Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-16 / 189. szám, szerda
6 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 16. Ivan Miklós: Elfogadhatatlan az agrárpolitikai koncepció Pavel Koncoš követelései ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormány gazdasági tanácsa elvetette a földművelésügyi tárca által előterjesztett, 2005-ig szóló agrárpolitikai koncepciót. Rossznak tartom azt a támogatási rendszert, amely a sikeresektől elveszi a pénzt, hogy azt a rosszul működő, kevésbé hatékony területek támogatására fordítsa - nyilatkozta Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök-helyettes. A födművelésü- gyiek által kidolgozott koncepció 2005-ig 124,055 müliárd korönát javasol a mezőgazdaság támogatására, öt év alatt a dotációk 34 százalékos emelésére számítanak. 2005- ben az ágazat így 20,483 müliárd- nyi támogatáshoz juthatna - nyilat- * kozta Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter. Mikloš szerint Kon- cošék elképzelései irreálisak és megvalósíthatatlanok. A kormány középtávú gazdasági tervei ugyanis a közkiadásokat a jelenlegi 50 százalékról 35-40 százalékra szeretnék csökkenteni. Ha ezzel párhuzamosan az agrárszektor dotációit 34 százalékkal növelnék, az egészségügyben, az iskolaügyben és más fontos ágazatokban radikális megszorításokra lenne szükség. A gazdasági miniszterelnök-helyettes szerint a dotációk felső határa nem haladhatja meg az idei évit, vagyis a 15,239 milliárd koronát. Koncoš ugyanakkor azzal érvel, hogy ha a dotációk mértéke jövőre sem haladja meg az idei értéket, a mezőgazdaság súlyos krízishelyzetbe kerülhet. Fennáll a veszélye annak, hogy Szlovákiában mintegy 350-400 ezer hektárnyi termőföldet képtelenek lesznek megművelni. (mi) AGRÁRMORZSÁK Csehek a nyitrai szakvásáron Pozsony. Holnap nyitja meg kapuit a nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásár. A148 hektáros kiállítási területen az idén 600 külföldi és hazai cég mutatkozik be. Csehország és Magyarország hivatalos részvevőnek számít. A csehek a nyitrai rendezvényt tekintik az idei legnagyobb külföldi szakvásárnak, amelyre összesen 78 cseh kiállító nevezett be. A cseh ipari és kereskedelmi minisztérium illetékesei tegnap Pozsonyban elmondták: a tárca jelentősen támogatja a szakkiállításon bemutatkozó cseh cégeket - kiállítási költségeik 50-90%- kát, illetve a reklámköltségeket a minisztérium állja, (gy) Sertésvész és importtilalom London. A brit kormány főállatorvosa úgy véli, még hetekig tarthat, amíg egyes nyugat-európai országok megszüntetik a brit sertésre és sertéshúsra kivetett importtilalmat. Egyelőre Hollandia, Belgium és Spanyolország tiltotta meg a brit sertés behozatalát, mivel a múlt héten - tizennégy év óta először - sertésvészt észleltek három angliai hizlaldában. A sertésvész emberre nem veszélyes, de az állományt néhány nap alatt menthetetlenül elpusztítja. Belgium kezdeményezte, hogy az állatorvosi testületjavasoljon EU-szintű embargót a brit sertésre. Annyi bizonyos, hogy az eddigi több mint tízezer után még sokezer állatot kell megsemmisítem Nagy-Britanniában, mielőtt ki lehetne hirdetni, hogy véget ért a válság. Az utóbbi öt évben több EU-országban volt komoly sertésvészjárvány. (MTI) Rövidesen vége az aratásnak Tőketerebes. A Tőketerebesi járásban a gabona 90 százalékát takarították be. A járás 25 626 hektáros vetésterületén, a rendíkívüli szárazság miatt a termésátlag nem haladja meg az 1.9 tonnát hektáronként. Ez a tavalyi terméstől is gyengébb, amikor a termésátlag 2,31 tonna volt hektáronként - nyilatkozta Jozef Cifranič, a földművelésügyi tárca regionális osztályának vezetője. Szerinte a helyzetet tovább bonyolították a múlt heti helyi viharok, amikor helyenként 30 milliméternyi eső esett. Emiatt a hét elején képtelenek voltak folytami az aratást, a betakarítást így valószínűleg csak a hét közepére remélik. Eddig a búza 91,2 százalékát takarították be, 2 tonnás termésátlaggal hektáronként. Az árpának a 86 százalékát aratták le, termésátlaga 1,7 tonna hektáronként. (TA SR) NYERSANYAGPIACOK Gyengültek a cukorárak Chicagóban heti másfél dolláros, 1,8%-os csökkenés után egyéves mélyponton zárultak a kukoricajegyzések. A legújabb előrejelzés szerint ugyanis az USA idei termése elérheti a 408 millió tonnás rekordot, ami 37 millió tonnás növekedés lenne az elmúlt évihez képest. A várható kínálat miatt a harmadik negyedévi áüagos termelői kukoricaár valószínűleg nem haladja meg a tonnánkénti 65 dollárt, amire utoljára 28 éve volt példa. Az USA aratási prognózisa a szójabab esetében is minden idők legjobb termésével számol, de a fő termőkörzetekben várható szárazság felerősítette a piaci kétségeket. így a chicagói árszint 2,7%-kal erősödött. Ennek ellenére még mindig lehetséges, hogy a szójabab harmadik negyedévi átlagos tonnánkénti termelői ára 160 dollárra süllyed. A búza tőzsdei ellenértéke alig változott, de a harmadik negyedévi átlagos termelői ára várhatóan másfél évtizedes mélyponton landol. Spekulációk szerint Brazília cukorból is többet szállíthat a korábban vártnál, mivel kevesebbet használ fel belőle az alkoholos üzemanyag gyártásához. A nyerscukor világpiaci ára 1,4%-kal gyengült New Yorkban. Londonban a fehércukor tonnánkénti ára közel 10 dollárral, azaz 6,6 %-kal esett. (VG) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. augusztus 16-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,492 Magyar forint (100) 16,290 Angol font 70,307 Német márka 21,726 Cseh korona 1,203 Olasz líra (1000) 21,945 Francia frank 6,478 Osztrák schilling 3,088 Japán ien (100) 42,589 Spanyol peseta (100) 25,538 Kanadai dollár 31,426 Svájci frank 27,245 Lengyel zloty 10,710 USA-dollár 46,646 Az Európai Unióban a környezetbarát mezőgazdaságnak az eddiginél jelentősebb szerepet szánnak Terjedőben az ökogazdálkodás Az EU-ban nem csupán a környezetbarát intézkedések bevezetését, hanem azok hosszabb időtartamú alkalmazását, megtartását is honorálják. Az Európai Unióban nagy hangsúlyt fektetnek a környezetbarát mezőgazdaságra. Az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak tehát elemi érdekük a közösség vonatkozó szabályainak a megismerése KISSNÉ BÁRSONY ERZSÉBET Az AGENDA 2000 értelmében, a jövőben az EU agrár- és környezetvédelmi politika keretében, a mező- gazdasági támogatásokban prioritást élveznek az agrár-környezetvédelmi támogatások. Az AGENDA 2000 a közös agrárpolitika eddigi reformjaitól eltérően, megteremtette a területi prémiumok környezeti kritériumok szerinti differenciálásának lehetőségét. Az agrárreform második pilléreként emlegetett vidékfejlesztés illetve az arra vonatkozó rendelet is az ökogazdálkodás támogatásának számos lehetőségét tartalmazza. Miközben az AGENDA 2000 lehetővé teszi, hogy az általános kompenzációs kifizetéseket (területi és állatprémiumokat) környezetvédelmi előírásokhoz kössék, azok konkretizálását átengedi a tagországoknak. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy a tagállamok - tartva a versenyfeltételek torzításának vádjától - az EU agrár-kömye- zetvédelmi programjában előírt jó szakmai gyakorlaton túlmenő követelményeket nem támasztanak az agrár-környezetvédelmi programokban résztvevő üzemekkel szemben. Az ökogazdálkodás környezetvédelmi teljesítményeit a társadalomnak honorálnia kell. Hosszabb távon az ökotermelőknek mégsem az a célja, hogy az AGENDA 2000 megvalósítása következtében jövedelmük egyre nagyobb hányadát transzfer kifizetések tegyék ki. Az ökogazdák termékeik megfelelő áron való (az ökológiai teljesítményeket is tükröző) értékesítése révén kívánnak méltányos jövedelemhez jutni. Ennek érdekében a jelenlegi transzfer kifizetéseket nagyon célirányosan oly módon kell felhasználni, hogy az ökogazdálkodásban létrejöjjenek azok a struktúrák, amelyek révén, hosszú távon az ilyen fizetésektől függetlenné válhat. Az EU agrár-környezetvédelmi programokra rendelkezésre álló pénzügyi kereteinek hatékonyabb fel- használása és az egyes országokban, régiókban gyakran szűkösen rendelkezésre álló ko-finanszírozá- si források miatt szükséges, hogy a támogatást, a környezetvédelmi teljesítményeket bizonyíthatóan felmutató termesztési rendszerekre korlátozzák. Az agrár-környezetvédelmi intézkedések deklarált célja a környezet és a természetes élettér védelme a mezőgazdasági termelésben. Az EU- ban nem csupán a környezetbarát intézkedések bevezetését, hanem azok hosszabb időtartamú alkalmazását, megtartását is honorálják. Az Európai Unióban az ökogazdálkodás az elmúlt években dinamikusan fejlődött, aminek oka részben az országonként eltérő mértékben alakuló, de jelentős piaci keresletben, jórészt azonban a támogatásokban keresendő. Az AGENDA 2000 határozataiból megállapítható, hogy az Európai Unióban a környezetbarát mezőgazdaságnak az eddiginél jelentősebb szerepet szánnak. A környezetbarát termelési módokat a korábbiaknál sokoldalúbban és erőteljesebben támogatják. A kedveződen adottságú területeken működő üzemek támogatása is erőteljesebben orientálódik a fenntarthatóság és a kömyezetkí- mélés szempontjaira. A környezet- kímélés szempontjainak legteljesebben az ökogazdálkodás felel meg. Az EU megteremtette a feltételeit annak, hogy az ökogazdálkodás környezetvédelmi teljesítményeit az eddigieknél erőteljesebben honorálják. Ezt követően az egyes tagországok és tartományok politikai döntéshozóitól, nem utolsósorban az agrárkormányzattól függ, hogyan használják ki az EU által meghatározott kereteket. Ezek a politikai döntések határozzák meg, hogy az ökogazdálkodás mely országokban, régiókban és milyen mértékben tartozik majd az AGENDA 2000 nyertesei közé. Például Németországban a 2078/92. számú EU agrár-környezetvédelmi rendelet támogatásait főként a déli tartományokban és alapvetően gyepterületeken és szántón az ex- tenzívebb gazdálkodásra való áttérés ösztönzésére veszik igénybe. Ezekhez képest az ökológiai termesztés a támogatásokból csupán kis mértékben részesedik. Emiatt a déli tartományok programjai lényegében a konvencionálisán gazdálkodó üzemeknek jelentenek jövedelem kiegészítést. A programok fogadtatása rendkívül kedvező, ami azzal magyarázható, hogy az ösztönző prémiumok igen könnyen teljesíthető és ellenőrizhető előírásokhoz (maximális állatsűrűség) kötődnek, ezért a környezetvédelmi teljesítmények és azok hatása igen csekély. Lényegében, még a gyepterületek öko minőségének megőrzése sem szavatolt. Az ösztönző prémiumok miatt, az üzemek nem érdekeltek (sőt ellenérdekeltek) abban, hogy a különösen értékes gyepterületeket természet- védelmi területként hasznosítsák és a biotópok védelmének hatékony rendszerét kialakítsák. Az agrár-környezetvédelmi programok továbbfejlesztése során el kell különíteni a „konvencionális mező- gazdaságnak járó jövedelem transzfert” és az „ökológiai teljesítmények díjazását”. A széles körben alkalmazott gyepterületi programoknak egy további nem kívánatos hatása, hogy az ösztönző prémiumok a földbérleti díjak emeléséhez vezetnek. A prémiumok nagy része így a földtulajdonosokhoz kerül, ez pedig az agrár-környezetvédelmi programoknak minden bizonnyal nem célja. A szerző az AKII munkatársa Az értékesítést is támogatni kell Az ökotermékek piacán az értékesítési problémák kialakulását a német agrárpolitika azzal indította el, hogy a 80-as években az ökológiai gazdálkodást jelentős területi prémiumokkal támogatta. Azonban ezzel egyidejűleg az értékesítési piacok megszervezését, kiépítését semmüyen jelentősebb állami forrással nem ösztönözték. Az értékesítésben jelentkező túlkínálat következtében csökkentek a termelői árak. Általában igaz az, hogy az ökotermékek iránti kereslet jelentős, mégis hiba az ökotermelést erőteljesen ősz tönözni mindaddig, amíg az értékesítési csatornák nincsenek kiépítve. Az első időszakban az ökotermelés támogatása helyett fontosabb az értékesítési tevékenység ösztönzése és támogatása. Az ökogazdálkodás a termelőtől alaposabb felkészültséget, nagyobb szaktudást, állandó továbbképzést követel A biotermesztés is jól jövedelmező ÖSSZEFOGLALÓ Az ökogazdálkodást Németországban elsősorban azon üzemek választották, amelyek kedveződen termőhelyi adottságokkal rendelkeznek és emiatt a hagyományos agrártermelésben kevés esélyt láttak a megmaradásra. Az első években tapasztalható a hozamok csökkenése. A későbbiekben, amikor az egészséges talaj- növény kölcsönhatás kialakul, érvényesül a vetésforgó, a szervestrágyázás, a szakszerű talajművelés, a preparátumok gyógyító ereje, akkor biztonsággal lehet számítani jó közepes termésre. Megfelelő piaci munkával elérhető, hogy a biotermékeket a hagyományos termékeknél magasabb áron és biztonságosabban értékesítsék. Az ökogazdálkodás a termelőtől alaposabb felkészültséget, nagyobb szaktudást, állandó továbbképzést, pontos munkát követel. Az ökogazdálkodásban is nagyon fontos szerepet játszik a szaktanácsadás, mindenekelőtt a sikeres üzemek tapasztalatainak megismertetése. Az ökológiai agrártermelés az üzem vezetésével, annak kvalifikáltságával szemben magasabb követelményeket támaszt, mint a hagyományos mezőgazdaság. Ez fokozottan érvényes a termelési technika alakítására és az értékesítés megszervezésére. Az ökológiai agrártermelést folytató keletnémet üzemek közül a legsikeresebbekre az alábbiak jellemezők: A sikeres üzemek kedvezőbb termőhelyi adottságok mellett gazdálkodtak, mint a kevésbé sikeresek. A növénytermesztésben, és az állattenyésztésben is magasabb hozamokat értek el és a hozamok időbeli alakulása nagyobb stabilitást mutat. A jobb termőhelyeken a termékek szélesebb választékát lehet előállítani, előnye a közvetíen termelői értékesítésben is megmutatkozik. A sikeres üzemeket az erőteljesebb specializáció jellemzi. Az ökológiai gazdálkodásban is beigazolódott az a tapasztalat, hogy a specializáció az üzemi vezetés feladatait egyszerűbbé és ez által színvonalasabbá teszi. Ugyanakkor a közvetíen termékértékesítésben a szélesebb termékskála előnyösebb, azonban ez elérhető olymódon is, hogy több termelő együttműködik. Döntő jelentőségű, hogy a sikeres üzemek magasabb értékesítési árakat realizáltak, mint a kevésbé sikeresek. A sikeres üzemek árelőnye a szántóföldi termékeknél különösen jelentős, az állati termékeknél sokkal mérsékeltebb. Végül a sikeres üzemek rendelkeznek még egy igen fontos előnnyel: a prémiumok részaránya a nyereségükben kisebb. Ennek következményeként csekélyebb a függőségük az agrárpolitikától és emiatt a jövőre vonatkozó bizonytalanság is kevésbé érinti a sikeres üzemeket. A mezőgazdasági üzemek eredményessége szempontjából döntő fontosságú a munkavégzés (élő- és gépi munka) költségeinek nagysága. Az ökológiai gazdálkodás pedig e tekintetben fokozott költségekkel járhat. A költségek csökkentésének egyik módja az üzemek közös géphasználata. A szántóföldi termesztésben az ökológiai gazdálkodásra való átállás köny- nyebb, mint az állattartásban. A szántóföldi termesztésben terme- lés-technikailag is könnyebb az átállást megvalósítani. Az ökológiai gazdálkodásra való fokozatos átállás előnyökkel jár, megkönnyíti a megismerési, a tanulási folyamatot, csökkenti a gazdasági kockázatot, és lehetővé teszi a piacok fokozatos kiépítését. A környező reformországokhoz képest Szlovákia lakossága dolgozik a legtöbbet az alapvető élelmiszerekért Drága támogatás Pozsony. A hazai mezőgazdaság az ország GDP-jének 4,4%-át termeli, az ágazatnak juttatott támogatás eléri a GDP 2,33%-át. Magyarországon az agrárium a GDP 7,3%-át adja, a támogatás azonban nem haladja meg a 2,2%-ot. A szlovák lakosság sokkal többet fizet az élelmiszerekért mint a magyarok, (mi) Ország Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország Tej 11,9 19,5 13,1 12,9 Kenyér 16,3 22,0 8,7 15,4 Vaj 24,7 40,5 18,8 28,0 Burgonya 6,8 10,4 2,9 6,2 Az adatok a termék megvételéhez szükséges ledolgozott percekben értendők az 1997-es évre. (Forrás: gazdasági tanács)
