Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-06 / 129. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 6. Katalán támogatás Budapest. Elsősorban az eu­rópai uniós csatlakozás kérdé­sei szerepeltek Göncz Árpád köztársasági elnök és Jordi Pujol katalán kormányfő teg­napi budapesti megbeszélésé­nek napirendjén. Pujol a talál­kozón jelezte: Katalániának lehetősége van arra, hogy a PHARE-programot felhasznál­va valamelyik kelet-közép-eu- rópai állammal erősítse kap­csolatait és választásuk Ma­gyarországra esett. A politikus az Európai Unió bővítésének támogatásáról is biztosította a magyar államfőt. Érzékeltette, hogy Magyarország felvétele nem okozna problémát az unió számára. (MTI) Gyorsabb csatlakozást Ljubljana. Az EU-s csatlako- zási tárgyalások gyorsítása mellett foglaltak állást a „lu­xemburgi hatok” csoportjához tartozó országok külügymi­niszterei tegnapi találkozóju­kon. A csatiakozási tárgyalá­sok első körébe bevont orszá­gok külügyminisztereinek egynapos találkozóján leszö­gezték: 2001-ben befejeződ­hetnek a bővítésitárgyalások a felkészült országokkal. Megál­lapodtak arról is, hogy a „lu­xemburgi hatok” külügymi­nisztereinek következő talál­kozóját ez év novemberében Budapesten tartják. (MTI) Martonyi János Magyarorszá­got képviselte (Archívum) Pártlaptartásért fenyegetés Belgrad. A montenegrói rendőrség a hét végén megfe­nyegette Nebojsza Velickovics jugoszláv tárca nélküli mi­niszert, a szerb radikálisok egyik vezetőjét - közölte va­sárnap az RTS szerb állami té­vé. Podgoricában még nem erősítették meg a hírt. A köz­lemény szerint fegyveres rendőrök, köztük a monte­negrói biztonsági szolgálat helyi vezetője, „nyíltan megfe­nyegették” Velickovicsot. Az incidenst megfigyelők szerint az váltotta ki, hogy Velic­kovics a radikális párt tagja, il­letve hogy megtalálták nála a radikális párdap, a „Nagy- Szerbia” néhány példányát. Más források nem erősítették meg az incidenst. (MTI) Nem kellenek a puccsisták Suva. A Fidzsi-szigetek ide­iglenes katonai kormánya tegnap visszautasította az ál­lamcsínyt végrehajtó fegyve­res csoport újabb követelé­sét, azt, hogy fogadja be a kabinetbe a puccsisták veze­tőjét, George Speightet. Frank Bainimarama, a had­sereg főparancsnoka azzal vetette el a követelést, hogy az ország külkapcsolatai megsínylenék, ha a puccsis­ták bármelyike a kormány tagjává válna. Speight vála­szul azzal fenyegetőzött, hogy megöli május 19. óta fogva tartott túszait. (MTI) Könnygázolás. Kanada Windsor nevű városában a rendfenntartó erők avatkoztak be az Amerikai Államok Szer­vezete külügyminiszteri tanácskozásán a globalizáció ellen tüntetőkkel szemben. (TA SR/AP felvétel) Eckstein-Kovács Péter bejutott a kolozsvári polgármester-választás második fordulójába Alacsony részvétellel Bukarest. A választóknak a fele sem ment el szavazni a vasárnap lezajlott romániai helyhatósági választások első fordulójában. - Az eddigi ide­iglenes eredményeket ismer­ve kijelenthetem, hogy a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség győzött ezen a vá­lasztáson, jobb eredményt értünk el, mint 1996-ban - mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke tegnap kora reggel. MTI-HÍREK Kolozsvárott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyerte meg a pártok közül a helyhatósági vá­lasztást. A 143 394 érvényes sza­vazatból Gheorghe Funar 45,8 százalékot, Eckstein-Kovács Péter pedig 21,1 százalékot kapott. A ta­nácsosi listákra leadott érvényes szavazatok alapján az RMDSZ a jelenlegi hattal szemben nyolc mandátumhoz jut a városi tanács­ban. Második helyre került a PRM 8 mandátummal. Az RMDSZ elő­zetes adatai szerint (a leadott sza­vazatok több mint 80 százaléká­nak összeszámlálása alapján) a megyei tanácsosi helyek megosz­lása is hasonló képet mutat. Az RMDSZ 11-12 mandátumra szá­míthat a jelenlegi 8-cal szemben. Ugyanennyi hely jut majd a PRM- nek, harmadik lesz a PDSR 6 man­dátummal. A többi párt egyaránt 2-2 mandátumra számíthat.- A kolozsvári magyarság és nem­csak a magyarok jelesre vizsgáztak ez alkalommal is. Megtisztelő, hogy ilyen csodálatos szavazói tábort képviselhetek. Míg négy évvel ez­előtt fele annyi tanácsosunk lett, mint a választást akkor megnyerő Román Nemzeti Egységpártnak, most mi kaptuk a legtöbb szavaza­tot a városban - nyilatkozta a vég­eredményről Eckstein-Kovács Péter az MTI-nek. Az RMDSZ Kolozs me­gyei szervezete egyelőre nem dön­tötte el, hogy mi lesz a második for­dulóban: visszalép-e, vagy sem Eckstein-Kovács Péter a harmadik helyen végzett jelölt javára. A köz­ponti választási iroda közlése sze­rint a gyenge részvétel miatt számos helyen éjfélig voltak nyitva a szava­zó központok, de az országos vá­lasztási részvétel így is csak 44,5 százalékos volt. Bukarestben, ahol a választóknak csak mintegy 32 szá­zaléka ment el szavazni, egybe hangzó becslések szerint a legna­gyobb ellenzéki erő, a Szociális De­mokrácia Romániai Pártjának (PDSR) főpolgármesterjelöltje kö­rülbelül 44 százalékos eredménnyel végzett az első helyen, a második és harmadik helyen holtversenyben a Eckstein Kovács felleb­bezett a választási tör­vény megsértése miatt. kormányon levő Romániai Demok­rata Konvenció (CDR) és a Demok­rata Párt (PD) jelöltjei állnak egy­aránt 17-17 százalékos szavazat- aránnyal. A főpolgármesteri tisztség sorsa a két hét múlva sorra kerülő második fordulóban dől el. Véglegesnek mutatkozik viszont a bukaresti városi tanács összetétel­ének aránya. A román főváros új ta­nácsában a legfrissebb becsült ada­tok szerint a PDSR 41,3, a CDR 16,8, a PD 12,5 százalékos arány­ban lesz jelen. A Nagy Románia Párt (PRM) a tanácstagok 7, a Jobb­oldali Erők Szövetsége (UFD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig egyenként 6-6 százalékát adja. Általában jól szerepelt a magyar­lakta megyékben és helységekben a a Romániai Magyar Demokrata Szövetség - közölte az RMDSZ or­szágos kampánystábjának alelnö- ke, Nagy Zsolt által tegnap hajnal­ban az MTI-vel. - Bár még folyik a szavazatszámlálás és az adatfeldol­gozás, az előzetes eredmények alapján megállapítható, hogy Ma­rosvásárhelyen magasan vezet Fo­dor Imre, az RMDSZ polgármester­jelöltje. Még nem lehet tudni, hogy lesz-e második forduló. Eckstein Kovács Péter vasárnap este felleb­bezést nyújtott be Funar stábjának törvénytelenségei, a választási tör­vény súlyos megsértése miatt. A törvénytelenségek arra irányultak, hogy minden áron érvényesnek nyilvánítsák a polgármester-válasz­tás első fordulóját y- mondta az RMDSZ országos kampánystábjá­nak alelnöke. Szatmárnémetiben és Nagyváradon az RMDSZ-jelölt Ily- lyés Gyula, illetőleg Kapy István ve­zet. Sepsiszentgyörgyön nagy előnnyel Albert Álmos áll az első helyen. De az alacsony részvétel miatt mindhárom városban máso­dik forduló lesz a polgármesteri tisztség elnyeréséért. Kézdivásár- helyen is az RMDSZ polgármester­jelöltje vezet 61 százalékkal, de a szavazáson való alacsony részvétel miatt itt is második forduló lesz. Székely-keresztúron már biztos, hogy az RMDSZ jelöltje, Be- nyovszki Lajos az új polgármester. Züahon is első helyen várja a máso­dik fordulót az RMDSZ polgármes­terjelöltje. Csíkszeredán és Székely­udvarhelyen is a második forduló­ban dől el, hogy a függetlenként in­dult jelölt vagy az RMDSZ-t képvi­selő jelölt lesz-e a polgármester - közölte Nagy Zsolt. Várhatóan két hétig marad kórházban a cseh elnök Havelt megműtötték MTI-HÍR Prága. Gyomorsérvműtétet hajtot­tak végre tegnap délelőtt Václav Havel cseh államfőn a prágai Köz­ponti Katonai Kórházban. A be­avatkozás majdnem három óráig tartott, s nem merültek fel semmi­féle váratlan problémák-jelentet­te be Ladislav Spacek elnöki szóvi­vő. A műtétet végrehajtó orvoscso­portban ott volt Ernst Bodner ne­ves osztrák sebészprofesszor is, aki két évvel ezelőtt vastagbélműtétet hajtott végre a cseh államfőn. A tegnap délelőtt eltávolított gyo­morsérv éppen ennek a műtétnek az objektív következménye volt. A 63 éves cseh államfő vasárnap vo­nult kórházba, s a műtét elvégzé­séhez tíz kilót kellett lefogynia. Walter Hasibeder osztrák altatóor­vos szerint aneszteziológiai szem­pontból a következő két-három nap még kritikus lehet, esetleg lég­zési zavarok is felléphetnek. Spacek szerint Havel - amennyi­ben nem merülnek fel váratlan gondok - várhatóan két hétig ma­rad a kórházban, majd hazaenge­dik otthoni kezelésre, és egész jú­nius folyamán pihenni fog. Vlagyimir Putyin Rómában kezdett tárgyalásokat Olasz-orosz csúcs MTI-HÍR Róma. Vlagyimir Putyin orosz el­nök tegnap kétnapos munkaláto­gatásra Olaszországba érkezett, ahol a világpolitika kérdéseiről, il­letve a kétoldalú gazdasági kapcso­latok bővítéséről tárgyal vendéglá­tóival, különleges teret szentelve az olasz tőkebefektetési lehetősé­gekre Oroszországban. Putyin az orosz-amerikai csúcstalálkozó utá­ni napon érkezik az örök városba, ahol már a Bili Clintonnal folyta­tott tárgyalások.eredményeinek az ismeretében tekintheti át olasz ^vendéglátóival a legfontosabb vi­lágpolitikai kérdéseket. Az érkezés napján a La Repubblica című lap azt írta: az orosz diplomácia úgy tekint Itáliára, mint olyan partner­re, amely kész mindig életben tar­tani a párbeszédet a legélesebb nemzetközi válságok idején is. Az orosz elnök tegnap Giuliano Amato miniszterelnökkel a nukleáris kér­dést - így az amerikai rakétavédel­mi rendszer kiépítésének tervével kapcsolatos európai és orosz aggo­dalmakat valamint a regionális konfliktusokat - főleg a balkáni helyzetet - tekintette át, de nem hi­ányzott Csecsenföld kényes kérdé­se sem. Carlo Azeglio Ciampi ál­lamfő a magas rangú vendége tisz­teletére vacsorát adott Rómában. Ezúttal szerencsére nagyobb volt a füstje, mint a lángja Új ra kitört az Etna MTI-HIR Róma. Tegnap hajnalban újra ki­tört Európa legaktívabb tűzhányó­ja, az Etna. A szicíliai vulkán a ca- taniai obszervatórium jelentése szerint több mint három kilométe­res magasságba lövellt fel egy ha­talmas hamufelhőt, amely szinte teljesen elsötétítette a napot is a szi­get dél-keleti részén. A hegy legfia­talabb, 1971-ben keletkezett kráte­réből kitörő izzó láva rendezett lát­ványos tűzijátékot a környék lakói számára. Ä rendkívül életerős, 3200 méter magas tűzhányó utoljá­ra 1992-ben tört ki nagy erővel,- ak­kor 7000 embert kellett kitelepíteni a hegy oldalából és a hadseregnek kellett a lávafolyamot mederbe te­relnie - de a kisebb erupciók gya­korlatilag azóta is folyamatosak. Az év eleje óta mintegy hatvanszor je­leztek vulkáni tevékenységet az Etnánál. A mostani kitörés nem je­lentett veszélyt a lakosságra. Magyarországon lesz a következő találkozó Gyorsabb csatlakozást MTI-JELENTÉS Ljubljana. Az EU-s csatlakozási tár­gyalások gyorsítása mellett foglal­tak állást a „luxemburgi hatok” kül­ügyminiszterei tegnapi találkozóju­kon. A csadakozási tárgyalások első körébe bevont országok - Ciprus, Csehország, Észtország, Magyaror­szág, Lengyelország és Szlovénia külügyminisztereinek találkozóján elfogadott nyilatkozatban leszögez­ték: már 2001-ben befejeződhetnek a bővítésről kezdett tárgyalások a felkészült jelölt országokkal. Ki­emelték, hogy ennek lehetőségét bele lehetne foglalni abba a „bővíté­si forgatókönyvbe”, amelyet az év végén Nizzában fogad el az Európa Tanács. A külügyminiszterek üdvö­zölték, hogy Portugália soros EU- elnöksége alatt a csatlakozási tár­gyalásokra meghatározott vala­mennyi témakör összes fejezete megnyitásra kerül. A miniszterek megerősítették országaik álláspont­ját, hogy a Luxembourgban és Hel­sinkiben meghatározottaknak meg­felelően valamennyi jelölt ország egyenlő alapokon és az egyéni telje­sítmények alapján léphet előre a tárgyalási folyamatban. A miniszte­rek megállapodtak arról, hogy a „lu­xemburgi hatok” külügyminisztere­inek következő találkozóját ez év novemberében Budapesten tartják. Moszkva és Washington között megállapodásra van szükség a hadászati egyensúly kérdéseiben. A NATO még mindig nyitott Oroszország előtt Clinton-beszéd a dumában MTI-HÍR Moszkva. 2000. december 15-én zárják be a csernobili atomerőmű­vet - áll Leonyid Kucsma ukrán és Bili Clinton amerikai elnök által tegnap Kijevben aláírt közös nyi­latkozatban. Clinton bejelentette: az Egyesült Államok újabb 78 mil­lió dollárral járul hozzá az 1986- ban felrobbant reaktor fölé emelt betonszarkofág költségeire létre­hozott alaphoz. - A hadászati stabi­litás és az ABM-szerződés „egészé­ben való” megőrzését szorgalmazta az orosz-amerikai megállapodások keretében Bili Clinton amerikai el­nök. Clinton tegnap - moszkvai munkalátogatásának harmadik, zá­rónapján - az állami dumában mon­dott beszédet az alsóházi és a felső­házi törvényhozók előtt, először az amerikai elnökök moszkvai vizitjei­nek történetében. Az amerikai el­nök szerint a hadászati egyensúly kérdéseiben megállapodásra van szükség Moszkva és Washington kö­zött. Clinton azt hangoztatta, hogy a nyugati szervezetek - köztük a NA­TO változatlanul nyitottak Oroszor­szág előtt, s „a döntés csak Oroszor­szágtól függ”. Washington emellett támogatja Moszkva WTO-tagságát is, s a külföldi tőkeberuházások mellett száll síkra. Az amerikai el­nök szavai szerint az Egyesült Álla­mok erős, virágzó és demokratikus Oroszországot akar látni, amely ké­pes megvédeni szuverenitását és ki­vívja szomszédai megbecsülését. Az orosz törvényhozás előtt a Clin­ton-beszéd idején a kommunisták és a Zsirinovszkij-féle Liberális De­mokrata Párt aktivistái tüntettek. Tegnap a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnök és Bili Clinton még egy rövid négyszemközti meg­beszélést tartott. Bizalmas légkörben. Bili Clinton és Vlagyimir Putyin a tárgyalásukat kö­vető sajtótájékoztatón (TA SR/AP felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom