Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-09 / 183. szám, szerda

8 DIG ITÁLIA ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 9. MATÁV HÍREK 27 millió európai a neten A Forrester Research piac­kutató cég szerint 2005-re az európai háztartások 18 százaléka (27 millió ember) csatlakozik majd nagy sáv- szélességű kapcsolattal a vi­lághálóra. Ez az érték tavaly 1 százalék alatt volt. A kuta­tók szerint a „broadband” hozzáférés azért nem terjed Európában, mert kevés cég kínál ilyen szolgáltatást, és ők is magas áron. 1999-ben mindössze a kontinens ház­tartásai 8 százalékának volt egyáltalán lehetősége arra, hogy igénybe vegyen nagy sávszélességű hozzáférést. A Forrester azonban úgy vé­li, a törvényi szabályozás és a növekvő verseny hamaro­san a hálózat növekedését, olcsóbb árakat és több nagy sávszélességre tervezett online alkalmazást és tartal­mat hoz majd magával. A várakozások szerint Dánia, Norvégia és Svédország jár majd az élen: itt öt éven be­lül a háztartások 36-40 szá­zaléka élvezi majd az infor­mációs szupersztráda gyors felhajtóinak örömeit. A különféle technikai meg­oldások közül 53 százalékos részesedéssel a DSL lesz a legnépszeűbb - jósolja a Forrester. A kábelmodemes szolgáltatások 27 százalékot hasítanak ki maguknak az új piacból, a maradék 20 szá­zalékon pedig a műhold, üvegszáloptikai és a vezeték nélküli összeköttetés oszto­zik majd. A Forrester úgy vé­li, a nagy telekommunikáci­ós cégek - mint például a Deutsche Telekom - lesznek piacvezetők ezen a téren is, maguk mögé szorítva a ká­belhálózatot üzemeltető cé­geket, az internet­szolgáltatókat és a kizárólag nagy sávszélességet szolgál­tató vállalatokat. Ez utóbbi­aknak ugyanis külön be kell ruházniuk a saját hálózat ki­építésébe, az ügyfelek meg­szerzésébe és a szolgáltatás­csomagok kialakításába. Linux alapú karóra Az IBM egy olyan órát készí­tett, amely vezeték nélkül képes kommunikálni PC-vel, mobiltelefonnal és más hor­dozható eszközökkel. A se­gítségével akár e-mailt is ol­vashatunk, de a készülék személyi hívó funkcióját is be tudja tölteni. Szinte olyan, mint egy miniatürizált mobiltelefon karórába építve. (Jobb gengszterfilmekben a kémek már réges-rég ilyent használnak...) A prototípusba épített alkal­mazások Linux operációs rendszeren futnak. Az IBM nem kívánja kereskedelmi forgalomba hozni az órát, csupán bizonyítani akarta vele, hogy a Linux kis eszkö­zökben is működőképes. Az egyre népszerűbb, nyílt kó­dú operációs rendszer kriti­kusai ugyanis többször azzal a váddal illették a Linuxot, hogy - szakmai kifejezéssel élve - „lefelé nem skálázha­tó”. Az IBM által kibocsátott közleményben többek kö­zött az áll, hogy „több elő­nye is van annak, ha egy kis eszköz operációs rendszere Linux. A nyilvános forrás­kódnak és a jól érthető prog­ramozási felületnek köszön­hetően diákok, kutatók és szoftvercégek számára egy­aránt könnyen fejleszthet­nek rá új funkciókat és al­kalmazásokat.” A Kék Óriás azt is kijelentette, hogy to­vább folytatja kutatásait a Linux alkalmazhatóságának területén. Az adatmentés gyakorlata kezdőknek és haladóknak. Cikksorozatunk segíteni kíván a felhasználóknak. E havi témánk a Backup Exec Mentsük, ami még menthető! napját is. Miután választottunk, kattintsunk a Next gombra. 3. A következő kápernyő azt tuda­kolja, hová szeretnénk végrehajta­ni a mentést. Amennyiben többfaj­ta telepített eszközünk van (CD- ReWritable vagy Zip meghajtó, PC Card merevlemezes meghajtó, szalagos archiválóeszköz stb.), a suoftver megkeresi őket, és a háló­zati meghajtók, valamint saját me­revlemezes és hajlékonylemezes meghajtóink mellett felkínálja vá­lasztásra. Válasszuk ki a beeső listáról a kívánt elemet, majd kattintsunk a Next gombon, és máris a fő programkép­ernyőn találjuk magunkat. Innen tudjuk kiszemezgetni az archiválni kívánt állományokat. A Win98 biz- tonságimásolat-készítőjéhez hason­lóan a bal oldali ablakban válogat­hatjuk ki a mappákat, a jobb oldali­ban pedig az állományokat. 4. Az önálló archiválási munkák sa­ját nevet kapnak, így könnyű azono­sítani, és később újra lefuttatni őket. A névadás ugyanúgy megy, mint a Windows Backupban. Arra is utasít­hatjuk a Backup Execet, hogy csak azokat az állományokat keresse meg, amelyek az utolsó archiválás óta változtak. Ez a megoldás na­gyobb állományok vagy mappák esetén jelentősen lerövidíti a bizton­sági másolat elkészítési idejét. 5. Archiválási feladatainkat számos paraméter beállításával finomíthat­juk. Szabályozhatjuk az adattömö­rítési arányt, jelszót rendelhetünk a mentéshez, utasíthatjuk a progra­mot, hogy bizonyos állományokat hagyjon ki az archiválásból, és a Windows regisztrációs állományát is elmenthetjük. E preferenciákat egy kartotékífüles párbeszédablak­ban állíthatjuk be, amelyet a Job menü Options Tételén keresztül ér­hetünk el. Végül, ha mindent be­hangoltunk, válasszuk ki a menüből a Start parancsot-ezzel kiélesítettük a programot, a beütemezett máso­latkészítési munkák ez után anélkül fúrnak majd a háttérben, hogy erről bármilyen értesítést kap- nánk.(folyt.köv.) FELDOLGOZÁS Backup Exec rendkí­vül hasonlít a Win­dows 98 archiváló szolgáltatásához, úgyhogy annak, aki a Win98-at futtatja, nincs is rá szüksége. Windows 95- felhasználók viszont jól járnak a Backup Execkel. A segédprogram elég rugalmas, hogy a kisebb iro­dák dolgozóit is ki tudja szolgálni, továbbá elég egyszerű ahhoz, hogy a csekély tapasztalattal ren­delkező otthoni felhasználók is megbirkózzanak a kezelésével. 1. A telepítés után a Start menüből a Backup Exec mappa, majd pedig a Backup Exec tétel kiválasztásá­val indítsuk el a programot, (de el­indíthatjuk úgy is, hogy kettőt kat­tintunk azon az ikonon, amelyet az installálómodul helyezett el az asztalon.) 2. A backup Exec egyik legfonto­sabb szolgáltatása, hogy olyan ar­chiválásokat lehet vele beütemez­ni, amelyek a háttérben automati­kusan lefutnak, és nem kell kézzel vezérelni őket. Az ütemezett archi­válás összeállításához a program elindítása után a felkínált lehető­ségek közül válasszuk ki a Create Automatic Data Protection Jobsot, majd kattintsunk az OK gombra. Most adjuk meg a programnak, hogy mikor készítse el a biztonsági másolatot. A bal oldali dobozba ír­juk be az órát, a jobb oldalon lévő beeső listáról pedig jelöljük ki a napot. Számos lefetőség közül vá­laszthatunk: az archiválásra kije­lölhetjük a hét valamely napját, a hét végét, vagy akár a hét minden Paranoiateszt számítógépezőknek. Ajánlatos a teszt eredményét komolyan venni! Ugye, önnek is van titkolnivalója? FELDOLGOZÁS Élvezi ahogy a hálón ide-oda klikkelget? Pedig lehet, hogy semmi oka az örömre. Válaszoljon a kérdé­sekre, aztán adja össze pontjait, és nézze meg a kiértékelésünket, mennyire forró a lába alatt a talaj, amikor az interneten cserkészik. 1. Regisztráltatta-e már magát olyan helyen, ahol ingyenes a tagság? Ha igen, ez két paranoia­pontot jelent. Ha nem olvasta el a hely titokkezelési elveit, vagy a rubrikák melletti szöveget, továb­bi tíz pontot adhat hozzá. Sok webhely kíváncsi a címünkre, te­lefonszámunkra, jövedelmi vi­szonyainkra, hogy aztán ezeket az információkat más cégeknek továbbadja. 2. Használt-e már hitelkártyát online vásárláshoz? Ha igen, ez két pont. Az igazi veszélyt azok a helyek jelentik, amelyek nem tá­rolják biztonságosan, betörésbiz­tos tűzfal mögött hitelkártyaada­tainkat. 3. Használt-e már bankkártyát online? Ha igen, ez is tíz pont. Bár a bankkártya-szolgáltatások korlá­tozzák a tolvajlásból fakadó káro­kat, rendesen kipucolhatják a bankszámlánkat, mire a szolgálta­tás vizsgálni kezdi a csalárd terhe­léseket. 4. Elküldte-e már hitelkártyaszá­mát vagy más személyes adatát elektronikus levélben? Ha igen, ez tíz pont. Az elektronikus levél kevésbé biztonságos, mint az elektronikus kereskedóhelyeken lebonyolított trnzakciók. És soha­sem tudhatjuk, valaki nem küldi- e tovább levelünket. 5. Valódi nevét és elektronikus postacímét használja, amikor üze­neteket küld? Ha igen, ez tíz pont. A reklámozó cégek előszeretettel gyűjtik be a fórumokról a címeket. 6. Saját néven látogatja a fehér ol­dalakat? Ha igen, tíz pont. Az online könyvtárszolgáltatások az adatok összepárosításával többet megtudhatnak rólunk, mint hin­nénk. 7. Telepített-e már olyan web- alkalmazást, amely tudja mikor van rákapcsolódva az internetre? Ha igen, ez három pont. A Pentium Hl­as processzorhoz hasonlóan ezek a kisalkalmazások olyan egyedi azo­nosítószámot viselhetnek, amely­nek alapján azonosítható a számí­tógépünk. 8. Aggály nélkül felnyitja az elektronikus levelek melléklete­it? Amennyiben igen, ez öt pont. A mellékletekben olyan trójai fa­ló jellegű szoftverek rejtőzhet­nek, amelyek megnyitják számí­tógépének kapuit a Webről érke­ző támadások előtt. 9. Látogatja-e az úgynevezett csevegőszobákat? Ha igen, há­rom pont. A csevegő vagy IRC he­lyeken történő bejelentkezés után megfelelő programmal el­csenhetik jelszavunkat. 10. Használ-e Windows hálózatke­zelő, illetve állománymegosztó programot, amikor internetezik? Ha igen, tíz pont. A Windows 9x hálózatkezelése mindenki előtt megnyitja a NetBIOS kaput, aki hozzá akar férni a PC-nkhez. A számítógépes kalózok a nyitott ka­pukon keresztül benyomulhatnak rendszerünkre, és megszerezhetik merevlemezünk írási/olvasási jo­gait. PCW Értékelés: 61 pontnál több: Minden titkának búcsát mondhat. 41-50 pontig: Ön meglehetősen könnyel­mű. Legyen sokkal óvato­sabb! 31-40 pont: Ön körültekintő, de még min­dig nem eléggé. 0-30 pont: Nincs mitől félnie - Ön már teljesen paranoiás. PCW HÍR Orbán Viktor és Paavo Lipponen finn miniszterelnök 2000. május 5-én Jorma Ollilának, a Nokia el­nök-vezérigazgatójának a jelenlét­ében felavatta a Nokia legújabb mobiltelefongyárát. A tizedik Nokia-gyár rekordidő, az alapkőletételtől számított nyolc hó­nap alatt készült el. A Nolda 1998 júliusában azért döntött a 25 milli­árd forintos zöldmezős beruházás mellett, mert folyamatosan növek­szik a mobütelefon-gyártó kapaci­tás iránti igénye. A kedvező földrajzi helyzet, a már meglévő infrastruk­túra, valamint jólképzett munka­ereje okán választották Magyaror­szágot, azon belül is a komáromi ré­giót. A gyárban már jelenleg is 500 főt alkalmaznak, és év végére ez a szám az 1300-at is elérheti. A kor­szerű berendezésekkel, gyártósor­ral felszerelt “Jövő Gyára” az euró­pai piacra szállít mobütelefonokat. “Az új, innovatív gyártási folyama­tok és módszerek rugalmasabb és gyorsabb termelést tesznek lehető­vé, és segítenek ügyfeleink igényei­nek teljeskörűbb kielégítésében”- mondta Jyrki Jalasto, a Nokia Ko­márom Kft. ügyvezető igazgatója a megnyitó előtti sajtótájékoztatón. A Nokia mintegy ezer embert foglal­koztat magyarországi irodáiban, kutatás-fejlesztési központjaiban, és így a távközlési ipar egyik legna­gyobb külföldi beruházója Magyar- országon. Úgy érezzük, valaki figyel bennünket, miközben internetezőnk? A komáromi Nokia Szlovákiából is vár munkára jelentkezőket Illusztrációs fénykép Illusztrációs fénykép A magyar távközlési ipar egyik nagy külföldi beruházója Nokia Komáromban

Next

/
Oldalképek
Tartalom