Új Szó, 2000. július (53. évfolyam, 151-175. szám)

2000-07-11 / 158. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2000. JÚLIUS 11. Politika 5 Csáky Pál szerint a kormánynak el kell döntenie, akarja-e az európai kisebbségi nyelvi chartát, vagy sem Ne hitegessünk senkit sem! Bő egy éve az Európai Unió, Max van der Stoel főbiztos, majd az Európa Tanács is rá­bólintott arra, hogy a szlovák parlament ne az MKP által szorgalmazott európai lépté­kű kisebbségi nyelvhasznála­ti törvényt fogadja el, hanem annak egy minimalizált vál­tozatát. Az azóta eltelt egy év tapasztalatairól Csáky Pált, a kormány kisebbségi ügyekért felelős alelnökét kérdeztük. P. VONYIK ERZSÉBET Egy év távlatából miként látja, jó volt-e, hogy így történt? Nem volt helyes, mert Nyugat-Eu- rópának határozottabb véleményt kellett volna nyilvánítania. Bár nem minden európai szervezet osztotta ezt a nézetet, voltak olyanok, akik erőteljesebb nyelvtörvényváltozat elfogadását támogatták, csak ők is kisebbségben maradtak. Az eltelt 12 hónap mit igazolt? Két dolgot. Az egyik az, hogy a kis előrelépés is kínál lehetőségeket. Másrészt gyakran nem tudunk élni a felkínált lehetőségekkel sem. Az MKP tavaly is azt mondta, hogy nem ez a teljes megoldás, de egy év után a kérdés már nem úgy merül fel, hogy a kisebbségi nyelvtörvény milyen kritériumoknak felelt meg. Minden dokumentumban az szere­pel, hogy újabb lépésekkel javítunk a helyzeten. Már fél éve dolgozom azon, hogy a kormány fogadja el az európai nyelvi chartát, ami egy át­fogó megoldást jelenthetne. A kor­mány határozata értelmében tavaly is, az idén is több alkalommal meg­ígértük az Európai Uniónak, hogy a nyelvi témában a következő lépés a charta elfogadása lesz június végé­ig, de a kabinetben nagyon komoly félelmek vannak. Épp a múlt csü­törtöki kormányülésen vétóztam meg Knazko miniszter úr javaslatát, \SA kisebbségi nyelvi r chartával kapcso­latosan a kabinetben nagyon komoly fé- * * leltnek vannak. aki Kukán külügyminiszter úrra szerette volna átruházni az eddig őt megillető kompetenciát. A kulturá­lis miniszternek' tavaly szeptember 30-ig kellett volna benyújtania egy elemzést arról, milyen formában fogadjuk el a chartát. Az elemzés novemberre készült el, de nagyon rossz volt, többször is visszaadtam, mígnem Knazko úr most úgy gon­Csáky Pál: a kis előrelépés is kínál lehetőségeket (Archívum) dolta, megszabadul ettől a tehertől, és a külügyminiszterre próbálja tes­tálni az illetékességet. Ezt akár el is tudom fogadni, mert a kormány- programnak valóban a külügyi ré­szében van a charta. De azért blok­koltam le, mert a következő koalíci­ós tanácson ez már politikai kérdés lesz. El kell ugyanis dönteni, mit akarunk: el akarjuk-e fogadni a chartát, vagy sem. Ne hitegessük se magunkat, se másokat! Ha elfogad­juk, akkor csak technikai kérdés, hogy melyik minisztérium legisz- latív osztálya készíti elő ratifikálás­ra. Az én osztályom egyébként már kidolgozott egy verziót, csak a part­nereknek nem felel meg, mert eu­rópai szintű változatot javasol. Ez furcsa, mert a kormány azt ígérte, június végéig elfogadja, a minisz­terelnök úr is erről beszélt egy in­terpellációra válaszolva. Szerintem a charta elfogadásából augusztus­ban politikai kérdést kell csinálni. A charta elfogadása lenne az egyik útja a kisebbségi nyelvhasz­nálati jogok kiszélesítésének. Ta­valy a kisebbségi nyelvtörvény el­fogadásakor más jogszabályok módosításáról is szó volt, e téren azonban alig történt valami. A belügyminisztérium a múlt év vé­gén kiadott egy rendeletet a nyelv­törvény végrehajtására. Ez korrek­tül szabályozza a nyelvhasználatot, most már a polgárokon múlik, használják-e anyanyelvűket. Min­den alkalmat megragadok arra, hogy erre fölhívjam a figyelmüket. Másfelől késik a kétnyelvű forma- nyomtatványok elkészítése, néme­lyikük már néhol megjelent. Erre és az ezzel kapcsolatos egyéb teendők elvégzésére hivatalom Szabó- mihály Gizellát kérte fel. Állítom, hogy a kisebbségi nyelvtörvény nagy lehetőségeket kínál, bár sok minden nincsen benne, de nekünk most maximalista módon kell értel­mezni. Éppen ezért kértem meg az említett nyelvészt, hogy készítsen elemzést arról, mi az, amit még szabályozni kellene. Vidéki kiszállásain milyen ta­pasztalatokat szerzett, ismerik-e eléggé az emberek a nyelvtör­vény adta lehetőségeket? Nem ismerik, sőt a hivatalnokok sem, s épp az én irodámtól várnak segítséget. Nem készül útmutatóként szol­gáló kézikönyv? Első verziója már elkészült. Egy dologra vártam: a charta elfogadá­sára. Nem érdemes részmegoldá­sokhoz összeállítani egy szlo­vák-magyar, illetve többnyelvű ki­adványt, csak egy olyat, amely a charta elfogadása után ezt a kér­dést átfogóan rendezi. Ha a június végi dátumot tudtuk volna tartani, akkor a második félévben egy ko­molyabb dokumentumot tennénk le az asztalra. Ezt el fogjuk készíte­ni, csak hát késik amiatt, hogy a chartát a kormány még nem fo­gadta el. Van-e friss statisztika arról, hogy hány magyar nyelvű beadvány érkezett az állami hivatalokhoz? Újabbat nem készítettünk, de a né­hány hónappal ezelőtti állapotok­ról szólók nem kimondottan fé­nyesek. Azóta többször jártam Dunaszerdahelyen, Komáromban, Galántán, a Lévai járásban. A hely­zet némileg javult, de még mindig messze nem az, ami kellene, hogy legyen. Jövőre népszámlálás lesz, ami után várhatóan több településre már nem fog vonatkozni a ki­sebbségi nyelvtörvény alkalma­zása szempontjából kulcsfontos­ságú 20 százalékos határ. A hivatalomhoz tartozó kisebbségi tanács is készül erre. A három hét­tel ezelőtti ülésen elfogadott egy felhívást, amelyet több alkalommal meg fogunk ismételni. Ebben fel­hívjuk a polgárokat, hogy bátran vállalják identitásukat. Készülnek új törvények, köztük a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény, amely a jövő évi népszám­lálási adatokhoz fogja kötni az egyes közösségek támogatását, te­hát nem mindegy, milyen számok ugranak ki a népszámláláskor. Most már a polgá- " rokon múlik, hogy használják-e anya- * nyelvüket. v Hangsúlyozom, a kormány minden polgár számára garantálja szemé­lyi jogainak speciális védelmét, hi­szen márciusban aláírtam a szemé­lyi adatok védelméről szóló kon­venciót, s ezt a parlament is ratifi­kálta. Nemzetközi viszonylatban is kötelesek vagyunk európai szinten védeni a polgárok adatait, nem le­het velük semmilyen módon visz- szaélni. Ezek csak statisztikai ada­tok, amelyek a begyűjtés után anonimmé válnak, és nem lehet visszakeresni, hogy ki müyen nem­zetiségűnek vallotta magát. Min­denki annak vallhatja magát, ami­nek a lelkiismerete szerint érzi. Egyáltalán nem kell, hogy a nem­zetiség azonos legyen az állampol­gársággal, mert a kettő nem ugyanaz. Bátorítani akarjuk a pol­gárokat, hogy magyar nyelvű ívek is lesznek, kérhetnek ilyet is. Jó lenne, ha mindenki őszintén tudná vállalni azt, amit legbelül érez. Az állami rendőrség emberei látják el a szliácsi gyógyfürdő őrzését - a fürdőt Sobona még mindig a magáénak érzi Kiparancsolták a nehézfiúkat a fürdőből ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Miután a Nyitrai Kerületi Rendőrkapitányság július 6-án egy­más után két őrző-védő magáncég­nek is megtiltotta, hogy a szliácsi fürdő területén tevékenykedjen, je­lenleg az állami rendőrség emberei látják el a vállalat őrzését - tájékoz­tatott tegnap Jozef Petrás országos rendőrfőkapitány-helyettes. A lé­pést Petrás azzal magyarázta, hogy a fürdővállalat tulajdonjogi viszálya annyira elfajult, hogy az őrző-védő magáncég részéről valakinek az éle­te vagy egészsége is veszélyeztetve lehetett volna. Mint ismeretes, a für­dőt Kúpele Sliac a Kovácová a. s. né­ven Viliam Sobona volt egészség- ügyi miniszter privatizálta, később a Nemzeti Vagyonalap szerezte meg a részvények 51%-át, és tulajdonos­ként a vagyonalapot jegyezték be a cégjegyzékbe, majd új vezetőséget neveztek ki. Sobona azonban nem ismerte el az új tulajdonost, és egy felbérelt őrző-védő magáncéggel el­foglalta a fürdőigazgatóság épüle­tét. A rendőrség először azért nem avatkozott be, mert szerinte sem tisztázott a tulajdonviszony, a bíró­ságnak kell döntenie róla, jelenleg is erre várnak. A rendőrök most is csak a rendfenntartásért felelnek, nem az őrző-védőket helyettesítik, például nem szólnak bele, ki mehet be, ők csak az épület előtt vigyázzák a rendet. Ám ha például a „tulajdo­nosok” összetűzésére kerül sor, be­avatkoznak. Petrás hangsúlyozta, a Sobona által alkalmazott őrző-vé­dők egyike sem sértett törvényt, csupán az üzleti alapon kötött szer­ződésnek tettek eleget. A dolog ér­dekessége, hogy a második céggel már nem a Kúpele Sliac a Kovácová részvénytársaság, hanem egy másik vállalat, a Slovenské Liecebné Kú­pele Sliac a Kovácová nevű rész­vénytársaság kötött szerződést, amelyet azonban ugyanazok a sze­mélyek - beleértve Sobonát - képvi­selnek, mint az eredetileg privati­zált céget. A főkapitány-helyettes nem tagadta, hogy a rendőrség dön­tését befolyásolta a Nemzeti Va­gyonalap igazgatójától levélben ka­pott felkérés, de kizárta, hogy bár­milyen politikai nyomás hatására léptek volna, (gl) Ivan Miklós és Milan Knazko megbeszélése után is kérdéses az Irodalmi és az Információs Központ sorsa A kultúrán sem tud többet spórolni az állam ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „A könyvvizsgálat nem derített fényt olyasmire, amit már ne tudtunk volna” - mondta Milan Knazko kulturális miniszter Ivan Miklós gazdaságért felelős kor- mányalelnökkel folytatott, a szak­tárcán végzett ellenőrzésről szóló tárgyalása után. A megbeszélésről Miklós elégedetten távozott. Sze­rinte „lényegében sikerült meg­egyezniük, mindössze két intéz­ménnyel - az Irodalmi, illetve a Mediális Információs Központtal - kapcsolatban különböztek a néze­tek”. A tárcavezető javasolja: eze­ket az intézményeket a „felszámo­landók” kategóriájából sorolják át az „átalakítandók” közé. Kftazko nem zárja ki a lehetőséget, hogy egyes intézményeket bezárnak vagy megszüntetnek, de hangsú­lyozta: az így megspórolt pénzt fel­tétlenül a kultúrában kell felhasz­nálni. A tárcavezető szerint „olyan kis összegről van szó, mely az álla­mi költségvetésen egyébként sem segítene.” A megbeszélésen felme­rült a kulturális és az oktatási tárca összevonásának lehetősége is, amit rövid eszmecsere után elvetettek. Az ellenőrzés eredményeiről Knaz­ko és Miklós még a héten tovább tárgyal, a kabinet elé augusztusban kerül, (sza) RÖVIDEN Schmögnerová bizalmi szavazást kér Pozsony. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter valószínűleg szombaton pártja, az SDL országos tanácsához fordul, hogy a tes­tület eldöntse: a politikus élvezi-e vagy sem a párt csúcsvezetésé­nek bizalmát. Schmögnerová ettől teszi függővé további működé­sét. Ám a döntés meghozataláig sem tétlenkedik, tegnap Londonba utazott, ahol az Általános Hitelbankot (VUB) mutatják be a poten­ciális stratégiai befektetőknek. (SITA) A 2001-es állami költségvetés sarokszámai Pozsony. A 2001-es állami költségvetés bevételei a Szlovák Nem­zeti Bank átutalásai nélkül 10,71 milliárd koronával csökkennek 2000-hez képest, s csupán 173,1 milliárd korona lesz. A kiadási ol­dal várhatóan 4,59 milliárddal nő, elérve a 206,4 milliárdot, vagyis a hiány 33,3 milliárdra rúg, ami a GDP 3,47 százaléka. (CTK) Huszonöt roma visszatért Ostrava. Tegnap 25 roma érkezett vissza Szlovákiába, miután a cseh hivatalok elutasították menedékjogi kérelmüket. Idén már 383 szlovák állampolgár kért menedékjogot Csehországban, 314- en jelenleg is menekülttáborokban élnek. Múlt héten 38-an tértek vissza otthonukba. Csehországban eddig még egy szlovák polgár kérelmének sem tettek eleget a hivatalok. (CTK) Alkotmánybírósághoz fordult az ellenzék Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) tegnap a végrehajtási rend módosítása ügyében az alkotmánybírósághoz fordult. Katarina Tóthová szerint a módosítás az adósság végrehajtó általi behajtásánál alkotmányel­lenesen előnyben részesíti a bankokat. A módosítás hozzájárult ah­hoz is, hogy a gyógyszertárak és a gyógyszerforgalmazók válságos helyzetbejussanak. A jogszabályt még októberben hagyta jóvá a parlament, az államfő azonban visszaadta. (SITA) Rakétából csillagszóró lesz Nyitranovák. A katonai gépjavító vállalat május 10-én kezdte meg a hat rakétából álló SS-23-as szovjet rakétarendszer felszámolását. A rakéták hajtóanyagát azonban vegyi feldolgozást követően petár­dák, csillagszórók és pirotechnikai termékek gyártására használják fel. Tegnap kezdték meg a harmadik rakéta szétszerelését. Az SS-23-as rendszer likvidálására az áprilisban kötött szlovák-ame­rikai memorandum értelmében kerül sor. (TA SR) Százöt illegális határátlépő Pozsony. A rendőrség szombaton 105 illegális határátlépőt tolon- colt ki Ukrajnába, akik július 6-án érkeztek az országba. Közülük 47-et egy dióskai zárt hangárban találtak meg. A csoportban voltak Srí Lanka-i, afgán, vietnami és indiai menekültek. A fennmaradó 58 határsértőt a Varannói járásban tartóztatták fel. (SITA) Lemondott a tartalékalap alelnöke is Pozsony. Tegnap lemondott posztjáról az Állami Tartalékalap al­elnöke, Stefan Soták is. Lépését a sajtóban megjelent vádaskodá­sokkal indokolta. Ezek szerint előnytelen gabonaüzletet kötött, és több mezőgazdasági felvásárló vállalat ingatlanját akarja meg­szerezni. Soták kész bizonyítani az állítások megalapozatlansá­gát. A tartalékalap elnöke, Ján Odzgan hasonló okokból már le­mondott. (SITA) Eltűnt egy kassai lány Pozsony/Kassa. A rendőrség vasárnaptól keresi a 19 éves kassai Ladislava P.-t, akinek tartózkodási helye június óta ismeretlen. A lány még februárban Ukrajnába utazott a barátnőjéhez. Június 26-án telefonált szüleinek, hogy hamarosan hazaérkezik, azóta vi­szont nem adott életjelet magáról. Szombaton egy ismeretlen nő hívta fel a lány anyját, és közölte vele, hogy Ladislavát Spanyolor­szágba hurcolták. (SITA) Romlott az egyik klórmérgezett álllapota Pozsony. Rosszabbodott a sellyei klórmérgezés 32 éves sebesültjé­nek állapota, akit a Dérer Kórházban kezelnek. Milan Májek, az in­tenzív osztály elöljárója elmondta: a mérgezés a beteg tüdejét vi­selte meg a leginkább, ezért már a sellyei kórházban mestersége­sen elaltatták és lélegeztetőgépre kapcsolták, hogy megkönnyítsék tüdejének működését. A Duslóban július 3-án bekövetkezett bal­eset másik súlyos sérültjét Pozsonyból átszállították a légi tüdősza­natóriumba. A sellyei kórház igazgatója, Mária Jarosová tájékozta­tása szerint a náluk kezelt hét sérültből öten elhagyhatták a kórhá­zat, kettőt pedig a tüdőosztályra helyeztek át. (TA SR) Változások a gazdasági versenyről szóló törvényben Győzött a demagógia ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Hogy Szlovákiát való­ban a fejlett gazdaságú országok között láthassuk, ahhoz a gazdaság irányításáért felelős miniszterek mozgástere rendkívül szűk” - nyi­latkozta Ivan Miklós gazdasági mi­niszterelnök-helyettes az SDL hét­végi közgyűlésére reagálva, ahol a szociális demagógiájáról ismert Migas-csoport győzött, így kérdé­sessé vált a párt pragmatikus szár­nyához tartozó Brigita Schmög­nerová pénzügyminiszter sorsa. Miklós szerint a felelősséggel együtt nő a realitásérzék is, így egy esetleges pénzügyminiszter-váltás­nál fontos, hogy figyelembe vegyék a realitásokat. Miklós a kormány gazdasági minisztereinek tanácsko­zásán vett részt, ahol a gazdasági versenyről szóló törvény módosítá­sát is megvitatták. Eszerint a jövő­ben megváltozna a cégkoncentráci­ók minősítése. A koncentráció jog­erőre emelkedéséig a vállalkozók nem élhetnek majd a koncentráció adta jogokkal. A vállalkozók ugyan­akkor előzetes felmérést kérhetnek. A tanács tegnap nem vitatta meg a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű Vl-es blokkjának felszámolását taglaló anyagot, mivel Miklós sze­rint abba a mohi atomerőmű hár­mas és négyes blokkjának felépíté­sét pozitívan értékelő fejezeteket csempésztek. M. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom