Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-28 / 148. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 28. Nagyszünet Csíkszeredára, a kárpát-medencéi döntőbe utaznak a legjobb földrajzosok Néhány ötlet ahhoz, hogy a szünidőben sem kell feltétlenül unatkoznotok Körösi Csorna Sándor nyomában Táborozz, ne pedig drogozz! kellett adniuk a természeti, a föld­rajzi viszonyok, az írók és költők Er­déllyel kapcsolatos írásainak, Er­dély történelmének, Körösi Csorna Sándor és további ismert magyar utazók életének, munkásságának ismeretéből” - tájékoztatta lapun­kat Dávid Mihály, a Párkányi Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgató-helyettese, a földrajzver­seny alapiskolások kategóriájának szervezője. Az országos döntőben a legsikeresebb a gutái Bakos Olivér lett, a második helyen a galántai Gőcze Csaba, harmadik helyezést pedig az érsekújvári Nagy Péter érte el. Amint azt Dávid Mihály elmond­ta, a legjobb teljesítményt nyújtó versenyzők könyvcsomagot kaptak, jutalomkiránduláson vehetnek részt, a nyár folyamán pedig Csík­szeredán a földrajzverseny kárpát­medencei döntőjében mérhetik ösz- sze tudásukat. KAMONCZA MARTA A Párkányban működő magyar tanítási nyel­vű alapiskola életé­ben több szempont­ul—^ ból is jelentős az idei esztendő. Nemrég emlékeztek meg az iskola újjászer­vezésének 50. évfordulójáról. A kezdetben mindössze 100 tanuló­ból és néhány pedagógusból álló is­kola ma az egyik legnagyobb ma­gyar tannyelvű alapiskola az or­szágban. Jelenleg több mint 1100 tanuló ismerkedik a falai között az írás-olvasás művészetével. A peda­gógusok száma meghaladja a het­venet. Az iskolában rendszeresen különböző rendezvényeket, egye­bek mellett a már hagyományossá vált Ady Hetet, illetve tanulmányi Az Erdélyről szóló földrajzverseny párkányi országos döntője: jobbról Pék László, a verseny középisko­lások kategóriájának szervezője, Bálint Ernő, a párká­nyi alapiskola igazgatója és Dávid Mihály, a verseny alapiskolások kategóriájának szervezője versenyeket szerveznek. Legutóbb az Erdélyről szóló földrajzverseny alapiskolai kategóriájának orszá­gos döntőjét ren­dezték a párkányi Ady Utcai Magyar Tannyelvű Isko­lában. „Az országos meg­mérettetésbe 28 tanuló jutott be. A verseny két rész­ből állt: térképis­meretből, illetve Erdélyről szóló ál­talános tesztből. Azok, akik az Írás­beli részt megol­dották, a szóbeli kérdések megvá­laszolásával foly­tatták a versenyt. Nekik egyebek mellett számot Ezer módja van a szünidő hasznos eltöltésének (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) az Eperjesi kerület geológiai kincse­it deríti fel, aragonitbányába, sóbá­nyába látogatnak el, különböző ér­tékes ásványlelőhelyeken „turkál­hatnak”, lesz tábortűz és sok más kőkorszaki szokás felelevenítése. (Persze nem árt tudni a kőzetek és ásványok szlovák neveit, a „kamen” szakkifejezés kevés a teljes élvezet­hez!). A tánc, színjátszás, rajzolás és turisztika iránt érdeklődő alapisko­lások Mecenzéf felé veszik az irányt, ahol július 7-től, illetve július 16-tól rendeznek egyhetes bentlakásos tá­bort, melynek részvételi díja a szál­lás miatt kicsit magasabb, 1470 ko­rona, ebben viszont napi ötszöri ét­kezés, utazás, biztosítás és a progra­mokon való részvétel van benne. Kassa egyik testvérvárosa a német- országi Wuppertal, a két város kö­zött több éve rendszeres az együtt­működés, ennek ékes példája a nyá­ri cseretábor, melynek részvételi dí­ja elég méltányos, 8500 koronáért teljes ellátást kapnak a résztvevők, egésznapos