Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-20 / 242. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 20.

TÉMA: VILÁGÖRÖKSÉG

Az UNESCO listája az emberiség megőrzendő örökségeként tartja számon az emberi alkotásokat, a természeti látványosságokat, a közismerteket és kevésbé ismerteket egyaránt

Híres társak között

künk is örökségként kell hagynunk, megőriznünk a következő generáció számára. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a listára kerülés óriási turisztikai reklámértéket hordoz.

A világörökség felállításáról az UNESCO 1972-ben tartott tanácskozásán született döntés, de a listára az első objektumok csak hatéves előkészítő munka után, 1978- ban kerülhettek fel. Akkor, az első évben mindössze 7 országból (Ecuador, Etiópia, Kanada, Lengyelország, az NSZK, Szenegál és az Egyesült Államok) 12 objektum szerepelt a listán. A lista ugyanúgy az emberiség megőrzendő örökségeként tartja számon az emberi alkotásokat, valamint a természeti látványosságokat, mégpedig közismerteket és kevésbbé ismereteket egyaránt. így már az 1978-as őslistán ott találjuk Krakkó és Quito óvárosát éppúgy, mint a világhírű Yellowstone Nemzeti Parkot, de a kanadai, newfoundlandi L’Anse aux Meadows Nemzeti Történelmi Parkot is, ahol talán először lépett Amerika földjére európai ember néhány viking hajós személyében. 1984 óta ember alakította kultúrtájak is felkerülhetnek a listára, így pl. a Fülöp-szigeteki rizsteraszok, valamint - első hallásra talán furcsa módon - a németországi Saar-vidék egyik már bezárt vaskohója.

Szlovákiából három objektumot nyilvánított az UNESCO a világ- örökség részévé: a Szepesi várat és környezetét, Vlkolinect, valamint Selmecbányát. A régi bányászváros így olyan híres „társak” közé

Csaknem 600 kulturális és természeti objektum szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Újabb objektumok felvételéről a 21 országot képviselő, minden év decemberében összeülő Világ- örökség Bizottság dönt.

ÖSSZEFOGLALÓ

A Világörökség lista, mint ezt az UNESCO képviselői hangsúlyozzák, nem egyfajta turisztikai védjegy, hanem azoknak az objektumoknak tárháza, amelyeket neAz Aggteleki-karszt és a Szlovák- karszt barlangjait az UNESCO Világ- örökség Bizottsága 1995-ben nyilvánította a világörökség részévé.

került, mint Róma, Isztambul, Jeruzsálem, Varsó, Prága, melyeknek történelmi városrésze is a listán szerepel, csakúgy, mint az egyiptomi piramisok, a pisai ferde torony, a Kreml, a Szabadság-szobor vagy kínai nagy fal. Magyarországról négy objektum „vette az akadályt”, a bizottság akár többszöri megmérettetését: a budapesti belváros előtti Duna- part és a Várnegyed, Hollókő, a pannonhalmi bencés apátság és természeti környezete, s 1995 óta Szlovákiával közösen az agg- teleki-gombaszögi Karszt barlang büszkélkedhetnek az előkelő tagsággal.

Minden évben további objektummal bővül a lista - „újabb” országként, területként tartják számon Belgiumot, a Salamon-szigeteket, Costa Ricát, a Dominikai Köztársaságot, Észtországot, Lettországot és Kenyát. Az új objektumok között - a világörökség filozófiájának megfelelően - egyaránt találunk műemlékeket, természeti képződményeket, illetve kultúr- tájakat. így vált az emberiség örökségévé egyebek között Brüsz- szel főtere, a híres Grand’ Place, Lyon és Lemberg történelmi belvárosa, a klasszicista Weimar, Nara ősi műemlékei Japánból, a mexikói Tlacotalpan és a törökországi Trója romjai, de a libanoni cédrusok vagy Új-Zéland szub- antarktikus szigetei, valamint a múlt században épített, alagutak és viaduktok során átvezető ausztriai Semmering-vasút és a belgiumi Centrum-csatorna hajóemelő liftjei is.

A moszkvai Vörös tér, a kínai nagy fal, az egyiptomi piramisok - az emberiség örökségévé váltak.

(Archív felvételek)

Mint említettük, a világörökség épített emlékei között nemcsak egyes épületek, hanem egész városrészek is szerepelnek. Azok a városok és települések, amelyek ilyen világörökségi területeket foglalnak magukba, 1993. szeptemberében létrehozták a Világörökség Városok Szervezetét. Az 56 város képviselőinek egyetértésével elfogadott alapító okirat meghatározta a nemzetközi, non profit és nem kormányzati szervezet célját, eszközeit és működését. Céljuk az, hogy szoros kapcsolat- tartással, egymás folyamatos tájékoztatásával és támogatásával, az összvárosi érdekek érvényesítésével, a lakossággal való együttműködés kidolgozásával, az eljövendő generációk felkészítésével, a világörökségi területekért való felelősséggel a lehető legtöbbet tegyék meg. (F-b, -ú-)

A Szepesi vár és közvetlen környezete, a történelmi Selmecbánya és Vlkolinec is felkerült az UNESCO listájára

Minden nemzetnek vannak sajátos helyi értékei

Kulturális és természeti örökség Szlovákiában

HUSHEGYI GÁBOR

Magyar kincsek

FELDOLGOZÁS

Az emberiség kulturális és természeti öröksége egy és oszthatadan, minden emberiség javát szolgáló teljesítmény, anyagi vagy szellemi eredetű örökség oltalmat érdemel. Ma ezt nemzetközi egyezmények szavatolják, ám régiónk történelme is bizonyítja, hogy hosszú folyamat eredménye ez az egyetemességet hirdető szemlélet A Magyar Ákadémia 1847. február 22- én tartott ülésén felszólítást tett közzé minden, a nemzeti becsületet szívén viselő magyarhoz a hazai műemlékek ügyében: más nemzetek példáját követve tartsuk fenn, őrizzük meg, újítsuk fel és a világnak mutassuk be értékeinket. Hat évvel később kezdte meg működését a Bécsi Középponti Bizottmány, amely Ipolyi-Stummer Ar- noldot bízta meg a pozsonyi helytartósági terület építészeti műemlékeinek vizsgálatával. Az eredmény a magyar művészettörténet számára mind a mai napig mérföldkőnek számít, 1858-ban német nyelven (Beschreibung der

Baudenkmäle der Insel Schütt in Ungarn), majd 1859-ben az Archaeologia Közlemények első számában magyarul jelent meg Ipolyi Arnold Csallóköz műemlékei című első magyar vonatkozású, ill. magyar nyelvű műtörténeti topográfia.

Míg a múlt század során műemlékeinkre főképp, mint nemzeti történelmünk íratlan forrásaira (Ipolyi) tekintettünk, a 20. században az európai és világörökség kategóriájában is megtanultunk gondolkodni. Az UNESCO 1972-ben elfogadott kulturális és természeti világörökségről szóló egyezménye teremtette meg azt a keretet, amely komoly feltételeknek eleget téve - mint az eredeti állapot megőrzése, a jó állag, rendeltetésszerű használat és prezentálás - teszi lehetővé, hogy a társult országok képviselőiből felállított bizottságok pozitívan bírálják el a bejegyzésre érkezett kéreímeket.

A mai Szlovákia területén három olyan komplexum létezik, amely a világörökség részét képezi. A Szepesi vár és közvetlen környezete a

legrégebbi. A vár Közép-Európa egyik legnagyobb területű védelmi rendszere, még a 11. században kezdték építeni. A középkori világi építmény korabeli természetes, nemcsak vizuális értelemben vett ellenpólusa a szepeshelyi káptalan Szent Márton katedrálisa a szepesi gótika egyik gyöngyszemévei, a francia példákat követő, ritkaság- számba menő négyhajós szakrális teret teremtő, kétszintes Zápolya- kápolnával. A világörökség ezen regiszteréhez tartozik még Szepesváralja település a maga reneszánsz-barokk polgári házaival és a közeli Zsigra is, kora középkori, román-gótikus, átmeneti stílusú egyhajós Szentlélek-temp- lomával (13. század közepe) és az enteriőr 14-15. századból származó gótikus falfestményeivel. Selmecbánya esetében sem egyetlen alkotásról vagy műről szól a világörökségi bejegyzés, hiszen nemcsak a szabad királyi város rangja révén elért középkori fejlődése predesztinálta erre. Európai elsőbbséget jegyző bánya- és erdészmérnöki képzése révén

kultúr-, tudomány- és oktatástörténetünkben is kivételes hely illeti meg. A romanika és gótika, majd a reneszánsz és barokk építészeti alkotásai, mint a Szűz Mária-temp- lom fragmentumai (13. század első fele), az Óvár (16. század), a gótikus-reneszánsz belváros, melynek végső formája a 16. században alakult ki, a késő gótikus Szent Katalin-templom, valamint a műszaki-mérnöki alkotások komplexuma teszi teljessé Selmecbánya örökségét. A harmadik, a sorrendben a legkisebb, bejegyzését tekintve egyben „legifjabb” világörökségünk Vlkolinec, a kárpáti régió legépebben megőrzött hegyvidéki, középkori eredetű települése. Az 1770-ben készült harangláb és a központi kút a falu épületeihez hasonlóan még eredeti technikával készült és zsindellyel fedett. A környező érintetlen természettel együtt Vlkolinec a Nagy Fátra egyik leghitelesebb múltidéző helyszíne.

A közös Európa jogrendszerét megalkotók a műemlékekre és tá- gabb értelemben az örökségvédelemre is gondolnak, s nem csak a régmúlt, hanem napjaink teljesítményeire is. Mind a társult tagok, mind a csatíakozni kívánók ennek a követelmények is eleget kívánnak tenni. A szlovák kulturális minisztérium már elkészítette az nemzeti tanács nyilatkozatát a kulturális örökség védelméről, valamint a műemlékörökségről szóló törvénytervezetet, ez utóbbi 2002. január 1-jén lép hatályba, s váltja fel a mára jócskán elavult állami műemlékvédelemről szóló 27/ 1987-es törvényt. S hogy még teljesebb legyen a tárgyi örökség védelme, hogy végre szabályozottá váljon az egyre nagyobb összegeket megmozgató műkereskedelem, rövidesen módosításra kerül a múzeumi és galériai gyűjteményekről szóló törvény is. Mindezek a lépések nem csak saját örökségünk megóvása szempontjából szükségesek és aktuálisak, hanem jelzésértékűek akkor, amikor az Európa Tanács 12 hónapja tartó Európa: közös örökségünk kampány című rendezvénysorozata éppen a végéhez ért.

Sajátos helyi értékei, műemlékei, természeti, kulturális kincsei minden nemzetnek vannak, ezek mégis egyetemes jellegűek, vüágörökség- nek minősülnek, méltók a nemzetközi megbecsülésre és figyelemre. Magyarország négy „objektuma” került fel az UNESCO listájára. Pannonhalma. A hegynek nevezett halmon épült monostor, mint valami hatalmas pecsét egy óriási, képzeletbeli okmányon, szentetsítette egy messziről érkezett nép, egy új társadalom hazára találását Európa szívében. Szent Benedek fiai, a bencések, itt teremtették meg az állam- alapítással egyidőben az első kolostori iskolát Magyarországon. A XI. sz. folyamán felépült az első templom és monostor, az előbbit a XII. században újjáépítették. A mai templom és altemplom a XIII. sz. elején épült, és épségben átvészelte a tatárdúlást is.

Aggtelek. A magyar-szlovák államhatárral kettéosztott, de földrajzilag összefüggő egységet alkotó magyar karsztvidék barlangjai a két ország közösen benyújtott pályázata alapján 1995-ben nyerték el a Világ- örökség címet. Áz Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt a mérsékelt övi középhegységi karsztosodás egyik legjellegzetesebb és legösszetettebb képviselője, földtani, őslénytani, zoológiái, régészeti és történeti jelentőségével a természettudományok valóságos föld alatti múzeuma. Budapest. A Világörökség konvenciója 1987-ben vette fel jegyzékébe a „Budapest, a két partnak a Margit- hídtól a Gellért-hegyig látható panorámája és a budai Vámegyed“ körvonallal jelölt területet. Hortobágy. A Hortobágyi Nemzeti Park 1999. decemberében vált a világörökség részévé. A nemzeti park magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság nagy részét. Európa egyik legnagyobb, védett füves pusztája, ahol a szabad ég alatt legel a magyar szürke gulya, a ménes, a pödrött szarvú rackajuhnyáj és a bivalycsorda. Nagy része szikes legelő, de hatalmas halastórendszer is található itt, 40 százaléka pedig vizenyős-zsombékos-mocsaras terület. Az érdeklődők megismerkedhetnek a nemzeti park élővüágával, néprajzával, múlijával és jelenével. A látszólag élettelen, kiégett sziken rengetek madár él. A vízi- és parti madarak számára a halastavak is otthont és teli éléskamrát jelentenek. Hortobágy község határában, a Hortobágy-folyó felett ível a Küenc- lyukú híd, közelében látható a Pásztormúzeum, mely bemutatja, hol laktak, hogyan főztek a hortobágyi pásztorok.

Hollókő. A felföldi népi építészet különös jegyeit éltető falu 1987-ben került fel a Világörökségek listájára. A világörökséget együtt adja az 55 műemléki épület és a 141 hektáros természetvédelmi terület. Az ófalu épületeit a 20. század elején emelték, a legutolsó nagy tűzvész (1909) után, de megőrizték a századokon át kialakult hagyományos szerkezetet, a hármas tagoltságot, (i-t)

A Szepesi vár