Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-10 / 184. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 10. TANÁCSADÓ A biztosítás befizetése M. T.: Egy korlátolt felősségű társaságban dolgozom. Eddig a munkáltatónk fizette a betegbiztosítást és a családi pótlékot, de most már a Szociális Biztosító fizeti. Miért? FEKETE MARIAN Ez a betegségi biztosítás szervezetével függ össze. Az alkalmazottak betegségi biztosításának szervezetéről és végrehajtásáról szóló 91/1958 Tt. számú rendelet szerint a betegségi biztosítással kapcsolatos teendőket az egyes üzemekben, illetve a betegségi biztosítási szervekben végzik. Ugyancsak az említett rendelet állapítja meg, hogy a betegségi biztosítás szempontjából üzemnek tekintik azt a munkáltatót (korlátolt felelősségű társaságot, magánvállalkozót, részvénytársaságot stb.), amelynek legalább húsz alkalmazottja van. Ezekben az üzemekben tehát a táppénzt, a családi pódékot, családtagápolási táppénzt közvetlenül a munkáltató fizeti ki az alkalmazottaknak, és a bérelszámolók feladata, hogy ügyeljenek arra, hogy mindez a törvénnyel összhangban történjen. Az említettnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató munkáltató inkább csak átveszi és továbbítja a Szociális Biztosítónak (egyes kirendeltségeinek) a szükséges okmányokat, és az egyes konkrét juttatások kifizetéséről már a Szociális Biztosító gondoskodik. Ez az alkalmazottak szempontjából rendszerint előnyösebb megoldásnak tekinthető, mivel sajnos gyakori eset az, hogy a munkáltató akár több hónapos késéssel fizeti az alkalmazottak bérét, illetve a munkabérrel együtt természetesen a táppénzt és egyéb juttatásokat is. A kérdésére tehát azzal válaszolnánk, hogy a kft- ben, ahol dolgozik, feltehetőleg húsz alá csökkent az alkalmazottak száma, és a betegbiztosítással kapcsolatos teendőkről ezért a Szociális Biztosító köteles gondoskodni. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Milliók felesleges reklámra Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) komolyan fontolgatja teljes reklámtevékenységének befagyasztását, ami az idei évre több tízmillió koronát tesz ki. Az elmúlt időszakban ugyanis többen, köztük a pénzügyi tárca is, kritizálta a vállalatot, szerintük ugyanis egy monopolhelyzetben lévő cég - miközben 25 százalékkal tervezi növelni a gázárakat - ne költsön milliókat a felesleges reklámra. A vállalat végső döntése a hétvégére várható. (SITA) A SAD közelgő privatizációja Pozsony. A Szlovák Autóbuszközlekedési Vállalat (SAD) 17 vállalata szeptember végéig benyújtja a közlekedési tárcához a privatizációs tervezetét. Az érdeklődők az első körben a vállalat 49 százalékát szerezhetik meg, miközben az azt követő két évben elővételi jogot élvez majd a vállalat részvényeinek további 17 százalékára. Egyes vállalatokat már idén eladhatnak, a többit a jövő év első felében privatizálják. (SITA) Ismét 30 dolláron a kőolajár Washington. Tegnap a világpiacon ismét 30 dollár körül alakult a kőolaj világpiarci ára, mivel a piac idegesen reagált arra a tényre, hogy az Egyesült Államok olajtartaléka negyedszázados mélypontra süllyedt. Az amerikai energiaügyi tárca független statisztikai hivatala, az EIA szerint idén a világ olajkínálata meghaladja a keresletet és ennek alapján arra számít, hogy az évvégére fokozatosan csökken az energiahordozó ára. (MTI) Az Ukrtelecom privatizációja Kijev. Leonyid Kucsma ukrán államfő aláírta az Ukrtelecom távközlési cég privatizációjáról szóló törvényt. Ennek értelmében állami tulajdonban marad az Ukrtelecom 50 %-a plusz 1 részvénye. A kormány 548 millió dollár bevételt remél a privatizációból. 1998-as bruttó bevétele 450 millió dollár volt. (MTI) Elektronikus olvasás Washington. A Microsoft közzétette ingyenesen letölthető, Reader (Olvasó) nevű szoftverjét, amely az elektronikus úton készült könyvek számítógépes olvasását teszi lehetővé. Egyes kiadók úgy vélik, hogy ez az esemény fordulópontot jelez a könyvkiadás történelmében. Dick Brass, a Microsoft technológiai fejlesztési alelnöke szerint a Reader program jelzi a hagyományos úton előállított, vagyis a nyomtatott könyv óhatatlan háttérbe szorulását. (MTI) Felszabadul az uniós gázpiac Brüsszel. Az Európai Unió gázpiacának 80 %-án ma megkezdődik a szolgáltatói verseny szabaddá tétele. A gázszektor liberalizálását kimondó EU-jog- szabály ugyanis elfogadását követően két évvel életbe lép a tizenöt tagállam közül pontosan egytucatnyiban. A gázirányelv az EU gázpiacának minden versenytárs előtti fokozatos megnyitását mondja ki, és valamennyi tagország számára közös szabályokat állít a szállítás, tárolás és szolgáltatás területén. (MTI) Várakozáson felüli a Cisco eredménye San Jose. Az 1999-2000-es üzleti év utolsó negyedében a Cisco 1,198 milliárd dollár nettó nyereséget könyvelt el, az árbevétel pedig 5,72 milliárd dollár volt. A cég jó eredményei elsősorban az Internet robbanásszerű terjedésének és a vállalatok új gazdaságra való átállásának köszönhető. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. augusztus 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,426 Magyar forint (100) 16,277 Angol font 71,032 Német márka 21,692 Cseh korona 1,202 Olasz líra (1000) 21,911 Francia frank 6,468 Osztrák schilling 3,083 Japán ien (100) 43,725 Spanyol peseta (100) 25,499 Kanadai dollár 31,802 Svájci frank 27,460 Lengyel zloty 10,860 USA-dollár 47,295 Az első félévben a szolgáltatásokon és a közlekedésen kívül az összes ágazatban csökkent a foglalkoztatottság Kevés munkaerő, kisebb reálbér Az átlagos nominálbérek 2000 egyes hónapjaiban Hónap Ipar Építőipar Nagykereskedelem Kiskereskedelem Közlekedés Posta 1. 10 913 9257 10 200 8437 11 432 12 505 2. 10 637 9157 9701 8254 11 098 12 103 3. 11 630 10 012 9975 8872 11 721 12 751 4. 11 411 9732 10 113 8750 11 790 12 750 5. 12 139 10 528 . 10 002 8301 11 758 14 088 6. 12 357 10 707 10 217 8592 11 818 15 601 1.-6. 11 515 9912 10 035 8534 11 608 13 297 Az adatok koronában értendők. (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) Pozsony. Az első félévben, a tavalyi év azonos időszakához képest, csak a szolgáltatásokban és a közlekedésben nőtt a foglalkoztatottság, az előbbiben 2,2, az utóbbiban fél százalékkal. Az összes többi ágazatban csökkent az alkalmazottak száma. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovák Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok szerint a piaci szolgáltatásokban 122,1 ezren, a közlekedésben pedig 100,5 ezren dolgoztak az első félévben. Mintegy 4,5 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma az iparban, ahol 547,7 ezren dolgoztak, jelentős, csaknem 11 százalékos visszaesés volt azonban az építőiparban is, ahol 123,8 ezren találtak megélhetést. Hozzávetőleg 8-8,5 százalékos Az iparban hat százalékkal csökkentek a reálbérek. csökkenés volt a kis- és nagykereskedelemben is, az előbbiben 235 ezren, az utóbbiban 150,1 ezren dolgoztak. A postánál és a távközlésben 35 ezren dolgoztak, ami 2 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatottság csökkenése mellett azonban nőttek a nominálbérek. Júniusban az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben a postai szolgáltatásoknál és a távközlésben, ahol a növekedés 23 százalékos volt. Az iparban 8,5, az építőiparban és a közlekedésben pedig 8 százalékkal nőttek a nominálbérek. Több mint 2 százalékkal csökkentek ugyanakkor a nominálbérek a kis- és nagykereskedelemben. A fogyasztói árak növekedését figyelembe véve, a reálbérek azonban csak a postánál és a távközlésben nőttek 6,5 százalékkal. Az iparban 6, a kis- és nagykereskedelemben több mint 15 százalékkal csökkentek a reálbérek. A kiskereskedelemben a foglalkoztatottság és a bérek csökkenése mellett a forgalom is visszaesett. Júniusban 42,1 milliárd koronás forgalmat könyvelhettek el, ami az előző év azonos időszakához képest 4,1 százalékkal kevesebb. Ehhez elsősorban a gépkocsik eladásával és javításával foglalkozó szolgáltatások, valamint a benzin eladása járult hozzá. A gépkocsieladásoknál a forgalom 10,8, a benzineladásoknál 54,8 százalékkal esett vissza. Júniusban a nagykereskedelemben is csökkent a forgalom. Az előző év azonos időszakához képest több mint 6 százalékkal esett vissza, júniusban így 60,2 milliárd koronás forgalmat könyvelhettek el. Ehhez leginkább a mezőgazdasági terményekkel és az élőállatokkal folytatott kereskedelem járult hozzá, ahol a csökkenés mértéke elérte az 53 százalékot. A gépeladások forgalma 40,8, az élelmiszerekkel, dohánnyal és alkohollal folytatott kereskedésé csaknem 40 százalékkal esett vissza. Folytatódott a mélyrepülés az építőiparban is, ahol júniusban 5,4 százalékkal esett vissza a termelés a tavalyi év azonos időszakához képest. Júniusban így csak 6,4 milliárd koronára rúgott a termelés az ágazatban. Az első félévben az ágazat termelése elérte a 29 milliárd koronát, ami több mint 10 százalékkal marad el az előző év első félévéhez képest, (mi) Már minden harmadik felnőtt gyorsétteremben étkezik Magyarországi étkezési szokások átalakulása Financial Times a tőzsdéről Befektetőket várnak Pozsony. A külföldi befektetők elkerülik a Pozsonyi Értékpapír- tőzsdét, ezért a szlovák kormány jelenleg mindent megtesz a tőzsde felvirágoztatásáért - írja a Financial Times brit üzleti napilap tegnapi száma. Szlovákia gazdaságának egésze számára rendkívül fontos, hogy a tőzsdepiac nagyobb aktivitást fejtsen ki - nyilatkozta a lap számára Barbora Lazárová, a tőzsde igazgatóhelyettese. A kormány jelenleg több, privatizálásra kiszemelt vállalat részvényeit is a tőzsdén keresztül szeretné értékesíteni. Erre már csak azért is szükség van, mivel a tőzsdén elhelyezett részvények jelenlegi értéke nem haladja meg 3,3 milliárd dollárt, miközben júliusban a napi átlagos üzletkötések összértéke csak 41 millió korona volt. A tőzsde iránt már a múltban is csak kevesen érdeklődtek. A Me- čiar-kormány hivatalbalépését követő diktatórikus intézkedések azonban ezeket is elriasztották. A jelenlegi kormány ezért elsősorban a törvényi háttér megteremtését tekinti fő céljának, az értékpapírokról szóló törvény és a kereskedelmi törvénytár módosításával a kisebbségi tulajdonosok jogait növelik és világosabbá teszik az egyes vállalatok tulajdonosi összetételét. (SITA) MTI-HÍR Budapest. A 15 évesnél idősebb magyarok 34 százaléka szokott gyorsétteremben étkezni, 66 százalékuk viszont sohasem jár ilyen vendéglátóhelyre - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. A GfK adatai szerint a fiatal felnőtteknél, vagyis a 15-29 éveseknél pontosan fordított ez az arány, közülük ugyanis kétszer annyian étkeznek rendszeresen az önkiszolgáló gyorséttermekben, mint akik nem látogatják azokat. A fiatal felnőttek 15 százaléka hetente, 54 százaléka pedig kéthetente vagy annál ritkábban jár gyorsétterembe, 31 százalékuk sohasem tér be ilyen helyre. A 60 évnél idősebbek 97 százaléka soha nem tér be gyorsétterembe. Heti gyakorisággal közülük szinte senki sem jár gyorsétterembe és kéthetente vagy annál ritkábban is csupán 3 százalékuk tér be ilyen vendéglátóhelyre. A teljes felnőtt lakosságot reprezentáló ezer fő személyes megkérdezésével végzett vizsgálat rámutat arra, hogy a 115 ezer forint feletti nettó jövedelemmel rendelkezők étkeznek a leggyakrabban gyorséttermekben. E réteg 14 százaléka legalább hetente, 54 százaléka kéthetente vagy annál ritkábban biztosan betér valamelyik gyorsétkezdébe. A nettó havi jövedelmet figyelembe véve kiderül, hogy a 30 ezer forint alatti bérből élők látogatják a legritkábban a gyorséttermeket, három százalékuk jár hetente gyorsétterembe, hat 6 százalékuk kéthetente vagy ritkábban. A GfK Hungária Piackutató Inté- zetkutatása szerint a budapestiek 45 százaléka szokott gyorsétterembejárni, míg a 2000 lakos alatti települések lakóinak csupán egyhatoda eszik rendszeresen ön- kiszolgáló vendéglátó egységekben. A közvélemény-kutatás szerint leginkább Dunántúlon és Pest megyében szokás gyorsétterembe járni, legkevésbé pedig Észak-Ma- gyarországon és Dél-Alföldön, vagyis azokban a körzetekben, ahol az átlagosnál több idősebb polgár él, valamint az átlagosnál jóval több a munkanélküli. A vizsgálat szerint az egy- és kétszemélyes háztartásban élők ritkábban, míg a három vagy annál több tagú háztartásból gyakrabban mennek gyorsétkezdébe. Általában a rend- szertelenül étkezők szeretnek gyorsétterembe járni, s gyakrabban térnek be ilyen étterembe azok, akik számára nem az ebéd, hanem a vacsora a fő étkezés. Dicséret Magyarországnak Fenntartható a növekedés London. Az 5,5 százalékos felső határ nem irreális, magunk is 5,3 százalékos GDP-növekedést valószínűsítünk Magyarországnak erre az évre - kommentálta a magyar pénzügyminisztérium gyors- jelentését Konrad Reuss, az amerikai Standard and Poors hitel- minősítő szuverén minősítő osztályának igazgatója. Feltételezve, hogy Magyarország fő exportpiacainak gazdasági növekedése továbbra is erős lesz, a magyar növekedési ütem fenntarthatónak tűnik. Nagyobb túlhevülési veszélyt nem látunk, de persze vigyázni kell a fizetési mérlegre és a bérek alakulására. A pénzügyminisztérium által a második félévre jósolt lassulást abban az összefüggésben kell nézni, hogy a tavalyi második félévi bázis erős volt. Egy kis lassulás nem zuhanás - mondta Konrad. A Standard and Poorsnál Magyarország szuverén hoszszú lejáratú devizakötelezettség-osztályzatát legutóbb januárban javították, BBB pluszra pozitív kilátással. Ez a befektetői fokozat középmezőnye. Ha minden így megy tovább, akkor középtávon feltétlenül esedékes a további javítás, de bizonyára nem egy éven belül, ám nem később, mint három éven belül. (MTI) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2000. augusztus 6-án) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komerční banka Bratislava 8,50 10,20 10,50 10,70 10,80 Bank Austria Creditanstalt 5,00-5,50 5,25-5,75 5,50-6,00 3,75-4,00 Banka Slovakia 10,00 11,00 12,00 13,00 5,00 Dopravná banka 11,90 12,50 13,30 13,90 7,00 Investičná a rozvojová banka 9,00 10,15 10,50 10,80 11,50 5,00 Istrobanka 7,50-8,00 8,00-8,50 8,50-9,00 9,50-10,00 9,70-10,20 5,00 Ľudová banka 7,50 8,50 9,75 9,25 3,50 Pol'nobanka 8,50 9,50 9,75 9,75 4,50 Poštová banka 9,00 10,00 12,00 12,10 3,75 Prvá komunálna banka 9,30 9,60 9,70 10,80 10,90 3,80 Devin Bank 11,70 12,1013,10Tatra banka5,00-5,75 Slovenská sporiteľňa 6,00-7,00 7,50-7,909,50-9,90 10,50-10,90 4,00 Všeobecná úverová banka 7,00 7,50 7,50 8,00 8,00 8,00 4,75
