Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-25 / 170. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 25. Politika 5 Beszélgetés Bauer Edit államtitkárral a tervezett nyugdíjreformról, melynek megvalósításához 50 milliárdra van szükség Stabil nyugdíj rendszer kellene A közelmúltban éles bírálatok érték a munka-, szociális és családügyi minisztériumot a nyugdíjreform késéséért. Egyes vélemények szerint a tárca nem használja ki a stra­tégiai vállalatok privatizálása nyújtotta, soha vissza nem té­rő lehetőséget. Erről kérdez­tük Bauer Editet, a tárca ál­lamtitkárát. SZABÓ MÓNIKA Ön szerint jogos a bírálat? Az erős hangvételű kritika meglepő, hiszen megfogalmazója tudja, miről van szó. A nyugdíjreform rendkívül összetett folyamat. A nyugdíjrend­szernek nagyon sok tényezőt kell fi­gyelembe vennie, ugyanakkor nem lehet olyan rizikófaktorral felépíte­ni, mint akár az adórendszert, mely évente módosítható. A nyugdíjrend­szert nem lehet gyakran változtatni. A választási időszak felében va­gyunk, az idő szalad, dinamikusab­ban kellene a reformon dolgozni. Ez lehetséges is lenne, ha párhuzamo­san nem zajlana a minisztériumban olyan sokrétű törvényhozási mun­ka. Sőt, késik a nemzetközi segítség is, hiszen az OECD-től kért tanul­mányt, melyet májusra ígértek, még nem kaptuk meg. A tárcán belül tu­datában vagyunk annak, hogy egye­dül a privatizációs bevételeket lehet a reform megvalósítására felhasz­nálni, s ennek érdekében minden szükséges lépést meg is teszünk. Mi mindent kell figyelembe venni az új nyugdíjrendszer felépítésé­nél? Egy új, 20-30 évig működőképes rendszer felépítése nagyon bonyo­lult folyamat. Számos szociális és gazdasági kritériumot kell figyelem­be venni. Több ezer számítást kell elvégezni ahhoz, hogy a rendszer A nyugdíjrendszert r nem lehet gyak- . . ran változtatni. \\ tartható legyen, a kifizetések meg­felelőek legyenek, a szociális igazsá­gosság ne szenvedjen csorbát, hogy megfelelő mértékű legyen a szolida­ritás és megfelelő mértékben legyen a rendszer biztosítás jellegű. Mi a legnagyobb akadálya a re­form megvalósításának? Az egyik legnagyobb gonjdot a tőke­piac hiánya jelenti. A nyugdíjalap „Egyelőre nincs túl sok esélye annak, hogy a reformfolyamat felgyorsul­jon." (Somogyi Tibor felvétele) pénzeszközeit forgatni kell, hogy az értékmegőrzést és a gyarapítást biz­tosítani lehessen. Szlovákiában azonban nincs tőkepiac. A tárca pe­dig nem tud vállalkozni, és nem is feladata, hogy ezt megteremtse. Sok gonddal kell menet közben megküzdeni, ezért egyelőre nincs túl sok esélye annak, hogy a reform- folyamat felgyorsuljon. Hogyan lehet jellemezni a jelenle­gi rendszert? A jelenlegi rendszer legfőbb jellem­zője, hogy átfolyó finanszírozású rendszer. Amit ma befizetünk, azt holnap a nyugdíjbiztosító ki is fizeti, nagyon kicsi tartalékkal dolgozik. Bizonyos feltételek között mindenki kap nyugdíjat. Azok is, akik sokat fi­zettek be, azok is, akik egyáltalán nem fizettek be, mert vagy az élet­kor alapján, vagy más feltételek tel­jesítésével jogosulttá váltak. A rend­szer tehát szolidaritási alapon, olyan társadalmi megegyezés alap­ján működik, hogy a társadalom el­tartja azokat az időseket is, akiknek nincs saját biztosításból folyósítható nyugdíjuk. Meddig működhet az ilyen rend­szer? Addig, amíg többen születnek, mint ahányan nyugdíjba mennek, vagyis amíg többen válnak munkaképessé és keresővé, mint ahányan nyugdíj- jogosulttá. Ekkor több a befizetés, mint a kifizetés. Ez a rendszer azon­ban mára a népesedési folyamatban beállt két nagy változás következté­ben válságba került. A kedvező vál­tozás, hogy nőtt az átlagéletkor, a kedvezőtlen a születések számának drámai csökkenése. Míg ma másfél keresőnek kell egy nyugdíjat „pro­dukálnia”, addig 2020-ra minden keresőnek meglesz a maga nyugdí­jasa. Ez a folyamat előre kiszámít­ható, és nem gyorsítható, hiszen aki idén nem születik meg, az 20 év múlva nem lesz húszéves. Feltétle­nül cselekedni kell, mert nyilvánva­ló, hogy a helyzet tarthatatlan, a rendszer össze fog omlani. Megoldást jelenthetnek a szemé­lyi számlák? Ha most elkezdünk számlákat épí­teni, 10 év múlva várható, hogy termelik a pénzt. Ehhez feltétlenül tőkepiacra van szükség, ahol a pénzt mozgatni lehet. Ha ez a fel­tétel teljesül, 10-15 év alatt jól mű­ködővé válhat a módszer. Ezért kell minél hamarabb áttérni egy olyan rendszerre, ahol a szolidari­tás elve ugyan megmarad, de elő­térbe kerül a nyugdíjak biztosítás­jellege. A személyi számlák rend­szerére nem lehet radikális lépés­sel áttérni, mert továbbra is teljesí­teni kell'a nyugdíjasok jogos igé­nyeit. Meg kell tartani az átfolyó rendszer társadalmi szolidaritáson alapuló részét, ugyanakkor ki kell építeni azt a rendszert, amely 20- 30 év múlva is működőképes lesz, és a mai harmincévesek nyugdíját fogja biztosítani. Mi az új rendszer lényege? A nyugdíjrendszer második pillére, vagyis a személyi számlák és a kapitalizáció azon alapszik, hogyha nincsenek új emberek, akik több nyugdíjat tudnának termelni, akkor a pénznek kell pénzt termelnie. Ezen felül azt is szeretnénk, ha a ke­resőképes lakosságnak sokkal na­gyobb része élne azzal a lehetőség­gel, melyet a kiegészítő nyugdíjbiz­tosítók kínálnak - ez jelentené a re­form harmadik pillérét. Ezekben az intézményekben idáig csak úgy le­hetett biztosítást komi, ha az alkal­mazó beleegyezett. A készülő jog­szabály értelmében azonban ha az alkalmazottak vagy az iparosok úgy döntenek, hogy biztosítani akarják a nyugdíjukat, magasabb nyugdíjat szeremének, módjuk lesz erre. Idáig ez a lehetőség nem volt annyira nyi­tott. Ennek következtében a kereső lakosság alig öt százaléka választot­ta ezt a fajta nyugdíjbiztosítást. Mikorra léphet működésbe ez a rendszer? Folyamatosan kellene életbe lép­nie. Az alapellátást még ebben az évben szeretnénk törvénybe iktat­ni, és a jövő év közepétől léphetne életbe. 2002 közepétől szeretnénk érvénybe léptetni a személyi szám­\\ A tárca nem tud r vállalkozni, és ez nem is feladata. \\ Iákra épített második pillért. Ez idő- és munkaigényes, mert az egész ke­reső lakosságnak kell személyi számlát nyitni, és ezeket a számlá­kat valahol le kell fektemi. A kiegé­szítő nyugdíjbiztosítás folyamato­san nyíló lehetőség, az erről szóló törvénymódosítás a parlament jó­váhagyására vár. A három működő és most induló biztosító valószínű­leg kevés lesz a piacon, de a biztosí­tottak száma ma nem indokol több biztosítót. A reform megvalósításához 50 milliárd koronára lesz szükség, amit a privatizációból befolyó pénzből fedeznének. Ez nyilvánvaló a kormány számára is. Az egyes pillérek kiépítése pénz­igényes, de a nyugdíjak szintjét tar­tani, sőt növelni is kell. Nem szeret­nénk, ha a nyugdíjak leragadnának az átlagbérek 40-45 százalékos szintjén. RÖVIDEN Elosztják a privatizációból befolyó bevételt Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat privatizálásából befolyó 25 milliárd korona elosztásának kérdését a gazdasági miniszterek leg­közelebbi ülésén vitatják meg. Eddig a bankhitelek állami garanci­ájára 10 milliárd koronát, az egészségügyre 3 milliárdot, az Állami Útalap költségeire 1 milliárdot, a különböző fejlesztési programok­ra 8 milliárd koronát különítettek el, további 2,5 milliárd korona felhasználásáról még nem döntöttek. (SITA) Dugd el a maroktelefonodat! Pozsony. Lapunk értesülései szerint újabb leleményes gazembe­rekkel bővült a nyakkendős bűnözők sora. Elegáns öltönyös, akta­táskás fiatalemberek kopogtatnak kiszemelt irodák ajtaján. Min­den gyanún felül állnak, hiszen megnyerő a modoruk, komoly ter­vezeteket, ismert nevekkel szignált ajánlásokat terítenek szét az ál­dozat íróasztalán, majd a „tárgyalás” végén összeszedik a papírjai­kat, elbúcsúznak és megígérik, hogy a jövő héten újra jelentkez­nek. A károsult csak később veszi észre, hogy hűlt helye a mobilte­lefonjának, amely nemrég még a paksaméta alatt lapult, (ú) Osztalékot fizet a Novoker csempegyár Losonc. A losonci Novoker csempegyárban a tegnapi rendkívüli köz­gyűlés eredményeként ismét új igazgatóság és felügyelőtanács van. A Penta Group kisebbségi részvényes keresztülvitte akaratát, és szemé­lyi változásokat hajtott végre. A részvényesek arról is döntöttek, hogy a korábbi években felhalmozott 90 millió koronás nyereségből végre osztalékot fizetnek, mégpedig részvényenként 244 koronát. (SITA) Újabb benzinárcsökkenés Pozsony. Mától a Slovnaft ismét csökkenti a benzin árát. Töltőállo­másain a 91-es és 95-ös oktánszámú benzinért 90, a 98-as oktán­számúért pedig 80 fillérrel fizetünk kevesebbet. Ugyancsak mától viszont 50 fillérrel emelkedik a gázolaj ára - tájékoztatott a vállalat szóvivője, Lubomír Zitnan. (TA SR) 66 ezer órányi tévéműsor Pozsony. A szlovák magán- és kereskedelmi tévéállomások tavaly 66 ezer órányi programot sugároztak, ebből legtöbbet -10 534 órát - a Szlovák Televízió. Második helyen a Markíza áll 7300 órá­val, a februárban megszűnt VTV pedig a harmadik, 5838 órányi műsorral. A tavaly novemberben induló Luna 350 órát sugárzott. A regionális és helyi tévéállomások összesen közel 42 ezer órányi programot közvetítettek. (SITA) Már vizsgálják a törvényt Pozsony. Az alkotmánybíróság megkezdte a végrehajtásról rendelke­zőjogszabály alkotmányosságának vizsgálatát. 35 ellenzéki honatya elsősorban azt kifogásolta, hogy a törvény alkotmányellenesen helye­zi előtérbe a bankokat. A törvényt a parlament októberben hagyta jó­vá, Rudolf Schuster azonban nem írta alá. (SITA) Kirabolták a Baumax áruházat Pozsony. Vasárnap este két férfi 1,7 millió koronát lopott el a Baumax bevásárlóközpontból. A szürke símaszkot és sötét öltözéket viselő fegyveresek a földre kényszerítették és megkötözték az alkal­mazottakat, majd magukkal vitték a pénteki, a szombati és a vasár­napi bevételt. A rendőrség a lakosság segítségét is kéri. (TA SR) Módosította álláspontját a baloldal Pozsony. A Lexa-ügy alakulása nyomán az SDL módosította a Meciar- és a Dzurinda-féle amnesztiákkal kapcsolatos álláspontját. A baloldal korábban visszautasította a kegyelmi rendeletek érvény­telenítésére kidolgozott kereszténydemokrata törvényjavaslatot. Lubomír Andrassy alelnök megjegyezte: „Atipikus a jogszabály, de ilyen a titkosszolgálat volt igazgatója körül kialakult helyzet is.” (ú) Augusztus közepétől hozzájutnak pénzükhöz a csődbe ment Dopravná Bank ügyfelei Ismét fizet a Betétvédelmi Alap Osváth szerint csoda, hogy elengedték a fogságból Tizenöt bűntett miatt vonták meg menteimét ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Betétvédelmi Alap au­gusztus 14-től a Szlovák Takarék- pénztár fiókjain keresztül megkezdi a Dopravná Bank (DB) lakossági be­tétjeinek kifizetését - mondta Milan Horváth, az alap igazgatótanácsá­nak elnöke. A DB ügyfelei október 18-áig kaphatják vissza pénzüket. A bank mintegy 34-38 ezer védett la­kossági betétjén jelenleg 2,34 milli­árd korona van, a névre szólóakat a Betétvédelmi Alap 328 200 korona erejéig fizeti ki. Ez az összeg a ko­rábban hasonló sorsra jutott bankok esetében még csak 322 ezer korona volt. Az alapnak azonban nincs pén­ze, mivel az áprilisban összeomlott Szlovák Hitelbank kárvallott betéte­seire 4,3 milliárd koronát fordított, így a jegybank segítségére szorul. Erre a célra mintegy 2,3 milliárdos hitelt kívánnak felvenni, 1,5 száza­lékos kamattal. A Szlovák Nemzeti Bank július elsején vonta kényszer­felügyelet alá, egy héttel ezelőtt, jú­lius 18-án pedig fizetésképtelenné nyüvánította a besztercebányai székhelyű pénzintézetet. 1999 vé­gére a DB 546 millió korona veszte­séget halmozott fel, a rossz hitelek ellentételezésére további, több mint 200 millió korona tartalékalapot kellett volna képeznie - erre azon­ban már nem volt képes. E két tétel összesen 800 miihó koronára rú­gott, ami éppen megfelel a pénzin­tézet alaptőkéjének. A bank iránt hárman is érdeklődtek: a Drukos, a Horizont és a J&T Finance Group. E három szlovákiai társaság közül azonban egyiknek sincs banki licen­ce, ezért a jegybank nem szavazott nekik bizalmat, (mi) Tanácskozási joga lenne Szószólóért emeltek szót Budapest. „A határon túli magya­rok szószólója” új jogintézmény lét­rehozását javasolják a szocialisták - hangzott el az MSZP tegnapi sajtó- tájékoztatóján. Tabajdi Csaba frak­cióvezető-helyettes szerint a szószó­ló tanácskozási joggal venne részt az Országgyűlés munkájában, hogy tolmácsolja a környező országok­ban élő magyarok igényeit. Felhív­hatná a figyelmet azokra az atroci­tásokra, amelyek vámosok részéről érik a Magyarországra látogató ha­táron túli magyarokat. (MTI) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ivan Lexa ügyében egy­kori orvosa is vallomást tett, aki azóta nem találkozott a titkos- szolgálat körözés alatt álló exigazgatójával. A magát megne­vezni nem kívánó orvos nem haj­landó kommentálni azt a tényt sem, hogy Lexa hosszabb ideje tartó betegsége ellenére Grenadá- ban benyújtott állampolgárságért folyamodó kérvényében azt tün­tette fel: egészségi állapota jó. Mint ismeretes, Lexa tavaly júli­ustól munkaképtelenségre hivat­kozva nem vett részt a parlament munkájában. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) álláspontja szerint „nem helyénvaló” a rend­kívüli parlamenti ülés összehívá­sa, melyen a honatyáknak Lexa mentelmi jogának felfüggesztésé­vel kellene lehetővé tenniük, hogy nemzetközi elfogatóparancsot ad­janak ki ellene. A törvényhozás eddig 15 esetben tárgyalt Lexa im­munitásának megvonásáról, ám eddig semmit sem bizonyítottak be, mondta Igor Zvach, a HZDS szóvivője. A nyomozó szervek Lexa ügyében többet is tehetné­nek, vélekedik Peter Osváth, a parlament védelmi és biztonsági bizottságának tagja, aki szerint csodálatraméltó, hogy Lexát an­nak idején elengedték a vizsgálati fogságból. „Tizenöt bűntett elkö­vetésének ügyében vonták meg a mentelmi jogát, de szabadlábon lehetősége nyílt újabb bűncselek­mények elkövetésére, mint példá­ul a tanúk befolyásolása” - mond­ta Osváth. Vladimír Palkó, aki ugyancsak a védelmi bizottság tagja, úgy véli, a nyomozó hatósá­gok eleget tettek. Szerinte a „fele­lősség Meciart terheli, aki min­dent elkövetett azért, hogy embe­re védelem alatt álljon”. Ázok az értesülések, melyek szerint Ivan Lexa hűséget esküdött az angol ki­rálynőnek, csak arra szolgálnak, hogy elhárítsák a felelősséget Ja- roslav Ivorról, a vizsgálóhivatal vezetőjéről és Ladislav Pittner bel­ügyminiszterről -jelentette ki Ján Cuper, a HZDS képviselője. Véle­ménye szerint a Lexa-ügyet csak azért találta ki valaki, hogy „lejá­rassa Meciart és mozgalmát”. Változatlanul a Novy Cas a legolvasottabb napilap Negyedik lett az Új Szó SITA-HÍR Szlovákiától kér segítséget a spanyol rendőrség Rezes és az „új oroszok” Pozsony. A napokban kezdődött meg az országban megjelenő la­pok eladott példányszámainak hi­telesítése. Az ezt végző iroda ille­tékese szerint az időszaki sajtópiac - melyen hét országos és két regio­nális napilap, öt országos és tizen­öt regionális hetilap, illetve öt havilap jelenik meg - egységesíté­sének ez az egyik legjobb módja. A hitelesítés eredményei alapján áp­rilisban legnagyobb példányszám­ban a Novy cas kelt el, melyből na­ponta 198 307-et adtak el. A Prav­da több mint 74 ezer eladott pél­dányszámmal a második, a Sme pedig a harmadik, közel 54 ezer példánnyal. Az Új Szóból április­ban naponta átlagosan 30 633 pél­dányt adtak el. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A spanyol rendőrség a szlovákiai hatóságoktól kér infor­mációkat a Rezes családról, mivel Spanyolországban felmerült a ne­vük pénzmosási ügyletekkel kap­csolatban. Ján Pipta országos rend­őrfőkapitány kifejtette, csak kölcsö­nös együttműködéssel lehet az ilyen eseteket felderíteni. Ladislav Pittner belügyminiszter elmondta: fotókkal rendelkeznek Rezesék spanyolor­szági rezidenciáiról, melyek ott áll­nak, ahol a spanyol sajtó által „új oroszokénak nevezett maffiacso­port is előszeretettel fektet ingatla­nokba. Ján Pipta szerint hamarosan sikerrel zárul a Pápay-csoport le- gyilkolása, valamint más, eddig fel nem derített gyilkossági ügyekkel kapcsolatos nyomozás, (bug)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom