Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)
2000-07-31 / 175. szám, hétfő
fl POIITIKA ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 31. „Nem egészen valószínűtlen" Prága. A cseh külügyminiszter szerint 2003, az Európai Unió kibővítésének éve „nagyon optimista, de nem egészen valószínűtlen dátum”. Káván visszautasította azt a megjegyzést, miszerint az uniós csatlakozás dátumával összefüggésben Csehország kevésbé fejt ki nyomást Brüsszelre, mint Lengyelország és Magyarország. Mint leszögezte: „Nem igaz, hogy ebben a kérdésben a visegrádi négyek keretében nem működnénk együtt, s hogy nem foglalnánk közösen állást. (MTI) Választások Venezuelában Caracas. Venezuelában tegnap reggel megnyitották a szavazóhelyiségeket: a délamerikai országban elnök-, általános és helyi választásokat tartanak. Az elnökválasztás legesélyesebbje a jelenlegi elnök, Hugo Chávez. A választásra jogosultak száma több mint 11 millió. A szavazás egyfordulós, a szavazóknak egyúttal meg kell választaniuk a nemzetgyűlés 165 tagját, a 23 szövetségi állam kormányzóját és a több mint 300 polgármestert. (MTI) Orbán egységes magyarságképe Tusnádfürdő. Orbán Viktor miniszterelnök a XI. Bálványosi Nyári Szabad- egyetem zárónapján síkra szállt a közép-európai építkezés, a gazdasági és politikai együttműködés mellett. „A magyar kormány egyben látja a Kárpát-medencei magyarságot”, hangsúlyozta a kormányfő. Értékelése szerint most először van olyan gazdasági és geopolitikai helyzet, amelyik lehetővé teszi, hogy a megmaradás és a gyarapodás programja valósággá váljon a határokon túl élő magyarság számára. (MTI) Egyben látja a magyarokat (Somogyi Tibor felvétele) Drogküldemény Moldovának Szófia. A bolgár rendőrség a török határon tegnap letartóztatott egy moldovai teherautó-vezetőt, mert járművében találtak 123 kilogramm- nyi, 5,3 millió dollár értékű heroint. A teherautó Törökországból indult, és Románián át Moldovába tartott. Ha a vezetőt bűnösnek találják a kábítószer csempészésében, akkor akár 15 évi börtönbüntetést is kiszabhatnak rá. (MTI) Kolera pusztít Sierra Leone-ban Freetown. Negyvenöt személy halt meg kolerában a héten három nap alatt a Sierra Leone északi részén lévő Bumbunában - közölték szombaton a nyugat-afrikai ország hadseregének illetékesei. Az áldozatok többsége nő és gyermek. További 200 ember súlyosan fertőzött. (MTI) Hatan meghaltak, hetvenkilencen megsebesültek a perui elnök beiktatása után Limában Chirac elnök a béketárgyalások folytatására szólított fel Tüzes indulatokkal teli beiktatás Lima. Heves összecsapások törtek ki a perui fővárosban, Limában, Alberto Fujimori államfő újbóli beiktatásának napján. Az estig tartó incidensekben hatan meghaltak, hetvenkilencen megsebesültek és négy középület (közöttük a nemzeti bank épülete) leégett. A rendőrök 157 tüntetőt őrizetbe vettek. Az ellenzék szerint Fujimori államfő csalások sorozatának köszönheti májusi újraválasztását, s emellett azzal vádolják őt, hogy a parlament feloszlatásával gyakorlatilag megszegte a korábbi alkotmányt, amely csak két elnöki időszakot engedélyezett. Felgyújtották az igazságügyi palotát, egy bíróság épületét, a legfőbb választási ellenőrző testület székházát és a nemzeti bank épületét. A hat ember a nemzeti banknál vesztette életét - s a feldühödött támadók még a tűzoltókat is megakadályozták, hogy megpróbálják eloltani a lángokat. Fujimori riválisa, Alejandro Toledo nyugalomra szólította fel a lakosságot, s az erőszakos incidenseket, különösen a középületek felgyújtását provokátorok akcióinak minősítette. Fujimori államfő eközben letette hivatali esküjét. Beiktatási beszédében az intézmények demokratizálását és az ország iparosítását mondta hivatali periódusa két fő céljának. Fujimori éles szavakkal vádolta meg a dél-amerikai ország ellenzéki erőit azt állítva, hogy ők szervezték a véres zavargásokat. Mélységes fájdalmának adott hangot amiatt, hogy a „felelőtlen és bűnös” cselekménysorozat hat ember halálát okozta. (MTI) Halálugrás. A perui nemzeti banknál hat ember vesztette életét, amikor a Fujimori államfő beiktatása ellen tiltakozók három másik középülettel együtt felgyújtották a pénzintézetet. (CTK/AP-felvétel) Csak később döntenek a jugoszláv ellenzéki elnökjelölt személyéről a szerbiai pártok Egységben az ellenzék Belgrád. A vezető szerb ellenzéki pártok túlnyomó többsége szombaton hivatalosan is úgy döntött, hogy közösen indul a szeptemberi választásokon, bár jugoszláv elnökjelöltjükről csak később kívánnak dönteni. MTI HÍR Jugoszláviában csütörtökön írtak ki választásokat: jugoszláv elnök- és szövetségi parlamenti választásokat, szerbiai helyhatósági és vajdasági parlamenti voksolást, valamennyit szeptember 24-re. A vezető szerb ellenzéki pártok öt órás belgrádi tanácskozásukon határoztak az indulásról, amit közleményben nyilvánosságra hoztak. A döntés értelmében az ellenzék közös listával indul a szerbiai helyhatósági és a vajdasági parlamenti választásokon. A jugoszláv parlamenti választásokra szintén egységes fellépést ígértek, bár Zarko Korac, a Szociáldemokrata Unió elnöke nem zárta ki, hogy egyes körzetben esetleg két ellenzéki jelöldista is lehet. Egy közvélemény-kutatás Vojislav Kostunica mérsékelten jobboldali politikust tartotta olyan személynek, aki teljes ellenzéki támogatás esetén legyőzhetné Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt. A Vük Draskovicsnak, a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) elnökének a felhívására januárban létrejött ellenzéki egység mára viszont felbomlott. Az SPO két hónapja kivonult az ellenzéki kerékasztalról (a szombati tanácskozáson sem vett részt), mert a többi párt az összes választáson való indulás mellett kardoskodott. Az SPO eredetileg a voksolás kü'rása után ígért végleges döntést, de az elmúlt napokban azt hangsúlyozta, hogy hiányoznak a demokratikus választások feltételei. Montenegró is Milosevics mellett Podgorica. Szombaton a szövetségi választásokon való indulás mellett döntött a montenegrói Szocialista Néppárt (SNP) is. A Momir Bulatovics jugoszláv kormányfő vezette SNP a Belgrád-párti montenegrói ellenzék legerősebb pártja. Az SNP szintén Milosevi- cset jelöli a jugoszláv elnökválasztásra. (MTI) Kétnapos tárgyalássorozatot kezdett Szöulban a két Korea Családlátogatási tervek MTI-HÍR Szöul. A két Korea vezető tisztség- viselői tegnap Szöulban kétnapos tárgyalássorozatot kezdtek. „A két fél közel jutott a panmindzsoni összekötő irodák újbóli rendes működésére vonatkozó megállapodáshoz” - közölte Kim Szun Kju, délkoreai kulturális és idegenforgalmi miniszterhelyettes. Panmindzson az egyetlen átkelőhely a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben, amelyet az 1950 és 1953 közötti koreai háborút lezáró tűzszünet megkötésekor alakítottak ki. Észak- és Dél-Korea a rövid ideig tartó 1992- es olvadás idején létesített összekötő irodákat, miután a két miniszterelnök meg nem támadási megállapodást is tartalmazó szerződést írt alá. De a viszony újra lehűlt, miután Észak-Korea tengeralattjárón eljuttatta 26 ügynökét a dél-koreai pattokra, és az észak-koreaiak elhagyták összekötő irodájukat^ A dél-koreai küldöttséget Pák Cse Kju országegyesítési miniszter, az északit Csőn Kum Csin kormányfőtanácsos vezeti. A kormányközi eszmecserén megtárgyalták Kim Dzsong II észak-koreai vezető tervbe vett szöuli látogatását és katonai „forró drót” létesítését is, szót ejtettnek arról is, miképpen vezethetnek át vasútvonalakat a világ katonailag egyik legjobban megerősített határán. Augusztus 15. és 19. között egyébként lehetővé teszik a koreai háború óta kettészakított északi és déli családok találkozását. Több mint hétmillió dél-koreait fűznek családi szálak Északhoz, de csak egyszer, 1985-ben engedélyeztek ilyen összejöveteleket: ekkor mindkét oldalról 50-50 ember mehetett családlátogatásra a túloldalra. Félmillió sugárfertőzött Felszámolt atomtelep Almati/Kurcsatov. Amerikai és kazah szakértők befejezték a sze- mipalatyinszki atomkísérleti telep felszámolását, amelyik a szovjet időkben a világ legnagyobb ilyen jellegű létesítménye volt. Szemi- palatyinszkben a hidegháború idején, 1949 és 1989 között mintegy 500 kísérleti robbantást hajtottak végre. Egy tanulmány szerint a nukleáris kísérletek következményeként félmillió ember szenvedett ártalmas sugárzást. Nur- szultán Nazarbajev elnök nem sokkal Kazahsztán függetlenségének kivívását követően, 1991 augusztusában írta alá azt a dokumentumot, amelyben határozott az atomkísérleti telep bezárásáról. Az orosz katonai egységek még 1994- ig ellenőrzésük alatt tartották Sze- mipalatyinszkot. (MTI) Válasz Washingtonnak MTI-HÍR Párizs. Jasszer Arafat palesztin vezető szombaton Párizsban rövid megbeszélést folytatott Jacques Chirac francia államfővel és Lionel Jospin kormányfővel. Arafat a francia elnökkel folytatott tárgyalását arra is felhasználta, hogy válaszoljon Bili Clinton amerikai elnök pénteki kijelentésére, amelyben Clinton arra figyelmeztette a közel-keleti vezetőket, hogy mesz- sze ható hátrányos következményekkel járna, ha az eddigi béketárgyalások sikertelensége nyomán egyoldalú lépésekre ragadtatnák magukat. A nyilatkozat nyomán Arafat részrehajlással vádolta mqg Clintont, és úgy vélte: az amerikai elnök ezzel kétségessé tette semleges közvetítői szerepét az izraelipalesztin béketárgyalásokon. Arafat Párizsban hangsúlyozta, hogy az oslói megállapodás értelmében a palesztinoknak már 1999. május 4-én alkalmuk lett volna kikiáltani független államukat, de „baráti tanácsokra” hallgatva ezt elhalasztották az izraeli választásokat követő időszakra. Hozzátette: Ehud Barak izraeli miniszterelnök esélyt kapott a palesztin néptől, mert azt ígérte, hogy Jichák Rabin egykori izraeli kormányfő béketörekvéseit fogja követni. Chirac elnök a béketárgyalások folytatására biztatta a feleket. Albright külügyminiszter befejezte délkelet-ázsiai körútját Diplomáciai nagyüzem MTI-HÍR Bangkok. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter szombaton befejezte délkelet-ázsiai körútját és Bangkokból Tokióba utazott. Az amerikai külügyminiszter számára igazi diplomáciai nagyüzem volt az utóbbi néhány nap. Rész vett a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) regionális biztonsági fórumán, és több kétoldalú megbeszélést folytatott a tanácskozáson jelen lévő kollégáival. A legnagyobb érdeklődést az észak-koreai kollégájával, Pék Nam Szunnal folytatott megbeszélései váltották ki világszerte. Ez volt a legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel a két állam között az 1950-1953 között lezajlott koreai háború óta. Albright tárgyalt Alwi Shihab indonéz külügyminiszterrel és segítséget ígért neki a Malukku szigetén folyó vérontás megállításához és az ország demokratikus átalakításához. Méltatta Indonéziának a demokrácia irányába eddig megtett lépéseit, és annak a reményének adott hangot, hogy még ebben az évben ellátogathat Jakartába. Szóba került megbeszélésükön a timori helyzet is. Jörg Haiderrel nem kíván találkozni a három vizsgálódó Bölcs hallgatás Bécsben MTI-HÍR Bécs. A „bölcsek” elmondták, hogy három nap alatt elegendő anyagot gyűjtöttek össze jelentésük megírásához, és egyelőre nem tervezik, hogy újabb vizsgálódás céljából visszatérjenek az osztrák fővárosba. Marttá Ahtisaari volt finn államfőt, Marcelino Oreja volt spanyol külügyminisztert és Jochen Fro- wein német nemzetközi jogászt az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke bízta meg, hogy vizsgálják az ausztriai emberi jogok helyzetét és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) politikáját. Ausztria ellen ugyanis az EU a szélsőjobboldalinak minősített FPÖ kormányra kerülése miatt léptetett életbe szankciókat még az év elején. Frowein elmondta: Jörg Haiderrel, az FPÖ vezetőjével nem kívánnak találkozni, és e pillanatban jelentésükből semmilyen részletet nem hoznak nyilvánosságra, majd csak akkor, ha az teljesen összeállt, és benyújtásra kész. Hezbollah-gerillák akadályozták a békefenntartókat Libanoni állásfoglalás MTI-JELENTÉS Abbaszije. Az ENSZ libanoni béke- fenntartó katonái a bejrúti kormány szombati beleegyezése után tegnap elkezdték elfoglalni azokat a hadállásokat, amelyekt az izraeli hadsereg a dél-libanoni kivonulás után továbbra is megtartott, mostanra viszont elhagyott. Hezbollah-gerillák egy helyen megakadályozták, hogy a katonák elfoglalják helyüket, de egyéb incidens nem történt. Abbaszije falu mellett az UNIFIL 30 indiai katonája vett fel hadállást, a libanoni-izraeli határon pedig hat páncélozott járművel, két terepjáróval és egy buldózerrel harminc svéd, illetve finn katona vett fel hadállást. Kéksisakos-árnyék (CTK/AP) Megölték Szergej Iszajevet Legördült a függöny Moszkva. Oroszországban újabb hidegvérű gyilkosságtól hangos a tömegtájékoztatás: tegnap vált ismertté, hogy szombatra virradóra megölték az orosz színművészeti akadémia rektorát, Szergej Iszajevet Moszkva környéki dácsájában. A gyilkos az ablakon át lőtt rá áldozatára, két golyó találta el Iszajevet. A gyilkosság idején az akadémia rektora egyedül tartózkodott nyaralójában, ezért a rendőrség csak egynapos késéssel értesült a történtekről. (MTI) Kínai férfi az áldozat Gyilkosság a fővárosban Budapest. Brutális kegyetlenséggel, több késszúrással végeztek azzal a 44 éves kínai férfival, akinek holttestét tegnap délelőtt találták meg a magyar főváros VIII. kerületében, a Baross utca 110. szám alatti ház egyik lakásában. A rendőrség nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy több elkövetője volt a gyilkosságnak, és ismerhették az áldozatot. A BRFK meghallgatja a férfi ismeretségi, baráti, üzleti, illetve családi körébe tartozókat is. (MTI)
