Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-31 / 201. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 31. Politika 5 Szeptember elejére éhségsztrájkkal egybekötött tiltakozó megmozdulást szervez az orvosok szakszervezete Betelt a keserűség pohara 1996-os megalakulása óta az Orvosok Szakszervezeti Tár­sulása az orvosi hivatás tár­sadalmi pozíciójának meg­emelését, az orvosok bér­emelését kívánja elérni - nem sok sikerrel. Az orvosok elégedetlenségéről dr. Marián Kollárral, az orvosi szakszervezet elnökével be­szélgettünk. PÉTERFI SZONYA Bár nincsenek pontos adatok ar­ról, valójában hány orvos dolgo­zik az állami intézetekben, szá­muk hozzávetőlegesen 7-8 ezer. Az orvosi szakszervezet tagsága valamivel több mint kétezer. Nem kevés ez? Szlovákiában általános jelenség, hogy az emberek, a múltra emlé­kezve, nem szeretnek szervezetek­be tömörülni. Az össznépi borúlá­tás és apátia nem kerüli el az orvo­sokat sem. De nincs ez másképp Csehországban sem, ahol a 17 ezer állami orvos közül csak közel 3 ezren tagjai az orvosi szakszer­vezetnek. A rendszerváltás óta az orvosok áltálában elégedeüenek a társa­dalmi, anyagi helyzetükkel. Míg kezdetben az államiak fizetése volt magasabb, később a magán­orvosok bérezése lett valamivel jobb. Mindezek ellenére közös \\ Úgy tűnik, kilátás r sincs arra, hogy végre méltó körülmé­nyek között élhes­sünk, dolgozhas- * * sunk. r >> tiltakozó megmozdulásokat szerveztek, sztrájkészültséget tartottak. Annak dacára, hogy többször tárgyaltak az illetéke­sekkel is, nem javult a helyze­tük. A hónapokig elhúzódó, sokszor kemény érdekegyeztetés tulajdon­képpen sikeres volt, hiszen Í997­Marián Kollár: „Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy szeptember első felében a parlament előtt táborozunk le." (Somogyi Tibor felvétele) ben megvalósult az orvosok stabi­lizálásáról szóló hosszútávú terve­zet második szakasza, és valorizál­ták béreinket. Azóta, sajnos, nem történt semmi. A bérrendezés megígért harmadik szakasza ké­sik, és úgy tűnik, kilátás sincs arra, hogy végre méltó körülmények kö­zött élhessünk, dolgozhassunk. Kár tagadni, akadnak még ágaza­tok, ahol hasonló a helyzet. És ahol a becsületesen dolgozók nem javíthatják bevételük mérle­gét tetemes összegű hálapénzzel. A paraszolvencia bennünket is fog­lalkoztat. Éppen ezért azt szeret­nénk, ha ez a kérdés is mielőbb rendeződne. Úgy véljük, a biztosí­tási rendszer megváltoztatásával - a járulékos egészségbiztosítás be­vezetésével - megszűnne a bete­gek, de az orvosok számára is kel­lemetlen és megalázó „boríték- dugdosás”. Ez annyit jelentene, hogy az alap- biztosítás az alapellátás kiadásait fedezné, de akinek az az óhaja, hogy egy bizonyos (fő)orvos ope­rálja, vagy külön szobája legyen, a többletszolgáltatást megfizet­né. Ebből az összegből részesül­ne az orvos is. Úgy, mint számos jóléti országban. Pontosan erről van szó. A játéksza­bályok meghatározásáról, melyek elsősorban a betegek érdekeit szol­gálnák. Hosszú távon nem lehet jól dolgozni, műteni akkor, ha azon jár az orvos esze, miből fizeti ki a havi számlákat. (Mű)hibát követ­het el, ha a vastagabb boríték re­ményében több ügyeletet vállal, vagyis nem pihen eleget. A műhibákról az orvosok csak érintőlegesen beszélnek, ám amint a beteg, illetve hozzátar­tozója panaszkodni mer, a töb­biek megvédik kollégájukat ak­kor is, ha biztosak abban, hogy vétett. Nem egyszer a „fehér maffiának” is tartott orvosi kö­zösség tévedhetetlennek kiáltot­ta ki magát. Gondoljunk csak a köztársasági elnök betegségére, amikor úgy a Szlovák Orvosi Ka­mara, mint az orvosi szakszer­vezet ahelyett, hogy nyíltan bí­rált volna, szótlanul figyelte az eséményeket és az állami orvo­sok munkáját. Úgy tudom, a kamara sem, mi pe­dig biztosan nem ismerjük az ál­lamfő kezeléséről szóló biztonsági jelentést, ezért nem nyilatkozhat­tunk. Tény: azok, akiknek azelőtt kellett volna cselekedniük, mielőtt Rudolf Schuster megbetegedett volna, elszúrták az ellátás szerve­zését. Le kell persze vonni a tanul­ságokat, és az illetékeseknek tuda­tosítaniuk kell, hogy többletforrá­sokra van szükség. A tervezett éhségsztrájk célja, hogy az ágazat számára megfe­lelő költségvetést hagyjon jóvá a kormány, a parlament, mert csak így biztosítható, emelhető a betegellátás színvonala, de hangsúlyt kap bérkövetelésük is. Mikorra tervezik ezt a meg­mozdulást? Nem verjük dobra az előkészülete­ket, egyelőre csak annyit mondha­tok, hogy szeptember első felében a parlament előtt táborozunk le. Bár sokan reméltük, hogy az 1998­\\ Hosszú távon nem r lehet jól dolgozni, műteni akkor, ha azon jár az orvos esze, miből fizeti ki a ha­vi számlákat. « as választások után helyzetünk megjavul, csalódnunk kellett. Vagy nem tárgyaltak velünk, vagy csak ígéretekkel „etettek”.’ Türel­mesek voltunk, „békeszerződést” kötöttünk a kormánnyal, de elle­hetetlenítésünk folytatódott. Számtalanszor figyelmeztettük a hazai felelősöket a helyzet tartha­tatlanságára, de mert nem léptek, feltártuk helyzetünket a Romano Prodinak címzett levélben is. Bár az ágazat az utóbbi hetekben ka­pott némi pénz, az orvosok fizeté­sének rendezésére nem került sor. Betelt a keserűség pohara, garan­ciákat követelünk. S míg azokat nem kapjuk meg, éhségsztrájkot folytatunk. Egy diák képzése évente 55 ezer koronát emészt fel, a tandíj a tervek szerint ennek tíz százalékát tenné ki RÖVIDEN Holnaptól nincs Nemzeti Színház Budapest. Pesti Magyar Színház, rövid nevén Magyar Színházként működik szeptember 1-jétől a Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház. A színház azért kényszerült megválni nevétől-, mert a főváros IX. kerületében épül és várhatóan 2002 márciusában nyitja meg kapu­it az új Nemzeti Színház. (MTI) Megérkezett az amerikai nagykövet Pozsony. Egy év várakozás után Carl Spielvogel tegnap felesége kíséretében megérkezett Szlovákiába. Az USA új pozsonyi nagykö­vete már ma találkozik Eduard Kukán külügyminiszterrel. Spiel- vogel a héten már találkozott szlovákiai politikussal, a New York­ban tartózkodó Jozef Migašsal vett részt egy ebéden, ahol a szlová­kiai és az amerikai belpolitikáról, illetve amerikai vállalatok esetle­ges szlovákiai befektetéséről tárgyaltak. (SITA) Kártérítés a kényszermunkásoknak Pozsony. A náci birodalom által kényszermunkára elhurcoltak a Nemzetközi Migrációs Szervezeten (MIO) keresztül kérvényezhe­tik a kártérítést. A szervezet az igényeket ingyen intézi, a Mauthau- senben és Dachauban elhurcoltak számára is. Azok, akik más oszt­rák munkatáborokban dolgoztak, az osztrák békealaphoz kell for­duljanak. Az új német törvények alapján az elhurcoltak akár 15 ezer márka kártérítést is kaphatnak. (SITA) Elismerés a Pápay-ügy nyomozóinak Pozsony. Ladislav Pittner belügyminiszter rendkívüli döntésével magasabb rangra emelte a Pápay-ügyet felgöngyölítő nyomozókat. A sikeres nyomozás során a nyomozók titkos tanúkat, különböző lehallgatrendszereket és titkosszolgálati módszereket is igénybe vettek. (SITA) Határozottabb lesz a fellépés a szélsőségesekkel szemben Kormányülés, ígéretek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Á kormány tegnapi ülésén elfogadta a Szlovákia és az OECD közti szerződést, mely alapján a cso­port tagjává válhat az ország. A szerződést még szeptember 28-án kell jóváhagynia a parlamentnek, s ezután az elnöknek aláírnia, hogy november környékén hivatalosan is taggá válhassunk. Minimális változtatásokkal elfogad­ták az Ivan Miklós által beterjesz­tett, a közigazgatás átvüágításának eredményéről szóló dokumentumot is. Egyelőre nem tudni, hogy az átvi­lágítás után remélt korszerűsítés ál­tal valóban 2,9 és 4 milliárd korona közti összeget spórol-e meg az ál­lam, s maga a korszerűsítés sem kezdődhet rögtön a jövő év elején. A központi hivatalokban 15 százalé­kos leépítés várható, ami 8000 em­bert jelent. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az illetékes szer­vek előállítsák a zsolnai roma csa­lád egyelőre ismeretlen támadóit. Gondoskodik arról is, hogy a ható­ságok határozottabban és követke­zetesen lépjenek fel a szélsőséges csoportok ellen - áll a kabinet teg­nap elfogadott állásfoglalásában. A kabinet tudatában van a brutális tá­madás nemzetközi következménye­inek. Szlovákia csak akkor lesz a nemzetközi struktúrák elismert tagja, ha demokratikus és toleráns állam marad, melyben nincsenek különbségek a lakosok között, és a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak. Szó volt azon nyomozásokról és büntetőeljárásokról is, melyeket az előző kormány egyes tisztviselői, il­letve hozzájuk közelálló személyek ellen folytatnak. Ezen ügyek lassúsá­ga és esetleges sikertelensége miatt Ladislav Pittner belügyminiszter nem érez politikai felelősséget. Még mindig nyitott a tandíj kérdése Parlamenti képviselők az alkotmánymódosításról Megosztó vélemények SZABÓ MÓNIKA Pozsony. A kabinet tegnap fenntar­tásokkal ugyan, de jóváhagyta a fel­sőoktatás fejlesztésének koncepció­ját. A tandíj bevezetésének kérdése azonban továbbra is nyitott maradt. Az ügyben novemberben születik meg a végső döntés, a szaktárcának ugyanis addig kell előterjesztenie a felsőoktatásról és a főiskolák finan­szírozásáról szóló jogszabályokat, melyek a tandíj bevezetésének to­ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. „Nem vagyok képes át­érezni a preambulumvita nemzeti­ségi vetületét, vagyis nem tudok rá emocionálisan tekinteni, hanem csak racionálisan. Mindkét oldal­ról feleslegesen gerjesztik a vitát” - nyilatkozta lapunknak Ján Dr- gonec alkotmányjogi szakértő, volt alkotmánybíró. Álláspontját a következőképpen indokolta: „Az alkotmány bevezetője jogi szem­pontból nem lényeges, csak dekla­ratív jellegű, amely bizonyos érté­keket és irodalmi fennköltséget tükröz, semmi mást. Ilyen szem­pontból nem konstruktívak az az­zal kapcsolatos polémiák, hogy mi van benne és mi nincs. Bárhogy is hangozzék a preambulum, az al­kotmány alkalmazására és a jog­vábbi változatait tartalmazzák majd. Az oktatási minisztérium eredetileg két alternatívát terjesztett volna a kabinet elé. Az egyik a tandíj beve­zetésével számolt, a másik szerint a nappali képzés továbbra is díjmen­tes marad, ám a távutas képzésért már fizetniük kellett volna a diákok­nak. Az előbbit a diáktanácsok eleve elutasították, míg az utóbbival a kormány nem ért egyet. Milan Ftáčnik oktatási miniszter elmondá­rendre nem lesz semmilyen hatás­sal.” „Ha olyan szempontból néz­zük a kérdést, hogy mivel és ho­gyan kell felváltani a preambu- lumot, csak három lehetőség van: polgárról, népről vagy nemzetről beszélhetünk. Jelenleg a pream- bulumban a nemzet szó szerepel, s emiatt dúlnak a viták, ez nem jö­het számításba. A nép szót nem használnám, mert a szocialista múltra emlékezetet. így marad a polgár szó, amely ha az államon belül elégedettséget válthatna is ki, viszont a nemzetközi összefüg­géseket figyelembe véve más álla­mokkal kerülhetünk problemati­kus helyzetbe, és diszkriminatív jellegű lehet nem a mi nemzetisé­geink viszonylatában, hanem a külföldiekkel szemben” - mondta Drgonec. (pve) sa szerint a vita már politikai mére­teket ölt, mivel a baloldal az ingye­nes képzést támogatja, a demokra­ták és a kereszténydemokraták pe­dig egyetértenek a tandíj bevezeté­sével. A miniszter elmondta: egy di­ák képzése évente 55 ezer koronát emészt fel, amennyiben bevezetik, a tandíj ennek tíz százalékát - 5-6 ezer koronát - tenné ki. A koncepció másik vitás pontja a fel­sőoktatásra szánt keret bővítése. A dokumentum felvetette, hogy éven­ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A bizalom és a biztonság erősítését célzó kormányközi egy­ezményt írt tegnap alá Olexander Kuzmuk, az ukrán védelmi minisz­ter és szlovák kollégája, Pavol Ka- nis. Az egyezmény a kölcsönös tá­jékoztatás és a két ország területén zajló hadgyakorlatok feltételeit pontosítja. A dokumentum aláírá­sa is bizonyítja, hogy a szlovák-uk­rán kapcsolatok új dimenzióba léptek - jelentette ki Pavol Kanis védelmi miniszter. A miniszteri eszmecserén napirendre került a mindkét országban folyamatban levő haderőreform, a katonai együttműködés és az európai biz­tonság kérdése is. Bár a két hadse­reg között lényeges létszámbeli különbség van, hasonló problé­te a bruttó hazai össztermék 0,1 szá­zalékával emeljék a felsőoktatásra elkülönített összeget. A pénzügymi­nisztérium tiltakozása miatt azon­ban a kormány ezt a javaslatot elve­tette. Ehelyett a pénzügyminiszter­nek a kormányprogram értelmében költségvetési és költségvetésen kí­vüli forrásokból évente biztosítania kell a támogatás összegének emelé­sét. így három éven belül Szlovákia e téren megközelítheti az európai átlagot - mondta Ftáčnik. mákkal kell megbirkózniuk - mondta Kanis. Két fiatal országról lévén szó, a hadseregek legfonto­sabb feladata az országépítés. A tény, hogy a két ország között az európai biztonságot és a szövetség­gel fenntartott kapcsolatokat érin­tő kérdésekben véleményazonos­ság uralkodik, jó alapot szolgáltat­hat az intenzívebb katonai együtt­működésre - tette hozzá Pavol Ka­nis. Szóba került a többnemzetisé­gű utászalakulat létrehozása is, melyről az érintett felek november­ben írják alá a megállapodást. Az alakulat feladata a Tisza vízgyűjtő területén bekövetkezett esetleges természeti katasztrófák elhárítása lesz. Az ukrán védelmi miniszter fogadta Mikuláš Dzurinda kor­mányfő és Eduard Kukán külügy­miniszter is. (szamó) SITA-ÖSSZEÁLLiTÁS Pozsony. Az alkotmány napja kap­csán több parlamenti képviselő is nyilatkozott a készülő alkotmány- módosításról. Bárdos Gyula szerint mindenkép­pen szükség van rá, és az MKP tá­mogatja a módosítást. A pre­ambulum, mint az ország alaptör­vényének bevezetője, nem tükrözi a polgári társadalmat. így a politi­kusoknak és a politikai pártoknak nemcsak szóban, de tettekben is támogatniuk kellene a polgári ala­pú társadalmat, például a pream­bulum módosításával. Ladislav Orosz, a parlament alkotmányjogi bizottságának baloldali elnöke és TA SR-HÍR Pozsony. A parlament mentelmi bizottságának tagjai Vít’azoslav Móric mentelmi jogának felfüg­gesztéséről csak a nyomozati anya­gok áttekintése után akarnak nyi­latkozni, abban viszont mindenki egyetért, a politikusoknak tartóz­kodniuk kellene a hasonló kijelen­tésektől. A HZDS-es Olga Kelto- šová előre jelezte, az ülésen nem tud megjelenni, bár az elnök annak pontos dátumát még be sem jelen­az alkotmánymódosítás egyik elő­készítője reméli, hogy a tervezet elfogadásával pontot lehet tenni a koalíción belüli viták végére. Ha­sonló véleményen van Pavol Hru- šovský, a parlament keresztényde­mokrata alelnöke is, aki szerint az alkotmánymódosítás elfogadásá­val a koalíció egységét mutatnák, melyre jelenleg mindenképpen szükség van. A HZDS-es Katarína Tóthová azt nyilatkozta, hogy 8 éve, az alkotmány elfogadásakor nagyon jó érzés töltötte őt el. Most csak utálatot érez az alaptörvény módosítása körüli adok-kapok vi­ták láttán. A koalíció szerinte „megszégyeníti azt a szent keretet, mely az alkotmányt veszi körül”. tette. A koalíciós képviselők közül egyenlőre csak az Marián Mesiarik (SOP) nyilatkozott úgy, hogy ezek a kijelentések miatt meg kell vonni Móric mentelmi jogát. Ladislav Ambróš (SDK) és Peter Bohunický (SDĽ) addig nem döntenek, amíg végig nem olvassák a vizsgálószer­vek anyagát. A nyomozók a kérel­met még a múlt héten eljuttatták a parlamentbe, a bizottsági ülés dá­tumáról még nem döntöttek, a leg­közelebbi plenáris ülés szeptember 12-e körülvárható. Többnemzetiségű utászalakulat létrehozásáról tárgyalnak Hasonlítanak a gondok Kérdéses, megvonják-e Vít'azoslav Móric mentelmi jogát Szépítene az ellenzék Ján Drgonec nyilatkozott a preambulum módosításáról Racionálisan tekint rá

Next

/
Oldalképek
Tartalom