Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)
2000-08-10 / 184. szám, csütörtök
A Vöröskereszthez egyre több beteg, kiszolgáltatott ember fordul segítségért. A harmadik évezred küszöbén a világban még mindig milliók éheznek, háborús konfliktusok vannak. Jele: piros kereszt fehér mezőben megfosztva őket emberi méltóságuktól, a minden embert megillető alapjogoktól. A Vöröskereszt szervezett módon kíván segíteni a magatehetetlen, beteg, kiszolgáltatott, mások segítségére rászorult embereken. Hét alapelvet tart szem előtt, nevezetesen: a humanizmust, a párttadanságot, semlegességet, fiiggetienséget, önkéntességet, egységet és a világiasságot. A szervezet ma főleg két területen: szociális téren és az egészségügyben fejt ki tevékenységet. „A Vöröskeresztjárási szervezete rendszeresen szervez elsősegélynyújtási tanfolyamokat a cégeknek. Ez egyébként minden vállalatnál kétévenként kötelező. Ezenkívül járásszer- te mi szervezzük az ingyenes véradást, alap- és középiskolások számára pedig az egészségügyi versenyeket. Rendszeresen szervezünk ingyenes vérnyomás-méréseket. Tanfolyamokat rendezünk, amelyeken szakemberek tanítják, oktatják a betegápolókat” - sorolja a szervezetnek az egészségügy terén végzett munkáját Németh Károly, a Vöröskereszt Komáromi Járási Szervezetének igazgatója. Elmondása szerint szociális téren a Vöröskereszt főleg ruhagyűjtést szervez gyermekotthonok számára és egyáltalán a rászorultaknak. „A múlt hónapban egy prágai há(Foto: archívum) re. Most éppen egy fiatal naszvadi házaspár fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy újunk ki nyilvános gyűjtést a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő hároméves ikerlányaik javára. Annyira drágák a gyógyszerek és a gyógykezelés, hogy ezt a saját családi költségvetésükből képtelenek fedezni. Ilyenkor a gyűjtésre engedélyt kell érni a Vöröskereszt pozsonyi központi igazgatójától, aztán kérvényt kell benyújtani a belügyminisztériumba. Remélem, az engedélyeket rövid időn belül megszerezzük és kiírhatjuk a nyüvános gyűjtést” - teszi hozzá Németh Károly. A Vöröskereszt Komáromi Járási Szervezete ezúton is kéri azokat, akik anyagilag tudnak segíteni, adományaikat a VÚB-Komárno, 2437-142/0200- es számlaszámra küldhetik. és egy mellékállású alkalmazott dolgozik. Fizetésük egy- harmadát fedezi az állami támogatás, a maradék összeget pedig az alkalmazottaknak saját maguknak kell kikeresniük: okmánybélyegeket, egészségügyi ládákat árulnak, el- sősegélynyújtó tanfolyamokat szerveznek. „Sajnos, egyre többen kerülnek önhibájukon kívül olyan helyzetbe, hogy rászorulnak a jótékonysági szervezetek segítségéA felvételek a Vöröskereszt által rendezett egészségügyi versenyeken készültek zaspárnak mindenét ellopták, hozzánk fordult, hogy segítsünk nekik a hazajutásban. Megvettük mindkettőjük részére a vonatjegyet. Vannak olyan személyek, akik aztán ilyen esetben a jegy árát visszaküldik, de vannak olyanok is, akik nem” - fűzi hozzá az igazgató. Mint mondja, a Vöröskereszt tevékenységére is rányomja bélyegét a minden téren jelentkező pénztelenég. A komáromi járási szervezetben egy fő KAMONCZA MÁRTA iros kereszt fehér mezőben, a Vöröskereszt jelképe, mindig megjelenik ott, ahol baj van: háború, természeti katasztrófa, tömegbaleset. A szervezetet Henry Dunant genfi polgár alapította és a vöröskereszt zászlajának, hazája, Svájc lobogójának színeit válaszolta. Dunant 1859-ben a solferinói csata színhelyén több, magára hagyott sebesült katonát talált. A borzalmas látványt a Solferinói emlékek című könyvében írta le és elhatározta, életre hoz egy olyan szervezetet, amely segítséget nyújt a harctéren megsebesült katonáknak. Később, a békeidőkben a Vöröskereszt felvállalta a rászorultakon való segítségnyújtást. A nemzetközi szervezet székhelye ma is Genfben van, a világ 130 országában működik és mintegy 230 millió személy vesz részt a munkájában. Emberi méltóságot mindenkinek - ez volt a Vöröskereszt idei világnapjának jelszava. A mottó mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy a harmadik évezred köszöbén a világban még mindig milliók éheznek, háborús konfliktusokban embereket gyilkolnak le, aláznak meg, Egy nagy-nagy összefogás eredményeképpen új, természetbarát hinták kerültek az óvoda udvarára. A lelkesedés nem csappant, jövőre ismét megszervezik az alkotótábort. A népi kultúra hagyományos formái napjainkban is megjelennek Lovacskákkal díszített mérleghinta Madáretető (A szerző felvételei) Faházikó, virágos motívumokkal MIRIÁK FERENC Háromnapos alkotótábor keretén belül a búcsi óvoda udvarába új hintákat készítettek a községbeli ügyeskezű asztalosok. Munkájukat Bruncz János dél-komármi fafaragó-asztalos irányította. Szobiné Kerekes Eszter igazgatónő szerint az ötletet Magyarországról lesték el, ahol az óvodák udvarait, játszótereit, hasonló táborok alkalmával varázsolják újjá. A magyar népi kultúra hagyományos megjelenési formái napjainkban már eltűnőben vannak. A jelen és közelmúlt gyors, mély változásai történeti távlatba állították azt a paraszti világot, amely ennek a kultúrának kerete és éltetője volt. Ez a paraszti kultúra számunkra, magyarok számára igen jelentős. Modern nemzeti kultúránkat, az irodalmat, zenét, művészetet eltéphetetlen közvetlen és közvetett kapcsolatok szövedéke fűzi a népi kultúra örökségéhez. Ezt az örökséget tették kézzelfoghatóvá a mesteremberek az intézmény udvarában. Az óvoda igazgatósága, a szülői szövetség, a Kultúráért és Turizmusért Társulás szervezte a búcsi alkotótábort, melynek munkájába a község asztalosai, a szülők, a község önkormányzata, a helyi szövetkezet, a karvai szaktanintézet asztalosai is bekapcsolódtak. A tervek szerint jövőre ismét megszervezik az alkotótábort. Természetbarát játszótér
