Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-31 / 201. szám, csütörtök

[f Politika ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 31. Kalifornia: fehérek kisebbségben Los Angeles. 1860 óta elő­ször fordult elő, hogy a fehé­rek kisebbségbe kerültek az USA legnépesebb államában, Kaliforniában. Arányuk a 10 évvel ezelőtti 57 százalékról 49,8 százalékra olvadt; a spa­nyolok aránya 31,5, az ázsiai­aké 12, a feketéké pedig 7,5 százalék. Az USÁ-ban jelen­leg összesen 194 millió fehér, 32 millió fekete, 29 millió spanyol származású és 10 millió ázsiai él, ezen belül a spanyolok száma nő a legdi­namikusabban. (ČTK) Nemkívánatos parlamenter Washington. Az Egyesült Ál­lamok megtagadta a beutazá­si engedélyt Ricardó Álarcon kubai parlamenti elnöktől, valamint jugoszláv parlamen­ti képviselőktől, akik az ENSZ szervezésében a héten sorra kerülő parlamenti elnökök vi­lágtalálkozóján vettek volna részt New Yorkban. Az Egye­sült Államok általános keres­kedelmi embargót vezetett be a szigetországgal szemben 1962-ben, a kubai forrada­lom után három évvel. Álarcon felháborodásának adott hangot és azt mondta, hogy Kuba nem fog beutazási korlátokat emelni 2001 ápri­lisában az IPU-konferencia házigazdájaként. (MTI) Jósé Alexandre „Xanana" Gusmao, a kelet-tirnori felke­lők vezére tegnap feleségével ünnepelte újraválasztását és az Indonéziától való függet­lenség első évfordulóját. (ČTK/AP) Terjedő belfasti belviszály London. Az északír protes­táns félkatonai szervezetek között múlt héten Belfastban kiújult belviszály a tarto­mány más településeire is át­terjedt. Antrim grófságban 30 lakóház ellen intéztek fegyveres, gyújtóbombás tá­madást a rivális bandák teg­napra virradóra. A főként protestánsok lakta Larne vá­rosában ismeretlenek fel­gyújtottak egy lakóházat, egy lövöldözésben pedig egy férfi megsebesült. Greenisland- ban öt házat dúltak fel. A fegyveres összetűzések, tá­madások a műit héten három ember életét követelték Bel­fastban, a hét elején pedig egy 11 éves kislány is áldoza­tukká vált. (MTI) Fenyegetés a polgármesternek Bukarest. Életveszélyesen megfenyegették Traian Ba- sescu bukaresti polgármes­tert, aki hadjáratot indított a román fővárost elárasztó, engedély nélkül felállított el­árusító bódék ellen. „Tisztá­ban vagyok vele, hogy vérdí­jat tűztek ki a fejemre” mond­ta Basescu. Hozzátette: a fe­nyegetések ellenére továbbra is fellép majd az engedély nélküli árusítóhelyek eltünte­téséért. (MTI) Isa, por és Honda. „Vulkanizált" autóját tisztítja a tűzhányó hamujától egy mijakei férfi. (CTK/AP-felvétel) Kitelepítik a japán Mijake sziget lakosságának felét Földcsuszamlásokkal fenyeget az esős idő MTI-HÍR Tokió. Az Ojama vulkán kitörései miatt a japán Mijake sziget (Mija- kedzsima) hatóságai tegnap elren­delték, hogy az emberek hagyják el otthonaikat. Helyi források sze­rint a most elrendelt kitelepítés a Tokiótól 180 kilométerre délre fek­vő sziget 3800 lakosának felét érinti, a többiek már korábban el­hagyták lakóhelyüket. A lakók kö­zösségi épületekben, iskolákban, tornatermekben találhatnak me­nedéket. Az Ojama kedden nyolcezer méter magas hamuoszlopot lövellt ki kráteréből és sűrű füstfelhővel bo­rította be a környéket. A sziget egyes részeit 15 centiméter vastag hamuréteg takarja. A tokiói kor­mányzóság egyik illetékese el­mondta, hogy tegnap erősen esett a szigeten, és ez földcsuszamlás­okkal fenyeget. Az országos mete­orológiai intézet előrejelzése sze­rint az elkövetkező huszonnégy órában akár 80 milliméternyi csa­padék is leeshet, amely földomlá­sokat okozhat a tűzhányó oldalán. Az Ojama tűzhányó tizenhét évnyi hallgatás után júliusban tört ki először. A vulkán egy hónapja tar­tó újbóli működése óta mindenna­posak a hármas erősségű földlöké­sek: a tegnapi kitörést a Richter- skála szerinti 3,4-es erősségű ren­gés előzte meg. Tónk szerint valószínűleg a második félévben lesz magyar magánegyetem Erdélyben Egyetemes gondok II. János Pál pápa is üdvözölte a lengyel szakszervezetet Szolidaritás-születésnap Bukarest. Elképzelhető, hogy csak a tanév második félévében indul be az okta­tás az erdélyi magyar ma­gánegyetemen - közölte Tónk Sándor, az egyetemet működtető Sapientia Alapít­vány vezetője a Krónika cí­mű erdélyi lappal. MTI-HÍR Tónk Sándor a lap tegnapi számá­ban megjelent nyilatkozatában el­mondta, szeptember közepén ül össze a bukaresti akkreditációs bi­zottság, amely az alapítvány által beterjesztett Csíkszeredái gazda­sági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. Ezért elkép­zelhetőnek tartotta, hogy csak a tanév második félévében indul be a tanítás a magyar egyetemen. A lap beszámolt arról is, hogy Fésűs László, a Debreceni Kossuth Lajos Egyetem rektora és Szendrő Péter, a Budapesten és Gödöllőn működő Szent István Egyetem rektora Náray Szabó Gáborral, a magyar Oktatási Minisztérium fő­osztályvezetőjével, valamint Mi- sovicz Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhe­lyettesével Kolozsvárra érkezett, hogy felajánlja szakmai segítségét az erdélyi egyetemalapítási folya­matban. Tónk Sándor úgy vélte, különösen értékes a felajánlott segítség, mi­vel mindkét egyetemnek hagyo­mányosan jó kapcsolatai vannak erdélyi oktatási intézményekkel. A debreceniek a nagyváradi Par- tiumi Keresztény Egyetemmel mű­ködnek együtt, a Szent István Egyetem kihelyezett tagozatokat működtet Csíkszeredában és Nyárádszeredán.- Nálunk igen kevesen vannak olyanok, akik az egyetemszerve­zés terén gyakorlattal rendelkez­nének. Szükségünk van tehát azokra a tapasztalatokra, amelye­ket eddig nem volt alkalmunk megszerezni - nyilatkozta a Sapientia elnöke. Tónk Sándor elmondta, a beszél­getés során körvonalazódott, hogy versenyvizsgát kell meghirdetni a beindítandó szakok tanári állásai­nak betöltésére. A Sapientia dok­tori ösztöndíjat is hirdet azzal a céllal, hogy kinevelje az egyetem majdani oktatói gárdáját. Az ösz­töndíjra a beinduló, vagy beindí­tott szakok tanársegédjei jelent­kezhetnének. MTI-JELENTÉS Gdansk. A lengyel Szolidaritás szakszervezet rendkívüli, ünnepi kongresszust tartott tegnap annak a háromnapos ünnepségsorozat­nak a keretében, amellyel a Szoli­daritás létrejöttének huszadik év­fordulójáról emlékeznek meg a balti-tengeri kikötővárosban. A 2000 résztvevő viharos tapssal kö­szöntötte Lech Walesát, a Szolida­ritás megalakulásához vezető g- danski hajógyári sztrájkok fő szer­vezőjét. Jelen volt az ünnepi ren­dezvényen Jerzy Buzek kormány­fő, Tadeusz Mazowiecki egykori polgárjogi harcos, a gdanski sztráj­kolok egyik tanácsadója, a rend­szerváltás utáni első lengyel kor­mány feje és Marian Krzaklewski, a Szolidaritás jelenlegi elnöke is. A kongresszuson felolvasták a len­gyel születésű II. János Pál pápa üzenetét is. A szentatya most egy­séget, belső egyetértést kívánt a Szolidaritásnak, és arra kérte Len­gyelország mai vezetőit, hogy le­gyenek érzékenyek a jelenleg zajló piacgazdasági reformok vesztesei­nek szenvedései iránt. A rendezvénysorozat holnap éri el a csúcspontját, amikor megemlé­keznek az 1980. augusztusi 31-i gdanski megállapodásról, amelyet a sztrájkolok részéről Lech Walesa, akkoriban még alig ismert hajó­gyári villanyszerelő írt alá, a kor­mány részéről pedig Mieczyslaw Jagielski miniszterelnök-helyettes. Még nem sikerült egyezségre jutni a két ország között létrehozandó katonai forró drótról Elvi megállapodás a két Korea között MTI-JELENTÉS Phenjan. Észak és Dél-Korea teg­nap Phenjanban elvi megállapo­dást kötött arról, hogy még az idén további 2-3 találkozót engedélyez­nek a háború által csaknem öt évti­zede szétszakított családok tagjai között. Augusztus közepén már volt egy ilyen találkozó, amikor mindkét fél egyaránt 100 személyt küldött a másik országba, hogy öt napra találkozhassanak rég nem látott szeretteikkel. Megfigyelők szerint ezek a találkozók jelzik a legkonkrétabban a két Korea kibé- külési szándékát. A két küldöttség­nek egyelőre nem sikerült egyez­ségre jutnia a két ország között lét­rehozandó katonai „forró drótról”, és még csak ezután kerül sor azok­ra a tárgyalásokra, amelyek előse­gítenék a gazdasági kapcsolatokat, és garanciát adnának a déli vállal­kozóknak északi beruházásaikhoz. Dél-Korea felvetette, hogy szep­tember 15-től kezdjenek neki a két ország közötti vasútépítési terv­nek. Ehhez mindenekelőtt meg kell tisztítani a demilitarizált öve­zetet az oda telepített több tízezer aknától. Szöuli sajtójelentések szerint hiva­talos dokumentumok aláírására csak holnap kerül sor, miután a dé­li, Pák Cse Kju országegyesítési mi­niszter vezette küldöttség találko­zik Kim Dzsong II észak-koreai ve­zetővel. Csőn Kum Csín, az északi delegáció vezetője sajnálkozását fejezte ki, hogy jelenleg éppen amerikai-dél-koreai közös had­gyakorlat zajlik Dél-Koreában és ez, mint mondta, árt a két Korea közötti párbeszéd légkörének. A manőverek augusztus 21-én kez­dődtek és 12 napig tartanak. Korea megszállására készül Japán? Tokió. Észak-Korea tegnap élesen bírálta Japán védelmi programját, mondván: Tokió egyes jelek szerint arra készül, hogy újra megszállja Koreát. A japán kormány augusztusban elkezdte kidolgozni 2010-ig szóló, tizenöt éves védelmi tervének második ötéves programját. A végleges program várhatóan ellenintézkedéseket irányoz majd elő nukleáris, biológiai és vegyi támadásokkal szemben. (MTI) Oroszország kilépett a FÁK-megállapodásból Ismét vízumkényszer MTI-HÍR Moszkva. Oroszország kilépett a FÁK-tagállamok vízummentességi megállapodásából. Ezt Igor Iva­nov orosz külügyminiszter erősí­tette meg az ITAR-TASZSZ hírügy­nökségnek tegnap adott nyilatko­zatában, azt hangoztatva, hogy az utóbbi időben Oroszország és más államok egyre komolyabb kihívá­sokkal néznek szembe a nemzet­közi terrorizmus, a szervezett bű­nözés és a kábítószer-kereskede­lem tekintetében. E kihívásokra Oroszországnak is megfelelő vá­laszt kell adnia, egyebek között a vízumkérdésekben is - hangsú­lyozta az orosz külügyminiszter. Áz 1992 őszén kötött biskeki meg­állapodás a Független Államok Közöségéhez tartozó országok ál­lampolgárai számára vízummen­tes utazási lehetőségeket biztosí­tott, emellett kölcsönösen elfo­gadták a harmadik országok ál­lampolgárai számára kiadott vízu­mokat. Moszkva a csecsenföldi harci cse­lekmények kiújulását követően helyezte kilátásba a vízumrend­szer megszigorítását, elsősorban Azerbajdzsánnal és Grúziával szemben Türkmenisztán viszont már korábban kilépett a biskeki szerződésből, s kétoldalú vízum­megállapodást kötött Moszkvával, majd később külön-megállapodás született Ukrajnával és Azerbaj­dzsánnal is. Téma: az együttműködés Házelnökök találkozója New York. Tegnap az ENSZ New York i székházában ünnepélyesen megnyitották a parlamenti elnö­kök holnapig tartó világtalálkozó­ját, amelyet az ENSZ az Interpar­lamentáris Unióval (az IPU-val) közösen rendez. A konferencia célja, hogy a legmagasabb szinten kifejezésre juttassa a nemzeti par­lamentek elkötelezettségét a szo­ros együttműködésre, a világ kö­zösségét érő kihívások megvála­szolására. A tanácskozást Kofi Annan ENSZ-főtitkár és Najma Heptulla, az IPU Tanácsának elnö­ke nyitotta meg. Ezután kezdőd­tek a nemzeti parlamentek elnö­keinek beszédei. (MTI) Putyin és Barak telefonja Orosz-izraeli forró drót Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden telefonon eszmét cserélt Ehud Barak izraeli minisz­terelnökkel a közel-keleti békeren­dezés folyamatáról. Putyin meg­erősítette Baraknak: Moszkva to­vábbra is kész megtenni mindent annak érdekében, hogy az izraeli, illetve a palesztin fél kölcsönösen elfogadható megoldást találjon a vitás kérdésekben a béke megte­remtéséhez. Oroszország támogat­ja a független palesztin állam létre­jöttét, de a Kreml azt tanácsolta Jasszer Arafat palesztin elnöknek, hogy ne kiáltsa ki egyoldalúan az önálló Palesztinát. (MTI) Amnesztia Üzbegisztánban Tízezren szabadulnak Taskent. Iszlám Karimov üzbég ál­lamfő több mint tízezer elítéltet el­nöki amnesztiában részesített a volt szovjetköztársaság független­né válásának 9. évfordulóján. Az elnöki kegyelem a tizennyolc éven aluli és hatvan éven felüli elköve­tőkre, fogyatékosokra, külföldiek­re,' női rabokra, valamint olyan el­ítéltekre vonatkozik, akik bűncse­lekményük elkövetése előtt részt vettek a csernobili atomerőművel kapcsolatos munkálatokban. Az üzbég belügyminisztérium jelen­tése szerint az ország negyvenhét börtönében közel 75 ezer ember raboskodik. (MTI) Jeruzsálem volt a téma Arafat és Mubarak megbeszélésén Végső megoldást csak a szuverenitás jelenthet MTI-HÍR Alexandria. - A palesztinoknak szuverenitást kell kapniuk Jeru­zsálem felett - jelentette ki tegnap Amr Mahmud Musza egyiptomi külügyminiszter Jasszer Árafat palesztin vezető és Hoszni Muba­rak egyiptomi államfő megbeszé­lései után. Az egyiptomi diplomácia vezetője elmondta, hogy Arafat éš Muba­rak megbeszélésein szó esett az el­múlt hetek közel-keleti békefolya­mattal kapcsolatos tárgyalássoro­zatáról, valamint arról, milyen esélyei vannak az izraeliek és a palesztinok közötti nézetkülönb­ségek csökkentésének. „A megbeszélések az egyik legfon­tosabb kérdésre, Jeruzsálem jövő­beni státusára összpontosultak, de ezzel egy időben más, igen lénye­ges és kényes problémákat is meg­vitattunk” - mondta Musza, többek között a palesztin menekültek ha­zatérésének kérdéskörére utalva. Jeruzsálemmel kapcsolatban a kül­ügyminiszter elmondta, hogy „ha az izraeliek rendelkeznek szuvere­nitással a szent város felett, akkor az a palesztinokat is megilleti. Ezt diktálja az igazság és a nemzetközi megállapodások logikája.” Musza visszautasította azokat a feltétele­zéseket, amelyek szerint Egyipto­mot jobban érdeklik Jeruzsálem óvárosának iszlám szent helyei, mint a palesztinok Kelet-Jeruzsá- lemre vonatkozó követelései. Egyiptom nem enged abból, hogy a többségében arab lakta városrész egyszer a függeden palesztin állam fővárosa legyen. Musza ismételten országa támogatásáról biztosította a palesztin államot, akármikor is kiáltsák ki azt, akár egyoldalúan, akár nem. „A függeden palesztin állam létrejötte csak idő kérdése. Ha holnap kikiáltanák, akkor mi azonnal elismernénk” - mondta a külügyminiszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom