Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-20 / 242. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 20. TÉMA: VILÁGÖRÖKSÉG Az UNESCO listája az emberiség megőrzendő örökségeként tartja számon az emberi alkotásokat, a természeti látványosságokat, a közismerteket és kevésbé ismerteket egyaránt Híres társak között künk is örökségként kell hagy­nunk, megőriznünk a következő generáció számára. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a listára kerülés óriási turisztikai reklámértéket hordoz. A világörökség felállításáról az UNESCO 1972-ben tartott tanács­kozásán született döntés, de a lis­tára az első objektumok csak hat­éves előkészítő munka után, 1978- ban kerülhettek fel. Akkor, az első évben mindössze 7 országból (Ecuador, Etiópia, Kanada, Len­gyelország, az NSZK, Szenegál és az Egyesült Államok) 12 objektum szerepelt a listán. A lista ugyanúgy az emberiség megőrzendő öröksé­geként tartja számon az emberi al­kotásokat, valamint a természeti látványosságokat, mégpedig köz­ismerteket és kevésbbé ismerete­ket egyaránt. így már az 1978-as őslistán ott találjuk Krakkó és Quito óvárosát éppúgy, mint a vi­lághírű Yellowstone Nemzeti Par­kot, de a kanadai, newfoundlandi L’Anse aux Meadows Nemzeti Tör­ténelmi Parkot is, ahol talán elő­ször lépett Amerika földjére euró­pai ember néhány viking hajós sze­mélyében. 1984 óta ember alakí­totta kultúrtájak is felkerülhetnek a listára, így pl. a Fülöp-szigeteki rizsteraszok, valamint - első hal­lásra talán furcsa módon - a né­metországi Saar-vidék egyik már bezárt vaskohója. Szlovákiából három objektumot nyilvánított az UNESCO a világ- örökség részévé: a Szepesi várat és környezetét, Vlkolinect, valamint Selmecbányát. A régi bányászvá­ros így olyan híres „társak” közé Csaknem 600 kulturális és természeti objektum szere­pel az UNESCO Világörökség listáján. Újabb objektumok felvételéről a 21 országot képviselő, minden év de­cemberében összeülő Világ- örökség Bizottság dönt. ÖSSZEFOGLALÓ A Világörökség lista, mint ezt az UNESCO képviselői hangsúlyoz­zák, nem egyfajta turisztikai véd­jegy, hanem azoknak az objektu­moknak tárháza, amelyeket ne­Az Aggteleki-karszt és a Szlovák- karszt barlangjait az UNESCO Világ- örökség Bizottsága 1995-ben nyilvá­nította a világörökség részévé. került, mint Róma, Isztambul, Je­ruzsálem, Varsó, Prága, melyek­nek történelmi városrésze is a lis­tán szerepel, csakúgy, mint az egyiptomi piramisok, a pisai ferde torony, a Kreml, a Szabadság-szo­bor vagy kínai nagy fal. Magyarországról négy objektum „vette az akadályt”, a bizottság akár többszöri megmérettetését: a budapesti belváros előtti Duna- part és a Várnegyed, Hollókő, a pannonhalmi bencés apátság és természeti környezete, s 1995 óta Szlovákiával közösen az agg- teleki-gombaszögi Karszt barlang büszkélkedhetnek az előkelő tag­sággal. Minden évben további objektum­mal bővül a lista - „újabb” ország­ként, területként tartják számon Belgiumot, a Salamon-szigeteket, Costa Ricát, a Dominikai Köztársa­ságot, Észtországot, Lettországot és Kenyát. Az új objektumok kö­zött - a világörökség filozófiájá­nak megfelelően - egyaránt talá­lunk műemlékeket, természeti képződményeket, illetve kultúr- tájakat. így vált az emberiség örökségévé egyebek között Brüsz- szel főtere, a híres Grand’ Place, Lyon és Lemberg történelmi bel­városa, a klasszicista Weimar, Nara ősi műemlékei Japánból, a mexikói Tlacotalpan és a törökor­szági Trója romjai, de a libanoni cédrusok vagy Új-Zéland szub- antarktikus szigetei, valamint a múlt században épített, alagutak és viaduktok során átvezető auszt­riai Semmering-vasút és a belgiu­mi Centrum-csatorna hajóemelő liftjei is. A moszkvai Vörös tér, a kínai nagy fal, az egyiptomi piramisok - az emberiség örökségévé váltak. (Archív felvételek) Mint említettük, a világörökség épített emlékei között nemcsak egyes épületek, hanem egész vá­rosrészek is szerepelnek. Azok a városok és települések, amelyek ilyen világörökségi területeket foglalnak magukba, 1993. szep­temberében létrehozták a Világ­örökség Városok Szervezetét. Az 56 város képviselőinek egyetérté­sével elfogadott alapító okirat meghatározta a nemzetközi, non profit és nem kormányzati szerve­zet célját, eszközeit és működését. Céljuk az, hogy szoros kapcsolat- tartással, egymás folyamatos tájé­koztatásával és támogatásával, az összvárosi érdekek érvényesítésé­vel, a lakossággal való együttmű­ködés kidolgozásával, az eljöven­dő generációk felkészítésével, a világörökségi területekért való fe­lelősséggel a lehető legtöbbet te­gyék meg. (F-b, -ú-) A Szepesi vár és közvetlen környezete, a történelmi Selmecbánya és Vlkolinec is felkerült az UNESCO listájára Minden nemzetnek vannak sajátos helyi értékei Kulturális és természeti örökség Szlovákiában HUSHEGYI GÁBOR Magyar kincsek FELDOLGOZÁS Az emberiség kulturális és termé­szeti öröksége egy és oszthatadan, minden emberiség javát szolgáló teljesítmény, anyagi vagy szellemi eredetű örökség oltalmat érdemel. Ma ezt nemzetközi egyezmények szavatolják, ám régiónk történel­me is bizonyítja, hogy hosszú fo­lyamat eredménye ez az egyete­mességet hirdető szemlélet A Ma­gyar Ákadémia 1847. február 22- én tartott ülésén felszólítást tett közzé minden, a nemzeti becsüle­tet szívén viselő magyarhoz a ha­zai műemlékek ügyében: más nemzetek példáját követve tartsuk fenn, őrizzük meg, újítsuk fel és a világnak mutassuk be értékeinket. Hat évvel később kezdte meg mű­ködését a Bécsi Középponti Bizott­mány, amely Ipolyi-Stummer Ar- noldot bízta meg a pozsonyi hely­tartósági terület építészeti műem­lékeinek vizsgálatával. Az ered­mény a magyar művészettörténet számára mind a mai napig mér­földkőnek számít, 1858-ban né­met nyelven (Beschreibung der Baudenkmäle der Insel Schütt in Ungarn), majd 1859-ben az Archaeologia Közlemények első számában magyarul jelent meg Ipolyi Arnold Csallóköz műemlé­kei című első magyar vonatkozá­sú, ill. magyar nyelvű műtörténeti topográfia. Míg a múlt század során műemlé­keinkre főképp, mint nemzeti tör­ténelmünk íratlan forrásaira (Ipo­lyi) tekintettünk, a 20. században az európai és világörökség kategó­riájában is megtanultunk gondol­kodni. Az UNESCO 1972-ben elfo­gadott kulturális és természeti vi­lágörökségről szóló egyezménye teremtette meg azt a keretet, amely komoly feltételeknek eleget téve - mint az eredeti állapot meg­őrzése, a jó állag, rendeltetésszerű használat és prezentálás - teszi le­hetővé, hogy a társult országok képviselőiből felállított bizottsá­gok pozitívan bírálják el a bejegy­zésre érkezett kéreímeket. A mai Szlovákia területén három olyan komplexum létezik, amely a világörökség részét képezi. A Sze­pesi vár és közvetlen környezete a legrégebbi. A vár Közép-Európa egyik legnagyobb területű védelmi rendszere, még a 11. században kezdték építeni. A középkori világi építmény korabeli természetes, nemcsak vizuális értelemben vett ellenpólusa a szepeshelyi káptalan Szent Márton katedrálisa a szepesi gótika egyik gyöngyszemévei, a francia példákat követő, ritkaság- számba menő négyhajós szakrális teret teremtő, kétszintes Zápolya- kápolnával. A világörökség ezen regiszteréhez tartozik még Szepesváralja település a maga reneszánsz-barokk polgári házai­val és a közeli Zsigra is, kora kö­zépkori, román-gótikus, átmeneti stílusú egyhajós Szentlélek-temp- lomával (13. század közepe) és az enteriőr 14-15. századból szárma­zó gótikus falfestményeivel. Selmecbánya esetében sem egyet­len alkotásról vagy műről szól a vi­lágörökségi bejegyzés, hiszen nemcsak a szabad királyi város rangja révén elért középkori fejlő­dése predesztinálta erre. Európai elsőbbséget jegyző bánya- és er­dészmérnöki képzése révén kultúr-, tudomány- és oktatástör­ténetünkben is kivételes hely illeti meg. A romanika és gótika, majd a reneszánsz és barokk építészeti al­kotásai, mint a Szűz Mária-temp- lom fragmentumai (13. század el­ső fele), az Óvár (16. század), a gótikus-reneszánsz belváros, melynek végső formája a 16. szá­zadban alakult ki, a késő gótikus Szent Katalin-templom, valamint a műszaki-mérnöki alkotások komplexuma teszi teljessé Selmec­bánya örökségét. A harmadik, a sorrendben a legkisebb, bejegyzé­sét tekintve egyben „legifjabb” vi­lágörökségünk Vlkolinec, a kárpáti régió legépebben megőrzött hegy­vidéki, középkori eredetű telepü­lése. Az 1770-ben készült harang­láb és a központi kút a falu épüle­teihez hasonlóan még eredeti technikával készült és zsindellyel fedett. A környező érintetlen ter­mészettel együtt Vlkolinec a Nagy Fátra egyik leghitelesebb múltidé­ző helyszíne. A közös Európa jogrendszerét megalkotók a műemlékekre és tá- gabb értelemben az örökségvéde­lemre is gondolnak, s nem csak a régmúlt, hanem napjaink teljesít­ményeire is. Mind a társult tagok, mind a csatíakozni kívánók ennek a követelmények is eleget kíván­nak tenni. A szlovák kulturális mi­nisztérium már elkészítette az nemzeti tanács nyilatkozatát a kul­turális örökség védelméről, vala­mint a műemlékörökségről szóló törvénytervezetet, ez utóbbi 2002. január 1-jén lép hatályba, s váltja fel a mára jócskán elavult állami műemlékvédelemről szóló 27/ 1987-es törvényt. S hogy még tel­jesebb legyen a tárgyi örökség vé­delme, hogy végre szabályozottá váljon az egyre nagyobb összege­ket megmozgató műkereskede­lem, rövidesen módosításra kerül a múzeumi és galériai gyűjte­ményekről szóló törvény is. Mind­ezek a lépések nem csak saját örökségünk megóvása szempont­jából szükségesek és aktuálisak, hanem jelzésértékűek akkor, ami­kor az Európa Tanács 12 hónapja tartó Európa: közös örökségünk kampány című rendezvénysoroza­ta éppen a végéhez ért. Sajátos helyi értékei, műemlékei, természeti, kulturális kincsei min­den nemzetnek vannak, ezek mégis egyetemes jellegűek, vüágörökség- nek minősülnek, méltók a nemzet­közi megbecsülésre és figyelemre. Magyarország négy „objektuma” került fel az UNESCO listájára. Pannonhalma. A hegynek nevezett halmon épült monostor, mint vala­mi hatalmas pecsét egy óriási, kép­zeletbeli okmányon, szentetsítette egy messziről érkezett nép, egy új társadalom hazára találását Európa szívében. Szent Benedek fiai, a ben­cések, itt teremtették meg az állam- alapítással egyidőben az első kolos­tori iskolát Magyarországon. A XI. sz. folyamán felépült az első temp­lom és monostor, az előbbit a XII. században újjáépítették. A mai templom és altemplom a XIII. sz. elején épült, és épségben átvészelte a tatárdúlást is. Aggtelek. A magyar-szlovák állam­határral kettéosztott, de földrajzilag összefüggő egységet alkotó magyar karsztvidék barlangjai a két ország közösen benyújtott pályázata alap­ján 1995-ben nyerték el a Világ- örökség címet. Áz Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt a mérsékelt övi középhegységi karsztosodás egyik legjellegzetesebb és legösszetettebb képviselője, földtani, őslénytani, zo­ológiái, régészeti és történeti jelen­tőségével a természettudományok valóságos föld alatti múzeuma. Budapest. A Világörökség konven­ciója 1987-ben vette fel jegyzékébe a „Budapest, a két partnak a Margit- hídtól a Gellért-hegyig látható pa­norámája és a budai Vámegyed“ körvonallal jelölt területet. Hortobágy. A Hortobágyi Nemzeti Park 1999. decemberében vált a vi­lágörökség részévé. A nemzeti park magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság nagy részét. Európa egyik legnagyobb, védett füves pusztája, ahol a szabad ég alatt legel a magyar szürke gulya, a ménes, a pödrött szarvú rackajuhnyáj és a bi­valycsorda. Nagy része szikes lege­lő, de hatalmas halastórendszer is található itt, 40 százaléka pedig vizenyős-zsombékos-mocsaras te­rület. Az érdeklődők megismerked­hetnek a nemzeti park élővüágával, néprajzával, múlijával és jelenével. A látszólag élettelen, kiégett sziken rengetek madár él. A vízi- és parti madarak számára a halastavak is otthont és teli éléskamrát jelente­nek. Hortobágy község határában, a Hortobágy-folyó felett ível a Küenc- lyukú híd, közelében látható a Pász­tormúzeum, mely bemutatja, hol laktak, hogyan főztek a hortobágyi pásztorok. Hollókő. A felföldi népi építészet különös jegyeit éltető falu 1987-ben került fel a Világörökségek listájára. A világörökséget együtt adja az 55 műemléki épület és a 141 hektáros természetvédelmi terület. Az ófalu épületeit a 20. század elején emel­ték, a legutolsó nagy tűzvész (1909) után, de megőrizték a századokon át kialakult hagyományos szerkeze­tet, a hármas tagoltságot, (i-t) A Szepesi vár

Next

/
Oldalképek
Tartalom