Új Szó, 2000. augusztus (53. évfolyam, 175-201. szám)

2000-08-09 / 183. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. AUGUSZTUS 9. Digitáli 9 Dolgozzunk kényelmesen és hatékonyan, mert egészségünk megőrzése mindennél fontosabb Ártalmas számítógépezés FELDOLGOZÁS unkahelyünkön nem mindig tudunk úgy dolgozni, a- hogy az a legké­nyelmesebb lenne. Mégis érdemes be­tartani néhány egy­szerű útmutatást, amelyekkel egészségünket és munkánk haté­konyságát egyaránt elfogadható szinten tarthatjuk. A számítógépes munkahely nem kedvez az egészség megőrzésének, hiszen több ártalommal is szembe kell néznünk (szó szerint). Ezek egyike a sugárzó és vibráló moni­tor, de ujjaink, csuklóink szintén veszélyben forognak. Végül, de nem utolsó sorban a hosszú ideig azonos testtartás sem használ egészségünknek. Vegyük sorra a lehetséges ártalmakat és azok minimálisra csökkentésének módjait! Monitor A monitort úgy helyezzük el, hogy merőlegesen álljon velünk szem­ben. A képernyő teteje nagyjából szemünkkel egy magasságban le­gyen. Káros a sok irodában látható, átló­san az asztal sarkán elhelyezett monitor, amelynek nézéséhez el kell fordítanunk a fejünket! A monitor képváltási (vertikális) frekvenciáját az adott felbontáson a legmagasabbra állítsuk - de leg­alább 75-85 Hz-re, akkor is, ha eh­hez kisebb felbontásra kell válta­nunk. Ez ugyanis az a legkisebb frekvencia, amely már nem fáraszt­ja el a szemünket viszonylag hosz- szabb idejű használat esetén sem. (Pontos értéke az egyéni érzékeny­ségtől, a monitor típusától, képmé­retétől, utánvilágítási idejétől is függ.) Billentyűzet Ha az ujjainkban ínhüvelygyulla­dás alakul ki, azért a billentyűzet a felelős. Tehát nem mindegy, mit nyomkodunk. Az ideális billentyű­zet gombjai nem nyomódnak be a ráhelyezett ujj természetes súlya alatt, de megnyomásához egészen kis erő szükséges. Továbbá jó, ha nem koppan le a billentyű, mert fö­lösleges rezgést ad át az ujjaink- nak. A “kattogó” - ál- vagy valódi mikrokapcsolós - billentyűzet ezért nem túl egészséges választás. Tízujjas gépeléshez úgynevezett ergonomikus (osztott) billentyű­zetet, a két, három vagy négy ujjal gépelő felhasználóknak “mezei” billentyűzetet javaslunk. Egér Az egér szintén kényes kérdés. Rendkívül igénybe veszi ujjainkat és csuklónkat, ha egyfolytába hosszú ideig egerészünk. Az egér mérete igazodjon a tenyerünk­höz, vagyis a hüvelykujjunk alatti tenyérpárna az egér felületén - és ne az alátéten - feküdjön. Gomb­jai legyenek kényelmesen elérhe­tőek, ne kelljen hozzájuk az ujja- kat természetellenesen oldalra hajlítani, és ne nyomódjanak be “véletlenül”. Kaphatóak olyan egéralátétek, amelyeken csukló támasz is van. Ez segít a kézfej fölfelé hajlításának megelőzésében. Asztal Az asztal magasságát úgy állítsuk be, hogy felülete kényelmes ülő­helyzetünkben nagyjából könyök­magasságban legyen: alkarunk az asztalra fektetve a padlóval párhu­zamos helyzetet foglaljon el. Ma­radjon annyi hely a billentyűzet előtt, hogy az asztal éle ne nyomja az alkarunkat, és könyökünk még éppen elférjen rajta. Az asztal alatt, mellett ne tartsunk fölösleges tárgyakat, ugyanis a mozgástér hiánya nagyon behatá­rolja lehetséges testhelyzetünket. Az asztalt úgy helyezzük el a szo­bában, hogy az ablakból vagy vilá­gítótestekből jövő fény a monitort oldalról vagy felülről érje, ne tük­röződhessen semmi a szemünkbe. Ehhez hasonlóan ugyancsak fá­rasztó lehet a monitor mögül vilá­gító fény. A mesterséges fényfor­rás halvány, meleg fényt árasszon- amennyiben ez nekünk kevés, in­kább használjunk helyi lámpát a billentyűzet és az asztal megvilá­gítására. Ha lehetséges, 50 Hz-es vibrálásuk miatt kerüljük a fény­csövek használatát. Szék A szék legyen minden irányban ál­lítható, és lehetőleg karfával és ke­rekekkel ellátott. Az sem árt, ha az ülőke és a háttámla rugózik kissé. A szék magassága úgy legyen beállít­va, hogy lábfejünk teljesen ráfeküd­jön a padlóra. Az ülőke elülső része legyen lekerekített, hogy lábunkban ne szorítsa el a vérkeringést. Hasz­náljunk felénk lejtő lábtartót, ezzel lábunkat viszonylag nyújtott hely­zetben tarthatjuk. Időnként változ­tassuk lábunk helyzetét nyújtással vagy behajlítással. Lazító torna A munka közbeni, illetve utáni la­zításhoz elvégezhetjük az alábbi gyakorlatokat, melyek a nyújtást és a vérkeringés felfrissítését szol­gálják. Minden tornagyakorlatnál törekedjünk az izmok enyhe húzó­dásának érzésére.-Ujjak: az ujjakat többszöri ki-be hajlítással lazítsuk ki.-Csukló: a csuklók lazításához kul­csoljuk össze ujjainkat és mindkét tenyerünket fordítsuk többször ki­be, majd “hullámzó” alakban moz­gassuk magunk előtt.-Nyak: a nyak lazításához legjobb a nyakkörzés. Előtte fogjuk meg tar­kónkat és húzzuk előre, miközben nyakizmainkkal ellenállunk. Ez utóbbi segít az agy vérellátásának frissítésében, sőt sajgó hátizmain­kat is kellően megnyújtja.-Törzs: A sok üléstől fáradt törzsün­ket törzskörzéssel, illetve döntéssel és .hajlítással tudjuk a legjobban la­zítani, miközben megmasszírozhat­juk combunk hátsó részét, hogy fel­gyorsuljon az üléssel elszorított vér­keringés.-Szem: ez ugyan nem tartozik a “tornához”, mégis itt említjük. A gyakorlatok végén üjünk le és 5-10 percen keresztül tartsuk csukva a szemünket, hogy a fókuszáló szem­izmok is pihenhessenek. CHIP A szkennelés nem gyerekjáték, jó, ha ezt tudatosítjuk Tanácsok szkenneléshez Nem kell tőle félni, nem harap a robotkutyus! A Tamagocsi már nem érdekes, hiszen itt a Kiberkutya Robotkutya a házban FELDOLGOZÁS 1. Bánjunk vele óvatosan. Kicso­magolásnál vigyázzunk a szken­nerre, mert olyan alkatrészeket tartalmaz, amelyek ütődésre el­mozdulhatnak. 2. A fedél csukva jó. A szkennerfe­delet tartsuk lecsukva, megakadá­lyozandó az üveglap porosodását. 3. Nem kell mindig interpolálni. Színes fényképeknél kerüljük az interpolációt, és csak a szkenner optikai felbontását használjuk. 4. Próbálkozzunk. Vonalrajzok, ka­rakterfelismerésre szánt dokumen­tumok beszkennelésekor próbál­junk ki többféle interpolációt, hogy eldönthessük, melyik nyújtja a leg­jobb eredményt. 5. A jónál nem kell jobb. A szkennelés során kísérletezzünk különféle felbontásokkal. Rá fo­gunk jönni, hogy nem kell feltét­lenül a maximumra húzni a fel­bontást ahhoz, hogy nyomtatás­kor a legjobb eredményt kapjuk; gyakran elég, ha a nyomtató fel­bontásának egyharmadát alkal­mazzuk. 6. Mérlegeljünk. Ha weboldalra szánjuk a képet, ehhez bőven elég 75 dpi-vel beszkennelni. 7. Igazítsunk a méreten. A vezérlő­program méretező eszközeivel na­gyítsuk vagy kicsinyítsük a képet. 8. Ne sápadjunk el. Ha a beszken- nelt kép a nyomtatáskor halvány­ra sikerül, igazítsunk a monitor fényességén. 9. Programmal könnyebb. Ha a monitor beállításainak módosítá­sa nem segít, érdemes beszerezni egy színillesztő szoftvert, amel­lyel öszszehangolhatjuk a szken­ner, a monitor és a nyomtató szín- beállításait. 10. Előzzük meg a bajt. Színprob­lémák esetén jobban járunk, ha nem utólag, egy képszerkesztő programmal próbáljuk meg kija­vítani a hibákat, hanem még a szkennelés előtt a nyomtató ve­zérlőprogramjával orvosoljuk a bajt. Ez a módszer gyorsabb és hatékonyabb. MURÁNYI Már Magyarországon is megjelent az első “mesterséges élőlény”. A Sony néhány kilogrammos robot­kutyája képes önmagát fejleszteni, tanulni, barátkozni. Érzelmi reak­ciói változatosak, dühöng, sír, ne­vet. Napi nyolc órát alszik (ezalatt töltődik fel akkumulátorral), majd azt követően egész nap hűségesen játszik a gazdijával. A digitális eb még kikapcsolt álla­potában is hall, illetve érzékeli a külvilág változásait, így például a hőmérslklet változását. Környeze­tét és gazdáját 250 ezer képpontos felbontásban “látja”, két irányban (sztereóban) hall, érzékeli a hang irányát, míg a távolságokat infra­vörös fénnyel észleli.Tizennyolc szervmotorja garantálja az össze­tett mozgáskultúrát és a több száz előre beprogramozott testhelyzet felvételét.Barátait (például egy másik robotkutyát vagy egy való­di, élőt) üdvözli, azokkal közvetle­nül kommunikál. Barátkozik, is­merkedik vagy adott esetben (pél­dául verekedésnél) támad. Az ide­geneket először kíváncsisággal fo­gadja, később a megfigyelt moz­gások és viselkedés alapján dönti el, hogy barátként vagy ellenség­ként kezelje őket. A robotkutya (melyet a japánok Aibo névre kereszteltek) RISC processzorral, cserélhető memó­riakártyákkal és nagy kapacitású akkumulátorral működik, kétirá­nyú kommunikációra képes IBM- kompatibilis személyi számítógé­pekkel, Windows 95, 98 és 2000 operációs rendszer alatt. Mérete egy fejlett kiskutyáénak felel meg (156x266x274mm). CHIP Az ImageFolio nevű program a lehetetlenre is képes MATÁV HÍREK 800 millió dolláros követelés Egy Maryland állambeli neuro­lógus 800 millió dolláros kere­setet nyújtott be a héten a Motorola mobiltelefon-gyártó cég, valamint nyolc további táv­közlési vállalat, illetve szervezet ellen, azt állítva, hogy rosszin­dulatú agydaganatát a mobilte­lefon éveken át történő haszná­lata okozta. A 41 éves dr. Christopher Newman a baltimore-i bíróságon adta be keresetét, amelyben 100 millió dolláros kompenzációt követel, valamint 700 millió dolláros büntető kártérítés megítélését szorgalmazza. A perbe fogott alperesek a Motorola mellett a Verizon Communications, a Bell Atlantic telefonszolgáltató,- an­nak Bell Atlantic Mobile nevű üzletága,- a Southwestern Bell Mobile Systems, a Washington/Baltimore Cellular, az SBC Communications, a Celluláris Telekommunikációs Ipari Szövetség és a Telekom­munikációs Ipari Szövetség. A net nagyobb, mint gondoltuk Egy minap közzétett tanulmány szerint az internet sokkal na­gyobb annál, mint korábban gondoltuk, a keresőrendszerek csupán a teljes információs hal­maz töredékét térképezték föl. Ugyanakkor kutatók rávilágítot­tak a világháló sebezhetőségére is. A dél-dakotai BrightPlanet vállalat kutatói úgy gondolják, a világháló mérete nagyjából öt­százszorosa annak a képnek, amit az ismert keresőrendszere­ken keresztül látunk. A szakem­berek a mostani eredményt egy újonnan kidolgozott szoftver eredményeire alapozzák, amely az AltaVista, a Google és más keresőktől függetlenül képes feltérképezni az internet valós mélységét. Az AltaVista és a Compaq korábbi tanulmánya megállapította, a világháló ko­rántsem annyira homogén, mint amilyennek látszik; a láto­gatók nagy része jól meghatá­rozható csomópontokba tömö­rül. Az internet egyes részei kö­zött ráadásul kevés kapcsolatot találtak a kutatók, a sűrűn kere­sett oldalakon kívül rengeteg sziget úszik a cyberspace-ben, amelyek nem mutatnak sehova, és rájuk sem hivatkozik igazán senki. Á BrightPlanet mostani elemzése az internetet és vele az úgynevezett virtuális „sötét anyagod’ is nagyobbra becsüli, mint a Compaq-AltaVista koráb­bi tanulmánya. A szakemberek szerint jelenleg 550 milliárd do­kumentum érhető el az interneten, amely az eddigi becsléseket jócskán meghaladja. Érdekességképpen, 1984 köze­pén, amikor az internet még gyerekcipőben járt, a Lycos adatbázisa összesen 54 000 weboldalt jegyzett. Az elmúlt ti­zenhat év alatt a keresőprogra­mok által feltérképezett oldalak száma 1-2 milliárdra bővült, ami jól mutatja, mekkora rob­banáson ment keresztül a világ­háló. A kutatók szerint a legna­gyobb problémát a keresőrend­szerek esetében az jelenti, hogy alapvetően a statikus weboldalak kerülnek bejegy­zésre. A technológiai fejlődésé­vel azonban egyre-másra jelen­nek meg a nagyméretű adatbá­zisok, egyre több tartalomszol­gáltató áll át dinamikusan fel­épített oldalakra, és ezekre sok esetben egyetlen keresőrend­szer sem talál rá. A BrightPlanet szoftverfejlesztői úgy vélik, a problémára megol­dást kínál az általuk kidolgozott szoftver, a LexiBot, amely a ke­resők adatbázisa mellett az internet egészét képes átfésülni. A programot elsősorban olyan felhasználóknak ajánlják, akik célirányosan keresnek valamit, ugyanis az eredményre akár 90 percet is várni kell. Egy másik tanulmány ezzel párhuzamosan a világháló sebezhetőségét vizs­gálta. Az indianai Notre Dame Egyetem szakemberei az internet hálózati rajzát tanul­mányozva azt állapították meg: egyes csomópontok kiesése ese­tén nagyobb egységek sžakad- hatnak le a hálózatról. Az internet topológiáját tekint­ve egy decentralizált hálózat. Felépítését elődjétől, a katonai célokat szolgáló ArpaNettől örökölte, amelynél az volt a szempont, hogy az egyes szer­verek megsemmisülése esetén is működőképes maradjon a rend­szer. Ez a szemlélet fennmaradt, és továbbra is biztosítja azt, hogy a világháló folyamatosan bővíthető legyen, illetve megóv­ja a rendszer egészét a leállás­tól, ha esetleg egy-egy gócpont valami miatt működésképtelen­né válik. Azonban az internet mai formájában korántsem olyan biztonságos, mint ami­lyen az ArpaNet volt a hetvenes­nyolcvanas években. A felhasz­nálók számának rohamos emel­kedése, valamint a hálózaton áramló információ méretének ((jelentős növekedése miatt az egyes gócpontok létfontosságú­vá váltak. A csomópontokat ért hackertámadás esetén az internet jelentős szakaszai vál­hatnak le a hálózatról, ezáltal több ezer szolgáltatás és tarta­lom válik elérhetetlenné a fel­használók számára. Erre idén februárban már példa is volt, amikor hackerek egy csoportja szervezett támadást indított több amerikai vezető internetes vállalat hálózata ellen, a Yahoo, az MSNBC, az eBay egyes szol­gáltatásai órákra állni kénysze­rültek. Barabási András László, aki a nagy struktúrák elemzésével foglalkozik, és maga is részt vett a tanulmány készítésében, Ak­hilleuszhoz hasonlította az internetet: a világháló sebezhe- tetlennek látszik, mégis azok, akik ismerik gyenge pontjait, könnyen komoly bajt okozhat­nak. Korábban beszámoltunk róla, hogy kutatók felvetették, a rovartársadalmakat kellene ala­pul venni a jövő internetének felépítésekor. A szakemberek el­képzelése szerint az egyes cso­mópontokon virtuális méhek dolgoznának, amelyek azon túl, hogy az információs csomago­kat az egyik kaptárból a másik­ba szállítanák, a hálózat kar­bantartását és optimalizálását is elvégeznék. Az elgondolás talán kicsit futu­risztikus, a kutatók el is ismerik, hogy megvalósítása még mesz- sze van. Azonban egyre többen aggódnak a felhasználók szá­mának emelkedése, valamint az egyre fokozódó cyber- terrorizmus miatt, ami veszély- lyel fenyegeti a jelenlegi hálózat működőképességét. Eltolódott az Inta- nium bemutatója Az Intel egyúttal azt is közölte: már dolgozik a 64 bites chip következő változatain is, ame­lyek egyelőre a McKinley kód­nevet viselik. Az Intel eredeti­leg őszre tervezte új architek­túrájú chipjének bemutatását, az újabb tervek szerint azon­ban erre 2001 tavasza előtt semmiképp sem kerülhet sor. A vállalat képviselői elmond­ták, ettől függetlenül már idén elkészülnek az első komplett, Itaniummal szerelt számítógé­pek, de ezek csupán bemutató­darabok lesznek, értékesítésre nem kerülnek. A csúszás oka az, hogy az Intel mérnökeinek újabb változatot kell készíteni­ük az Hamumból, amelyre ez­után alapos, hónapokig tartó tesztelés és átvizsgálás vár. A vállalat ezzel párhuzamosan már dolgozik a McKinley lap­kák új változatain, ezek várha­tóan 2001 év végén kerülnek bemutatásra. Egy, kettő, három... karnyújtás és lábkörzés!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom