Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-06 / 205. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 6. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 35. számában feltett kérdésre összesen 498 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Harangozó Sza­bolcs nagyölvedi, Méry Denisa somorjai és Piskóné Pólyák Valéria csúzi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 1994-ben. Könyvbemutató a Vámbéry Kávéházban Dunaszerdahely. Kovác Sylvia Egészségnevelés című könyvének bemutatója holnap 18 órakor kezdődik a Vámbéry Irodalmi Kávé­házban. A kötetet, amely az alapiskolák számára készült komplex egészségvédelmi programmal foglalkozik, dr. Strédl Terézia pszi­chológus ismerteti, (ú) MOZI POZSONY HVIEZDA: Fantázia 2000 (am.) 15.15, 16.45 Mission Impossible 2 (am.) 18.15, 20.45 YMCA: Mission Impossible 2 (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Fantázia 2000 (am.) 15.30 Csibefutam (am.) 17,19, 21 MLADOSÍ: Új csapás (am.) 15.30, 17.30, 20 CHARLIE CENT­RUM: Rómeónak meg kell halnia (am.) 20.30 A kilencedik kapu (am.) 18.15, 20.30 Szenvedélyes tánc (am.) 18 Jana és barátai (izr.) 20.30 Felejtsék el Mozartot (szlov.) 20 KASSA DRUZBA: Meghitt fészkek (cseh) 15.30,17.45,20 TATRA: Szomszé­dom, a bérgyilkos (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Mission Impossible 2 (am.) 16,18.15,20.30 CAPITOL: Tolvajtempó (am.) 15.45,18,20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Gagyi mami (am.) 17, 19 DUNASZER­DAHELY - LUX: Dogma (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Gagyi mami (am.) 18 AMFITEÁTRUM: Gagyi mami (am.) 21 GALÁNTA - VMK: Ég velünk! (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Erin Brocko- vich, zűrös természet (am.) 19 Velencei filmfesztivál: olaszok és amerikaiak egy témáról A háború mai szemmel MTI-JELENTÉS Velence. A második világháború emlékei több filmalkotásban is megelevenednek a velencei film- fesztiválon. A Johnny, a partizán cí­met viseli az olasz Guido Chiesa filmje, amely egy fiatalember törté­netét dolgozza fel 1943 szeptembe­rétől 1945 tavaszáig. A produkciót a sajtóvetítésen meglehetős hűvös­séggel fogadták, mivel a rendező - úgy tűnik - még be nem hegedt po­litikai sebekre tapintott. A történet­nek különösen az a vonatkozása váltott ki nemtetszést, hogy a fősze­replő a partizánharcok során az olasz monarchisták soraiba áll. Chiesa a vetítést követő sajtóérte­kezleten meglepőnek tartotta, hogy alkotásával kapcsolatban bármiféle politikai vita felmerülhetett, hiszen a történetben a fiatalember egyér­telműen térfelet választ: az antifa- sizmusét - mondta a rendező. Ugyancsak a második világháborút - annak borzalmait - dolgozza fel Sally Potter rendezőnő a The Man Who Cried (A férfi, aki sírt) című produkciójában. A versenyben részt vevő film egy fiatal zsidólány viszontagságait mutatja be (a sze­repet Christina Ricci formálja meg), áld Oroszországban él, de ott üldö­zik, és a második világháború kitö­rése után sikerül eljutnia az Egye­sült Államokba. Sally Potter a holokausztról beszél ebben a film­ben, de a mindennapi élet mozza­natain keresztül mutatva meg ezt a borzalmat. Jonathan Mostow filmje, az U-571 igaz történetet dolgoz ugyan fel, de a filmvásznon kevéssé sikeredett igazra. Egy amerikai tengeralattjá­róról szól (a valóságban angol volt, ezért nem is tetszett a film a sziget- ország lakóinak), amelynek legény­sége egy német adóvevőt zsákmá­nyol a második világháborúban, s megpróbálja megfejteni a kódot, amely akár a háború sorsát is el­döntheti. A film egyik szereplője Jon Bon Jovi rocksztár, aki ez alka­lomból maga is eljött az észak-olasz városba, ajnározó tömegben nyilat­kozva filmes tevékenységéről. Nem pénzért, hanem kedvtelésből ját­szik a filmvásznon - mondta újság­íróknak. (TA SR/AP-felvétel) Jon Bon Jovi, az U-571 körülrajongott sztárja Tervek, remények vannak, ígéretekből már kevesebb, az anyagiakból pedig a színház működésére sem telik Évadnyitás - öröm és üröm Színházi szeánsz - a megoldás szelleme csak nem jő. (Dömötör Ede felvétele) A hétfői ünnepélyes évadnyi­tó után a munka is elkezdő­dött a komáromi Jókai Szín­házban. A hamarosan kez­dődő kassai turné előtt az In­dul a bakterházról söprik le a nyári hónapokban rárakó­dott port, s holnap elkezdőd­nek a 2000/2001-es évad el­ső bemutatójának, A kölyök című musicalnek az olvasó­próbái is. LAKATOS KRISZTINA Régi-új művészeket köszönthetett soraiban a társulat: a Győrben töl­tött évad után visszatért a Jókai Színházhoz Benkő Géza, valamint gyermekgondozási szabadságáról Holocsy Krisztina. Távozott vi­szont Horján Viktor, Gál Tamás folytatja, Nagy Kornélia pedig megkezdi tanulmányait a Pozso­nyi Színművészeti Főiskolán. Az új évadra is hívtak vendégművé­szeket Komáromba. A kassai Thália Színház színészei közül Öllé Eriket és Gubík Ágit, a főisko­lások közül Lucskay Róbertét és Vincze Emőkét várja szerep. Az egyes előadásokat vendégek ren­dezik: a már említett musicalt Mikó István, a Csongor és Tündét Tóth Miklós, az Amadeust Czajlik József (akinek ez egyben a főisko­lai vizsgarendezése is), A fösvényt pedig Benedek Miklós. Idén két új stúdióst tudott felvenni a színház: Oszlik Péter a pozsonyi Duna utcai gimnáziumból érke­zett, Horváth Sándor komáromi, s a GIMISZ produkcióiban tűnt fel. Nemcsak kettejük, hanem további, a színházban hosszabb ideje tevé­kenykedő fiatal segédszínészek számára is jó hír, hogy megoldódni látszanak a stúdiósok gondjai, leg­alábbis ami a szakmai képzést ille­ti. Októbertől a színház biztosítja számukra az alapszintű színész- képzés feltételeit: részben a társu­lat tapasztalt tagjai, részben ven­dégtanárok irányításával elsajátít­hatják a színészmesterség alapjait, beszéd- és mozgástechnikát, éne­ket, drámapedagógiát és színház- történetet tanulhatnak. Az elmúlt évad eredményein és az elkövetkező időszak reményein kívül szólni kellett a színház gond­jairól is. Az intézmény évek óta milliós nagyságrendű adósságot görget maga előtt, s a költségvetési támogatásból - a bérek kifizetése és a kötelező levonások után - évente mindössze 900 ezer korona jut a produkciók kivitelezésére és a fenntartási költségekre. Az évad­nyitóval egy időben a színházban Jarábik Gabriella, a kulturális mi­nisztérium kisebbségi kultúrák fő­osztálya vezetőjének szervezésé­ben kerekasztal-beszélgetés folyt az intézmény problémáiról és jö­vőjéről. A megbeszélésen részt vettek mindazok, akik valamilyen formában hozzájárulhat(ná)nak a színházban uralkodó áldatlan - el­sősorban az anyagiak hiányára visszavezethető - állapotok javítá­sához. Bastrnák Tibor, a Nyitrai kerület elöljáró-helyettese, Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, Miklósi Péter, Csáky Pál személyi tanácsadója, Huncík Péter, a Márai Alapítvány elnöke, Pásztor István, Komárom polgármestere, Mácza Mihály, a város alpolgármestere meghallgatták a Jókai Színház ve­zetőségének beszámolóját. Kiss Péntek József, a színház igazgató­ja ismertette a megoldásra váró problémákat. Véleménye szerint kiemelt figyelmet kell szentelni az elhanyagolt színházépületnek és környékének: a téli hónapokban gondot okoz az épület kifűthetet- lensége, nyáron viszont a légkon­dicionálás hiánya. A nyílászárók hőszigetelése nem megfelelő. Az épület teteje időről időre beázik, teljes felújítást igényelne. A padló­szőnyegek elkoptak, a falak textil­burkolata tűzveszélyes. A szociális helységek műszaki szempontból nem felelnek meg a kívánalmak­nak, nem beszélve arról, hogy esz­tétikai szempontból is méltatlanok egy színházhoz. Ezenkívül javítás­ra szorulnak a színház körüli, kül­ső lámpák, s az épületet övező parkra is ráférne némi gondozás. További gond, hogy a műhelyek és a raktárak a város különböző pont­jain, általában nem megfelelő épü­letekben vannak. A színháznak egyáltalán nincs garázsa, a sze­mélygépkocsik és a teherszállító buszok a szabad ég alatt parkol­nak. A színház működését nemcsak a többé-kevésbé műszaki jellegű hiányosságok veszélyeztetik. Évek óta nem megoldott, s továbbra is kilátástalan a kezdő művészek el­szállásolása. Az egyetlen, négyszo­bás színészlakásban általában hét, nyolc, kilenc fiatal lakik. Akik ott nem férnek el, a színház alagsorá­ban kialakított (a házon belüli szlengben csak Auschwitz-ként emlegetett) szálláshelyen húzód­hatnak meg. Ha figyelembe vesz- szük, hogy a kezdők fizetése öt­ezer korona körül mozog, érthető, hogy nem is gondolhatnak önálló lakásvásárlásra, de albérletre sem. Pillanatnyilag tehát az a helyzet, hogy a színház sem magasabb fize­tést, sem megfelelő szállást nem tud biztosítani azoknak a pálya­kezdőknek, akik nélkül a művészi munka színvonalának emelése már most is nehezen elképzelhető, s még inkább elképzelhetetlen lesz néhány év múlva. A Jókai Színház­ban jelenleg is vannak generációs problémák, olyan értelemben is, hogy hiányzik a középnemzedék. Ha a színház rövid időn belül nem lesz képes normális körülménye­ket, tisztességes megélhetést kí­nálni azoknak a fiatal művészek­nek, akiket szeretne Komáromba csábítani, előbb-utóbb lehúzhatja a redőnyt. Valószínűleg senkit sem vigasztal, hogy a nyomor demok­ratikus, a színházhoz érkező ven­dégművészek sem számíthatnak nagyobb luxusra: nekik általában valamelyik öltözőt utalják ki szál­lásként. Mint minden, ez is pénzkérdés. A rögtönzött „válságstáb” tagjai a színházat még csak ígéretekkel sem tudta igazán elkényeztetni, hiszen csupán a színházépület helyreállítási munkálatai mintegy 8 millió koronába kerülnének, s ha csak a rövid távon legszüksége­sebb befektetésekre összpontosí­tanak, a költségek akkor is megha­ladják a 2 millió koronát. A város képviselői a raktárak és a műhe­lyek elhelyezésében ígérték meg támogatásukat. Miklósi Péter pe­dig - hangsúlyozottan nem ígéret, pusztán lehetőség szintjén - az al­kalmi kormánytámogatásokra hívta fel a színházvezetés figyel­mét. Az elmúlt évadban a Thália kapott nagyobb összeget a kincs­tári alapból, illetve az állami sze­rencsejátékokból befolyt össze­gekből - ezt az utat a Jókai Szín­ház is megpróbálhatja. Lehetőség­ként felmerülhet magyarországi alapítványok, illetve szponzorok támogatása is - amennyiben Thália papjai megtanulnak oko­san lobbizni, s kecsesen tartani a kalapot a kezükben. A Dunaág a sárvári Nemzetközi Folklórnapokon Sikeres vendégszereplés Komáromban újjáalakult a Jókai Közművelődési Egyesület A vidék szellemi vezetője KAMONCZA MÁRTA Komárom. Jókai szülővárosában 1911-től 1945-ig eredményesen működött a Jókai Közművelődési Egyesület. Ötvenöt évvel ezelőtt egy tollvo­nással véget vetettek a szervezet működésének. Az idén az író születésének 175. évfordulója alkalmából dr. Szé- nássy Zoltán nyugalmazott gimná­ziumi tanár, Jókai életét és mun­kásságát bemutató több kötet szer­zője kezdeményezte az egyesület újraalakítását. Az alakuló közgyűlést szeptember első szombatján tartották a Jókai Színház kamaratermében. A jelen­lévők megválasztották a Jókai Közművelődési Egyesület vezető tisztségviselőit és szakosztályokat alakítottak. Az egyesület elnöke dr. Szabó Iván, a nyitrai Konstan­tin Egyetem tanára, ügyvezető el­nöke Héderné dr. Bugár Ágnes, al- elnöke Langschádl István mérnök, titkára pedig Németh István, a Dunatáj című hetilap főszerkesztő­helyettese lett. Az egyesület elődjéhez hasonlóan a város kulturális életébe kíván be­kapcsolódni, és ápolja majd név­adója, Jókai Mór emlékét. Az 1911- től 1945-ig működő Jókai Közmű­velődési Egyesületben olyan neves személyiségek tevékenykedtek, mint Beöthy Zsolt, Baranyay Jó­zsef, Konkoly Thege Miklós és dr. Alapy Gyula, az egyesület néhai tit­kára, aki a szervezet működéséről a következőket vetette papírra: „A Komáromban élt és működött Péczelyek, Ghyczyek, Thalyak és a halhatatlan Jókai szelleme itt él ennek a kis városkának köveiben, azokban a falvakban, melyekből a Elődjéhez hasonlóan a város kulturális életébe kíván bekapcsolódni. kultúrház épült. A múlt szeretete és a jelen munkája két előfeltétele a rendszeres kulturális életnek. Adja a Gondviselés, hogy ebben a munkában zavarok és hiányok elő ne álljanak, és a Jókai Egyesület legyen messze magyar vidéknek szellemi vezetője. Álljon új nemze­dék a kidőlt helyébe, amely foly­tatja és befejezi az elődök nagy lel­kesedéssel megkezdett, tisztes munkáját.” ÁGH JÓZSEF Sárvár. Huszadik alkalommal ren­dezték meg Sárváron a nagy ha­gyományokra visszatekintő Nem­zetközi Folklórnapok elnevezésű, külföldi néptáncegyütteseket ven­dégül látó több napos fesztivált. Szlovákiát a dunaszerdahelyi Du­naág képviselte a nagyszabású folklórgálán. A rendezvény nyitó­ünnepségén a dunaszerdahelyiek Anglia, Ausztria, Belgium, Egyip­tom, Franciaország, Lengyelor­szág, Románia, Törökország, Szlo­vénia, Svájc, Baszkföld és Magyar­ország művészeivel együtt nagy si­kerrel léptek színpadra. A Dunaág a szintén nagy népszerűségnek ör­vendő belga tánccsoporttal közös műsort adott a város főterén. A sikerben nem kis szerepe volt a táncosokat kísérő zenekarnak is. A közönség több napon át élvezhette Cseh Tamás prímás, Domonkos Ba­lázs nagybőgős, Morva Petra brá­csás és Nagy Iván cimbalmos-zene­karvezető hangszeres játékát. A dunaszerdahelyiek Nagy Melinda művészeti vezető koreográfiájában gömöri, szlovák, valamint csallókö­zi néptáncokat vittek színpadra. A Dunaág táncosai a folklórgálán (Archív felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom