itt írta Orestes és Hamlet című elemző tanulmányát is. (Honti ugyanis nem csupán folk­lórfilológiával, hanem kultúr- filozófiával és művelődéstörté­nettel is foglalkozott). Az Ökörmezőn vetette papírra a következő gondolatokat is: „...a jö­vőre gondolok és arra, hogy a hu­manizmusnak és filológiának mi­lyen ezerszeres fontos szerepe lesz. (...) Át kell menteni egyvilág- égés üszkein azt a kis mécsest, ami a gondjaira van bízva és ami az em­beriség legértékesebb tulajdona (...) Mert semmivel annyit nem te­hetünk a hozzánk közelállókért, sőt távolabbi embertársainkért is, minthogy életünkkel példát mutas­sunk nekik, hogy lehet szépen élni s a nehéz életet nemcsak elviselhe­tővé, hanem egyenesen széppé is tenni. (...) Az eljövendő nehéz időkben arra is nagy szükség lesz, hogy legyenek, akik áldozatosan és mindenről lemondva dolgozzanak azon, hogy az emberi kultúra és a magyar kultúra épségben fennma­radjanak. Ebben pedig kis részt ne­kem is kell állanom.” E sorokat olvasva az ember elkese­redve gondol azokra az örök alibistákra - hivatásra, szakmára való tekintet nélkül -, akik tájain­kon passzivitásukat mindig vala­milyen „objektív” nehézségekre hi­vatkozva indokolják. Először a kommunisták „akadályozták” őket munkájukban, de aztán az 1989-es fordulat után ismét megtalálták a megfelelő magyarázatot. Szinte kapóra jött nekik a négyéves Meciar-diktatúra, s természetesen most sem tudnak kibontakozni. A jövőben bizonyára ismét megtalál­ják majd azt a bizonyos „objektív” okot. Miközben a legtöbb esetben nagyon is jó körülmények között dolgozhat (ná) nak. Örülhetünk, ha alibista magatartásuk mellett ide­jüket nem azok rágalmazására, be- mocskolására fordítják, akik való­ban komolyan veszik hivatásukat és dolgoznak... Honti János mun­kásságát tanulmányozva ezek a gondolatok is eszembe jutottak. Tájainkon, sajnos, egyre keveseb­ben vannak a Honti János-szerű igazi elhivatottak. De mintha nőne a gerinctelenek, lusták és irigyek száma. E nagy tudós élete ebben a tekintetben is példaértékű. Ortutay Gyula a következő sorokkal jelle­mezte őt: „... S tiszta volt, engesz­telhetetlenül egyenes és tiszta. (...) S ez a tiszta és igaz magatartás tet­te kérlelhetetlenné is: nem enge­dett semmi alacsonynak, nem al­kudozott, nem mocskolta be magát abban a korban, mely szinte min­denki számára a megalkuvás, az el­bukás megannyi csapdáját jelentet­te.” (...) Életműve így egyszerre teljes és torzó: alapvető kérdésére annyi területről hordta a feleletet, mint kevesen a békés öregséggel dicsekvő kutatók közül. Teljes te­hát és mégis torzónak tudjuk, mert biztosak vagyunk abban, hogy ke­gyetlenül kettéroppantott élete adósunk maradt a felelettel, amit csak ő mondhatott volna ki.” Nyikita Mihalkov Oscar-díjas rendező ötvenöt éves Kamera előtt és mögött MTI-PANORÁMA Ötvenöt éve, 1945. október 21-én született Moszkvában Nyikita Szergejevics Mihalkov Oscar-díjas orosz filmrendező. Kiemelkedő si­kert második nagyjátékfilmjével, az 1976-os A szerelem rabja című alko­tással aratott, mely a régi idők mozi­járól festett mozgalmas, szórakozta­tó és nosztalgikus képet. Az ezt kö­vető időszakban figyelme az iroda­lom felé fordult, s a hetvenes évek végén készített filmjei alapanyagául irodalmi műveket választott. 1976- ban készült el az Etűdök gépzongo­rára, mely Csehov-motívumok nyo­mán született. Mihalkov ezúttal nem elégedett meg a rendezői sze­reppel, mert - mint később oly sok más filmben - színészként is feltűnt a vásznon, Trüeckij szerepében. Kö­vetkező filmjében az orosz irodalom egyik klasszikusát dolgozta fel: az Oblomov néhány napja című filmje Goncsarov regényének megrendítő erejű tolmácsolása. Az Oblomowal egy időben készült el Öt este című filmje, melynek alapja Alekszandr Vologyin drámája volt. A film meg­születésének körülményei meglehe­tősen sajátosak voltak: mialatt Mihalkov az Oblomovot forgatta, le kellett állniuk néhány hónapra. A kényszerű szünetben azonban nem küldték szabadságra a stábot, ha­nem Mihalkov javaslatára hozzálát­tak a Vologyin-darab megfilmesíté­séhez. A nyolcvanas évek elejétől Mihalkov figyelmének középpontjá­ba a jelenkor került, s elkészítette suksini hangvételű vígjátékát, a Pe- reputtyot, majd 1983-ban a Tanúk nélkül című torokszorító családi drámát. Következő rendezői korsza­kában elsősorban külföldi közremű­ködéssel készített filmet. 1986-ban olasz koprodukcióban készült Feke­te szemek című alkotása Marcello Mastroiannival a főszerepben, aki ezért az alakításáért a cannes-i film- fesztiválon a legjobb férfiszínésznek járó díjat kapta. 1990-ben olasz­svájci közreműködéssel rendezte meg az Autóstopot, rá egy évre pe­dig franciákkal az ázsiai sztyeppé­kén játszódó Urgát. Ez utóbbi 1991- ben elnyerte a velencei filmfesztivál nagydíját, majd 1993-ban a berlini Európai Filmakadémia nagydíját, s Oscar-díjra is jelölték. Az értékes szobrocskát azonban csak követke­ző alkotása, az 1994-es Csalóka napfény kaphatta meg, mely sokak szerint az orosz rendszerváltás óta az egyik legfontosabb film. A mű Mihalkov legszemélyesebb, törté­nelmi visszapillantás formájában végzett családi számvetése, a sztáli­ni korszak megalkuvásainak drá­mája, s talán ezért a férfi főszerepet is Mihalkov játszotta. Legutóbbi filmje a századfordulón játszódó Szibériai borbély című romantikus szerelmi történe. Mihalkov nem­csak saját filmjeiben vállal szívesen színészi szerepet, hanem más ren­dezők filmjeiben is. Forgatott Geor- gij Danyelijával, Jancsó Miklóssal, Eldar Rjazanowal, s fivére, Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij több film­jében is szerepet kapott. MÜSORAJÁNLÓ A Hétről hétre című publicisztikai magazinnal indul szombati adá­sunk. Reggel 8 órakor Melaj Erzsé­bet a következő témákkal várja a hallgatókat: Csáky Pál kormányalel- nök és Bauer Edit államtitkár két nyugat-európai konferenciáról nyi­latkozik, amelyeken személyesen is részt vettek. Összeállításban számo­lunk be a Közéleti Kérdések Intézete által rendezett, a Határokon átnyú­ló együttműködés és a középiskolák fejlődése című szemináriumról, szó­lunk a szlovák labdarúgó-szövetség­ben kirobbant legújabb botrányról, és természetesen az állandó rovatok is jelentkeznek. Vezekényt, a Galántai járásban ta­lálható kis falut mutatjuk be 11.30- kor a Hazai tükörben. 13 órakor Iro­dalmi mozaik, benne: hangképek a XXXI. Szenczi Molnár Albert Napok megnyitójáról; beszélgetés a het­venéves Fonod Zoltán irodalomtör­ténésszel, szerkesztővel; a Visszate­kintő rovatban Arany Jánosról szó­lunk. 13.30-tól Tallózó, majd Slá­gerhullám 14.05-től. 1986-ban ké­szült Cúth János Csodagyógyszer cí­mű rádiójátéka - ezt ismételjük meg 15 órakor. 16.05-kor kezdődik a Kö­szöntő, ezt követi a Napzárta 17.40- kor. Adásunk 18 órakor érvéget. Vasárnap reggel 8 órakor tízperces hírösszefoglalóval indul adásunk. 8.15-kor A héten történt. 8.30-tól a gyermekeknek szóló irodalmi ösz- szeállítást sugározzuk. A katolikus félórában Orosch János párkányi es­peres-plébános a missziós küldetés­ről elmélkedik. Megszólal Kollárik Róbert, a szenei Örömteli Apródok katolikus ifjúsági énekkar vezetője, majd Vianney Szent János életét mutatjuk be. Századok zenéje 9.30- kor. 10 óra után a Randevúban egyebek között megtudjuk, mi talál­ható a gyerekszobákban, mi a vén­asszonyok nyara, és mit csinál egy producer. A szerkesztő Csenger Fe­renc. A BBC magyar adása után a Kulturális körkép jelentkezik, amelyben elhangzik egy beszélge­tés Barak Lászlóval a Csallóköz cí­mű hetilappal kapcsolatosan, meg­szólal Petrla Ferenc képzőművész, és szó lesz a kassai Polgári Klub őszi terveiről, valamint a losonci Magyar Nyelv és Irodalom Napjai című ren­dezvénysorozatról. A nyékvárkonyi Népzenei Fesztiválon fellépő duna- szegi Rozmaring együttest, valamint a Pávakört szólaltatjuk meg a népze­nei összeállításban 15.30-kor. A Kö­szöntő és a Napzárta után, 18 órakor búcsúzunk a hallgatóktól, (-tek) I 1 1 A magyar adás kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvége a rádióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom