Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)

2000-06-09 / 132. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 9. Gazdaság és fogyasztók H A helyi fejlesztés elmélete szerint a döntés meghozatala során nem csupán a várható haszon mértéke számít Végveszélyben az 1600 munkást alkalmazó Calex Profit kontra munkahelyek Miklóssy Endre szerint nem minden piaci szereplő érdekelt egyformán a helyi vásárlóerő fejlesztésében. (A szerző felvétele) Miskolc. Magyarország gaz­dasági teljesítménye tavalyra elérte az 1989-es szintet. A különbség csak az, hogy ma 300 ezer ember termel annyit, mint akkor 1,7 millió -jelentette ki a Helyi Fejlesz­tés című miskolci tudomá­nyos tanácskozáson Miklóssy Endre. A kérdés most az, mi­lyen szerep jut a többieknek. TUBA LAJOS Aki nem termel, az nem tud vásá­rolni - ez a piacgazdaság egyik alapösszefüggése. Tehát a terme­lés bővítése csak akkor lehetséges, ha ahhoz megfelelő vásárlóerő is rendelkezésre áll. Ebben pedig tisztán kell látni az egyes piaci sze­replők pozícióit. A legnagyobb for­galmat lebonyolító szereplők a nemzetközi cégek. Ezek azonban termékeik 95 százalékát exportál­ják, számukra mindegy a vásárló nemzetisége, így egyáltalán nem figyelnek oda a helyi vásárlóerő növelésére. Ezek haszna elsősor­ban az általuk fizetett munkabér­ben, földbérletben rejlik, illetve le­hetőséget kínálnak helyi bedolgo­zói programok megvalósítására. Más a helyzet viszont a hazai válla­latokkal. Ezek a profitot helyben halmozzák fel, vagyis termelésük a nemzeti össztermék (GDP) valós részét képezi és elsőrendő érdekük a hazai vásárlóerő fenntartása. Eb­ben a szférában a legnagyobb el­maradás az integrációs formák te­rén van. Ennek tipikus példája a funkciójukat vesztett nagyvállala­tok csődje, amely után egyik pilla­natról a másikra akár több ezer munkanélküli is duzzaszthatja az állástalanok seregét, akik számára senki sem próbál meg új perspektí­vákat kialakítani. Végezetül a szakemberek külön kategóriaként tartják nyilván a munkanélkülie­ket, akik a szociális ellátórendszer­nek köszönhetően stabil vásárló­erőként jelennek meg. Mindebből pedig azt a következtetést vonják le, hogy míg a nemzetközi cégek stratégiájában kizárólag az elér­hető haszon játszik döntő szere­pet, a helyi fejlesztés stratégiájá­nak kidolgozása során legalább ek­kora súllyal kell latba esnie a forrá­sok helyi felhalmozási lehetőségé­nek és a helyi vásárlóerő biztosítá­sának. Más szóval nem biztos, hogy éppen az első megközelítés­ben legnagyobb profitot biztosító tevékenység jár a legnagyobb ha­szonnal a helyi közösség számára. Jávor Károly a magyarországi vi­dékfejlesztés elméletéről és gya­korlatáról szóló előadásában arról beszélt, hogy az európai uniós ala­pok is hasonló kritériumok alapján osztanak támogatásokat. A SA- PARD ezért a piaci hatékonyság és a minőségi színvonal mellett ha­sonló hangsúlyt fektet a foglalkoz­tatottság növelésére és a környe­zetvédelemre. Ahhoz, hogy a helyi fejlesztés teljesíthesse ezeket az el­várásokat, mint minden más gaz­dasági tevékenység esetében, megfelelő színvonalú marketing- munkára van szükség. Ennek so­rán a fejlesztési terveken dolgozók definiálják a célcsoportokat, a helyben vállalkozni szándékozó­kat, az esetleg kívülről munka­helyet létesítőket, illetve, hogy számolnak-e idegenforgalom jel­legű fejlesztésekkel. Ezután pedig helyi szinten maguk döntik el, mi az ő igazi érdekük, illetve miként hangolhatok össze a közösségi és az egyéni érdekek. Ehhez sokszor még a helyi közösségen belül is na­gyon sok munka szükségeltetik, hi­szen szinte nincs is olyan helyszín, ahol rendelkezésre állnának a fe­lelős döntéshez szükséges alap­anyagok vagy elemzések. Ezek is­meretében viszont kialakítható az a stratégia, amely képes kihasznál­ni a helyi fejlesztés segítésére szol­gáló központi támogatásokat. Ez ugyan nálunk még kissé idegenül hat, hiszen napjainkban jószerével egyetlen ilyen forrást sem tudunk megnevezni. Magyarországon vi­szont az elmúlt években még olyan források is, mint a munkahelyte­remtő támogatás életképes és hosszabb távon is működőképes helyi projektumok beindulását tet­te lehetővé. Igaz, ezek a legritkább esetben valósultak meg teljes tá­mogatásból, leggyakrabban az ön- kormányzatok vállaltak társfinan­szírozó szerepet. A vagyonalap megkezdi a kötvények felvásárlását Milliárdos kölcsön kell ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap az elkövetkező néhány hétben több mint 100 millió eurós köl­csönt vesz fel, hogy az általa kibo­csátott kötvények egy részét még a fizetési határidő lejárta előtt fel tudja vásárolni. A hitel fizetési ha­táridejét 2-3 évesre tervezik, és az alap illetékesei szerint a legna­gyobb kamat, amit még elfogadha­tónak tartanak, 8 százalékos. Az alapnak a kötvényeket a jövő évtől 13 ezer koronáért kéne felvásárol­nia. Jelenleg azonban a hozzá­vetőleg 4,3 milliárd koronás köl­csönből, az aktuális, 9500 koronás áron mintegy 400 ezer kötvényt tudnak rendezni. Az alap illetéke­sei szerint arról, hogy a kötvényt kitől veszik meg már most, csak az ár fog dönteni, így nem zárják ki azokat a kereskedőket sem, akik ­a haszon reményében - korábban már olcsón felvásárolták a lakos­ságtól a kötvényeket. Ezek ára napról napra nő, így a hatalmas nyereséggel kecsegtető üzlet több kereskedő számára hamarosan si­kerrel zárulhat. A vagyonalap szá­mára létfontosságú ezért, hogy a kötvényeket minél hamarabb fel­vásárolja, hiszen míg egy hónap­pal ezelőtt a kötvények ára 8700 korona volt, a jelenlegi ár 9500 ko­rona körül mozog. Az alap 1996- ban 3 329 558 darab kötvényt adott ki. Ha az egész csomagot csak 2001-ben fizette volna ki, ak­kor erre több mint 45 milliárd ko­ronára lett volna szüksége. Egy ré­szét azonban már korábban sike­rült rendezni. Az idei év elejére így 2 230 903 kötvény maradt kifize­tetlenül, ami mintegy 30 milliárd koronás problémát jelent a va­gyonalapnak. (Ú) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Globtel 36 százalé­kos részvénycsomagját, ami je­lenleg a Szlovák Villamos Művek, a Szlovák Gázművek és ar három regionális energetikai elosztó vállalat kezében van, a Pozsonyi Értékpapírtőzsdén és a külföldi tőzsdéken keresztül adják el. Az ebből származó pénzösszeg - Eubomír Harach gazdasági mi­niszter szerint - várhatóan szep­temberben vagy októberben fo­lyik be. Erre a döntésre, amit a Globtel részvényeseinek keddi rendkívüli közgyűlése hagyott jó­vá, Harach szerint a Szlovák Vil­lamos Művek restrukturalizációja és a Gázművek privatizációja mi­att van szükség. A befolyt pénz­összeget ugyanis likviditásuk me­gerősítésére használják fel. Sze­rinte az egész társaságot tőzsdére viszik, miközben a részvények tőzsdei bevezetését a Credit Suis­se First Boston és a Lehman Brot­hers hajtja végre. A 36 százalékos részvénycsomagból 19 százalék esik a Szlovák Villamos Művekre, 6,8 százalék a Szlovák Gázmü­vekre, 10,26 százalék pedig az energetikai elosztó vállalatokra. A részvények csaknem 65 száza­lékával a France Télécom Mobi­les International a többségi tulaj­donos. Pavol Lancaric, a Globtel vezérigazgatója szerint az ügy­letről kiszivárogtatott informáci­ókat, a tőzsdei bevezetés sikeres­sége végett, igyekeznek a mini­mumra csökkenteni. Szerinte az üzletből a lehető legtöbb hasznot igyekeznek kihozni; azt azonban, hogy konkrétan mely külföldi tőzsdén helyezik el a Globtel részvényeket, nem volt hajlandó elárulni, (mi) A hazai építőipar tartósnak ígérkező mélyrepülése minden igyekezet ellenére az idén sem fékeződött le igazán Mikor jön a mélypont? Pozsony. Az év első négy hónapjá­ban az építőipar össztermelése 16,7 milliárd koronára rúgott, ez 16 százalékkal kevesebb, mint 1999 hasonló időszakában. Ez azt jelenti, hogy tovább tart az au- tósztráda-program megtorpanása óta érzékelhető hanyatlás. Mind­össze egyetlen kedvező vonás ta­pasztalható: a külföldön végzett építőipari tevékenység volumene látványosan megugrott, azonban a külhoni aktivitás az építőipar egy­üttes produktumán belül elha­nyagolható volumenű. Egyes vá­rakozások szerint a Csehország­ban életbe lépett, az Ukrajnával, valamint az Oroszországgal szembeni vízumkényszer talán ja­víthat Szlovákia építőiparának helyzetén, hiszen az oroszok és ukránok által hagyott űrt az itteni munkavállalók tölthetik be. (Ú) Az építőipar termelése havi lebontásban 1999-ben és 2000-ben 12 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Az építőipar folyamatosan csökkenő termelése jól kiviláglik, ha egybevetjük az 1999-re és a 2000-re vonatko­zó adatokat. Az adatok milliárd koronában értendők. (TA SR-grafikon) Keresik a megoldást ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Továbbra sem született megnyugtató megoldás az 1600 ember munkáját fenyegető ara- nyosmaróti Calex-ügyben. A pénz­ügyi és a gazdasági miniszterek va­lamint az Általános Hitelbank (VÚB) tegnapi találkozóján ugyan a cég részvényeinek 24 százalékát birtokló VÚB és a 25 százalékos ré­szesedésű OMNIA is pozitív hozzá­állásukról biztosították a miniszté­riumot, a fő problémát mégsem si­került megoldani. Ez pedig a régi Calex tulajdonának az átruházása az Új Calexre, Az Új Calex vezetősé­ge ugyanis már többször kérte a vámtartozásokért kirótt pénzbírság elengedését és a régi Calexre kive­tett zálogjog visszavonását, ami a cég átalakítását akadályozza. A Ca­lex a párkányi vámigazgatósággal szemben 444 ezer koronás adóssá­got halmozott fel, melynek a kama­tos kamata már 2,9 millió korona, ennek okán fennáll a veszélye, hogy a régi Calex ellen csődeljárást indí­tanak. A párkányi vámigazgatóság ugyanakkor nem az egyetlen, ame­lyikek tartozik a cég. A többiek azonban - a Szociális Biztosító, az Általános Hitelbank és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal - már vissza­vonták keresetüket. Az államnak a közeljövőben emelnie kéne a válla­lat alaptőkéjét. Az Új Calex Rt. igaz­gatótanácsa ugyanakkor már múlt hét pénteken nyilatkozatban figyel­meztette többségi részvénytulajdo­nosát, a gazdasági minisztériumot, hogy nem teljesítette a részvénye­sek decemberi közgyűlésén vállalt kötelezettségét, miszerint részese­dését 51 százalékról 65 százalékra emeli. A cég vezetése a mulasztás okozta veszteségeket is kiszámolta: a 2000. évre 2,3 milliárd koronás bevétellel számoltak, ehelyett már most 1,3 milliárd korona értékű áruval kevesebbet vittek ki külföld­re a tervezettnél, 600 millió korona értékű megrendelést kellett lemon­daniuk, az elbocsájtott munkások­nak havonta 8,4 millió koronát fi­zetnek ki a szociális alapból, és a kényszerszabadságra küldött dol­gozók bére valamint a leállított be­rendezések védelme és karbantar­tása több mint 27 millióba kerül. Az Új Calex Rt. 1997-ben kormányren­delettel jött létre, azzal a céllal, hogy átmentsék a tönkrement Ca­lex és Samsung Calex gyártási prog­ramját, a cég 1600 munkást alkal­maz, és körülbelül 3 milliárd koro­nára tehető az éves bevétele. Az ál­lam jelenleg szeretné részesedését 100 százalékra emelni, későb pedig privatizálni a céget. Ugyanakkor már tavaly komoly külföldi befek­tető, a Brandt Groupe Rt. érdek­lődött az aranyosmaróti üzem iránt, de végül meggondolta magát, és inkább egy lengyelországi hűtő­gyárat vett meg - az Új Calex ve­zetői szerint azért, mert a gazdasági minisztérium nem teljesítette vál­lalt feladatát és máig sem nyilvání­totta ki egyértelműen, hogy a jövőben mit szándékozik termi az üzemmel, (vm, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Késik a Komercní banka privatizálása Prága. Jan Mládek cseh pénz­ügyminiszter-helyettes közlése szerint a Zeman-kormány nem tudja a tervezett határidőig, az­az 2000 végéig eladni a Ko­mercní bankában szerzett 60 százalékos részesedését. Ennek oka: újból át kell vizsgálni a bank portfolióját. (SITA) Mérséklődtek a reálbérek Pozsony. A statisztikai hivatal je­lentése szerint 2000 áprilisa és 1999 áprilisa között az iparban foglalkoztatottak reálbére 7,3 százalékkal, az építőiparban fog­lalkoztatottaké 13,1 százalékkal csökkent, ugyancsak visszaesett a kiskereskedelemben (11,1 %- kai) és a közlekedésben (6,6 szá­zalékkal) alkalmazottaké is. Áp­rilisban az ipari ádagbér 11147 korona volt, a közlekedésben 11 511 és a kiskereskedelemben pe­dig 8578 korona volt. (SITA) 50 százalékos adóteher Pozsony. Szlovákiában a vállal­kozók adóterhei még mindig rendkívül magasak, annak el­lenére, hogy a versenyszféra közvetlen adókulcsát 40 száza­lékról 29 százalékra levitték - állapította meg a Reichmann and Partners Consulting pénz­ügyi-tanácsadói társaság tanul­mánya. A tanulmány úgy látja, a közvetett adóterhek együttesen elérik az 50 százalékot. (SITA) Csehországi munkanélküliség Prága. Májusban ha mér­sékelten is, de csökkent a cseh­országi munkanélküliség, ápri­lisban még 9,0 százalék, az el­múlt hónapban már csak 8,7 százalék volt az állástalanok aránya. Abszolút számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy május végén 453 843-ra rúgott a munkanélküliek száma, ez 14 357-tel kevesebb, mint egy hónappal korábban. (CTK) Eladják az ostravai Nová Hut' kohót Prága. A cseh kormány tegnap úgy döntött, eladja a mind sú­lyosabb problémákkal küsz­ködő ostravai Nová Huí kohó­ban meglévő többségi részese­dését - közölte Pavel Mertlík pénzügyminiszter. A nehéz­ipari vállalat tavaly 3 milliárd koronás veszteséggel zárta az évet, ennek dacára érdeklődik iránta a svájci Duferco. (SITA) Kelendők a Skoda gépkocsijai Pozsony. A cseh Skoda Autó gépkocsijai jól fogynak, 2000 első négy hónapjában 135 008-at adtak el belőle, ez 7,7 százalékkal több, mint 1999 hasonló időszakában. A legna­gyobb növekedést Nyugat-Eu- rópában érte el, ahol a 12 szá­zalékos forgalombővülés ered­ményeként 4 hónap leforgása alatt 73 833 járművet értékesí­tettek. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényb en 2000. június 9-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,330 Magyar forint (100) 16,307 Angol font 66,992 Német márka 21,643 Cseh korona 1,168 Olasz líra (1000) 21,862 Francia frank 6,453 Osztrák schilling 3,076 Japán ien (100) 41,720 Spanyol peseta (100) 25,441 Kanadai dollár 29,832 Svájci frank 27,038 Lengyel zloty 10,029 USA-dollár 44,142 Tőzsdén keresztül adják el az állami részvényeket Kelendő lesz a Globtel

Next

/
Oldalképek
Tartalom