Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-14 / 136. szám, szerda
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 14. Él, mint Mladics Belgrádban London. Belgrádban él háborítatlanul családja körében a hágai törvényszék által háborús bűnök elkövetésével vádolt Ratko Mladics tábornok, az egykori boszniai szerb hadsereg vezetője. A The Guardian brit napilap szerint Mladics, aki a vád szerint a srebrenicai mészárlást elrendelte, egykori barátja és pártfogója, Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök hallgatólagos támogatását élvezi. (MTI) Ötven fegyverest öltek meg Moszkva. Csecsenföldön a kormányerők hétfőn több mint ötven szakadár fegyverest öltek meg - jelentette be tegnap az orosz hadcsoport sajtószolgálata. Az orosz adatok szerint harcok voltak a vegyenói járásban, Dargo közelében, ahol 15 muszlimot öltek meg és megsemmisítettek két teherautót. Gennagyij Trosév tábornok megerősítette, hogy hétfőn Csemorecsjében (Groznij déli határában) felrobbant egy száguldó gépkocsi, de cáfolta azt a csecsen állítást, hogy öngyilkos merénylet lett volna, amely hat orosz rendőr életét követelte. (MTI) Putyin partnert keres Madridban Madrid. Vlagyimir Putyin orosz államfő elsődleges célja lesz spanyolországi hivatalos látogatásán, hogy megnyerje a spanyol kabinetet Oroszország külpolitikájának támogatójául - írta tegnap a spanyol sajtó. Az El Mundo cikke, amely kormányforrásokra hivatkozik, úgy fogalmaz, hogy Putyin „hosszú távú geostratégiai partnert” keres céljai elérésére. Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök vélhetőleg csak mérsékelten fogja kritizálni Putyint Moszkva csecsenföldi akciói miatt. (MTI) Vlagyimir Putyin (TA SR/EPA-felvétel) Kiszabadult fogságából Párizs. Hazaérkezett tegnap Brice Fleutiaux francia fotóriporter, aki több mint nyolc hónapos fogság után hétfőn szabadult csecsen túszejtők kezéből. Franciaország nem fizetett váltságdíjat, és nem vett igénybe közvetítőt, hogy elérje szabadulását. (MTI) Megszűnt Barak eddigi többsége Jeruzsálem. Izraelben kilépett az Ehud Barak miniszterelnök vezette kormánykoalícióból a parlamentben 17 képviselői hellyel rendelkező Sasz, a Szefárdok Tóra Őrzői elnevezésű párt. A hatpárti koalíció második legnagyobb alakulatának távozásával megszűnt Barak többsége a 120 fős knesszetben, ahol korában a miniszterelnököt 68 képviselő támogatta. (MTI) Kifogja a halat? Az amerikai elnökválasztásban kampányoló ifjabb Bush édesapjával, a 76. születésnapját ünneplő George Bush-sal halászik. (CTK/AP) Megszületett a Nemzetközi Törvényszék döntése a tavalyi légi háború ügyében Nem bűnös a NATO Hága. A Nemzetközi Törvényszék főügyészének tegnap nyilvánosságra hozott hivatalos jelentése szerint a NATO nem követett el sem háborús bűnöket, sem pedig népirtást tavaly megvívott szerbellenes légi háborújában. MTI-JELENTÉS Carla del Ponte, a délszláv térségben elkövetett háborús bűnöket üldöző törvényszék főügyésze nem indít tehát bűnvádi eljárást a NATO ellen, noha Jugoszlávia és néhány emberi jogi szervezet rá akarta venni erre. Az eljárást sürgetők azzal érveltek, hogy a polgári személyeket sújtó NATO-csapá- sok és a jugoszláv infrastruktúra szándékos rombolásának esetei kimerítik a háborús bűnök és a népirtás fogalmát. Legutóbb az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet vádolta a NATO-t a hadviselésre vonatkozó nemzetközi jogszabályok megsértésével, ezekből a vétségekből eredeztetve a szövetség légitámadásainak 500 polgári áldozatát. A panaszok kivizsgálására létrehozott törvényszéki bizottság 13 havi munkával megállapította, hogy az észak-atlanti szövetség vétlen a neki felrótt bűnökben. Del Ponte hangsúlyozta tegnapi sajtóértekezletén: a bizottság jelentésének nincs politikai indítéka, minden megállapítása a tényeken és a nemzetközi jogon alapul. A dokumentum kitér minden felemlegetett háborús mozzanatra, és esetről esetre megmagyarázza, miért nem tekinthető háborús bűnnek, illetőleg népirtásnak az észak-atlanti szövetség egyetlen hadműveleti eljárása sem. A törvényszék általában nem közöl részleteket belső vizsgálatairól. Most azért tért el bevett gyakorlatától, és tárta a nagy nyilvánosság elé a kivizsgálás minden részletét, nehogy azt a szándékot tulajdonítsák neki, hogy a kulisszák mögött tisztára akarta mosni utólag a NATO cselekedeteit - mondta a főügyész asz- szony. Egy szöuli lap a Holdra szálláshoz hasonlította a két Korea vezetőinek találkozóját Történelmi csúcs Phenjanban MTI-HÍREK Phenjan. Kim De Dzsung dél-koreai elnök tegnap Észak-Koreába érkezett, ahol a két Korea vezetői első ízben találkoztak egymással. Holnapig tartó történelmi csúcsukon le akaiják rakni a két, nemzetközi jogi szempontból még mindig hadban álló szomszéd közötti viszony javításának alapjait. A két politikus tárgyalása az állami vendégházban mindössze 27 percig tartott, de mint a dél-koreai államfő hangsúlyozta: a lényeg, hogy e találkozó egyáltalán létrejött. Km De Dzsung üzenetet intézett az észak-koreaiakhoz, amelyben hangsúlyozta: „Egy nép vagyunk, egy sorson osztozunk. Fogjuk erősen egymás kezét. Szeretlek mind- annyiotokat.” Az AFP kommentárjában felhívta a figyelmet arra, hogy az apja örökébe lépett Kim Dzsong lit elsősorban a mérhetetlen nyomor, és az öt éve pusztító, a humanitárius szervezetek szerint eddig kétmillió halálos áldozatot követelő éhínség kényszerítette arra, hogy kilépjen elszigeteltségéből. A két Korea vezetői egyetértettek abban, hogy mindent meg kell tenni a történelmi találkozó sikeréért. A ma folytatódó tárgyalásokon a déli elnök a tervek szerint cserébe a gazdasági segítségért családegyesítési megállapodást ajánl Kim Dzsong Ilnek, valamint egy újabb csúcstalálkozót, ezúttal Szöulban. A déli eufóriára jellemző, hogy a szöuli, angol nyelven megjelenő Korea Times egyenesen az 1969-es Holdra szálláshoz hasonlította a két vezető találkozását, bár Kim De Dzsung még elutazása előtt figyelmeztetett: a két ország újraegyesülése igen hosszú folyamat. Emlékeztetett arra, hogy csaknem húsz év telt el az NDK és az NSZK első la- ’ kosainak találkozójától a berlini fal leomlásáig. Veszélyben lenne az európai biztonsági rendszer? Orosz aggodalmak a NATO-tagságok kapcsán MTI+IIR Moszkva. Oroszországot komolyan aggasztja a közép-európai országok közeledése a NATO-hoz, ami megnehezíti a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, s egyben „megkérdőjelezi az egész európai biztonsági rendszer létét”. Ezt Alekszandr Avgyejev első orosz külügyminiszter-helyettes hangoztatta az orosz törvényhozás alsóházában tegnap, Oroszország és a közép- és kelet-európai országok kapcsolatainak szentelt nyílt parlamenti meghallgatásokon. Avgyejev annak a véleményének adott hangot, hogy a térség új NA- TO-tagállamai, illetve a csatlakozás- ra törekvő országok „az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok élezésével igyekeznek önigazolást nyerni”. A magas rangú orosz diplomata kiemelte azt is, hogy a három új NATO-tag (vagyis Budapest, Prága és Varsó) egyelőre még nem tett hitet az orosz-NATO alapító okirat, mint az Oroszországgal való kapcsolatokat meghatározó alap mellett. Oroszország és a térség gazdasági kapcsolatai elég alacsony szinten vannak, hiszen az árucsere nem éri el a tízmilliárd dollárt. Eszmecserét folytatnak az Európai Unió miniszterei. Úton a csúcs felé MTI-JELENTÉS Luxembourg. Tegnap megnyílt az Európai Unió kétnapos miniszteri értekezlete, amelynek két fő témája a jövő héten esedékes feirai csúcsértekezlet előkészítése és a közös biztonsági és védelmi politika lesz. A csadakozási tárgyalások előrehaladottabb szakaszában levő hat ország, köztük Magyarország számára a mostani forduló legfontosabb mozzanata, hogy megnyitják az egyik legkényesebbnek számító fejezetet, a mezőgazdaságit. A közös európai biztonsági és védelmi politika témájában a külügy- és a védelmi