Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-05 / 204. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 5. Kiállításmegnyitó az Art-Ma Galériában Dunaszerdahely. Holnap 18 órakor Almási Róbert festőművész, valamint Jozef Vachálek szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás az Art-Ma Galériában, (ú) Külföldön a Szlovák Filharmonikusok Vaduz, Locarno. Svájcban és Liechtensteinben lép közönség elé a Szlovák Filharmonikus Zenekar. Ondrej Lenárd karmester vezényletével ma Vaduz városában, szeptember 7-én pedig Locarnóban ad koncertet. Mindkét hangverseny programjában helyet kapott Liszt Ferenc Mazeppája és Antonín Dvorák 7. szimfóniája. (SITA) Impressziók a vásznon - kiállítás Dióspatony. Lelkes Mária, Magyarics László és Puha Julianna munkáiból látható kiállítás Impressziók címmel a Dióspatonyi Művelődési Ház kiállítótermében, (ú) MOZI POZSONY HVIEZDA: Fantázia 2000 (amerikai) 15.15, 16.45 Mission Impossible 2 (amerikai) 18.15, 20.45 HVIEZDA - KERTMOZI: Gladiátor (amerikai) 20.15 YMCA: Mission Impossible 2 (amerikai) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Fantázia 2000 (amerikai) 15.30 Csibefutam (amerikai) 17,19, 21ISTROPOLIS: Mission Impossible 2 (amerikai) 15.30,18,20.30 Fantázia 2000 (amerikai) 17,19,21A John Malkovich menet (amerikai) 17.30, 20 OBZOR: Tolvajtempó (amerikai) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Új csapás (amerikai) 15.30, 17.30 Mifune (dán) 20 CHARLIE CENTRUM: Rómeónak meg kell halnia (amerikai) 20.30 A kilencedik kapu (amerikai) 18.15, 20.30 Szenvedélyes tánc (amerikai) 18 Jana és barátai (izraeli) 20.30 Felejtsék el Mozartot (szlovák) 20 KASSA DRUZBA: Szenvedélyes tánc (amerikai) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Szomszédom, a bérgyilkos (amerikai) 16, 18, 20 ÚSMEV: Mission Impossible 2 (amerikai) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: 9 és 1/2 hét II (amerikai) 16.15, 19.15 CAPITOL: Tolvajtempó (amerikai) 15.45, 18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Big Momma’s House (amerikai) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Big Momma’s House (amerikai) 18 AMFITEÁTRUM: Ég velünk! (amerikai) 21 Néprajzi nyári egyetem az identitás kérdéseivel A közös lét kultúrája MTI-TUDÓSÍTÁS Köpcsény. A szlovák és magyar határ közelében, az ausztriai Köpcsényben vasárnap este kezdődött meg a hagyományos néprajzi nyári egyetem „Szomszédság - a közös lét és az egymás mellett élés kultúrája” címmel. A résztvevők - osztrák, szlovák és magyar néprajzos egyetemi hallgatók, kutatók, tanárok és más érdeklődők - Határtörténetek, származástörténetek, időtörténetek és emlékezéstörténetek címmel hallgathatnak előadásokat. Ezen kívül a Hallás iskolája című műhelyrendezvényen a burgenlandi horvátok, romák és zsidók zenéjével ismerkedhetnek, a Látás iskolájában az építészet és a táj állandóságáról, illetve változásairól cserélhetnek nézeteket, az Emlékezés iskolája műhely pedig az identitás és. az emlékezés kérdéseit veti fel. Kirándulásokat tesznek továbbá a nyári egyetem hallgatói Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon. Végül a hallgatóság részt vehet a Kelet-Dél-Kelet címmel megrendezett, háromnapos népzenei fesztiválon, ahol főleg osztrák, szlovák és a volt Jugoszlávia területéről érkezett, hagyományápoló és modern népzenei együttesek mutatkoznak be. Az osztrák népzene megőrzésére és tanulmányozására alakult országos szervezet, az Österreichisches VolksLiedWerk által rendezett nyári egyetemet Elisabeth Gehrer kulturális és oktatási miniszter nyitotta meg, s egyúttal átadta a kitüntetetteknek az idei osztrák Népi Kultúra díjat. A megnyitó ünnepségen Erhard Busek, az Európai Unió bővítésével foglalkozó kormánymegbízott tartott tartalmas előadást „Ausztriának szüksége van szomszédaira” címmel. Sokan hallgatták végig vasárnap este Sebestyén Márta, Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel Tizenöt zsoltár című műsorát a somorjai zsinagógában. Ahogy a címből is kitűnik, tizenöt zsoltárt adtak elő az Ószövetség százötven részből álló imádság- és énekgyűjteményéből, a Zsoltárok Könyvéből, mai feldolgozásban. (Somogyi Tibor felvétele) Harminchat év után könyv lett az elveszettnek hitt kéziratból. A zenetörténeti munka a kukából került elő A dalköltő két nyara Zselízen Egy bécsi fiatalember a napóleoni háborúk utolsó évében inkább tanítói állást vállal, csak nehogy tizennégy évet kelljen szolgálnia az osztrák hadseregben. De nem érzi jól magát e polgári állásban, ahol sem szabadság, sem pénz nincsen, márpedig ő fiatal és tehetséges és zenész. VAJDA BARNABÁS Az életet úgy akarja ízlelni, mint Mozart, úgy akarna napi nyűgök nélkül zenét szerezni, mint Bach, és célja az a művészi hatás, amelyet Beethoven szimfóniáiban érezni. Számítását egy magáncsaládnál találja meg. Esterházi gróf családjával Bécsben él, de a nyarakat vidéki birtokukon, Galántán vagy Zselízen töltik. így lesz a fiatalember 1818- ban az Esterházy-kislányok zenetanítója Zselízen. Tanít, leveleket ír, komponál, lovagol, de a nyár végén vissza kell térnie Bécsbe, mert szigorú apja hívja. Évekkel később kerül újra kapcsolatba a grófékkal. 1824 nyarán újra leköltöznek Zselízre. Ezúttal együtt lakik és étkezik a családdal, sőt a bohém fiatalember beleszeret a gróf Karolina nevű lányába. A nyár végén azonban újra visszatér Bécsbe, ahol nagyon megbetegszik. 1828-ban hal meg, mindössze 31 évesen. Ha Liszt és Brahms nem fedezi fel zenéjében a tökélyt, lehet, ma nem is tudnánk, hogy Franz Schubert valaha élt. Schubert halála után, mintegy száz évvel ezelőtt egy másik fiatalember, Kovács Károly éli élete kalandjait. 1921-ben éppen csak leérettségizik a pápai Református Főgimnáziumban, aztán meg sem áll Amerikáig, ahol előbb teológushallgató, majd segédlelkész. De a szíve visszahúzza. Több megálló után Zselízen telepszik le, ahol Schubert-kutatóvá fejleszti magát. Elhatározza, hogy megismerteti az olvasóközönséget „Franz Schubert zselízi tartózkodásának minden mozzanatával”. ír is egy tudományos munkát, melyben egyrészt leszámol a Schubertét övező legendákkal, másrészt viszont feltárja e kapcsolat valós tényeit. Munkája 1964-ben kész, de nem adják ki, a szerző halála után pedig a kéziratnak nyoma veszik. A rejtély 1993-ig tart. Ekkor egy helyi fényképész és egy nyugdíjas tanító megtalálja a kéziratot a Schubert Emlékszoba melletti kukában. Miért és hogyan veszett el a kézirat? Hogyan került a szemétbe? Ki tette oda? Ha Horváth Géza sejt is valamit, nem írta le. A lényeg amúgy is az, hogy 1995-ben őrá bízták a kéziratot, melyből most, harminchat év után szép könyv született. Habent sua fata libelli... Társszerzőnek mondom Horváth Gézát, mert ez a legkevesebb. Az első - terjedelmesebb - részben kapott helyet a szerző, Kovács Károly eredeti, megtalált zene- történeti munkája, melyet a társszerző dolgozott át jó érzékkel, hogy azon ne lehessen érezni az ötvenes évek agitprop nyelvezetét, amelyre a szerző annak idején rákényszerült. (A 6. és a 63. oldalon szép példát találunk arra, milyen szellemben kellett szerkeszteni a művet). Másrészt Horváth Géza szerző is, mert a könyv második részében ő ad - rövidebb, de éppoly értékes - kitekintést Schubert hely- és zenetörténeti vonatkozásaira. A könyv eredeti változatában is tudományos alaposságú. Például a különböző korszakokban keletkezett Schubert-művek jegyzékének biztosan hasznát veszik a szakemberek. Emellett azonban nekem nagyon tetszenek Kovács apró életképei a 19. századi Zselízről: a mezei munka (63. o.), az aratás és a szüret (64. o.), a Garam-part (63. o.), Schubert flörtje a „csinos kis Pepi”- vel stb. Főképpen érzékletes a korabeli Magyarország elmaradottsága. Szimpatikus, hogy a szerzők nem próbálják a vidéki Zseh'z szerepét felnagyítani Schubert életében. „Most pedig itt ülök Magyarország kellős közepén... Nincs itt senkim, akivel egy okos szót válthatnék” - írja barátjának. Méla nyáj, röfögő sertések és két lovászmester árulkodnak Schubert kulturális elszigeteltségéről. Zselíz legfeljebb csak a földrajzban járatlan Schubertnek lehetett Magyarország „közepe”. Ady érezhette ilyennek Ermindszentet Párizs után. Egy bécsinek persze Zselíz nem Párizs. De tudnak-e a világban Zselíz schuberti vonatkozásairól? Horváth Géza szerint fájdalmasan keveset. Egyébként ne legyünk kishitűek. Az én Schubert- cédémhez csatolt kis életrajz, amelyet az USA-ban gyártottak amerikaiaknak, fontos mozzanatként közli, hogy Franz Schubert „több hónapot töltött gróf Esterházy leányainak zongoratanításával”. Igaz, Zselízt konkrétan nem említi, de Magyarországot se! „Gyanítom, sokan csak azt tudják Schubert zselízi tartózkodásáról, ami nem igaz” - utal a társszerző a zeneművész életét övező megalapozatlan történetekre. (Horváth ebben folytatja az eredeti szerző szándékát, áld az 1964-es kéziratbeli előszavában ugyanezt hangsúlyozza. Igaz, a 158. oldalon kiderül, egy kicsit mást ért alatta.) Nos, a felületes tudás is tudás. Néha egy felületes történet hatásosabb, mint a tudományos igazság. William Shakespeare-nek pl. fél élete legenda, és az emberek többsége nem a blankvers miatt, hanem a kutatók által teremtett legenda miatt megy színházba. Egy tudós persze nem hazudhat - de a „legendáktól” nem érdemes félni. Ez a könyv fontos helytörténeti munka is. Az ilyen könyvek, amelyek összeszednek minden szellemi incet-fincet, alkotják egy közösség kollektív emlékezetét, szellemi ösz- szetartó erejét. Bizonyos értelemben a zselíziek többet tettek kulturális hagyományaik életben tartásáért, mint más községbeliek. Még akkor is, ha a parkból ellopott Schu- bert-mellszobor helyett három éve nem kerül új; még akkor is, ha egyelőre nem tudjuk, mi lesz az omladozó kastéllyal, ahol egykor a dalszerző is lakott, és amely egypár éve egyébként új tetőt kapott. (Máshol még ennyit sem tettek a barbár módon lerohasztott kis vidéki kúriákkal.) Ha Schubert ügyének továbbra is ily lelkes támogatói lesznek, megérhetjük, hogy nemzetközi Schu- bert-fesztivál lesz az újjáépült Ester- házy-Schubert-kastélyban. Már csak egy valami kell. Legyenek helyi polgárok, emberek, fiatalok, akik Schubertét a magukénak érzik. Bárcsak meggyökeresedne Schubert emléke. Nemcsak a legenda, hanem a tiszta tudomány is, és nemcsak a Garam partján, hanem máshol is. (Horváth Géza: Franz Schubert Zseh'zen. Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2000.) Mit kínál olvasóinak a Szőrös Kő új száma? Jó szövegek fiataloktól Dokumentációs világörökség - öt alkotás felvételre A világ emlékezete MTI-PANORÁMA Mainz. Öt alkotást - köztük Gutenberg találmányát, a könyv- nyomtatást, valamint Beethoven IX. szimfóniáját és Goethe hagyatékát - ajánlott az illetékes német jelölő bizottság felvételre az UNESCO tervezett dokumentációs világörökségébe. „Memory of the World” (A világ emlékezete) elnevezésű programjába - a kulturális és a környezeti világörökség mintájára - az UNESCO fel akarja venni a levéltárakban, könyvtáMTI-JELENTÉS Budapest. Goldmark Károly születésének százhetvenedik évfordulója alkalmából, csaknem negyed évszázad elteltével ismét felhangzott a Sába királynője című opera Magyarországon; a zenemű koncertszerű feldolgozását a Dohány utcai Zsinagógában mutatták be. Az opera a zsidó nép történetéből, illetve a Bibliából merít: Salamon király idejében játszódik, és a Királyok I. könyvének 10. fejezetét dolgozza fel. A Sába királynője 1976 áprilisa óta nem rakban, dokumentációs központokban, múzeumokban, emlékhelyeken és más kulturális intézményekben fellelhető dokumentációs örökség legjavát, hogy az fokozott védelemben részesülhessen és felkerülhessen az internetre. Eddig már több mint száz dokumentációs kincs került világszerte a készülő névsorba, köztük a nagy dán mesemondó, Christian Andersen hagyatéka, a varsói gettó archívuma és az 1815-ös Bécsi Kongresszus okmányai - jelentette a dpa. hangzott fel Magyarországon. A mostani előadást Koltay Gábor rendezte. A címszerepet Szilfai Márta énekli. A darabban olyan világhírességek szerepelnek, mint Gregor József, Kincses Veronika, Kertesi Ingrid és Molnár András. Goldmark Károly a Sába királynőjével vált világszerte ismert zeneszerzővé: az operát 1875-ben, Liszt Ferenc ajánlására mutatták be. Az 1830-as születésű zeneszerző csak élete első 17 évét töltötte Magyarországon, azt követően csaknem hét évtizeden keresztül Ausztriában élt. LAPAJÁNLÓ Krausz Tivadar szövegével indul a szám, amelyet Nagy Zoltán grafikái illusztrálnak. Azután Mizser Attila, Pénzes Tímea, Jakubecz Soma László, Kantár Csaba, Fehér Kriszta, Ardamica Zorán, Ambrus Tünde, Vasi Ferenc Zoltán, Lengyel Adrián, Üveges Henrietta és Méry Mária versei következnek, mindükre más stílus, más irodalomeszmény jellemző. Ezt követi a Mű & Fordítás, amelyben Csehy Zoltán átültetéseit olvashatjuk az olasz Sandro Penna verseiből. Polgár Anikó két finn költő, Mirkka Rekola és Jyrki Kiiskinen verseit fordította. Juhász László Chaim Potok regényének egy részletét, Ardamica Zorán Katarina Komjátiová novelláját fordította. Az Ájult grófnő rovat egy tanulmányt, pontosabban „monografológiát” közöl Z. Németh Istvántól Salátay Pityke Pálról, a méltán elfeledett szlovákiai magyar irodalmár- tírról. A fiatal szlovák prózaíróval, Vladimír Baliával Jitka Roznová beszélgetett. Susek Tihamérral a Vakló Színház feltámasztásáról beszélget Z. Németh István. Két képző- művészeti témájú írást követően két filmről és könyvekről szóló írások is olvashatók a lapban. Végül a képes hírek következnek olvasótalálkozókról és a Madách-díj átadásáról. Itt kapott helyet Németh Zoltán egyik előadásának szövege is „a Szőrös Kő Szőrös Kő-jelenség” címmel, amely több, vitára késztető momentumra hívja fel a figyelmet. Egyebek között megállapítja: mégsem igaz, hogy a ’90-es években új generáció jelentkezett irodalmunkban, hiszen a korosztály képviselői nem léptek fel generációs tudattal, s ha bekövetkezett is az irodalmi kontextus átrendeződése, az nem generációs szempontból történt. Végezetül kritikusan megállapítja: „Az elszalasztott lehetőség a nem létező generáció, amely képes lenne kezébe venni és csinálni a lapot a saját feje szerint. Lehetőség, mert vannak szövegek, jó szövegek. Lehet, hogy jobb is így, szétszóródva, dekonstruálva lenni. Élvezni az azonosság hiányait, a szövegek közt feszülő terek ürességét, ez lehetne a beszéd tárgya.” (h) Negyed évszázad után ismét Goldmark-opera Sába királynőj e-előadás
