Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-01 / 151. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 1. Politika 5 Mától Franciaország az ELI soros elnöke. A belső reform az új tagok felvételének egyik előfeltétele Korántsem garantált a siker Párizs. Az EU egyik megha­tározó hatalma, Franciaor­szág veszi át mától féléves időszakra a szervezet soros elnöki tisztét - méghozzá különleges helyzetben, hi­szen a tétek ritkán voltak ilyen nagyok, mint a most következő hat hónapban, s a sikerre nincs garancia. MTI-HÁTTÉR A párizsi kormányzat legfőbb fel­adata - és saját maga által vállalt prioritása hogy befejezze az Eu­rópai Unió belső reformjairól szóló kormányközi konferenciát, s az EU-elnökséget záró nizzai csúcsér­tekezleten az állam- és kormány­fők elfogadhassák a szervezet mű­ködésének átalakításáról szóló ja­vaslatokat. Ha nem sikerül áttörést elérni e témában, akkor halasztód­ni fog az Unió kibővítése, mert a belső reformok végrehajtását a szervezeten belül az új tagok felvé­tele egyik előfeltételének tartják. Pierre Moscovici, az európai ügyekkel foglalkozó francia mi­niszter néhány napja elismerte: a belső reformok ügyében a tagál­lamok között nincs egyetértés - az­az a munka dandárja a francia el­nökségre vár. Még szerencse, hogy ebben a kérdéskörben egyszer, az amszterdami szerződés kidolgozá­sakor már kudarcot vallott a szer­vezet, s a tagállamok tudják, hogy egy újabb kudarcot nem engedhet­nek meg maguknak. Az is segítheti a közös álláspont kialakítását, hogy e téren az EU két „motorja”, Franciaország és Németország szinte teljes az egyetértés. Ennek A tagállamok egy újabb kudarcot nem engedhet­nek meg maguknak. ellenére megfigyelők úgy vélik: csak a nizzai csúcs előtti hetekben dől el, hogy lesz-e megállapodás a belső reformokról vagy sem, s egé­szen addig a színfalak mögött zaj­lik majd az alkudozás. Mivel a döntést egyöntetűen hozzák a tag­államok, kompromisszum várha­tó, de Chirac államfő és Jospin mi­niszterelnök is előre figyelmezte­tett: nem fognak látszateredmé­nyeket elfogadni. A kelet-közép-európai országok szempontjából még ennél is fonto­sabb kérdés a szervezet kibővítése. A francia vezetés jó előre igyeke­zett lehűteni a várakozásokat: el­nökségük alatt az EU aligha fogja kitűzni az időpontot az első, legfel­készültebb tagjelöltek felvételére - legfeljebb egy forgatókönyv meg­határozása várható, hogy miként haladjanak tovább a tárgyalások. Ennek ellenére téves az az időn­ként előbukkanó nézet, hogy Pá­rizs ne támogatná az EU-bővítést, azonban a franciák nem akarják, hogy a 10-12 új tag belépésével az Unió egy meggyengült, egyszerű szabadkereskedelmi övezetté „le­fokozódott” szervezetté váljon. Ez magyarázza a belső reformok végigvitelének igényét bármiféle bővítés előtt (gyakorlatilag négy kérdésről, az EU brüsszeli bizottsá­gának átalakításáról, a többségi döntéshozatal kiterjesztéséről, a tagállamok szavazati súlyának mó­dosításáról és a szervezeten belüli kisebb országcsoportok közötti együttműködés megkönnyítéséről van szó) - s ez magyarázza, hogy Párizs fontosabbnak tartja a tagje­löltek felkészülésének végigvitelét, mint a felvétel gyorsaságát. E kér­déskörnek mindenesetre új dimen­ziót adott az Európai Unió jövőjé­ről az elmúlt hónapokban kibonta­kozott vita, amelyet Joschka Fischer német külügyminiszter májusi, egy föderális Európa lehe­tőségét felvető beszéde indított el, s amelynek lendületet adott Jac­ques Chirac francia államfő e heti, a német Reichstagban elmondott felszólalása, az egymással szoro­sabban együttműködő „úttörő álla­mok” csoportjának kialakításáról és egy európai alkotmány kidolgo­zásának lehetőségéről. Az EU je­lenlegi struktúrája mély válságban van: a brüsszeli bizottság befolyása korábbi karizmatikus vezetője, a francia Jacques Delors távozása óta alaposan csökkent, a tavalyi európai parlamenti választásokon rekordot döntött a voksolásra el sem menők száma, a koszovói vál­ságban Európa gyakorlatilag látha­tatlan volt az amerikaiak mellett, az elmúlt évek legnagyobb közös­ségi vívmányának számító euró ér­téke folyamatosan csökken, s a múlt heti portugáliai EU-csúcson ismét bebizonyosodott, hogy a tag­államok még a viszonylag kisebb jelentőségű kérdésekben, például az adózási rendszerek harmonizá­lásában sem tudnak megállapodni, hiszen a kidolgozott kompromisz- szum gyakorlatilag végrehajthatat­lan. Ilyen körülmények között nyil­vánvaló, hogy a szervezetnek új távlatokra, új megoldásokra van szüksége, ám Fischer és Chirac in­dítványai (azon túlmenően, hogy sok pontban egymással sem egyez­nek) csak megnehezítik-a francia soros elnökség munkáját, mert megriasztják azokat az EU- tagokat, amelyek nem támogatják az integráció további elmélyítését, illetve saját szerepük csökkenésé­től tartanak (például Nagy-Britan- nia és a kis tagállamok), s egyes EU-tagjelöltekben is kérdéseket vethetnek fel, vajon érdemes-e ren­geteg áldozatot hozni egy átalaku­ló, bizonytalan körvonalú szerve­zetbe való belépés érdekében? Nem véletlen, hogy az elmúlt na­pokban a francia kormányzat ille­tékesei (Hubert Védrine külügymi­niszter, Pierre Moscovici, sőt, maga Lionel Jospin kormányfő is) fino­man elhatárolódtak Chiractól, hangsúlyozva, hogy számukra a belső reformok sikere a legfonto­sabb, s hogy Chirac szavai nem a kormány álláspontját jelzik. Az intézményi kérdések mellett a francia elnökség másik, sokat han­goztatott célkitűzése, hogy köze­Az Európai Unió jelen­legi struktúrája mély válságban van. lebb hozza a szervezethez az ál­lampolgárokat. Ennek érdekében Párizs számos konkrét, a minden­napokat érintő kérdést is szeretne dűlőre vinni a következő hat hó­napban: ezek között szerepel az élelmiszerek egészségügyi ellenőr­zését szolgáló ügynökség felállítá­sa (gondoljunk csak a dioxinos csirkére, a brit kergemarhakórra), a tengerhajózás biztonsági feltét­eleinek szigorítása (tavaly decem­berben egy kettétört tanker olajra­kománya szennyezte be a francia partokat), a tagállamok szociális politikájának egyeztetése, a kuta­tók és egyetemisták cserelátogatá­sainak megkönnyítése. Az eredmé­nyeket két csúcsértekezleten (októ­berben Biarritz-ban és december­ben Nizzában) értékelik. RÖVIDEN Krajci végleg megmenekülhet Pozsony. Gustáv Krajcit soha nem lehet elítélni az ellene felhozott vádak miatt, ha a kerületi bíróság is megerősíti a járásbíróság hatá­rozatát. A KDH jogi szakértője, Daniel Lipsic kifejtette: a KDH újra kezdeményezni fogja a parlamentben Meciar amnesztiarendeleté­nek eltörlését, mivel nem engedhető meg, hogy egyesek kibújjanak a büntetőjogi felelősségre vonás alól. (TÄ SR) A legfőbb ügyészség nem véleményez Pozsony. A legfőbb ügyészség a vonatkozó jogszabály értelmében nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy indokolt volt-e a rendőrség beavatkozása a szliácsi és a kovácsfalvai gyógyfürdő ese­tében - mondta Ctibor Kosfái, a legfőbb ügyész helyettese. Az ügyész sem más szervezetek, sem magán- és jogi személyek kérésé­re nem foglal állást különböző jogi előírásokkal kapcsolatban, így ezt Mikulás Dzurinda kormányfő kérésére sem teheti. (TA SR) A Deutsche Telekom befektetési tervei Pozsony. A Deutsche Telekom jelezte, ha megszerzi a Szlovák Táv­közlési Vállalat 51 százalékos csomagját, akkor 8 év leforgása alatt 1,8-2 milliárd eurót fektet a cégbe. Stefan Reeg, a német óriásválla­lat alelnöke tegnap azt közölte: 2004-ig mintegy 1 milliárd eurós invesztícióval számol, igaz, ebből 400 millió eurót a várható alap­tőke-emelésre fordítanak. (SITA) Lemondott a DB csúcsvezetése Pozsony. A Dopravná banka (DB) tegnapi közgyűlésén lemon­dott a teljes csúcsvezetés. Lépésüket azzal indokolták, hogy a pénzintézet részvényesei közömbösek a stratégiai partner keresé­sében, valamint lanyhán támogatják az alaptőke emelésének szándékát. (SITA) Egyeztetés a szlovák külképviseleten Pozsony. Szlovákia ciprusi nagykövetsége rendezte meg azt a ta­lálkozót, melyen Ciprus török, illetve görög részének politikai kép­viselői ültek tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassák a két közösség közeledési folyamatával, a személyek szabad mozgásával kapcso­latos kérdéseket. A felek megegyzetek, hogy szeptemberben meg­rendezik a kölcsönös egyetértés fesztiválját Nikóziában. Ennek szervezője ugyancsak Szlovákia külképviselete lesz. (TA SR) Öngyilkos lett két diák Kassa, Eperjes. Rossz iskolai előmenetele öngyilkosságba hajszolt egy hatodik osztályos fiút. A rendőrség tájékoztatása szerint Mar­tin C. tegnap reggel szécsudvari (Tóketerebesi járás) családi házuk kamrájában lőtte agyon magát apja legálisan tartott fegyverével. Késmárkon egy 16 éves gimnazista lőtte agyon magát. Egyelőre nem tudni, hogy tettét tanulmányi eredményei vagy egyéb okok miatt követte-e el. (TA SR) Apácagyilkos tizenéves lányok Bergamo. Merő szórakozásból gyilkoltak meg tizenéves olasz lányok egy apácát. Régóta nem rendítette meg ennyire bűntett az olasz köz­véleményt. A három 16-17 éves iskoláslány elhagyatott helyre csalta, majd egy kővel leütötte és számos késszúrással megölte a 61 éves szerzetesnővért az észak-olaszországi Chiavennában. (MTI) Karas: Szlovákia jó benyomást tett az EPP-ED-re Uniós esélyeinkről ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Egyesült a Szlovák De­mokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), valamint az Iparosok, Vállalkozók és Földművesek Unió­ja (ÚZPR). Mikulás Dzurinda mi­niszterelnök kijelentette: sikerült megtalálniuk a fúzió olyan formá­ját, amelyet az SDKÚ-hoz csatla­kozni kívánó többi párt esetében a jövőben is alkalmazni lehet. Az ÚZPR beolvadásával az SDKÚ fel­vállalja a vállalkozók képviseletét. Pavol Prokopovicnak, az ÚZPR el­nökének meggyőződése, hogy így eredményesebben valósíthatják meg elképzeléseiket, és hatéko­ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ma életbe lép a polgári szolgálatról szóló törvény módosí­tott változata. Eszerint a polgári szolgálat a tényleges katonaság másfélszerese, vagyis 18 hónap. Ke­vésbé ismert tény, hogy ez az idő to­vább rövidülhet - például családi okokból, apaság esetében s akár hét és fél hónap is lehet. Ezt azon­ban külön kérvényezni kell. A pol­gári szolgálatot a sorozási határozat érvénybe lépésétől számított har­minc napon belül lehet kérvényez­ni. Azok, akiket korábban soroztak nyabban juttathatják érvényre a vállalkozók érdekeit. Dzurinda el­utasította azokat a spekulációkat, hogy előrehozott választásokra tö­rekszik. „Mindent megteszek azért, hogy a következő parlamen­ti választásokra 2002 őszén kerül­jön sor” - hangsúlyozta. Megerősí­tette, hogy a Szlovák Demokrati­kus Koalícióban (SDK) nincs tér egy hatodik platform kialakításá­ra. „Ha engedek a hatodik plat­form létrehozása érdekében kifej­tett nyomásnak, azzal az SDK alapszabályát sértem meg, és a ko­alíciós szerződés érvényessége is megkérdőjeleződik” - szögezte le Dzurinda. (szm) be, s ezt elmulasztották megtenni, július folyamán visszautasíthatják a tényleges szolgálatot. A Polgári Szem aktivistái tegnap felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a jogszabály rosszul jelent meg a törvénytárban. A megjelenttel ellentétben ugyanis a polgári szolgálatot a halasztás ide­jén, ületve a halasztás elteltétől szá­mított tizenöt napon belül lehet kér­vényezni, s a tizenöt nap nem a ha­lasztás kezdetétől számítódik. A most készülő, katonai szolgálatról szóló törvény értelmében rövidül a katonaság ideje, az a polgári szolgá­lat rövidülését is maga után vonja. MTI-HÍR Gödöllő. Az önkormányzatiság fej­lődésének új szakaszához érkezett - szögezi le az a zárónyilatkozat, amelyet a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozója résztvevői teg­nap, a rendezvény befejező napján megfogalmaztak. A nyilatkozat egyebek mellett leszögezi: szemlé­letté érett a felismerés, hogy az önállóság, az autonómia nem az el­ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A lakosság közel egyhar- mada ért egyet a Szlovák Demok­ratikus Mozgalom (HZDS) akciói­val, melyeken - járási és országos szinten - az ellenzék jogainak megsértése és a lakosság szociális helyzetének romlása ellen tiltako­zott. A Közvélemény-kutató Inté­zet legutóbbi felméréséből kide­rül, a HZDS megmozdulásait az idősek, az alapműveltséggel ren­delkezők és az ellenzéki pártok szimpatizánsai támogatták. A fia­talabb korosztály, a magyar kiebbség és a műveltebb rétegek pedig nem értenek egyet a tiltako­zó akciókkal. A felmérés szerint a választóknak mindössze a 28 szá­zaléka venne részt az előrehozott választásokat szorgalmazó refe­szigetelődés, a partikularizmus, ha­nem a közös érdekek mentén kibon­takozó legszélesebb körű összefo­gás ösztönzője kell legyen. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter a záró­ülésen hangsúlyozta: megérett az idő a státustörvény megalkotására, olyan kerettörvényt készítenek elő, amely megszabja a jogosultságok­nak a feltételeit, az eljárás menetét, a MÁÉRT és a társadalmi szerveze­tek szerepét, a kedvezmények körét. rendumon, a HZDS belső adatai szerint azonban 53 százalékos vol­na a részvétel, (ú, t) 17 I I inkább támogatja ■ inkább nem támogatja ■ nem támogatja ■ nem tudja ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Othmar Karas, az Európai Néppárt-Európai Demokraták (EPP-ED), az Európai Parlament legerősebb frakciójának képviselője tegnap beszámolt a frakció kétna­pos pozsonyi üléséről, melyen meg­tárgyalták Szlovákia politikai, gaz­dasági és szociális helyzetét, és biz­tosították hazánkat az integrációs törekvések támogatásáról. Wim van Velzen, az EPP-ED frakcióvezetője elmondta: a frakció első EÜ- országokon kívüli, pozsonyi össze­jövetelét az tette lehetővé, hogy Szlovákia a Dzurinda-kabinet irá­nyítása alatt ,jó benyomást tett az EU-tagokra”, és az utóbbi két évben jelentős lépéseket tett az integráció irányában. A kormánykoalíción be­lüli állapotokkal kapcsolatban fi­gyelmeztetett: egy-egy párt saját ar­culatának túlhangsúlyozása és ér­dekeinek előtérbe helyezése lelas­síthatja az integrációt. Kérdésre vá­laszolva, vajon a HZDS által kezde­ményezett előrehozott választások befolyásolhatják-e a csatlakozást, Velzen hangsúlyozta: „Az előző kor­mány blokkolta Szlovákia uniós csatlakozását. Természetesen a de­mokratikus választásokat akceptál­ni kell, ugyanakkor nem árt tudato­sítani a múltbeli emberek megvá­lasztásával járó következményeket is.” Szlováldát az ülésen Pavol Hrusovsky, Frantisek Sebej, Ivan Simko, Ján Figef, Ján Carnogursky és Bugár Béla képviselte, (sza) Mától érvényes a polgári szolgálatról szóló új törvény Most lehet kérvényezni HZDS: a választók többsége támogatja a referendumot A valóság mást mutat Csak tartózkodási és vállalkozási engedélyért folyamodott Lexa Grenada-ügye TA SR-HIR Pozsony. Ivan Lexa parlamenti képviselő és a titkosszolgálat egy­kori főnöke Grenadában csak tar­tózkodási és vállalkozási engedé­lyért, nem pedig állampolgárság­ért folyamodott az illetékes hivata­lokhoz. Az információt az Interpol szlovákiai részlegének igazgatója, Rudolf Gajdos is megerősítette. A Markíza híradójában tehát rosszul értelmezve hangzott el a hír, hogy Lexa grenadai állampolgárságot kér, mert csak tartózkodási enge­délyről van szó - tette hozzá. A kül­ügyminisztérium szóvivője, Boris Gandel elmondta, Lexától még nem vonták be a diplomata-útleve­lét. A belügyminisztérium június 12-én azzal fordult a külügyi tárcá­hoz, hogy tegye ezt meg. A külügy a parlamenten keresztül felszólí­totta Lexát, hogy adja vissza útle­velét, erre azonban eddig nem ke­rült sor. Ha Lexa nem tesz eleget a felszólításnak, a külügyminisztéri­um blokkolja az okmányt, ami any- nyit jelent, hogy a legközelebbi ha­tárátlépésnél elveszik tőle. Anna Lenická, a parlament sajtóosztályá­nak igazgatója megerősítette, hogy Lexát kedden levélben kérték útle­vele visszaadására. < Véget ért a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozója Készül a státustörvény Dzurinda nem akar az SDK-ban hatodik platformot Beolvadtak a vállalkozók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom