Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-21 / 142. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 21. KOMMENTÁR Balközép házasságok VRABEC MÁRIA Miközben koalíciós politikusaink egymás túllicitálásával igyekeztek meggyőzni bennünket arról, hogy kibírják együtt a hátralevő két évet, sőt mi több, ezentúl csak lényeges dolgokkal foglalkoznak, az MKP kivételével már mindegyik a következő választásokra készül - ki osztódással, ki egyesüléssel. A módszer korántsem politikai programoktól vagy nézetazonosságtól függ, hanem csakis és kizárólag a preferenciáktól. Értsd: aki elég erősnek és kellőképpen meg nem értettnek érzi magát, az saját pártot alapít (Fico és Mjartan), aki öt pártot sem bú- kordában tartani, az alapít egy hatodikat (Dzurinda), aki pedig attól tart, kívül rekedne a parlamenten, az integrációról kezd el szónokolni (Hamzík és Volf). így aztán minden feltétel adott a specifikus szlovákiai standardhoz, amelynek legfőbb jellemzője az, hogy még véletlenül sem lehet tudni, melyik politikus épp hová tart és hová tartozik, arról nem is beszélve, milyen értékeket és elveket vall, mert ez mifelénk valahogy nem fontos. Itt csak divatirányzatok, erőszakkal a köztudatba sulykolt szlogenek vannak, mint pl. a Jobboldali keresztény és polgári liberális erők összefogása”, vagy újabban a „balközép egyesülés”. Előbbinek már az eredményét is látjuk, a miniszterek pártjaként emlegetett SDKÚ világviszonylatban is egyedülálló képződmény, mert létezik is meg nem is, ott is van a parlamentben meg nincs is - mindig az adott helyzetnek megfelelően. És ez még mindig fokozható, mert azt a kavarodást, ami akkor következik be a koalícióban, ha a szociáldemokraták összeállnak a Polgári Egyetértés Pártjával, még a legborúlátóbb politológusok sem tudják elképzelni. Vajon kit fognak a koalícióban képviselni Volfék: az SDK-t, amelyhez a választások előtt társultak, vagy az önálló frakcióval rendelkező új társat, az SOP-t? És mi lesz, ha a DÚ-szakadár Budajékat szintén balra sodorja majd az integráció szele, ne adj’ Isten, a júliusi kongresszus után az SDL-től is búcsút vesznek az állítólagos reformerek? Csak egyet lehet biztosan tudni - akárhányan is fuzionálnak a balközépen, a népszerűségükön ez vajmi keveset segít, de ahhoz nálunk egy 0,5%- os párt megingása is elég, hogy fenekestül felforgassa az egész kormánykoalíciót. Még akkor is, ha az egész mtegrációsdi valójában csupán kínkeserves egymásba kapaszkodása puszta megmaradásért, és más tájakon, más viszonyok között legfeljebb az jutna róla az ember eszébe, hogy „házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri”. JEGYZET Széklete van? PÉTERFI SZONYA Ne tessék fanyalogni, hiszen nagyon fontos egészségügyi, mit több, élet-halál kérdésről van szó. Akik valaha kórházi ellátásra szorultak, tudják, hogy a szobaorvos reggelente ezzel a kérdéssel kezdi a napot. Nem tudni, hogy ezt az „intim” témát firtatták-e a belügyminisztériumi kórház orvosai, akik a múlt hét szerdája óta a köztársasági elnököt kezelik. Félő, hogy nem. A túlzott tekintélytisztelet majdnem az elnök életébe került. Rudolf Schuster megbetegedése nem szokványos. Már az is furcsa, miképp történhetett meg, hogy környezetében nem akadt senki - annak ellenére, hogy a sajtó figyelmeztetett a hőség okozta kiszáradás veszélyére -, aki megfelelő folyadékfogyasztásáról gondoskodott volna. Akár „erőszakkal” is. Ugyanis az orvosok szerint Schuster a nagy melegtől, a kimerültségtől és a túlhajtottság- tól lázasodon be, s azért is, mert rezidenciájában nincs légkondicionáló berendezés. (Aki a fejét egy kicsit is használja, sejtheti, hogy az orvosi jelentés „sántít”, hiszen az országban nagyon sok 66 éves férfi hajszolja magát agyon anélkül, hogy légkondicionált úodája, lakása lenne.) Az elnök állapota az antibiotikumos kezelés és az infúziók hatására gyorsan normalizálódott, ám vasárnap este a hirtelen fellépő, életét is veszélyeztető komplikáció miatt elkerülhetedenné vált a műtét: antibiotikumok ellenére vastagbélgyulladása nem csökkent, s a bélfal átszakadt. Óhatatlanul felmerül a kérdés: a) nem tudtak a rejtett betegségről az orvosok (a személyi orvos!), b) „csak” nem gondoltak arra, hogy a hőség okozta rosszullét mögött ez bújhat meg?! Bármüyen választ adnának, tagadhatadan: a megelőzésbe hiba csúszott. Az idős férfiak zöme emésztési gondokkal, székrekedéssel küszködik, s ez nem kerül el valakit csak azért, mert államfő. Kiderült, hogy amikor kórházba szállították, hasfájásra és emésztési rendellenességre is panaszkodott. És mert nem végezték el azokat a kellemetien vizsgálatokat, amelyek rávüágítottak volna a rosz- szullét okára, feltételezhető, hogy nem is gondoltak a vastagbél megbetegedésére. Eddig úgy tudtuk, az államfő kiváló egészségnek örvend, erőnléte a lehető legjobb. Elnöki kampányát megelőzően a belgyógyász, a pszichiáter és a klinikai pszichológus zárójelentése is erről tanúskodott. Netán erre hagyatkoztak az orvosok?! SZLOVÁKIAI »ÁSTÁK NAPILAP Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek- (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, telefax: 58238343. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/7704 200, Nyitra: 087/652 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetóiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Lapteijesztési osztály, laprendelés: 58238307, tel./fax: 58238326 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA KFT.- Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető a kiadónál. Terjeszti a PrNS, valamint a D. A. CZVEDLER KFT. - Somoija. Külföldi megrendelések: PrNS ES-vyvoz dace, Kosická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@ujszo.com Nem volt abban a Szlovákiában megint valamilyen forradalom, lordom? Pár hónapja még a romák menekültek, most meg a politikusaik. (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ NOVY CAS A lap beszámol arról, hogy a foci Európa-bajnokság körüli őrület a börtönök lakóit sem kerüli el. - A szlovákiai börtönökben jelenleg a meccsek alatt az esti takarodó kicsit később van, hogy a bentlakók is végignézhessék a mérkőzéseket - mondta Anton Fábry, a szlovákiai büntetés-végrehajtó intézetek igazgatója. Sőt, azok az őrizetesek, akik rendesen viselkednek, nemrég ellátogathattak egy helyi futballmeccsre is, persze, az őrség kíséretében. A szigor szempontjából az első és második csoportba tartozó elítéltek az intézmények udvarán provizórikus pályákon maguk is rendezhetnek bajnokságokat. Egyesek cellája tele van ragasztgatva az Eure 2000 sztárjainak portréjával, de természetesen mindennek megvan a határa, jelezte Fábry. Ezt az angliai Bristol város nemrégiben történt börtönlázadásával kapcsolatban jegyezte meg, ahol a meccs alatt fel- hergelődött bentlakók tömi-zúzni kezdték a berendezést. Ilyen szempontból kész szerencse, hogy Szlovákia nem jutott ki az Eb-re - jegyzi meg a lap. Az állam a közkiadások háromnegyedét a gazdaságilag aktív, lakosság által fizetett adókból és illetékekből fedezte Egy százasból 48 korona marad Ha egy átlagos munkanap reggel 8 órakor kezdődik és délután 4-kor ér véget, egy szlovákiai átlagalkalmazott 11.35-ig az államnak dolgozik, s csak ezután a saját zsebébe. Dél-Koreában például 13.30-tól, Svédországban 13.00 után termelnek magukra az emberek - olvasható A Szlovákiai Adófizetők Társulása (ZDPS) jelentésében. SZENTGÁLI ANIKÓ A ZDPS polgári társulás, 1996- ban jött létre, célkitűzései közé tartozik a közvélemény megváltoztatása az állampolgári adók és illetékek terheiről. Figyelemmel kísérik az adófizetők jogainak tiszteletben tartását, ellenőrzik és feltérképezik a közpénzek elosztását és felhasználását. A társulás apolitikus, ezáltal mentes mindennemű populizmustól és politikai nyomástól. Kizárólag az adófizetők érdekeit képviseli, és már felvételt nyert az adófizetők nemzetközi társulásába, a Taxpayers Associations International nevű szervezetbe, amely az adózók több tucat nemzeti társulását tömöríti. A ZDPS közkiadásokkal és adóterhekkel kapcsolatos, májusban napvilágot látott elemzése arra keresi a választ, hogy az állam anyagi forrásai honnan erednek, és azt az illetékesek hogyan használják fel. Az elemzés rámutat, hogy a polgárok kiadásai jelentős részét a fizetésből levont adó, a biztosítóknak, illetve a munkanélküli és nyugdíjalapba fizetett összeg képezi. Az állam 2000. január 1-jétől ugyan jóváhagyta, hogy a jogi személyek béréből ne 40, hanem csak 29 százalékos adót vonjanak le, a közkiadások területén azonban nem történt olyan jelentősebb változás, ami hosszú távon tehermentesítené az adófizető polgárokat. Tavaly a költségvetés 45 százaléka a kötelezően fizetett adókból származott. Ez azt jelenti, hogy az év első 112 munkanapján mindenki az állami költségvetésre, a szociális és egészségbiztosítókra, a községekre és városokra, a Nemzeti Munkahivatalra, a föld-, a vagyon- és más alapokra dolgozott, és csak 1999. június 11-től saját magára. Idén viszont már június 14-re esett az adószabadság napja - ahogy a A lakosság nem egész negyede dolgozott a nemzetgazdaságban. szabadelvű közgazdászok nevezik -, tehát még három nappal többet dolgoztunk az államnak. A legtöbb fejlett országban - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban - ez a nap május végére vagy június elejére esik, így Szlovákia „túlszárnyalja” az OECD-tagok átlagát. A ZDPS információi szerint 1997-ben ebből a szempontból a szomszédos országok, Lengyelország, Magyarország és Csehország mögött voltunk, és a lakosok adóterheltsége magasabb volt, mint Németországban, Nagy-Britanniá- ban vagy az Egyesült Államokban. 1999-ben az állami kiadások elérték a 350 milliárd koronát, amibe már beleszámolták a Szlovák Biztosító és az állami bankok átszervezésére fordított összeget is, amikor az állami költségvetésből emelték e pénzintézetek alaptőkéjét. 1999-ben 5,4 millió lakosa volt Szlovákiának. Ebből 1,3 millió a magánszférában dolgozott, a munkanélküliek száma meghaladta a 400 ezret. Körülbelül 3 millió személy volt gazdaságilag passzív - ide elsősorban a nyugdíjasok, a gyerekek és a diákok tartoznak. Következésképpen a lakosság nem egész negyede dolgozott a nemzetgazdaságban, vagyis vett részt közvetlenül a termelésben, ugyanennyi fizetett adót és illetéket a biztosítónak, a munkanélküli és nyugdíjalapba. Az adó az államnak fizetett, egyirányú, kötelező, törvény által előírt összeg, amelyért „cserében” az állami intézmények valamilyen ingyenes szolgáltatást nyújtanak. Ismerünk közvetett és közvetlen adókat. A közvetlen adókat a lakosok a bérük, illetve a vagyonuk után fizetik, de ide tartozik például az örökösödési, ajándékozási és az útadó is. A közvetett adók közé soroljuk a hozzáadottérték-adót, amit vásárláskor „észrevétlenül” fizetünk az államnak, hiszen ez benne van az egyes termékek árában. Az állam a közkiadások háromnegyedét a gazdaságilag aktív lakosság által fizetett adókból és illetékekből fedezte. Az illetékesek állítása szerint az adók emelése nem jöhet számításba, ugyanakkor a pénzügyi tárca ennek ellenkezőjét szorgalmazza. Némileg megnyugtató, hogy az adócsökkentést - ha másért nem, akkor azért, hogy a következő választásokig szavazatokat szerezzenek - néhány politikus is támogatja és indítványozza, bár javulásra esetleg csak a jövő évi költségvetés tárgyalásakor van remény. A ZDPS elemzéséből kiderül: minden egyes koronából, amelyért keservesen megdolgoztunk, 58 fillér adó vagy illeték formájában „folyik el”. Tehát egy százasból mindössze 42 korona üti minden dolgozó markát. A szakértők ezt az összeget 10 000 koronás átlag- keresetből számolták ki. (Hol van akkor még a 6-7 ezres „nem átlagkereset”?!) A statisztikai hivatal múlt évi adatai szerint egy ilyen 10 000 koronás keresetből havonta 3000 koronát vonnak le adó gyanánt, és még ehhez jönnek azok a bizonyos, fentebb említett alapok. Ezeknek legnagyobb része - 27,5 százaléka - a nyugdíjalapba vándorol. Tízezres bruttó fizetés esetén az alkalmazott és a munkáltató együtt havonta 2750 koronát fizet a Szociális Biztosító nyugdíjalapjába. Ha egy negyvenéves férfi ezt az összeget egy kiegészítő nyugdíjbiztosítóban nyitott magánszámlára utalná, nyugdíjazásakor (például hatvanéves korában) - az 1999-es árfolyamnak megfelelően - a számlán mintegy 950 ezer korona lenMinden koronából 58 fillért fizetünk az államnak adó, illeték formájában. ne. Havonta pedig 5200 korona nyugdíjat kapna. Ha ugyanilyen feltételek mellett egy 25 éves fiatalember kezdene el spórolni, a nyugdíjkorhatár elérésekor magánszámláján több mint kétmillió korona lenne. Nyugdíja - az adólevonás után is - 12 ezer korona körül mozogna! Ez esetben a bruttó és a nettó nyugdíj olyan arányáról beszélhetnénk, melyet sem a Szociális Biztosító; sem pedig más mechanizmus jelenleg nem tud biztosítani! És ezen érdemes elgondolkodni. OLVASÓI LEVELEK Képviselői látogatás Ünnepélyes keretek között zajlott le a nagyhindi képviselőtestület ülése, jelenlétével megtisztelt bennünket Fehér Miklós parlamenti képviselő. A vendéget Mikié István, a falu polgármestere fogadta, majd beszámolójában bemutatta a falu történelmét a régmúlt időktől egészen napjainkig. Beszédében megemlítette a nagyobb befektetéseket, a gáz- és a vízhálózat befejezését. Összefoglalta a községi hivatal munkáját, problémáit, valamint terveit a következő évekre. Kérdések hangzottak el a parlament munkájáról, a mindennapi élettel kapcsolatos gondokról. Vendégünk ígéretet tett, hogy szakmai tanácsot biztosít a falu jogi kérdéseinek megoldásában. A beszélgetés a késői órákban, jó hangulatban fejeződött be. Úgy gondoljuk, hogy ilyen találkozókra minél többször kellene sort keríteni, ugyanis csak olyan módon vehetnek tudomást a vidéken, falukban felmerülő problémákról és gondokról a parlamenti képviselők, ha eljönnek közénk. Gyepes Ilona Nagyhind Pusztuló életterünk Országos probléma a zöldövezetek és parkok rendbentartása. Minden község, város, település tudja azt, hogy a zöldövezet gondozása nem kis befektetéssel jár. A sövények nyírásához, a fű kaszálásához jó minőségű gépek, szerszámok szükségesek, és természetesen, hozzáértő emberek. Hiszen egy- egy park, a legfinomabb színárnyalatok alkalmazásával érzelmek közlésére is alkalmas, a növények beszélni tudnak vágyainkról, eredményeinkről. Hosszabb idő után jutottam el Zselízre, és természetes, hogy kíváncsi voltam a Schu- bert-parkra, ahol annyi sok szép élményben volt részünk, idejártunk a folklórfesztiválokra. A múltat keresve szomorúan tekintettem a hatalmas fákra, mert ma is a park díszei. Viszont az omladozó kastély, a benőtt, gazos terület, no és a megrongált, megcsonkított Franz Schubert-emlékoszlop az alig olvasható felirattal, lesújtó látvány. A parkban padok is vannak, játszóhely, mellettük szemétkosarak, a szemét mégis szanaszét. Ahová a ma embere belép, ott pusztul a természet, pedig fű, virág, fa előbb volt, mint az ember. Hajtman Kornélia Nána