miniszterek az utolsó simításokat végzik el azon a dokumentumon, amelyet majd a feirai csúcsértekezlet elé terjesztenek. Ez várhatólag kitér a közös védelmi politika irányítására, az e célból létrehozott új szervekre, az EU által vállalandó válságkezelési akciókra és a hozzá szükséges katonai erőre, az EU és a NATO közti intézményes kapcsolat kialakítására, a jelenleg még nem EU-tag európai országok bevonására. A külügyminiszterek részletes eszmecserét folytatnak a balkáni helyzetről, az EU földközitengeri és közel-keleti politikájáról, a Dél-Afrikával való együttműködési megállapodásról, Fekete- Afrika egyes válságövezeteiről, így Sierra Leonéról. Személyes találkozót tartanak az izraeli és az indonéz külügyminiszterrel. Moszkva elégedett az orosz-amerikai kapcsolatokkal Cohen Moszkvában MTI-JELENTÉS Moszkva. Oroszország elégedett az orosz-amerikai kapcsolatok lendületes fejlődésével az elmúlt hónapokban. Ezt Vlagyimir Putyin orosz államfő hangoztatta tegnap a Kremlben, fogadva William Cohen amerikai védelmi minisztert. Az orosz elnök emlékeztetett arra, hogy nagyon tartalmas párbeszédet folytatott Bili Clinton amerikai elnökkel a hónap elején Moszkvában személyesen, majd telefonon is. Ismét utalt arra az orosz javaslatra, hogy közös rakétavédelmi rendszert hozzanak létre, s együtt igyekezzenek megoldani a Moszkvát és Washingtont is nyugtalanító problémákat. Az orosz-amerikai védelmi miniszteri tárgyalások tegnap a négyszemközti megbeszélések után szélesebb körben folytatódtak, s elsősorban a két tárca együttműködése, továbbá a rakétaelhárító rakétarendszerek (ABM- szerződés) és a hadászati fegyverzet további csökkentésének problémái, illetve a nemzetközi biztonság kérdései, valamint a koszovói helyzet került terítékre. Cohen és Szergejev együttműködési megállapodást is aláírt az idei esztendő második felére. Csak Franciaország képviselte magát a legfelsőbb szinten Eltemették Asszadot MTI-JELENTÉS Damaszkusz. Tegnap reggel, helyi idő szerint nyolc órakor megkezdődött a néhai Háfez Asszad szíriai államfő temetési szertartása. A gyászmenet, Basar Asszad kijelölt elnökkel az élen, 21 ágyúlövés után indult el az Asszad család magánrezidenciájáról a főváros központjába vezető úton. A gyászmenet élén Asszad legidősebb fia, egyben kijelölt utódja, Basar és két öccse haladt. Magas rangú állami tisztviselők és vallási méltóságok követték őket, köztük Abdel Halim Haddam ügyvezető elnök és Mohammed Miro miniszterelnök. A csaknem négymillió lakost számláló Damasz- kuszban több százezer ember már a kora reggeli órákban az utcákra özönlöttek, hogy búcsút vegyenek a szombaton 69 éves korában elhunyt elnöktől. Franciaországot leszámítva egyetlen nyugati ország sem képviseltette magát a legfelsőbb szinten. A Reuters jelentése szerint az arab országok közül csak Jordánia és Egyiptom vezetése döntött úgy, hogy első számú vezetője - II. Abdalláh jordán király és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök - vett részt a temetésen, a többiek vagy alelnöki vagy miniszterelnöki szinten képviseltetik magukat. Ott volt viszont Jasszer Arafat palesztin vezető, noha közismert, hogy Asszaddal nem szívlelték egymást. Háfez Asszadot szülőfalujában, Kardahá- an helyezték végső nyugalomra. Tisztelgés a nagy vezér képe és emléke előtt. (ÍTK/AP-felvétel) Felszámolnák arzenáljukat Egy leszerelő javaslat Bagdad. Szaddám Húszéin iraki elnök kijelentette, hogy Irak kész leszerelési egyezményt aláírni, de csak akkor, ha a világ többi országa is felszámolja fegyverzetkészletét. Hétfői beszédében kifejtette, hogy Irak kész biztonsági egyezményt aláírni bárkivel, aki biztonságot akar. Azt azonban nem tartaná elfogadhatónak, ha a leszerelés azt jelentené, hogy Irak megsemmisíti fegyverzetét, a többi országnak viszont több fegyvere marad. Arról nem szólt, mely országokkal lenne hajland egyezményt aláírni, háború után megsemmisítette tömegpusztító fegyvereit. (MTI)