Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-16 / 213. szám, szombat

15 ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER T6. Tudomány és technika A szakemberek 2015 utánra teszik az első emberek lehetséges indulásának időpontját a vörös bolygóra Megváltozott a Mars-program Talán ilyen lesz a legközelebbi Mars-expedíció űrszondája és leszállóegy­sége. (Fantáziarajz) Megtalálták a kulcsot az evolúció megértéséhez Az ősi földi atmoszféra legfrissebb adatai ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai űrkutatási hiva­tal, a NASA jelentősen meg­változtatta tervezett Mars­programját. A Mars Climate Orbiter és a Mars Polar Lander kudarca miatt már két szonda tervét törölték. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Tavaly a NASA mindkét Mars-szon­dájával megszakadt a kapcsolat. Több más űrszondájuk is meghibá­sodott, így szükségessé vált a terve­zett szondák programjainak és kivi­telezésének felülvizsgálata. Az ere­deti tervek szerint 2005-ig minden második évben két-két szondát küldtek volna az amerikaiak a Mars­hoz: egy keringő- és egy leszállóegy­séget. Ezek a szondák részei lettek volna az úgynevezett Discovery- programnak. A program jelszava: „olcsóbban, jobban, gyorsabban” nem váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket. A Discovery-program űr­szondáinál túl sok hiba történt. így az Eros kisbolygóhoz küldött NEAR űrszonda csak második kísérletre tudott pályára állni a kisbolygó kö­rül, ami egyéves csúszást okozott. A Braille kisbolygót meglátogató Deep Space-1 bár rekordközelség­ben haladt el az égitest mellett, ka­merái épp másfelé fordultak. A Mars Climate Orbiter és a Mars Polar Lander űrszondák pedig a bolygóba csapódtak. A NASA a Discovery-programot felülvizsgálva több tervezett kisbolygószondát, il­letve Mars-szondát törölt a prog­ramból. Ezért nem valósul meg a Mars Surveyor 2001 Lander, illetve a Mars Surveyor 2003 Orbiter. A korrigált tervek szerint az amerikai­ak 2001-ben egy keringőegységet küldenének a Marshoz, mely a je­lenleg is Mars körüli pályán dolgo­zó, rendkívül sikeres Mars Global Surveyor programját folytatná, 2003-ben pedig két Ids marsi jármű­MELECSKE ÁKOS Az asztrológia, azaz a csillagjóslás szinte egyidős az emberiséggel. Az ősember számára megmagyaráz- hataüan volt az a kép, ami nap­nyugta után tárult a szeme elé az égbolton. Apró, fényesen és halvá­nyan világító pontocskák, melyek alakzatokba látszódtak rendeződ­ni. Az emberi fantázia így teremtet­te meg a csillagképeket. Ezekben nagyobb sebességgel még fénye­sebb pontok mozogtak - a bolygók, melyek csak bizonyos csillagképe­ken vonultak keresztül. Ez a tizen­két állatövi jegy, a Mérleg, a Skor­pió, stb. Az akkori emberi képzelet a természetet istenekkel, démonok­kal, szellemekkel népesítette be. Ez érvényes volt az égitestekre is, kü­lönösképpen a Holdra, a Napra az öt szabad szemmel látható bolygó­ra és a csillagokra is. Az a meggyő­ződés alakult ki, hogy ezeknek az égitesteknek az istenségei közvede- nül hatnak a Földön bekövetkező eseményekre, legyen az szárazság, járvány, éhínség, háború , béke, stb. így jött létre az asztrológia, ami nem keverendő össze az asztronó­Az ókorban az asztroló­gia és az asztronómia egy tudományt alkotott. miával. Az ókori keleti civilizációk­nál a papok foglalkoztak a csillagos ég tanulmányozásával, alaposan megfigyelték a bolygók és a Hold mozgását a csillagok közt, ezeket az adatokat lejegyezték és egybevetet­ték a földi eseményekkel. Később újra elővették ezeket az összefüggé­seket és jóslásra használták. Ebben a korban az asztrológia és az asztro­nómia még egy tudományt alko­tott. A nagy görög tudósok egy ré­sze szintén foglalkozott asztrológi­vet lőnének fel. A járművek tömege egyenként a kb. tízküós, 1996-ban indított Sojourner tömegének több mint tízszerese lenne, nagyjából másfél mázsa. A guruló szerkezete­ket, melyek a bolygó két különböző pontján szállnának le, az 1996-ban indított Mars Pathfinder leszállásá­hoz hasonlóan, ballonok védenék a becsapódástól. A járművek egy nap alatt akár száz métert is megtehet­nének, annyit, amennyit a Sojourner egész működése alatt. A két szondát külön indítják, két hét eltéréssel 2003 nyarán. A NASA „megszorításai” ellenére a követke­ző években egyre több űrszondát in­dítanak a Marshoz. 2003-ban érke­zik meg továbbá a Marshoz a japán Nozomi űrszonda, amely ugyan­csak Mars körüli pályán fog dolgoz­ni. A Nozomit még 1998-ban indí­tották, de egy hajtóműhiba miatt ával, a középkorban a mágusok és okkultisták művelték tovább. Johannes Kepler is készített házi horoszkópokat uralkodója és mun­kaadója II. Rudolf császár számára. Ő nem meggyőződésből, hanem pusztán megélhetési célokból vál­lalta el ezt az udvari állást. Kortársa Galileo Galilei azonban elutasította az asztrológiát, tudománytalannak nevezve azt. Az asztrológia tudo­mánytalan voltát sok tény alátá­masztja. Az előbb említett 12 állat­övi jegy például eredetileg 13 csil­lagképből állott. A „kihagyott” 13. a Kígyótartó (Ophiuchus). Vajon mi­ért nem találkozunk vele a horosz­kópokban? Talán nem fért bele a 12 hónapból álló évbe, ahová a csillag­képeket besorolták? A Világegye­tem emberi mértékkel szinte végte­lennek tűnik. A csillagok rendkívül távol vannak tőlünk. A fénynek is, 300 000 km/s-os sebessége ellené­re is több-kevesebb időre van szük­sége, hogy a kibocsátó csillagokról a szemünkbe jusson. A legközeleb­bi csillag, a Proxima Centauri négy fényévre van tőlünk. Más szóval: a Proxima Centaurit úgy látjuk bár­melyik csillagos éjszakán, ahogy négy évvel ezelőtt volt. Ez érvényes minden égi objektumra: a Napot nyolc perccel, a Neptunuszt öt órá­val ezelőtti állapotában látjuk. A legközelebbi galaxis, az And- roméda fénye kereken kétmillió év­vel ezelőtti helyzetről ad képet. A Skorpió főcsillaga, az Antares 520 fényévre van. Amikor a fény elin­dult a csillag felületéről, a Földön a középkor az utolsókat rúgta: Ko­lumbusz éppen támogatókat kere­sett nagy terve megvalósításához, Mátyás király pedig Bécs bevételére készülődött. A legtávolabbi megfi­gyelt objektumok, a kvazárok távol­sága négy-hat milliárd fényév kö­zött van. Ebből láthatjuk, hogy az égbolt maga a múlt. Egy hatalmas „album”, melyben több-kevesebb akkor még nem tudott elindulni a Mars felé. Az Európai űrügynökség, az ESA azonban már elfogadta a 2003-ban indítandó Mars Express tervét. A Mars Express mielőtt meg­érkezik a Marshoz, egységet bocsát ki magából, hogy az a felszínről ta­nulmányozza a bolygót, míg az anyaszonda bolygó körüli pályára áll. Két év szünet után, 2005-ben in­dulhat a következő Mars-misszió. A NASA valószínűleg egy keringő- és egy leszállóegységet fog útjára bo­csátani. Az ESA tervei között szere­pel, hogy ekkor újabb szondát küld a vörös bolygóhoz, a Mars NetLandert, mely leszállna a felszí­nen. 2005-ben végre az oroszok is kiveszik részüket a Mars-program­ból. Az Orosz űrügynökség (RAKA) ekkor indítaná el az eddig sikertelen Fobosz-család legújabb tagját, a Fobosz-3-at (bár a név még nem évvel ezelőtti állapotban láthatjuk a kisebb-nagyobb csillagokat. Vajon akkor hogyan lehet abból a jövőt megjósolni, ami már elmúlt? Az ég­bolton esténként megjelenő csillag­képek csak a Földről látszanak ilyen alakúaknak. A Holdon már hiába keresnénk a Nagy Göncölt és a min­dig északi irányba mutató Sarkcsil­lagot. Azt, hogy egy bizonyos csilla­got hol látunk, a Föld és a csillag kölcsönös helyzetéből adódik. Mi­vel azonban a csillagok is mozog­Az asztrológia tudo­mánytalan voltát sok tény alátámasztja. nak, elhelyezkedésük idővel a Föld­ről nézve más és más lesz. Persze ez a mozgás számunkra igen lassúnak tűnik, az ember számára észreve- heteden, mert még csak 6000-7000 éve figyeljük tudatosan az égboltot. Ezzel a példával talán jól érzékel­tettük azt is, hogy a Világegyetem­ben nincs egy privilegizált pont sem. Tételezzük fel, hogy 500 000 év múlva is fognak élni emberek a Földön és lesz asztrológia is. Akko­riban egészen más csillagképek fog­nak „rendelkezésükre állni” a ho­roszkópkészítéshez. Most vegyük szemre a bolygókat, melyeknek nagy szerepe van az asztrológiá­ban. Egészen 1781-ig az emberek öt bolygót ismertek (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz). A ho­roszkópkészítésben is erre az öt planétára fogták az események ilyen vagy olyan jellegű lefolyását. Az említett évben viszont W. Hershell felfedezte az Uránuszt (melyet csak távcsövekkel látha­tunk). Ezt követte 1846-ban a Nep­tunusz, majd 1930-ban a Plútó fel­fedezése. Vegyük szemügyre példá­ul a napi horoszkópot! Ez utóbbi három bolygó neve biztosan előfor­végleges). Az eddig a Marshoz kül­dött több tucat szovjet-orosz szonda egyike sem teljesítette teljes mérték­ben feladatát, míg amerikai társaik egy fokkal eredményesebbek. Az oroszok most (ismét) a Mars hold­ját, a Phobost célozzák meg. A Fobosz-3 feladata ugyanis, hogy a holdra leszállóegységet juttasson, ami később mintákat hozna vissza. A 2005 utáni tervek még kidolgo- zatíanok, de valószínű, hogy egyre bonyolultabb feladatokkal indítják az űrhivatalok szondáikat, hogy előkészíthessék az utat az emberes Marsra szálláshoz. Hogy erre mikor kerül sor, még vita tárgya. A szak­emberek 2015 és 2100 közé teszik az első emberek lehetséges indulá­sának időpontját. George Bush volt amerikai elnök 1989-ben jelentette ki, hogy szándéka szerint 2019-ig, az Apollo-11 holdra szállásának 50. évfordulójáig embert kell küldeni a vörös bolygóra. A jelenlegi tervek szerint az űrhajó a nemzetközi űrál­lomásról indulhatna, öttagú sze­mélyzettel a fedélzetén. A felszínen több hónapot töltenének kutatással, valamiféle bázis létrehozásával, il­letve a visszatéréshez szükséges üzemanyag előállításával. Az űrha­jósok felkészítésének előmunkála­tai megtörténtek, hiszen a Mars Society nevű nonprofit szervezet ál­tal tervezett lakómodul már túl van első tesztjén. A légkör összetétele ki­vételével a marsi körülményekre igen hasonlító, északi-sarkvidéki Devon-szigetre ledobott szerkezet túlélte a talajra érkezést, bár néhány száz méterrel elvétette a kijelölt pontot. A NASA saját kísérleti lakó­modulját ugyancsak e szigeten fogja tesztelni. Ha a lakómodul tesztelése sikeres, az űrszondák egyike sem hi- básodik meg, és az országok előte­remtik az utazáshoz szükséges kö­rülbelül 100-200 milliárd dollárt, akkor már nem lesz akadálya an­nak, hogy 2019-ig elinduljanak az első emberek a Marsra. (N-g) dúl valami hasonló formában: „az Uránusz a szerelem házában tar­tózkodik” vagy „a Plútó bátrabb cselekedetekre ösztönzi a Szűz jegyben születetteket” stb. E boly­gók felfedezése előtt a horoszkóp­készítés ugyanúgy folyt, ám csak öt planéta „bevonásával”, pedig az Uránusz, Neptunusz, Plútó már több milliárd éve létezett. Az aszt­rológia meg beleépítette módszere­ibe a frissen felfedezetteket. Nem kizárt azonban, hogy a Plútón túl létezik egy vagy több, még ismeret­len bolygó. Ha bebizonyosodna a létezésük, nem kétséges, hogy az asztrológusok, mint jövő-alakító té­nyezőket is bevonnák a különös számításaikba, napi horoszkópunk pedig újabb elnevezésekkel gyara­podna. Ha összehasonlítunk két kü­lönböző, egy adott napra, hétre, hó­napra, évre készült horoszkópot, máris szembeödő a különbség ab­ban a tekintetben, hogy várhatóan mi történik az adott jegy szülöttei­vel. Vajon miért van az, hogy néha mégis csak bejön egy-egy jóslat? Felmerülhet az a megállapítás is, hogy az ún. egy jegyben született emberek viselkedésükben, lelki al­katukban hasonlítanak egymásra. El kell ismern,i néha ez így van. Ezt azonban ráfoghatjuk a véletíenre, vagy pedig az emberi lélek máig tel­jesen meg nem magyarázott jelen­ségeire. Az emberek közti hasonló­ságok eseüeg megmagyarázhatóak azzal is, hogy a fogantatáskor vala­milyen külső környezeti hatás nyil­vánult meg (pl. évszakok). Kétsé­ges azonban, hogy az egy napon született kanadai eszkimó mentali- tásbélileg sokban hasonlít egy egyenlítő melléki bantu négerrel. Összességében úgy is mondhatjuk, hogy az asztrológia az emberiség be nem teljesülő vágyainak a kifeje­zése, a jövő megismerésének a vá­gya, a jövőé, ami talán nem megjó­solható, de alakítható. A Föld legrégebbi ismert kőzeteit vizsgáló tudósok olyan módszert fedeztek fel, melynek segítségével a geológiai adatokból az ősi földi lég­kör oxigén- és ózontartalmáról nyerhető információ. A kaliforniai San Diegó-i Egyetem vegyészei a prekambriumi korból származó 3,8 milliárd éves üledékes kőzetet vizs­gálva alapvető változást fedeztek fel a Föld ősi légkörének ként és oxigént magában foglaló kémiai re­akcióiban. A változás a körülbelül 2,5-2,1 milliárd évvel ezelőtt lera­kodott rétegekben követhető nyo­mon. A geológusok 2,2 milliárd év­vel ezelőtt keletkezett réteges vas­képződmények tanulmányozásából tudják, hogy a légkör akkor már je­lentős mennyiségű oxigént tartal­mazott, mert ezen kőzetek vastar­talma rozsdásodásra emlékeztető módon oxidálódott. Az ehhez szük­séges oxigén egy része feltehetően a már jóval korábban kialakult kék- moszatok fotoszintéziséből szár­mazott, más része pedig a vízmole­kulák kémiai bomlásából. Mivel a 3,9 milliárd évtől 2,2 milliárd évvel ezelőttig terjedő időszakban kelet­kezett kőzetekben a fosszíliák rend­kívül szórványosan fordulnak elő, ez a periódus „fekete lyuk” az élővi­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Földrengések általában kemény, törékeny kőzetekben keletkeznek. Korábbi vizsgálatok alapján az a nézet alakult ki, hogy a kontinen­seket két szilárd kőzetréteg - a fel­ső földkéreg és a köpeny felső része - tartja fenn, és e két réteg között, a kéreg alsó részében egy földrengé­sektől mentes gyengébb szerkezetű szelvény található. Keith Priestly, a Cambridge-i Egyetem kutatója a szeizmikus hullámok formáját ele­mezve arra a következtetésre ju­tott, hogy sok esetben a földfelszín­től 45-50 kilométeres mélységből jelzett rengés keletkezési helye a felszíntől csupán 15 kilométernyire található. A hagyományos, a reh- gés kipattanásának mélységét a földkérgen áthaladó rengéshul­lámok beérkezési idejének eltoló­dása alapján megállapító mérési módszertől eltérően Priestly ennél pontosabb eljárással, a szeizmikus hullámok formájának elemzésével operált. Vizsgálatai során ő is talál­kozott mélyebbről indult földren­gésekkel, de ezekben az esetekben Jelentősen emelkedhet az aggkori elbutulásban szenvedők száma a következő évtizedben az idősek lakosságon belüli arányának nö­vekedése következtében - derül ki az Európai Unió statisztikai hiva­tala által első alkalommal megje­lentetett kiadványból. A vezető halálokot Európában az érrend­szeri megbetegedések jelentik, megelőzve a rákot. Az Alzheimer- kórban szenvedők jelenleg az EU 65 évesnél idősebb népességének 3-7 százalékát teszik ki. A beteg­ség gyakoriságának változatlansá­ga mellett is komoly kihívás elé ál­líthatja az uniós országok egész­ségügyi rendszereit az idős popu­láció részarányának növekedése. Jelenleg a fő problémát a szív- és érrendszeri megbetegedések gya­korisága jelenti. Ilyen betegségek felelősek az összes haláleset mint­egy 40 százalékáért. Emellett a rá­kos megbetegedések, a légzőszer­vi betegségek és a külső halálokok lágról és a'légkörről felhalmozott ismeretanyagban. A most kifejlesz­tett módszer, melynek alapját a leg­gyakoribb kénizotópok mennyisé­gének meghatározása adja, erre a korszakra is ablakot nyit. A prog­ramban részt vevő egyik kutató olyan geokémiai jelzőmódszer fel­fedezéséről beszél, amely légköri eredetű, és nyilvánvalóan globális hatást tükröz. Ez az első alkalom, hogy bárki képes a Föld ősi atmosz­férájának oxigéntartalmára vonat­kozójeleket észlelni. Most már tud­juk, hogy a légkör oxigén- és ózon- tartalmának változása nyomon kö­vethető, és ez a változás egybeesik az élővilág evolúciójával. Részben az új módszer alkalmazásának eredményeiből ismert, hogy mai oxigéndús légkörünkkel ellentét­ben 2,45 milliárd évvel ezelőtt a Föld légkörében az oxigén mennyi­sége korlátozott volt, majd az evo­lúció következtében, kb. 2,2 milli­árd évvel ezelőtt jelentős változá­son ment keresztül. Nagymérték­ben megnőtt az atmoszféra oxigén- és ózontartalma, lehetővé téve a szárazföldi élet elterjedését. Az ősi légkör jobb megismerése mellett az új módszernek szerepe lehet a hosszú távú légköri jelenségek, mint például a globális felmelege­dés megértésében is. (MH) az adott körzetben a földkéreg vas­tagsága meghaladta a szokásos 35 kilométert. Egy Pakisztánban ke­letkezett földrengés epicentrumá­nak mélység szerinti elhelyezkedé­sét például hagyományos mérések­kel 95 kilométer körülire becsülték - holott a rengés kiindulási pontja csak 40 kilométerre volt a földfel­színtől. Szerinte ezt az eltérést a szóban forgó körzetben 45 kilomé­ter vastag földkéreg okozta. Ha vi­szont a rengések nem a felső kö­penyben kezdődnek, úgy a köpeny anyaga szilárdság szempontjából bizonyára gyengébb, mint azt ko­rábban feltételezték - ebből vi­szont az következik, hogy a konti­nensek terhét tulajdonképpen a felső földkéreg viseli. Ennek fényé­ben arra is magyarázat adható, hogy a magasabb hegyek miért ép­pen jelenlegi helyükön találhatók. Az India északi körzetében lévő Hi- malája-régió gyakori földrengései például 40 kilométer körüli mély­ségből indulnak ki, ami arra utal, hogy az ottani 5000 méter körüli hegyeket ez a vastagabb és erős földkéreg tartja fenn. (N-g) jelentik még a legfontosabb ténye­zőket. Az egészségügy helyzete azonban derűsebb statisztikákkal is jellemezhető. Az uniós polgárok több mint 40 százaléka elégedett a szolgáltatásokkal, sőt Finnor­szágban és Ausztriában a lakosság 70 százaléka nyilatkozott kedve­zően az egészségügyi rendszer színvonaláról. Spanyolország az­zal büszkélkedhet, hogy összessé­gében itt hajtják végre a legtöbb vese-, máj- és szívátültetést 1 mü- lió lakosra vetítve. Az arányokat tekintve legkevesebb szervátülte­tésre Görögországban kerül sor. Mindkét ország közös jellemzője azonban, hogy igen magas a túl­súlyos férfiak aránya: az ibériai országban 32, a balkáni államban 35 százalék. A jelentés az Eurostaté mellett többek között az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatbázisát is felhasznál­ta. A kiadvány adatsorai az EU- tagországokon kívül Izlandról, Norvégiáról és Svájcról is tartal­maznak információkat. (VG) Az asztrológia, azaz a csillagjóslás mindig rugalmasan, ám tévesen alkalmazkodik a csillagászat új felfedezéseihez Egy befutott áltudomány álokoskodásai Pontosabban meghatározták a rengés mélységét Hol pattanhat ki újabb, veszélyes földrengés? Nyugaton fenyegetően növekszik az időskori elbutulás A jólét egyik hátulütője ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom