Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-27 / 222. szám, szerda
Agrárvilág ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 27. Lengyel-EU tárgyalások az agrárvámokról A közigazgatási reform az uniós csatlakozás tükrében - a kormány tervezete ellentmond a gazdasági szempontoknak Megállapodási kényszer ÚJ SZÓ-HÍR Varsó. Lengyelországnak záros határidőn belül megegyezésre kellene jutnia az Európai Unióval az agrárvámok és -kedvezmények ügyében, ha nem kíván lemaradni a többi csatlakozásra váró tagjelölttől. Brüsszelben utolsó esélyként tekintenek a jövő kedden esedékes tárgyalási fordulóra. Jan Kulakowski, a lengyel tárgyaló delegáció vezetője úgy véli, a jelenlegi helyzetben, amikor az első körös tagjelöltek közül Lengyelország egyedüliként nem írta alá az agráregyezményt, helyesebb lenne, ha Varsóban nem csupán a mezőgazdasági tárca, hanem a kormány egésze foglalkozna a kérdéssel. A Warsaw Business Journal helyzetértékelése szerint a földművelési minisztérium két tűz közé került, s a rendkívül erős agrárlobbitól való félelmében nem hajlandó aláírni az EU-dokumentumot. Az idő pedig sürget, a késlekedés okán már eddig is szárnyra kaptak olyan hírek, melyek az ország EU-csatla- kozásának a második körre történő halasztásáról szóltak. A mezőgazdaságba is betört az internetes kereskedelem Disznó szerencse ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Sok más közép- és keleteurópai mezőgazdaságból élő családihoz hasonlóan a csehországi Zitnán élő Josef Grillt is súlyos válságba sodorta a kilencvenes évek gazdasági átalakulása. A nagy cégekkel nem volt képes felvenni a versenyt, kis gazdaságában nevelt disznói sorra eladatlanul híztak nála. Három évvel ezelőtt már azon volt, hogy feladja az egészet és szociális segélyen tengődik. Ekkor jött a fia ötlete: próbálkozzanak az internettel. A család két évvel ezelőtt www.prase.cz címen beindította honlapját. Mára Grillék internetes hizlaldája évente mintegy 550 sertést szállít a hálón feladott megrendelésekre. A honlap nem túl szofisztikáit. Grafikája nagyon egyszerű, s csak a legszükségesebb adatokat tartalmazza: árlista, telefon és e-mail információ. Grillék legújabb szolgáltatása, hogy a megrendelő az interneten keresztül kiválaszthatja saját malacát és állandóan figyelemmel kísérheti növekedését. Grillék ugyanis az ólban videokamerát helyeztek el, s a képeket bizonyos rendszerességgel minden disznótulajdonosnak e-mail- ben elküldik. (Figyelő) Nyitrán húsz ország 81 filmjét mutatják be Októberben TA SR-HÍR Pozsony. Húsz ország 81 filmjét mutatják be a Nyitrán megrendezett Agrofilm 17. évfolyamán. A nemzetközi filmfesztivált október 2. és 6. közt az Állettenyésztési KuAgrofilm tatóintézet mozitermében rendezik. Idén Csehországból 15, Szlovákiából 14, Lengyelországból 10 filmet mutatnak be. A nemzetközi zsűri a legjobb filmet Magna Mater díjjal, a szlovák kormány nagydíjával tünteti ki. Nyugat-európai takarmányárpából mérsékelt a kínálat Rekordtermés tengeriből ÖSSZEFOGLALÓ London. A nemzetközi gabonapiacot az utóbbi hetekben mérsékelt kereskedői érdeklődés és enyhe áremelkedés jellemezte. Az Egyesült Államokban - a korábbi évekkel ellentétben - a tavaszi búza betakarítása a jelek szerint már szeptember első felében befejeződik, ugyanakkor a szárazság nem kedvez az őszi vetés előkészítésének. A kukoricatermés-prognózisok változadanul rekordot jeleznek. Az európai és ázsiai búzatermés összességében a korábbi várakozásoknak megfelelően alakult. Az amerikai fizikai piacon jellemző tonnánkénti fob Mexikói-öböl árak lágybúzára 98, keménybúzára 117, kukoricára pedig 80 dollár körül szóródtak. Az európai búzát ezzel szemben decemberi szállításra fob paritáson 106 dollár/tonna áron kínálták. Nagyobb volumenű búzaüzleteket az elmúlt hetekben csak amerikai és argentin kereskedők kötöttek. Az Európai Unió (EU) egyelőre kivár az új termésű búza exportjával. Brüsszeli döntés értelmében csak 1999 előtti, intervenciós raktárakban tárolt búza exportjára lehet pályázni. Ezzel a határozattal az EU a tavalyi, jó malmi minőségű búzakészleteket biztonsági tartalékká minősítette az idei termés eddig tapasztalt minőségi fogyatékosságai miatt. (A takarmány minőségű búza részaránya az eddigi tapasztalatok szerint meghaladja az átlagos termésévekben szokásosat.)A keleteurópai térség a folyó, 2000/2001. évi piaci szezonban nagy valószínűséggel nettó gabonaimportőr lesz. Jelenleg az ebbe a körbe tartozó országok kukoricatermés-prognózisai lényegesen rosszabbak, mint annak idején a búza esetében voltak. Olyan hírek is elterjedtek, amelyek szerint Románia 600 ezer tonna kukoricát vásárolna amerikai hitelből. Augusztus végén Lengyel- ország 400 ezer tonna malmi búza vásárlására hirdetett tendert vám- mentesség biztosítása mellett, ezzel a hírek szerint elsősorban a kedvező fuvarhelyzetben lévő német szállítókat célozták meg. Szlovákia 400- 400 ezer tonna takarmánybúza és - árpa, valamint 82 ezer tonna kukorica importjára hirdetett tendert szeptember 18-i határnappal. A nyugat-európai takarmányárpa kapós - az élénk kereslet mellett fokozatosan csökken a kínálat. Ennek következtében a fob árak szeptemberi szállítású árura 106 dollár/tonna közelében vannak. (VG) 250 vagonnyi borszőlő betakarításával számolnak Elégedett termelők ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagykürtös. Más évekhez viszonyítva idén a szőlő betakarítása is korábban kezdődött a szokottnál. Viszonylag kedvezett a szőlőnek a túlnyomórészt csapadékmentes időjárás, amely megvédte a növényzetet a peronoszpórától és a lisztharmattól. Bár a termelők elégedettek a hozamokkal, a szőlőbogyók nem olyan lédúsak, mint a korábbi években. S az is tény, hogy az utóbbi tíz évben a felére csökkent az ültetvények hektárterülete. Ez azt jelenti, hogy a mostani szüret idején 900 hektárnyi területről vár betakarításra a termés. A szakértők 250 vagonnyi szőlővel számolnak, -bgyHorizontális irányú megyéket A nagyobb közigazgatási egységeket - Nyugat-Szlovákia területén és máshol is - horizontális irányban, az egyes termesztési övezetekhez igazodva kellene kialakítani. A nyugat-szlovákiai megyék előirányzott vertikális, észak-déli irányú kialakítása ellentmond a gazdasági szempontoknak. (Archív felvétel) Pozsony. Napjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy mezőgazdasági termelésünk miként fog alkalmazkodni az EU közös mezőgazdasági politikájához, agrárköltségvetéséhez és támogatási rendszeréhez. Ez a közös agrárpolitika számos szempontból kiindulva a regionális, szakosított fejlesztésre, valamint az ehhez igazodó támogatási rendszer alkalmazására irányul. MAKRAI MIKLÓS A regionális fejlesztés lényege abban rejlik, hogy az egyes régiókban létrehozott termelési-értékesítési szövetkezetek előre felmérik körzetük adottságait, meghatározzák a legcélszerűbb termelési szerkezetet, támogatásért folyamodnak, gondoskodnak a szükséges szaporítóanyagokról és egyéb kellékekről, a szaktanácsadásról, valamint a termékek felvásárlásáról és értékesítéséről. Az eredmény a kiváló minőségű, márkás árukínálat, amely osztályozva, megfelelően csomagolva, nagy tételekben kerül a rendeltetési helyére. A közös agrárpolitikából eredő támogatási rendszert a belépés után a jelenlegi tagjelölt államokra is ki kell terjeszteni. Mivel a közös kasszából így kevesebb jutna a tagállamokra, ezért a belépést hosszadalmas alkudozások, kalkulációk előzik meg. Ezek keretében meg kell határozni a támogatásban részesíthető termelési kvótákat. Kiemelt helyen szerepelnek a tehenek, a szopósborjúk, a vágómarhák és a juhok létszámára, valamint a tej mennyiségére vonatkozó kvóták. A jelenlegi tagállamok ugyanis féltik az állattenyésztésüket, s nem szeretnének újabb vajhegyeket felhalmozni. Ugyanakkor az unió elősegíti a biotermelést, a hegyvidéki területek célszerű hasznosítását, a tájfejlesztést, az erdőtelepítést, valamint a legeltetésre alapozott állattartást. A belépés előtt a tagjelölt államoknak regionális térképeket kell készíteniük, alapos gazdasági és politikai érvekkel alátámasztva. Az ország területének reA tagjelölt államoknak regionális térképeket kell készíteniük. gionális felosztása azonban nem azonos az előkészületben levő köz- igazgatási reformmal, de gazdasági szempontból nagyon sok itt az összefüggés. Szlovákia területének egyik jellemzője a nagymértékű tagoltság, ezért a mezőgazdasági termelés szempontjából már régebben termelési övezetekre osztották fel. Ezek nagyjából horizontálisan helyezkednek el. Egyes nyugat-szlovákiai megyék előirányzott vertikális, észak-déli irányú kialakítása azonban ellentmond a gazdasági szempontoknak. Ha összehasonlítjuk a javasolt komáromi megye területét a termelési övezetek térképével, azt tapasztaljuk, hogy ez a terület a kukoricatermesztő övezet legmelegebb részét képezi. Európai viszonylatban ez azt jelenti, hogy itt található a melegkedvelő növények termesztésének legészakabbra fekvő területe. A magyarországi agrár- szakemberek ezért jogosan tartják Szlovákia mezőgazdaságát távlati vetélytársnak, hiszen innen lehet a legrövidebb úton ellátni a skandináv és a balti államokat, Lengyelországot, Németországot, valamint Ausztriát szabadföldi friss paprikával, paradicsommal, görög- és sárgadinnyével, valamint melegigényes gyümölcsfélékkel, főleg kajszival, őszibarackkal és mandulával. Egyes zöldség- és gyümölcstermesztőink kereskedő cégek közvetítésével igyekeznek is kihasználni ezt a helyzeti előnyt, főleg Csehországba irányuló szállításokkal, de ez kevés sikerrel és sok esetben jelentős ráfizetéssel jár. Az EU piacain még kevésbé lehet kis tételekkel érvényesülni. Ehhez új típusú, önszerveződésen alapuló, kiemelt állami támogatásban részesülő termelési-értékesítési szövetkezetekre van szükség, amelyek termékfelvásárló telephelyeket és kisebb hűtőházakat is üzemeltetnek. Az igényes nyugati piacokon való érvényesüléshez azonban ennél is többre, a termelési- értékesítési szövetkezeteket összefogó, regionális integrációra lesz szükség, amelyek nagyobb tételekben rendelkezésre álló, kamionokban szállított áruval fel tudják venni a versenyt. A dél-szlovákiai zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztése érCsallóközben az ivó- vízkészletet is figyelembe kellene venni. dekében ilyen regionális szervezetekre lesz szükség. Szlovákia földrajzi és éghajlati tagoltsága szempontjából az unióhoz való csatlako- zás mezőgazdasági feltételeit és követelményeit az egyes termelési övezetekre kellene lebontani, maximálisan figyelembe véve a termőhelyi adottságokat. A hegyvidéki és a hegyaljai övezetben a tájfejlesztés, a falusi turizmus, a rét- és legelőgazdálkodás, s ezzel összefüggésben a tej- és hústermelő juhtenyésztés kerülhet előtérbe. A burgonya- és a répatermesztő övezetben a hazai piac ellátására irányuló hagyományos mezőgazdasági termelés minőségi fejlesztése jöhet számításba, beleértve a vágóállatok tenyésztését és az erre épülő élelmiszeripart. A kukoricatermesztő övezetben a már említett zöldségés gyümölcstermelés mellett az öntözött rét- és legelőgazdálkodást, a takarmánytermelést kellene fejleszteni, s ezen az alapon a tejtermelő szarvasmarha tenyésztést és a tejipart, valamint a finomgyapjas juhtenyésztést. Ez az irányzat a kertészet istállótrágya-szükségletét is fedezhetné. Emellett a Csallóközben a közép-európai jelentőségű ivóvízkészlet védelmét is figyelembe kellene venni, a kemizálást mellőző biotermelés fejlesztésével. Mindebből világosan kitűnik, hogy a nagyobb közigazgatási egységeket Nyugat-Szlovákia területén és máshol is horizontális irányban, az egyes termesztési övezetekhez igazodva kellene kialakítani. Ennek egyeden akadálya, hogy a kukoricatermesztő övezet lakosai javarészt magyar nemzetiségűek. A közigazgatási reform előkészítői és a politikai élet különböző hangadói nem a gazdasági szempontokhoz igazodnak, hanem a vertikális megyerendszer kialakításával a magyar etnikum megosztására törekednek. Mást nem is lehet várni, márcsak azért sem, mert a politikai élet hangadói között nem gazdasági szakemberek, hanem egymással civakodó jogászok vannak túlsúlyban. Ez a kontraproduktív hozzáállás a nem is olyan távoli jövőben az egész szlovákiai lakosság, s így a szlovák nemzetiségű többség érdekeit fogja sérteni. A szerző agrármérnök Kísérleti jelleggel holland sertéstenyésztőket és zöldségkertészeket telepítenének Magyarországra Háborognak a hazai agrárszervezetek ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Nagy felháborodással fogadták a magyar agrár-érdekképviseletek azt a hírt, hogy a magyar földművelésügyi tárca tárgyalásokat folytatott holland gazdálkodók magyarországi letelepítéséről. A tárca ugyan cáfolja, hogy tudott volna a tervről, ugyanakkor a holland nagykövetség mezőgazdasági attaséja megerősítette, hogy Torgyán József már meg is állapodott a holland mezőgazdasági miniszterrel arról, hogy megvizsgálják annak feltételeit, miként lehetne - kísérleti jelleggel - holland gazdálkodókat telepíteni Magyarországra. A magyar agrár-érdekképviseletek elfogadhatatlannak tartják a tervezetet, különösen azt tartják felháborítónak, hogy így külföldiek juthatnának magyar termőföld- ’ höz. Úgy vélik, a terv a hazai gazdálkodók esélyeit gyengíti. Torgyán József mindig a zsebszerződések és a külföldiek földtulajdonszerzése ellen volt, ugyanakkor beismerte, hogy korábbi hollandiai tárgyalásai során szóba került egy magyarországi mintagazdaság létrehozása. „A hollandok sok pénzt adnának ehhez” - állapította meg a miniszter. A Világgazdaság értesülése szerint a holland gazdálkodók magyarországi letelepítésének tervét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tulajdonában lévő Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht. készíttette. A tanulmány elkészíttetéséről állítólag a kht. ügyvezető igazgatója döntött, akit időközben „különböző hibás intézkedései miatt” megfosztották hivatalától. Az FVM vezetésének - a tárca közleménye szerint - nem volt tudomása a tanulmányról. Ugyanakkor a lap értesülése szerint már folyik annak felmérése, hogy a holland gazdálkodók mennyire érdeklődnek a magyarországi áttelepülés lehetősége iránt, és milyen aggályaik vannak. Előzetes becslések szerint 5-20 sertéstenyésztésben és intenzív kertészeti ágazatokban érdekelt család áttelepülésére lehet számítani. A kht. tervezete részletesen kitér arra, hogyan szerezhetnek földtulajdont Magyarországon a betelepülő külföldiek. Eszerint háromévi magyarországi tartózkodás után bevándorlási engedélyhez juthat a külföldi, akkor pedig már a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg a termőföldvásárlásban. Sőt, a terv kidolgozói azt javasolják, hogy a holland gazdák alakítsanak gazdasági társaságot, mert akkor a magyar agrártámogatásokhoz is hozzájuthatnak. A projektum kidolgozói azt is hangsúlyozzák, hogy „a tervezet fő haszonélvezői nem a holland gazdák, hanem a magyar termelők kell, hogy legyenek.” A tervezet rámutat, hogy a holland agrárgazdaság egésze problémákkal küszködik, és minden ötödik farmer gondolkodik azon, hogy külföldre települjön át. A program készítői azt javasolják, hogy „Magyarország aktívan segítse elő nyugat-európai, elsősorban holland gazdák letelepedését”. Az emellett szóló érvek között elsőként a példamutatást említi, vagyis hogy a holland gazdák példát mutathatnak a termelői összefogás, a szövetkezés módszereiben és gyakorlatában. Másodsorban kiemeli a tervezet, hogy a legkorszerűbb módszereket honosítanák meg Magyarországon, segítségükkel külföldi működőtőke érkezne a mezőgazdasági alaptevékenységbe, és időszakos bérmunkát biztosítana a magyar gazdáknak. Emellett az európai uniós csatlakozásunkra is jó hatással lehet a külföldiek betelepedése. A terv arról nem szól, hogy mikor kezdődne meg a holland gazdálkodók Magyarországra telepítése.
