Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-14 / 136. szám, szerda

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 14. Él, mint Mladics Belgrádban London. Belgrádban él hábo­rítatlanul családja körében a hágai törvényszék által hábo­rús bűnök elkövetésével vá­dolt Ratko Mladics tábornok, az egykori boszniai szerb had­sereg vezetője. A The Guar­dian brit napilap szerint Mladics, aki a vád szerint a srebrenicai mészárlást elren­delte, egykori barátja és párt­fogója, Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök hallgatólagos támogatását élvezi. (MTI) Ötven fegyverest öltek meg Moszkva. Csecsenföldön a kormányerők hétfőn több mint ötven szakadár fegyverest öl­tek meg - jelentette be tegnap az orosz hadcsoport sajtószol­gálata. Az orosz adatok szerint harcok voltak a vegyenói járás­ban, Dargo közelében, ahol 15 muszlimot öltek meg és meg­semmisítettek két teherautót. Gennagyij Trosév tábornok megerősítette, hogy hétfőn Csemorecsjében (Groznij déli határában) felrobbant egy szá­guldó gépkocsi, de cáfolta azt a csecsen állítást, hogy öngyil­kos merénylet lett volna, amely hat orosz rendőr életét követelte. (MTI) Putyin partnert keres Madridban Madrid. Vlagyimir Putyin orosz államfő elsődleges célja lesz spanyolországi hivatalos látogatásán, hogy megnyerje a spanyol kabinetet Oroszország külpolitikájának támogatójául - írta tegnap a spanyol sajtó. Az El Mundo cikke, amely kor­mányforrásokra hivatkozik, úgy fogalmaz, hogy Putyin „hosszú távú geostratégiai partnert” keres céljai elérésére. Jósé Maria Aznar spanyol mi­niszterelnök vélhetőleg csak mérsékelten fogja kritizálni Putyint Moszkva csecsenföldi akciói miatt. (MTI) Vlagyimir Putyin (TA SR/EPA-felvétel) Kiszabadult fogságából Párizs. Hazaérkezett tegnap Brice Fleutiaux francia fotóri­porter, aki több mint nyolc hó­napos fogság után hétfőn sza­badult csecsen túszejtők kezé­ből. Franciaország nem fizetett váltságdíjat, és nem vett igény­be közvetítőt, hogy elérje sza­badulását. (MTI) Megszűnt Barak eddigi többsége Jeruzsálem. Izraelben kilépett az Ehud Barak miniszterelnök vezette kormánykoalícióból a parlamentben 17 képviselői hellyel rendelkező Sasz, a Szefárdok Tóra Őrzői elneve­zésű párt. A hatpárti koalíció második legnagyobb alakula­tának távozásával megszűnt Barak többsége a 120 fős knesszetben, ahol korában a miniszterelnököt 68 képviselő támogatta. (MTI) Kifogja a halat? Az amerikai elnökválasztásban kampányoló ifjabb Bush édesapjával, a 76. születésnapját ün­neplő George Bush-sal halászik. (CTK/AP) Megszületett a Nemzetközi Törvényszék döntése a tavalyi légi háború ügyében Nem bűnös a NATO Hága. A Nemzetközi Tör­vényszék főügyészének teg­nap nyilvánosságra hozott hivatalos jelentése szerint a NATO nem követett el sem háborús bűnöket, sem pe­dig népirtást tavaly megví­vott szerbellenes légi hábo­rújában. MTI-JELENTÉS Carla del Ponte, a délszláv térség­ben elkövetett háborús bűnöket üldöző törvényszék főügyésze nem indít tehát bűnvádi eljárást a NATO ellen, noha Jugoszlávia és néhány emberi jogi szervezet rá akarta venni erre. Az eljárást sür­getők azzal érveltek, hogy a polgá­ri személyeket sújtó NATO-csapá- sok és a jugoszláv infrastruktúra szándékos rombolásának esetei ki­merítik a háborús bűnök és a nép­irtás fogalmát. Legutóbb az Am­nesty International nemzetközi emberi jogi szervezet vádolta a NATO-t a hadviselésre vonatkozó nemzetközi jogszabályok megsér­tésével, ezekből a vétségekből ere­deztetve a szövetség légitámadá­sainak 500 polgári áldozatát. A pa­naszok kivizsgálására létrehozott törvényszéki bizottság 13 havi munkával megállapította, hogy az észak-atlanti szövetség vétlen a neki felrótt bűnökben. Del Ponte hangsúlyozta tegnapi sajtóérte­kezletén: a bizottság jelentésének nincs politikai indítéka, minden megállapítása a tényeken és a nemzetközi jogon alapul. A doku­mentum kitér minden felemlege­tett háborús mozzanatra, és eset­ről esetre megmagyarázza, miért nem tekinthető háborús