Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-16 / 189. szám, szerda

6 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 16. Ivan Miklós: Elfogadhatatlan az agrárpolitikai koncepció Pavel Koncoš követelései ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormány gazdasági ta­nácsa elvetette a földművelésügyi tárca által előterjesztett, 2005-ig szóló agrárpolitikai koncepciót. Rossznak tartom azt a támogatási rendszert, amely a sikeresektől elve­szi a pénzt, hogy azt a rosszul működő, kevésbé hatékony terüle­tek támogatására fordítsa - nyilat­kozta Ivan Miklós gazdasági minisz­terelnök-helyettes. A födművelésü- gyiek által kidolgozott koncepció 2005-ig 124,055 müliárd korönát javasol a mezőgazdaság támogatá­sára, öt év alatt a dotációk 34 száza­lékos emelésére számítanak. 2005- ben az ágazat így 20,483 müliárd- nyi támogatáshoz juthatna - nyilat- * kozta Pavel Koncoš földművelésü­gyi miniszter. Mikloš szerint Kon- cošék elképzelései irreálisak és megvalósíthatatlanok. A kormány középtávú gazdasági tervei ugyanis a közkiadásokat a jelenlegi 50 szá­zalékról 35-40 százalékra szeretnék csökkenteni. Ha ezzel párhuzamo­san az agrárszektor dotációit 34 százalékkal növelnék, az egészsé­gügyben, az iskolaügyben és más fontos ágazatokban radikális meg­szorításokra lenne szükség. A gaz­dasági miniszterelnök-helyettes sze­rint a dotációk felső határa nem ha­ladhatja meg az idei évit, vagyis a 15,239 milliárd koronát. Koncoš ugyanakkor azzal érvel, hogy ha a dotációk mértéke jövőre sem haladja meg az idei értéket, a mezőgazdaság súlyos krízishely­zetbe kerülhet. Fennáll a veszélye annak, hogy Szlovákiában mint­egy 350-400 ezer hektárnyi ter­mőföldet képtelenek lesznek meg­művelni. (mi) AGRÁRMORZSÁK Csehek a nyitrai szakvásáron Pozsony. Holnap nyitja meg ka­puit a nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeripa­ri szakvásár. A148 hektáros kiál­lítási területen az idén 600 kül­földi és hazai cég mutatkozik be. Csehország és Magyarország hi­vatalos részvevőnek számít. A csehek a nyitrai rendezvényt te­kintik az idei legnagyobb külföldi szakvásárnak, amelyre összesen 78 cseh kiállító nevezett be. A cseh ipari és kereskedelmi mi­nisztérium illetékesei tegnap Po­zsonyban elmondták: a tárca je­lentősen támogatja a szakkiállí­táson bemutatkozó cseh cégeket - kiállítási költségeik 50-90%- kát, illetve a reklámköltségeket a minisztérium állja, (gy) Sertésvész és importtilalom London. A brit kormány főállatorvosa úgy véli, még he­tekig tarthat, amíg egyes nyu­gat-európai országok megszün­tetik a brit sertésre és sertéshús­ra kivetett importtilalmat. Egy­előre Hollandia, Belgium és Spanyolország tiltotta meg a brit sertés behozatalát, mivel a múlt héten - tizennégy év óta először - sertésvészt észleltek három angliai hizlaldában. A sertésvész emberre nem veszé­lyes, de az állományt néhány nap alatt menthetetlenül el­pusztítja. Belgium kezdemé­nyezte, hogy az állatorvosi tes­tületjavasoljon EU-szintű em­bargót a brit sertésre. Annyi bi­zonyos, hogy az eddigi több mint tízezer után még sokezer állatot kell megsemmisítem Nagy-Britanniában, mielőtt ki lehetne hirdetni, hogy véget ért a válság. Az utóbbi öt évben több EU-országban volt komoly sertésvészjárvány. (MTI) Rövidesen vége az aratásnak Tőketerebes. A Tőketerebesi já­rásban a gabona 90 százalékát takarították be. A járás 25 626 hektáros vetésterületén, a rendíkívüli szárazság miatt a termésátlag nem haladja meg az 1.9 tonnát hektáronként. Ez a tavalyi terméstől is gyengébb, amikor a termésátlag 2,31 ton­na volt hektáronként - nyilat­kozta Jozef Cifranič, a földmű­velésügyi tárca regionális osztá­lyának vezetője. Szerinte a helyzetet tovább bonyolították a múlt heti helyi viharok, amikor helyenként 30 milliméternyi eső esett. Emiatt a hét elején képtelenek voltak folytami az aratást, a betakarítást így való­színűleg csak a hét közepére re­mélik. Eddig a búza 91,2 száza­lékát takarították be, 2 tonnás termésátlaggal hektáronként. Az árpának a 86 százalékát aratták le, termésátlaga 1,7 ton­na hektáronként. (TA SR) NYERSANYAGPIACOK Gyengültek a cukorárak Chicagóban heti másfél dolláros, 1,8%-os csökkenés után egyéves mélyponton zárultak a kukorica­jegyzések. A legújabb előrejelzés szerint ugyanis az USA idei ter­mése elérheti a 408 millió tonnás rekordot, ami 37 millió tonnás növekedés lenne az elmúlt évihez képest. A várható kínálat miatt a harmadik negyedévi áüagos ter­melői kukoricaár valószínűleg nem haladja meg a tonnánkénti 65 dollárt, amire utoljára 28 éve volt példa. Az USA aratási prog­nózisa a szójabab esetében is minden idők legjobb termésével számol, de a fő termőkörzetek­ben várható szárazság felerősítet­te a piaci kétségeket. így a chica­gói árszint 2,7%-kal erősödött. Ennek ellenére még mindig le­hetséges, hogy a szójabab harma­dik negyedévi átlagos tonnán­kénti termelői ára 160 dollárra süllyed. A búza tőzsdei ellenérté­ke alig változott, de a harmadik negyedévi átlagos termelői ára várhatóan másfél évtizedes mély­ponton landol. Spekulációk sze­rint Brazília cukorból is többet szállíthat a korábban vártnál, mi­vel kevesebbet használ fel belőle az alkoholos üzemanyag gyártá­sához. A nyerscukor világpiaci ára 1,4%-kal gyengült New York­ban. Londonban a fehércukor tonnánkénti ára közel 10 dollár­ral, azaz 6,6 %-kal esett. (VG) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. augusztus 16-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,492 Magyar forint (100) 16,290 Angol font 70,307 Német márka 21,726 Cseh korona 1,203 Olasz líra (1000) 21,945 Francia frank 6,478 Osztrák schilling 3,088 Japán ien (100) 42,589 Spanyol peseta (100) 25,538 Kanadai dollár 31,426 Svájci frank 27,245 Lengyel zloty 10,710 USA-dollár 46,646 Az Európai Unióban a környezetbarát mezőgazdaságnak az eddiginél jelentősebb szerepet szánnak Terjedőben az ökogazdálkodás Az EU-ban nem csupán a környezetbarát intézkedések bevezetését, hanem azok hosszabb időtartamú alkalmazását, megtartását is honorálják. Az Európai Unióban nagy hangsúlyt fektetnek a kör­nyezetbarát mezőgazdaság­ra. Az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak tehát elemi érdekük a közösség vonatkozó szabályainak a megismerése KISSNÉ BÁRSONY ERZSÉBET Az AGENDA 2000 értelmében, a jö­vőben az EU agrár- és környezetvé­delmi politika keretében, a mező- gazdasági támogatásokban priori­tást élveznek az agrár-környezetvé­delmi támogatások. Az AGENDA 2000 a közös agrárpolitika eddigi reformjaitól eltérően, megteremtet­te a területi prémiumok környezeti kritériumok szerinti differenciálásá­nak lehetőségét. Az agrárreform második pilléreként emlegetett vi­dékfejlesztés illetve az arra vonatko­zó rendelet is az ökogazdálkodás tá­mogatásának számos lehetőségét tartalmazza. Miközben az AGENDA 2000 lehetővé teszi, hogy az általá­nos kompenzációs kifizetéseket (te­rületi és állatprémiumokat) környe­zetvédelmi előírásokhoz kössék, azok konkretizálását átengedi a ta­gországoknak. Emiatt fennáll a ve­szélye annak, hogy a tagállamok - tartva a versenyfeltételek torzításá­nak vádjától - az EU agrár-kömye- zetvédelmi programjában előírt jó szakmai gyakorlaton túlmenő köve­telményeket nem támasztanak az agrár-környezetvédelmi programok­ban résztvevő üzemekkel szemben. Az ökogazdálkodás környezetvédel­mi teljesítményeit a társadalomnak honorálnia kell. Hosszabb távon az ökotermelőknek mégsem az a célja, hogy az AGENDA 2000 megvalósí­tása következtében jövedelmük egy­re nagyobb hányadát transzfer kifi­zetések tegyék ki. Az ökogazdák ter­mékeik megfelelő áron való (az ökológiai teljesítményeket is tük­röző) értékesítése révén kívánnak méltányos jövedelemhez jutni. En­nek érdekében a jelenlegi transzfer kifizetéseket nagyon célirányosan oly módon kell felhasználni, hogy az ökogazdálkodásban létrejöjjenek azok a struktúrák, amelyek révén, hosszú távon az ilyen fizetésektől függetlenné válhat. Az EU agrár-környezetvédelmi prog­ramokra rendelkezésre álló pénz­ügyi kereteinek hatékonyabb fel- használása és az egyes országok­ban, régiókban gyakran szűkösen rendelkezésre álló ko-finanszírozá- si források miatt szükséges, hogy a támogatást, a környezetvédelmi teljesítményeket bizonyíthatóan felmutató termesztési rendszerek­re korlátozzák. Az agrár-környezet­védelmi intézkedések deklarált cél­ja a környezet és a természetes élettér védelme a mezőgazdasági termelésben. Az EU- ban nem csu­pán a környezetbarát intézkedések bevezetését, hanem azok hosszabb időtartamú alkalmazását, megtar­tását is honorálják. Az Európai Unióban az ökogazdál­kodás az elmúlt években dinamiku­san fejlődött, aminek oka részben az országonként eltérő mértékben alakuló, de jelentős piaci kereslet­ben, jórészt azonban a támogatá­sokban keresendő. Az AGENDA 2000 határozataiból megállapítha­tó, hogy az Európai Unióban a kör­nyezetbarát mezőgazdaságnak az eddiginél jelentősebb szerepet szán­nak. A környezetbarát termelési módokat a korábbiaknál sokolda­lúbban és erőteljesebben támogat­ják. A kedveződen adottságú terüle­teken működő üzemek támogatása is erőteljesebben orientálódik a fenntarthatóság és a kömyezetkí- mélés szempontjaira. A környezet- kímélés szempontjainak legteljeseb­ben az ökogazdálkodás felel meg. Az EU megteremtette a feltételeit annak, hogy az ökogazdálkodás környezetvédelmi teljesítményeit az eddigieknél erőteljesebben ho­norálják. Ezt követően az egyes ta­gországok és tartományok politikai döntéshozóitól, nem utolsósorban az agrárkormányzattól függ, ho­gyan használják ki az EU által meg­határozott kereteket. Ezek a politi­kai döntések határozzák meg, hogy az ökogazdálkodás mely or­szágokban, régiókban és milyen mértékben tartozik majd az AGEN­DA 2000 nyertesei közé. Például Németországban a 2078/92. szá­mú EU agrár-környezetvédelmi rendelet támogatásait főként a déli tartományokban és alapvetően gyepterületeken és szántón az ex- tenzívebb gazdálkodásra való átté­rés ösztönzésére veszik igénybe. Ezekhez képest az ökológiai ter­mesztés a támogatásokból csupán kis mértékben részesedik. Emiatt a déli tartományok programjai lé­nyegében a konvencionálisán gaz­dálkodó üzemeknek jelentenek jö­vedelem kiegészítést. A programok fogadtatása rendkívül kedvező, ami azzal magyarázható, hogy az ösztönző prémiumok igen könnyen teljesíthető és ellenőrizhető előírá­sokhoz (maximális állatsűrűség) kötődnek, ezért a környezetvédel­mi teljesítmények és azok hatása igen csekély. Lényegében, még a gyepterületek öko minőségének megőrzése sem szavatolt. Az ösz­tönző prémiumok miatt, az üze­mek nem érdekeltek (sőt ellenér­dekeltek) abban, hogy a különösen értékes gyepterületeket természet- védelmi területként hasznosítsák és a biotópok védelmének haté­kony rendszerét kialakítsák. Az ag­rár-környezetvédelmi programok továbbfejlesztése során el kell kü­löníteni a „konvencionális mező- gazdaságnak járó jövedelem transzfert” és az „ökológiai teljesít­mények díjazását”. A széles körben alkalmazott gyepterületi progra­moknak egy további nem kívánatos hatása, hogy az ösztönző prémiu­mok a földbérleti díjak emeléséhez vezetnek. A prémiumok nagy része így a földtulajdonosokhoz kerül, ez pedig az agrár-környezetvédelmi programoknak minden bizonnyal nem célja. A szerző az AKII munkatársa Az értékesítést is támogatni kell Az ökotermékek piacán az értékesítési problémák kialakulását a német agrárpolitika azzal indította el, hogy a 80-as években az ökológiai gazdálkodást jelentős területi prémiumokkal támogatta. Azonban ezzel egyidejűleg az értékesítési piacok megszervezését, kiépítését semmüyen jelentősebb állami forrással nem ösztönöz­ték. Az értékesítésben jelentkező túlkínálat következtében csök­kentek a termelői árak. Általában igaz az, hogy az ökotermékek iránti kereslet jelentős, mégis hiba az ökotermelést erőteljesen ősz tönözni mindaddig, amíg az értékesítési csatornák nincsenek ki­építve. Az első időszakban az ökotermelés támogatása helyett fon­tosabb az értékesítési tevékenység ösztönzése és támogatása. Az ökogazdálkodás a termelőtől alaposabb felkészültséget, nagyobb szaktudást, állandó továbbképzést követel A biotermesztés is jól jövedelmező ÖSSZEFOGLALÓ Az ökogazdálkodást Németország­ban elsősorban azon üzemek vá­lasztották, amelyek kedveződen termőhelyi adottságokkal rendel­keznek és emiatt a hagyományos agrártermelésben kevés esélyt lát­tak a megmaradásra. Az első évek­ben tapasztalható a hozamok csök­kenése. A későbbiekben, amikor az egészséges talaj- növény kölcsönha­tás kialakul, érvényesül a vetésfor­gó, a szervestrágyázás, a szakszerű talajművelés, a preparátumok gyó­gyító ereje, akkor biztonsággal lehet számítani jó közepes termésre. Megfelelő piaci munkával elérhető, hogy a biotermékeket a hagyomá­nyos termékeknél magasabb áron és biztonságosabban értékesítsék. Az ökogazdálkodás a termelőtől alaposabb felkészültséget, nagyobb szaktudást, állandó továbbképzést, pontos munkát követel. Az ökogaz­dálkodásban is nagyon fontos szere­pet játszik a szaktanácsadás, minde­nekelőtt a sikeres üzemek tapaszta­latainak megismertetése. Az ökológiai agrártermelés az üzem vezetésével, annak kvalifikáltságá­val szemben magasabb követelmé­nyeket támaszt, mint a hagyomá­nyos mezőgazdaság. Ez fokozottan érvényes a termelési technika alakí­tására és az értékesítés megszerve­zésére. Az ökológiai agrártermelést folytató keletnémet üzemek közül a legsikeresebbekre az alábbiak jelle­mezők: A sikeres üzemek ked­vezőbb termőhelyi adottságok mel­lett gazdálkodtak, mint a kevésbé si­keresek. A növénytermesztésben, és az állattenyésztésben is magasabb hozamokat értek el és a hozamok időbeli alakulása nagyobb stabili­tást mutat. A jobb termőhelyeken a termékek szélesebb választékát le­het előállítani, előnye a közvetíen termelői értékesítésben is megmu­tatkozik. A sikeres üzemeket az erőteljesebb specializáció jellemzi. Az ökológiai gazdálkodásban is be­igazolódott az a tapasztalat, hogy a specializáció az üzemi vezetés fel­adatait egyszerűbbé és ez által szín­vonalasabbá teszi. Ugyanakkor a közvetíen termékértékesítésben a szélesebb termékskála előnyösebb, azonban ez elérhető olymódon is, hogy több termelő együttműködik. Döntő jelentőségű, hogy a sikeres üzemek magasabb értékesítési ára­kat realizáltak, mint a kevésbé sike­resek. A sikeres üzemek árelőnye a szántóföldi termékeknél különösen jelentős, az állati termékeknél sok­kal mérsékeltebb. Végül a sikeres üzemek rendelkeznek még egy igen fontos előnnyel: a prémiumok rész­aránya a nyereségükben kisebb. En­nek következményeként csekélyebb a függőségük az agrárpolitikától és emiatt a jövőre vonatkozó bizonyta­lanság is kevésbé érinti a sikeres üzemeket. A mezőgazdasági üze­mek eredményessége szempontjá­ból döntő fontosságú a munkavég­zés (élő- és gépi munka) költségei­nek nagysága. Az ökológiai gazdál­kodás pedig e tekintetben fokozott költségekkel járhat. A költségek csökkentésének egyik módja az üze­mek közös géphasználata. A szántó­földi termesztésben az ökológiai gazdálkodásra való átállás köny- nyebb, mint az állattartásban. A szántóföldi termesztésben terme- lés-technikailag is könnyebb az átál­lást megvalósítani. Az ökológiai gazdálkodásra való fokozatos átál­lás előnyökkel jár, megkönnyíti a megismerési, a tanulási folyamatot, csökkenti a gazdasági kockázatot, és lehetővé teszi a piacok fokozatos kiépítését. A környező reformországokhoz képest Szlovákia lakossága dolgozik a legtöbbet az alapvető élelmiszerekért Drága támogatás Pozsony. A hazai mezőgazdaság az ország GDP-jének 4,4%-át termeli, az ágazatnak juttatott támogatás el­éri a GDP 2,33%-át. Magyarorszá­gon az agrárium a GDP 7,3%-át ad­ja, a támogatás azonban nem halad­ja meg a 2,2%-ot. A szlovák lakos­ság sokkal többet fizet az élelmisze­rekért mint a magyarok, (mi) Ország Csehország Szlovákia Lengyelország Magyarország Tej 11,9 19,5 13,1 12,9 Kenyér 16,3 22,0 8,7 15,4 Vaj 24,7 40,5 18,8 28,0 Burgonya 6,8 10,4 2,9 6,2 Az adatok a termék megvételéhez szükséges ledolgozott percekben értendők az 1997-es évre. (Forrás: gazdasági tanács)

Next

/
Oldalképek
Tartalom