programokkal. Szállás wuppertali családoknál, kiknek gyermekei azalatt hol máshol len­nének, mint Kassán. Prágába is in­dul csoport augusztus 13-án, tíz na­pon keresztül program programot követ majd a cseh fővárosban, mindössze 5900 koronáért. JUHÁSZ KATALIN kár ez is lehetne a mottója a kassai Domino szabadidő- központ szünidei programjának, de persze nem akarnak ők szájbarágós mottókat erőltetni, még azt se mondogatják, hogy jobb, ha a gyerek táborozik, mint ha egész nyáron a tévé előtt ülne. Többféle tevékenység közül vá­laszthatnak az érdeklődők és szüle­ik, nem mellékes az sem, hogy a tá­borok részvételi díja igen méltá­nyos, úgy is monhatnánk, pénztár­cakímélő. Lássuk tehát, mi mindent csinálhatnak a kassai és Kassa-kör- nyéki nebulók a vakáció ideje alatt! A nyári napközis táborok mintájára működnek a ma már városi tábor néven futó, nem bentlakásos egyhe­tes programok, melyek a július 3-tól augusztus li-ig terjedő időszakban gyerekmentesítik a szülőket. A rész­vételi díj 600 korona, ezért cserébe ebédet és uzsonnát, balesetbiztosí­tást, egésznapos kirándulásokat, belépőket kap a gyerek, sőt villa­mosjegyre sem kell otthon pénzt kérnie. A részletes programot most nem tudjuk ismertetni, mivel az nagyban függ az időjárástól is. A felső tagozatosok és középisko­lások számára geológustábort ren­deznek augusztus 14-18 között, amely szintén 600 koronába kerül, és szintén tartalmazza az előbb fel­sorolt jó dolgokat, plusz a szakfel­ügyeletet, ami annyit jelent, hogy képzett geológusok foglalkoznak a gyerekekkel. A csoport a Kassai és A világnyelv alapfokú tudása szinte kötelező Megszerezhető kincs!!! Mokos Andárs szerint a kereskedelmi magánakadémia célja, hogy tudással felvértezett, életképes fiatalokat neveljen Európa szelleme Párkányban jelen van Michal Kovác volt köztársasági elnök és felesége 4 évvel ezelőtt elisme­rően nyilatkozott a kereskedelmi magánakadémiában folyó oktatásról ZALABA ZSUZSA osem felejtem el, hogy amikor apró gyerekként néztem a nagypapámmal a te­levíziót, az amerikai, francia vagy német filmek vetítésekor az én drága jó nagyim mindig büszkén megje­gyezte: „Látod, látod, az egész vilá­gon tudnak magyarul”. Kisisko­lásként azonban rádöbbentem a valóságra: még a saját falunkban sem beszélt mindenki magyarul, nem még az egész világon! Felső tagozatos diákként már azt is belát­tam, hogy a magyar és a szlovák nyelv tanulásán kívül tanácsos len­ne még egy világnyelvet is tanul­gatnom, mivel a középiskolán úgy­is választanom kell az angol és a német között, külföldre utazva pe­dig jól jönne az idegen nyelv isme­rete. A korombeliek közül valószí­nűleg sokan elkövették azt a hibát, hogy a gyermekek nevelgetése és a család ellátása mellett polcra tették az idegen nyelv alapfokú ismeretét is, így az amerikai filmek láttán leg­feljebb egy-két káromkodást érte­nek meg, amit meg ugye, nem a kö­zépiskolában tanultak idegen nyelvleckén. Takács Beáta huszonnyolc évesen kezdte újra az angol nyelv tanulá­sát. Négy évig könyvekből és hang­kazetták segítségével tanult, tavaly NÉMETH ERIKA, VARGA MÓNIKA A Szlovák Könyvelők Országos Szö­vetsége megrendezésében került sor az Ifjú könyvelők olimpiászára. Ez a verseny az ország kereskedelmi akadémiáinak megmérettetése. Az induló 130 tanuló közül az országos szintű döntőbe 15 diák jutott be, na­gyon igényes, „kemény” feladatok megoldása árán. Nagy László, a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadé­mia magyar tanítási nyelvű osztá­lyának végzős tanulója ott lehetett a ősszel pedig elvégzett egy intenzív nyelvtanfolyamot. Mivel januártól a kisebbik gyermekét is óvodába íratta, tavasszal bejelentkezett egy haladóknak rendezett nyelvtanfo­lyamra, majd eltöltött néhány hetet egy londoni nyelviskolában is. „A londoni St. John’s Wood nyelvisko­lát választottam a budapesti barát­nőm tanácsára. A szállodai elhelye­zést nem engedhettem meg ma­gamnak. így egy nyugdíjas tanító néninél laktam. A szomszéd szobá­ban a barátnőm szállt meg, a har­madikban pedig egy erdélyi egyete­mista. Mi ketten a budapesti LingVisit Oktatásszervező és Nyelvi Utaztató Kft. szervezésével érkez­tünk ide, az iskolát, a családi szállást és a repülőt is ők intézték. Az ötven­éves nyelviskola heti 25 óra intenzív tanfolyamot tartott: nyelvtant, hely­zetgyakorlatokat, hangtant és hal­lás utáni gyakorlatokat tartalmazott a tanrend, a csoporttársak japán, olasz, finn és francia hallgatók vol­tak” - meséli Beáta, akinek negy­venezer koronájába került a külföldi nyelvtanfolyam, de állítása szerint: MEGÉRTE, hiszen össze sem lehet hasonlítani a hazai nyelvtanfo­lyamokkal. Azt is megtudtam tőle, hogy a magyarországi barátnőjének a munkaadója fizette a nyelviskolát, így neki csak 200 forintjába került a két hét londoni élet. Az ilyen lehető­ségeket nem szabad kihagyni, az egyszer biztos. szlovák tanítási nyelvű iskolák leg­jobb diákjai között. Ez nem elhanya­golandó érdem. Dicséretére váljon, hogy az érettségire való felkészülés mellett időt szakított a versenyre. A versenyen a kettős könyvvitel rend­szerébe tartozó, az adott kérdéskört teljesen felölelő, igényes, a szakem­bert is próbára tevő feladat megol­dása jelentette a kihívást. Laci az or­szágos versenyen a 3. helyezést érte el. Az eredmény mögött természete­sen ott van a pedagógus is, ebben az esetben Csanaky Éva mémöknő. KAMONCZA MÁRTA A rendszerváltás után az oktatásügybe is „betört” a piacgazda­ság. Az állami oktatá- mmmmm si intézmények mel­lett létrejöttek az egyházi és a magániskolák. Az összes tíz, magyar és a szlovák ta­nítási nyelvű osztályokkal működő kereskedelmi magánakadémiát, nyolc évvel ezelőtt alapították. A Párkányi Kereskedelmi Magán­akadémiát 1992. május 19-én az akkori Csehszlovákia területén el­sőként jegyezték be a középiskolák hálózatába. Ebből az alkalomból idén ünnepséget rendeztek az is­kola épületében. Ezen megjelen­tek az oktatási minisztérium, a Nyitrai kerületi, illetve az Érsekúj­vári Járási Hivatal oktatási főosz­tályának vezetői, a szülők és a volt diákok képviselői, ott volt Oravec János párkányi polgármester is. A város első embere pozitívan érté­kelte a kereskedelmi magánakadé­mia működését. Mint mondta, Pár­kány jó hírét öregbíti az intéz­mény, amely a környéken arról ne­vezetes, hogy az ott végzett diákok megállják a helyüket az életben, jól elboldogulnak a bankszférában és nagyvállalatoknál. „Az Internacional Education Society cseh képviseletétől kérvé­nyeztem az iskolánk nyugat-euró­pai oktatási mércék szerinti elbírá­lását. Ezt azért tartottam fontos­nak, mert véleményem szerint már a hazai piac is megköveteli a nyu­gati oktatási modell egyenrangú képzését. Miután iskolánkat ked­vezően értékelték, így az most már beletartozik az IES rendszerébe. Egyébként akadémiánkon a diá­kok a kötelező tantárgyak mellett banküzemtant, marketingot, me­nedzsmentet és adórendszert ta­nulnak. Ezenkívül minden tanév­ben kötelező számukra az ún. gazdasági héten való részvétel. A diákok ezen a héten csopor­tonként céget alapítanak, saját könyvelést ve­zetnek, a válla­lataikat az alapí­tástól kezdve a termékek for­galmazásáig működtetik. Emellett a vüág 160 országában működő Bat’a Junior Achie­vement rend­szer alapján az iskola növendé­kei alkalmazott gazdaságtant is tanulnak” - tájé­koztat Mokos András mérnök, a Párkányi Kereskedelmi Magán­akadémia alapítója és igazgatója. Szavaiból egyértelműen kiderül, arra törekednek, hogy a magán­akadémián európai szellem ural­kodjon. A növendékeiket is ebben a szellemben oktatják. Megtanít­ják őket érvelni, arra, hogy merje­nek véleményt nyilvánítani, s ha úgy érzik akár a tanárt is meggyőz­hetik igazukról. „Arra törekszünk, hogy iskolánk­ban a diák és a tanár között part­neri viszony alakuljon ki” - fogal­maz tömören Mokos András. Úgy tűnik, az iskola növendékei is ér­tékelik azt, hogy a tanárok egyen­rangú partnernek tekintik őket, hiszen az intézménynek több mint kétszáz diákja 71 százaléká­nak bizonyítványa kitűnő vagy nagyon jó. Ez mindenképpen elé­gedettséggel töltheti el az intéz­mény 15 oktatóját. Egy dolog azonban láthatóan nyomasztja a magánakadémia igazgatóját. „Én ezt az iskolát ennek a régiónak szántam. Ez olyan környék, ahol zömében magyarok élnek, mégis a szeptembertől kezdődő tanévben a magyar osztályban mindössze 19 diákunk lesz, a szlovák osztályban pedig 26. Ennek talán az lehet az oka, hogy a szülők többsége nem tudja megengedni a havi tandíj fi­zetését. Pedig előbb-utóbb tudato­sítani kell: a piacgazdaságban semmit sem adnak ingyen” - fűzi hozzá az igazgató. Az, hogy egy iskolában milyen szín­vonalú az oktatás abból derül ki, hogy az ott végzett diákok hogyan állják meg helyüket az életben. A kereskedelmi magánakadémiának egyelőre nincs oka panaszra. Volt növendékeik zöme sikeresen veszi az akadályokat. Az iskola alapításá­nak nyolcadik évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségre három volt diákot hívtak meg. Krisztina je­lenleg a Komáromi Szlovák Hajó­gyár egyik igazgatójának asszisz­tensei Harminc pályázó közül vá­lasztották ki. Azt mondja a munka­helyén még mindig azokat a jegyze­teket használja, amelyeket az aka­démián készített. A 21 éves Zuz- kának sikerült elérnie, hogy fiatal kora ellenére a Tatra banka párká­nyi fióküzemének egyik osztályát vezeti. A harmadik volt diák, Krisz­tián jelenleg a pozsonyi Komensky Egyetem menedzsment szakán ta­nul. Mint mondja, sokat köszönhet a kereskedelmi magánakadémiá­nak. „Kezdettől fogva ösztönző ha­tással volt ránk az a kreatív légkör, amely az akadémián uralkodott. A tanáraink jó szakemberek, akiknek sikerült átadniuk azt a tudásanya­got, tapasztalatot, amivel rendel­keznek” - teszi hozzá Krisztián. Az iskola egyik folyosójának mind­két fala tele van azokkal az okleve­lekkel, amelyeket a diákok külön­böző vetélkedőkön, tanulmányi versenyeken szereztek. Természe­tesen egy iskola életében a nyolc év nem sok idő, de arra mindenesetre jó, hogy jelezze: az oktatási intéz­mény milyen mércét tűzött ki maga elé, melyek azok az értékek, ame­lyeket felvállalt. A párkányi Keres­kedelmi Magánakadémia ez alatt az idő alatt bebizonyította, hogy megállta a helyét a piacgazdaság feltételei között, van létjogosultsá­ga a középiskolák hálózatában. Most már „csak” arra kell töreked­niük oktatóknak és diákoknak egy­aránt, hogy megtartsák azt a minő­séget és színvonalat, amit nyolc év alatt kialakítottak. Néha a jó bornak is kell a cégér! A legjobbak között A tanárok egyenrangú partnernek tekintik őket (A fotók az iskola archívumából valók) Az országos döntő résztvevői

Next

/
Oldalképek
Tartalom