bűnnek, illetőleg népirtásnak az észak-at­lanti szövetség egyetlen hadműve­leti eljárása sem. A törvényszék ál­talában nem közöl részleteket bel­ső vizsgálatairól. Most azért tért el bevett gyakorlatától, és tárta a nagy nyilvánosság elé a kivizsgálás minden részletét, nehogy azt a szándékot tulajdonítsák neki, hogy a kulisszák mögött tisztára akarta mosni utólag a NATO csele­kedeteit - mondta a főügyész asz- szony. Egy szöuli lap a Holdra szálláshoz hasonlította a két Korea vezetőinek találkozóját Történelmi csúcs Phenjanban MTI-HÍREK Phenjan. Kim De Dzsung dél-kore­ai elnök tegnap Észak-Koreába érkezett, ahol a két Korea vezetői első ízben találkoztak egymással. Holnapig tartó történelmi csúcsu­kon le akaiják rakni a két, nemzet­közi jogi szempontból még mindig hadban álló szomszéd közötti vi­szony javításának alapjait. A két politikus tárgyalása az állami ven­dégházban mindössze 27 percig tartott, de mint a dél-koreai állam­fő hangsúlyozta: a lényeg, hogy e találkozó egyáltalán létrejött. Km De Dzsung üzenetet intézett az észak-koreaiakhoz, amelyben hangsúlyozta: „Egy nép vagyunk, egy sorson osztozunk. Fogjuk erő­sen egymás kezét. Szeretlek mind- annyiotokat.” Az AFP kommentár­jában felhívta a figyelmet arra, hogy az apja örökébe lépett Kim Dzsong lit elsősorban a mérhetet­len nyomor, és az öt éve pusztító, a humanitárius szervezetek szerint eddig kétmillió halálos áldozatot követelő éhínség kényszerítette ar­ra, hogy kilépjen elszigeteltségé­ből. A két Korea vezetői egyetértet­tek abban, hogy mindent meg kell tenni a történelmi találkozó sikeré­ért. A ma folytatódó tárgyalásokon a déli elnök a tervek szerint cserébe a gazdasági segítségért családegye­sítési megállapodást ajánl Kim Dzsong Ilnek, valamint egy újabb csúcstalálkozót, ezúttal Szöulban. A déli eufóriára jellemző, hogy a szöuli, angol nyelven megjelenő Korea Times egyenesen az 1969-es Holdra szálláshoz hasonlította a két vezető találkozását, bár Kim De Dzsung még elutazása előtt figyel­meztetett: a két ország újraegyesü­lése igen hosszú folyamat. Emlé­keztetett arra, hogy csaknem húsz év telt el az NDK és az NSZK első la- ’ kosainak találkozójától a berlini fal leomlásáig. Veszélyben lenne az európai biztonsági rendszer? Orosz aggodalmak a NATO-tagságok kapcsán MTI+IIR Moszkva. Oroszországot komolyan aggasztja a közép-európai országok közeledése a NATO-hoz, ami meg­nehezíti a kétoldalú kapcsolatok fej­lődését, s egyben „megkérdőjelezi az egész európai biztonsági rend­szer létét”. Ezt Alekszandr Avgyejev első orosz külügyminiszter-helyet­tes hangoztatta az orosz törvényho­zás alsóházában tegnap, Oroszor­szág és a közép- és kelet-európai or­szágok kapcsolatainak szentelt nyílt parlamenti meghallgatásokon. Avgyejev annak a véleményének adott hangot, hogy a térség új NA- TO-tagállamai, illetve a csatlakozás- ra törekvő országok „az Oroszor­szággal fenntartott kapcsolatok éle­zésével igyekeznek önigazolást nyerni”. A magas rangú orosz diplo­mata kiemelte azt is, hogy a három új NATO-tag (vagyis Budapest, Prá­ga és Varsó) egyelőre még nem tett hitet az orosz-NATO alapító okirat, mint az Oroszországgal való kap­csolatokat meghatározó alap mel­lett. Oroszország és a térség gazda­sági kapcsolatai elég alacsony szin­ten vannak, hiszen az árucsere nem éri el a tízmilliárd dollárt. Eszmecserét folytatnak az Európai Unió miniszterei. Úton a csúcs felé MTI-JELENTÉS Luxembourg. Tegnap megnyílt az Európai Unió kétnapos miniszteri értekezlete, amelynek két fő témá­ja a jövő héten esedékes feirai csúcsértekezlet előkészítése és a közös biztonsági és védelmi politi­ka lesz. A csadakozási tárgyalások előrehaladottabb szakaszában le­vő hat ország, köztük Magyaror­szág számára a mostani forduló legfontosabb mozzanata, hogy megnyitják az egyik legkényesebb­nek számító fejezetet, a mezőgaz­daságit. A közös európai biztonsá­gi és védelmi politika témájában a külügy- és a védelmi miniszterek az utolsó simításokat végzik el azon a dokumentumon, amelyet majd a feirai csúcsértekezlet elé terjesztenek. Ez várhatólag kitér a közös védelmi politika irányításá­ra, az e célból létrehozott új szer­vekre, az EU által vállalandó vál­ságkezelési akciókra és a hozzá szükséges katonai erőre, az EU és a NATO közti intézményes kapcso­lat kialakítására, a jelenleg még nem EU-tag európai országok be­vonására. A külügyminiszterek részletes eszmecserét folytatnak a balkáni helyzetről, az EU földközi­tengeri és közel-keleti politikájá­ról, a Dél-Afrikával való együttmű­ködési megállapodásról, Fekete- Afrika egyes válságövezeteiről, így Sierra Leonéról. Személyes talál­kozót tartanak az izraeli és az in­donéz külügyminiszterrel. Moszkva elégedett az orosz-amerikai kapcsolatokkal Cohen Moszkvában MTI-JELENTÉS Moszkva. Oroszország elégedett az orosz-amerikai kapcsolatok len­dületes fejlődésével az elmúlt hó­napokban. Ezt Vlagyimir Putyin orosz államfő hangoztatta tegnap a Kremlben, fogadva William Cohen amerikai védelmi minisztert. Az orosz elnök emlékeztetett arra, hogy nagyon tartalmas párbeszé­det folytatott Bili Clinton amerikai elnökkel a hónap elején Moszkvá­ban személyesen, majd telefonon is. Ismét utalt arra az orosz javas­latra, hogy közös rakétavédelmi rendszert hozzanak létre, s együtt igyekezzenek megoldani a Moszk­vát és Washingtont is nyugtalanító problémákat. Az orosz-amerikai védelmi miniszteri tárgyalások teg­nap a négyszemközti megbeszélé­sek után szélesebb körben folyta­tódtak, s elsősorban a két tárca együttműködése, továbbá a rakéta­elhárító rakétarendszerek (ABM- szerződés) és a hadászati fegyver­zet további csökkentésének problé­mái, illetve a nemzetközi biztonság kérdései, valamint a koszovói hely­zet került terítékre. Cohen és Szergejev együttműködési megál­lapodást is aláírt az idei esztendő második felére. Csak Franciaország képviselte magát a legfelsőbb szinten Eltemették Asszadot MTI-JELENTÉS Damaszkusz. Tegnap reggel, helyi idő szerint nyolc órakor megkezdő­dött a néhai Háfez Asszad szíriai ál­lamfő temetési szertartása. A gyász­menet, Basar Asszad kijelölt elnök­kel az élen, 21 ágyúlövés után in­dult el az Asszad család magánrezi­denciájáról a főváros központjába vezető úton. A gyászmenet élén Asszad legidősebb fia, egyben kije­lölt utódja, Basar és két öccse ha­ladt. Magas rangú állami tisztvise­lők és vallási méltóságok követték őket, köztük Abdel Halim Haddam ügyvezető elnök és Mohammed Miro miniszterelnök. A csaknem négymillió lakost számláló Damasz- kuszban több százezer ember már a kora reggeli órákban az utcákra özönlöttek, hogy búcsút vegyenek a szombaton 69 éves korában elhunyt elnöktől. Franciaországot leszámít­va egyetlen nyugati ország sem kép­viseltette magát a legfelsőbb szin­ten. A Reuters jelentése szerint az arab országok közül csak Jordánia és Egyiptom vezetése döntött úgy, hogy első számú vezetője - II. Abdalláh jordán király és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök - vett részt a temetésen, a többiek vagy al­elnöki vagy miniszterelnöki szinten képviseltetik magukat. Ott volt vi­szont Jasszer Arafat palesztin veze­tő, noha közismert, hogy Asszaddal nem szívlelték egymást. Háfez Asszadot szülőfalujában, Kardahá- an helyezték végső nyugalomra. Tisztelgés a nagy vezér képe és emléke előtt. (ÍTK/AP-felvétel) Felszámolnák arzenáljukat Egy leszerelő javaslat Bagdad. Szaddám Húszéin iraki elnök kijelentette, hogy Irak kész leszerelési egyezményt aláírni, de csak akkor, ha a világ többi orszá­ga is felszámolja fegyverzetkészle­tét. Hétfői beszédében kifejtette, hogy Irak kész biztonsági egyez­ményt aláírni bárkivel, aki bizton­ságot akar. Azt azonban nem tarta­ná elfogadhatónak, ha a leszerelés azt jelentené, hogy Irak megsem­misíti fegyverzetét, a többi ország­nak viszont több fegyvere marad. Arról nem szólt, mely országokkal lenne hajland egyezményt aláírni, háború után megsemmisítette tö­megpusztító fegyvereit. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom