Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-15 / 137. szám, csütörtök
Régióink ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 15. LEPOROLT HÍRMORZSÁK A Losoncz és Vidéke 1900. évfolyamából. A lapot a losonci Járási Levéltár bocsátotta a rendelkezésünkre. A Ludovica Akadémia A Ludovica Akadémiáról 32 illusztrációval bővített ismertetés jelent meg, mely az intézet alapításáról, fejlődéséről, mostani szervezetéről, berendezéséről és működéséről, a rendszeresített alapítványi helyekről, továbbá a pályázatok s fölvétel körüli eljárásról minden tekintetben kimerítő tájékoztatást nyújt. Az érdeklődők a füzetet az Akadémia parancsnokságától egy koronáért megszerezhetik. (A lap vezércikke is ezt az iskolát mutatta be) (Losoncz és Vidéke, 1900. május 27., 21. szám) Új hivatal Losonczon Az eddig B.Gyarmaton székelt m. kir. kazánvizsgáló bizottság, melynek vezetője Sinai Jakab mérnök, véglegesen Losonczra helyeztetett át és f. é. aug. 1-én kezdi meg működését. A hivatal ügyköre Nógrád-Gömör és Zólyom megyék területére terjed ki. (Losoncz és Vidéke, 1900. május 27., 21. szám) Beküldetett A napnak tetemes részét ott tölti a Rothman-féle gácsi-uczai sarki ház előtt egy kis szamár; ez időtöltés egészen rendszeresen foly napról-napra. Hát hiszen napról-napra párjával szamarat láthatni, gyönyörűsége lehet a tulajdonosnak, de a járó-kelő közönség annyival kevéssé gyönyörködik ebben, mivel a két állat naponta egész kis trágyadombot létesít. Csodálatos, hogy éber rendőrségünk mindezt még nem észlelte. Censor (Losoncz és Vidéke, 1900. május 27., 21. szám) Jég, áradás Szerdán, május hó 30-án délután nagy fellegek gyülekeztek délnyugatról, melyekből Gács tájékán hatalmas jég zuhogott le, megsemmisítve azt a gyümölcstermést is, melyet a fagy és múltkori jég meghagyott, majd hatalmas zápor esett, melynek következtében a Tugár patak úgy megáradt, hogy este hat óra tájban a fülkei útat is elárasztotta. (Losoncz és Vidéke, 1900. június 3., 22. szám) Tavaszi mulatság A losonczi r.k. iskola tanulói f. hó 5-én pünkösd keddjén juniálist tartanak. A kik a közebéden résztvenni akarnak, bármelyik tanítónál jelentkezhetnek. Halljuk, hogy nagyon szép dísztárgyat fognak kisorsolni a szegény gyermekek felruházása czéljából; hiszszük is, hogy a szülők és pártfogók nem idegenkednek a szegényeket boldogítani. (Losoncz és Vidéke, 1900. június 3., 22. szám) Pajkos gyermekek Az artézikút folyókáit pajkos gyermekek mintegy sportszerűleg kezükkel befogják s rendkívül örülnek, ha a folyásban megakasztott víz nagy erővel lökődik ki. Mindenesetre szép ez a mulatság, de talán még sem arra való a drága költséggel készített kút, hogy a gyermekek játékszenvedélyének tárgya legyen. Külömben is úgy hisszük, hogy a vízfolyás megakadályozása a csövekre rongálólag fog hatni. Jó volna ha olykor-olykor az ügyelő rendőr a gyermekeket elriasztaná a kút környékéről. (Losoncz és Vidéke, 1900. június 3., 22. szám) Petőfi asztal-társaság Régóta érzett hiányt pótoltak a losonczi intelligensebb iparos alkalmazottak akkor, a midőn egy olyan asztal-társaság alakítását határozták el, melynek tagjai kizárólag kifogástalan előéletű és jó magaviseletű iparosokból fognak állani. Az asztal-társaság e hó 4-én végleg megalakult s “Petőfi asztal-társaság” czímet nyert. Ennél alkalmasabb czímet nem is adhattak volna, már csak azért sem, mivel nagy költőnk nevét érdekes emlékek fűzik Losoncz városához, s tudtunkkal a költőkirály nevét megörökítő emlék Losonczon még nincsen. (Hát a tábla? Szerk.). Az asztal- társaság egyedüli czélja a jótékonyság gyakorlása, amit rendezendő mulatságok tiszta jövedelméből óhajt eszközölni... alig 1 heti fennálása óta már is közel 40 tagot számlál... Adja Isten, hogy ezen humánusnak ígérkező asztaltársaságtól minél több losonczi szegénysorsú lakos kapjon segélyt. Bandzi. (Losoncz és Vidéke, 1900. június 10., 23. szám) Korláti bazaltbánya részvénytársaság Korláti bazaltbánya részvénytársaság czég alatt új vállalat alakult, mely a Roheim-féle korláti. bolgáromi, sávolyi, zagyvarónai, csákányházi, füleki, gömörsídi és bénái bazaltbányákat átveszi. Az új társulat laptőkéje 340 ezer korona (680 drb 500 koronás részvény, Roheim 300 részvényt kapott.) az igazgatóság tagjai Roheim Náthán, Samu és Ödön, Baronyi Arthur, Schweiger Imre; felügyelő bizottsági tagok Ponger Bemát, Aczöl Károly, Sacher Lipót. (Losoncz és Vidéke, 1900. június 10., 23. szám) Nemesszivű zongoratanítónő Horváth Amália úrhölgy, városunkban ismert és közszeretetben álló nemesszivű zongoratanítónő igen sikerült gyermekhangversenyt rendezett e hó 10-én a helybeli polg. leányiskola nagytermében. A délutáni zeneelőadás jövedelmét, szegénysorsú gyermekek - főleg árvák - között osztotta szét a mesternő, a ki e jótékonyság gyakorlásával többízben felszárította a nyomorgók könnyeit. Ez mind igen szép, nemes és követésre méltó cselekvés, s az egész ellen semmi észrevételünk, csupán egyet koczkáztatunk meg s azt a kérdést vetjük fel, nem lehetne-e legalább egyszer évenként formális zenevizsgálatot is tartatni, a mikor is a tzenetanulmányok rendszerével, a methodikai eljárással s a külömböző évfolyamokban végzett tananyaggal is megismerkedhetnének a zenét kedvelők és szülők?! ...” (Losoncz és Vidéke, 1900. június 17., 24. szám) Válogatta: Puntigán József „Itt zengett a harang első üdvözlete Neked, óh Szűzanya nyílt hálát Hunnia bércei közt." Pállasz Athéné könnyei naton határoztatott el az esti harangozás. A Kálvárián levő Szent Márton kápolna homlokzatán hirdeti a szöveg: „Itt zengett a harang első üdvözlete Neked, óh Szűzanya nyüt hálát Hunnia bércei közt.” Az új falucímerben is erre emlékeztet a harangláb (de ez már nem az eredeti). A falu már a 11. században köz- igazgatási központ volt, 30 település tartozott hozzá, egészen 1923- ig (!) mezőváros, járási székhely. Ha Marcus Aurelius, Antonius vagy Augustus császár ismét átvonulnának a falu határán (mint 177-ben), azt hinnék, rossz helyre vezették seregeiket. A római császárok tetszését megnyerné a látvány: a Fő tér tiszta, a házak takarosak, a teret övező kandelábereket megirigyelnék, tüstént rendelnének az eperjesi Amikor az ember pedagógussal kerül szembe, a legelső, amire rákérdez - az iskola. A faluban két szakiskola működik (mezőgazdasági szakembereket képző szakiskola, és érettségit adó vállalkozói iskola). Két alapiskolája van; a magyar és a szlovák tannyelvű. Nosztalgiával emlegeti a régi szép időket, amikor még párhuzamos osztályok voltak. „Ä magyar iskolában már nem lesznek párhuzamos osztályok. Ez nem azt jelenti (vagy nem csak azt), hogy minden gyerek szlovák iskolába jár (ahol viszont párhuzamos osztályok vannak), a környék szlovák településeiről is Udvardra járnak iskolába. A romák már a török megszállás után megjelentek a faluban, de véglegesen csak a múlt században telepedett le néhány család. Annak idején felszámolták a pérót, KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA udvordiensum a történelem folyamán komoly, meghatározó szerepet játszott. A tizenegyedik században már létezett, 1075-ből származó feljegyzések bizonyítják, hogy volt udvarháza, kápolnája, a Zsitva folyón vámszedő állomása. A települést két főútvonal keresztezte - a Nyitráról Esztergomba, illetve az Újbányáról Komáromba vezető út. 1307-ben (vagy 1309-ben) a falu (akkor már Odward) egyházi tartományi zsinat színhelye volt. Férfiágon kihalt az Árpád-ház, az országnak több királya volt: az Anjou-házból való Károly Róbert, Ottó bajor herceg, II. Vencel tizenkét éves fia, hogy a kiskirályokat ne is számoljuk. Az udvardi zsinat eldöntötte: az egyház Károly Róbertét támogatja (akit 1310-ben harmadszor is megkoronáztak és lett végérvényesen magyar király). Azon a zsicégnél ugyanilyet, csak éppen a lámpákra nem Hudvordiensum címerét tetetnék, hanem a saját képmásukat. A templom kriptájába nem mennének le: katonáik sírjait kissé odább keresnék, az északkeleti határrészeken. Értetlenül állnának meg Lebo Ferenc győri szobrászművész alkotása előtt: fel nem foghatnák, kinek a javát szolgálta a 121 magyar nemzetiségű család kitelepítése Magyarországra, de hogy óriási sérelem érhette őket, azt sejtik, különben nem állítottak volna ily impozáns emléművet nekik. Nyolc éve polgármestere az 5208 lakost számláló Udvardnak (ahol a lakosság 82 százaléka magyar) Száraz József. Majd három évtizedig Tardoskedden ( az Érsekújvári járás legnagyobb falujában) tanított. A két falu között mindig is létezett egy kis rivalizálás: Tardoskeddnek valamivel több a lakója. Udvard viszont nagyobb területen fekszik. A Fő tér egyik szép modern épülete Az udvardi templom (A szerző felvételei) a romákat betelepítették a faluba, minden utcába egy-két családot. Itt a faluban nincs érdekszövetségük. Próbáltam őket összehozni a kultúrházban, de láttam, hogy ők egymás között nem tudnak megegyezni. Nagyobb problémák nincsenek velük - kivéve két családot. A faluban sok a magánvállalkozó, de több embert foglalkoztató vállalkozás nincs a környéken. A mezőgazdasági szövetkezet a legnagyobb munkaadó: híres a gyümölcsészete (itt terem a környék legjobb almája), a kertészete (feldolgozórészlege is működik), a szőlészete (nyolcféle egyedi palackozásé bort forgalmaznak). A munkanélküliek száma 380-420 között mozog (télen magasabb, nyáron alacsonyabb). De ez a szám nem mutatja a valóságot. A roma asszonyok soha életükben nem dolgoztak, most pedig munkanélküliekként tartjuk őket nyilván. Sokan jönnek segélyért. Most már személy szerint ismerek mindenkit a faluban, és a munkatársaimmal tudjuk, hogy aki segélyért folyamodik, valóban rászorul-e- ez a megmérettetés szempontjából hátrányos, ugyanis „ha az ember győz, azt jobban tudja értékelni” - vallja Száraz József. A nyolcvanas évek vége felé egészségügyi központot kezdtek építeni a faluban, de 1992-ben az építkezés leállt, elfogyott a pénz. „Szlovákiai viszonylatban az elsők voltunk, akik a minisztériumtól átvettük az épülő központot és be is fejeztük. így lett a falunak gyógyszertára (ahol nemcsak kiadják a gyógyszereket, hanem készítik is), két körzeti és két fogorvosa, nőgyógyásza, gyerekorvosa, a szemorvosa, diabetikusa. Olyan jó hírű rehabilitációs központunk van, hogy 12 településről, sőt Újvárból is járnak a betegek. A közeljövőben bővíteni szeretnénk az épületet.” Amikor a polgármester arról beszélt, hogy sokszor nem is vagyunk vele tisztában, milyen értékek'birtokosai vagyunk, akkor a világviszonylatban is különlegességnek számító, földvárra épülő Kálváriára gondolt (tizenkétezer szekér földet hordtak össze!), a tiSzáraz József polgármester a tanácsteremben a gyökereket jelképező fával vagy sem. Együtt kell élnünk az emberek problémáival. Sok olyan érdekes dolog létezik, amiről korábban nem is tudtam volna elképzelni, hogy problémát okozhat. Nem állítom, hogy amikor Tardoskedden dolgoztam, nem voltak problémáim, hiszen ott is vezető voltam, igazgatóhelyettes, de távolról sem vittem haza annyi gondot, mint most.” Amikor nyolc éve polgármester-jelöltként indult, három ellenfelét győzte le. Öt választották a falu élére, annak ellenére, hogy nem ismerték túlságosan, hisz keveset tartózkodott otthon. A következő választásokon nem volt ellenjelölt zenkét köztéri szoborra, amelyeket sorra restauráltattak, Szent Vendel szobrát, az utolsót, éppen most. Ha újra összejön a pénz, a faluház építése következik, mert a régi házak közül egy sem maradt meg. Újvár irányából jövet az első ház lesz. A Fő utca parkosítását kertészmérnök tervezi - lévén a templomtól a Vendelka térig vezető utca széles, akárhová nem ültethető a fa, impozánsnak kell lennie: mire a fák megerősödnek, addigra a Fő utcán kandeláberek ontják a fényt. A tanácsterem falára festett Pállasz Athéné az öröm könnyeit itatja fel kendőjével... Egy felújított szobor a tizenkét közül
