Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-27 / 222. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 27. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégiája az egész társadalom megváltoztatását tűzte ki célul ENSZ-stratégia hazai köntösben Társadalmi vitát hirdetett a múlt héten a környezetvédelmi minisztérium és a Regionális Environmentális Központ (REC) nevű civil szervezet a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiájának javaslatáról. TUBA LAJOS A stratégiát az ENSZ UNDP nevű fejlesztési alapja támogatásával a REC által koordinált szakmai csapat dolgozta ki és következő lépésként ezt szeretnék bővíteni a beérkezett vélemények alapján. A vita az alapvető koncepciókra érvényes úgynevezett stratégiai környezeti hatástanulmány része. Márpedig a fenntartható fejlődés nemzeti stratégiája célul tűzte ki a különböző ágazati stratégiák összefogását, hosszabb távon is tartható mederbe terelését és általában az egész társadalom megváltoztatását. Az 1999 óta folyó munkát egy 29 tagú csoport irányította, amelyben helyet kapott az Agenda 21 nevű ENSZ fejlesztési stratégiában megjelölt összes ágazat képviselője. A dokumentum kidolgozásában pedig az egyes minisztériumokon kívül részt vettek a kutatóintézetek, a vállalkozói szövetségek, az önkormányzati társulások és egy sor civil szervezet. A több mint száz szerző idén februárra egy 1800 oldalas anyagot készített elő, ebből végül egy 350 oldalas verziót bocsátottak vitára Az elképzelések szerint a hatástaJelentősen megnő a környezetvédelmi minisztérium szerepe. nulmány után kialakuló végső változat 2001 elején készül el és ezt terjesztik a kormány, majd pedig a parlament elé. Az eredményként produkált kiterjedt anyagot az érdeklődők október 10-ig a járási és a kerületi hivatalok környezetvédelmi osztályain, illetve a környezetvédelmi minisztérium közönségszolgálatán tanulmányozhatják. Ezenkívül hozzáférhető az interneten is a www.rec.sk címen. A szerzőkkel és több szakértővel az érdeklődők személyesen is találkozhatnak, hiszen október 19-én Kassán, 24-én Besztercebányán, 27-én pedig Pozsonyban tartanak találkozót. A stratégia szerint a fenntartható fejlődés elvei hazai alkalmazásában az uniós felkészülés jelent majd komoly lehetőséget. Ez ugyanis megköveteli a szabályozási és megfigyelési mechanizmusok kialakítását a gazdaság minden fontos területén, illetve az államigazgatás működésének optimalizálását. Azzal is számolnak, hogy a felzárkózás érdekében a környezetvédelemmel összefüggő szektorokba a hazai bruttó össztermék 1-2,5 százalékát kell majd beruházni, illetve megnő a környezetvédelmi minisztérium ellenőrző szerepe a gazdasági minisztériumokhoz tartozó területeken. A társadalom irányításában megnő a harmadik szektor szerepe, illetve a nyilvánosság részvétele a döntések meghozatalában. A stratégia alkalmazásától a szerzők nem kevesebbet várnak, mint a hazai lakosság mentalitásának megváltozását. Ennek eredményeként az emberek tudatosítanák, hogy maguk is változtathatnak életükön, mivel a társadalom mindenki számára biztosítja a művelődés lehetőségét. Véleményük szerint ugyanis csak egy ilyen társadalomban számíthatunk alapvető gazdasági javulásra. A stratégia elfogadása után kerül sor a nemzeti cselekvési terv kidolgozására, amely mind az államigazgatási szervek, de a társadalom többi csoportja számára is konkrét feladatokat és ajánlásokat tartalmazna. Ezt megelőzően azonban az összes érvényes jogszabályt összevetik a stratégiában lefektetett alapelvekkel, illetve megvizsgálják, nem hatnak-e egymással ellentétesen. Ezután négy alapvető fejlődési stratégia kidolgozása következik. Ezek a szociális fejlődés, a gazdaság fejlesztése, az információs társadalom kiépítése és az environmentális stratégia módosítása. Levél a civil szervezetektől a parlamenti képviselőknek Rendet a Magas-Tátrában ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek hálózata közös levélben szólította fel a parlamenti képviselőket, hogy ne támogassák a Tátrai Nemzeti Parkkal (TANAP) kapcsolatos képviselői javaslat elfogadását. Az ügy évek óta rendezeden, mivel az említett minisztérium a többi hasonló létesítménnyel ellentétben a Magas-Tátrában az állami erdészeti vállalattól nem hajlandó átadni a nemzeti park kezelését a környezetvédelmi minisztériumnak. Az említett képviselői javaslat pedig végleg lezárná ezt a lehetőséget. A civü szervezetek szerint az állami erdészet csak a nemzeti park hozzá tartozó részét gondozza, de még ott is az indokolhatónál sokkal több fát termel ki. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Eperjes. Michal Kravcík, az Emberek és víz szervezet vezetője szerint az elmúlt 70 év során jelentős változások történtek a hazai csapadékeloszlásban. A 34,5 milliárd köbméteres éves csapadékmennyiség 2 milliárdos csökkenést jelent, rá- adásulezek nagy része is a hegyekben keletkezik, míg a síkságokon a visszaesés jelentősebb. Az elmúlt évtizedek beavatkozásai miatt a talaj kiszáradása következtében a hegyaljai és síksági területekről 50 év alatt 12 milliárd köbméter víz folyt el. A vízgazdászok ezt a folyamatot víztárolók építésével igyekeznek pótolni, Kravcík szerint azonban a jelenség csak akkor lassítható, ha az általuk megjelölt 18 ok mindegyikével foglalkozni fognak. Délnyugat-Szlovákia védett területei ezentúl a dunaszerdahelyi központhoz tartoznak Újra önálló az állami természetvédelem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Dömény Tamás, a környezetvédelmi minisztérium hivatalvezetője szerint az állami természetvédelem július elsején bekövetkezett önállósítása az addig a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökségen belül működő természetvédelmi részleg munkatársainak a kérésére történt. Ők ugyanis úgy érezték, hogy az ügynökség többi részlege mellett háttérbe szorulnak. így azután a korábban is létező megoldáshoz hasonlóan július 1-től önálló szervezetként tevékenykednek. Van olyan elképzelés is, hogy az államigazgatás szintén hozzájuk tartozna, de ez az önálló környezet- védelmi közigazgatásról szóló, nemrég a kormány elé terjesztett tövényjavaslat sorsától függ. A minisztérium ugyanis hónapok óta dolgozik egy ilyen anyagon. Már a tárcaközi egyeztetés is lezárult, amely során sikerült tisztázni a fő kifogásokat. A javaslatot be is terjesztették a kormány elé, de Tubo- mír Fogas miniszterelnök-helyettes a kormányfővel való egyeztetésre hivatkozva levetette ezt a törvényelőkészítési tanács múlt heti programjáról. Az állami természetvédelem új szervezeti felépítésének kidolgozása során Dömény Tamás szerint elsősorban a magyarországi modellre építettek. Ennek lényege, hogy az ügyintézést a nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek felügyelőségei látják el a hozzájuk sorolt egész területen. Ennek alapján összesen 25 területi központ jött létre. Nyugat-Szlovákia déli részét például ilyen szempontból a Dunai Ártér Tájvédelmi Körzet igazgatósága látja el, hozzá tartozik a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, a Galántai, az Érsekújvári, a Szenei és a Vágsellyei járás. Központja Dunaszerdaheíyen van. Különlegessége viszont, hogy bár a tájvédelmi körzet már néhány éve létezik, a többi hasonló védett területtel ellentétben igazgatóságát azóta sem építették ki. Emiatt az említett központ szervezeti szempontból ideiglenesen Pozsonyhoz tartozik. A jövő év március 31-e után viszont önállósodik, a tervek szerint 13 fős személyzet dolgozik majd itt, beleértve a komáromi, illetve a szenei járást ellátó pozsonyi kihelyezett munkahelyeket is. Amíg nem születik döntés az önálló környezetvédelmi közigazgatás létrehozásáról, az államigazgatás jelenlegi struktúrájában az állami természetvédelem feladata nem változik, továbbra is a járási és a kerületi hivatalok környezetvédelmi főosztályai számára biztosítják a szakmai háttérmunkát, illetve a védett területek gondozását végzik. Az állami természetvédelem új rendszere. Ezentúl a védett területeken kívül eső, ún. szabad természettel is foglalkoznak. Környezetvédelem fj A hulladékégető dioxint termel Tiszta technológiákat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Az Európai Unió előcsatlakozási programjaiban környezet- védelemre szánt pénzből ne juttassanak a veszélyes és kórházi hulladékok égetésére szolgáló berendezések építésére - kérte a Föld Barátai szervezet a környezetvédelmi minisztériumot és az EU szerveit. Azokra az elemzésekre hivatkoztak, amelyek szerint ezek a hulladékégető berendezések az erősen mérgező dioxinok legnagyobb forrásai. A dioxinok az immun- és hormonrendszerre gyakorolt negatív hatásaikon kívül erősen rákkeltők, ráadásul a szervezetből nagyon lassan bomlanak le. Ezért a fejlett országok ma már a hulladékégetők létesítése helyett inkább tiszta technológiák bevezetésével próbálkoznak - ezt az EU alapjai is támogathatnák. A minisztérium által támogatott elképzelések közül a szervezet a bizonyos hulladékfajták gyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó projektumokat emelte ki, ezek a hulladéktörvény módosításakor tervezett reciklációs alap tételei. Viszont arra is figyelmeztetett, hogy a listát tovább kellene bővíteni, legalább újabb műanyagokkal és a kiégett elemekkel. Ladislav Hegyi, a Föld Barátai koordinátora szerint ezeket a terveket az ún. á- gazati cselekvési terv tartalmazza. Ilyeneket az EU csatlakozásra készülő országok készítenek az előcsatlakozási alapokhoz való hozzáférés érdekében, (-ti-) Kampány a PET-flakonok újrahasznosítása érdekében Genfben. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosítása után az ügy nálunk is aktuálissá válik. (Somogyi Tibor felvétele) A konkurencia jelenléte árcsökkenést jelent Szabad árampiacot ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Harmadik Évezred Energiája nevű tömörülés szerint a villamosenergia-szektor privatizációjával egyidőben a piacot is liberalizálni kell. Amennyiben a fogyasztó több szolgáltató között választhat, lehetősége lesz az olcsóbb áram használatára. Külföldön pedg már az árak most is alacsonyabbak a Szlovák Villamosművekénél. Ezért kifogásolják, hogy a kormány a privatizáció után sem számol a monopolhelyzet feloldásával. így azután marad a jelenlegi helyzet, amikor is a drága energiát a termékeken keresztül a lakossággal fizettetik meg. A gerincesek kétharmada veszélyeztetett Hosszú a vörös lista TA SR-HlR Pozsony. Szlovákia területén több mint 40 000 állatfajta él. Ezek közül leginkább a gerincesek helyzete aggasztó, az 555 faj kétharmada számít valamilyen szinten veszélyeztetettnek. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégiája szerint az eredeti fauna 8,5 százaléka már ki is halt. A 85 féle emlős 65 százaléka van veszélyben, a 353 madárfaj esetében ez 32 százalék, a 78 halfajnál pedig 45 százalék. Kivétel nélkül a kihalás fenyegeti a csúszómászókat és a kétéltűeket. A 28 ezer gerinctelen faj közül pedig 18 százalék van ilyen kiszolgáltatott helyzetben. Nincs jobb helyzetben a hazai növényvilág sem. A 3000 magasabb rendű növényfaj 36 százaléka veszélyeztetett. A helyzet a tőzeglápokban, a vizes élőhelyeken, a szikeseken és a homokos élőhelyeken a legrosz- szabb. Ez azonban nem csak hazai sajátosság, hanem érvényes egész Közép-Európára, így a megoldást is ilyen keretek között kell keresni. A stratégia készítői szerint ennek ellenére hazánk európai mértékkel még gazdag országnak számít. Ezt főként a továbbra is nagyfokú erdősültségnek köszönhetjük. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. szeptember 27-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,658 Magvar forint (100) 16,591 Angol font 72,418 Német márka 22,322 Cseh korona 1,233 Olasz líra (1000) 22,547 Francia frank 6,656 Osztrák schilling 3,173 Japán len (100) 46,259 Spanyol peseta (100) 26,239 Kanadai dollár 33,406 Svájci frank 28,715 Lengyel zloty 10,874 USA-dollár 49,668 Az oldal az SZK Környezetvédelmi Minisztériuma támogatásával jelent meg. A csapadékhiányra nem megoldás a víztárolók építése A kiszáradás okai
