Új Szó, 2000. június (53. évfolyam, 125-150. szám)
2000-06-09 / 132. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. JÚNIUS 9. GAZDASÁGI HÍRMORZSA Internetes követeléspiac Budapest. Magyarországon már működik az internetes követeléspiac. Segítségével a cégek megjeleníthetik az eladni készülő kinnlevőségeiket, amelyekre az érdekeltek szintén számítógépes úton küldhetnek árajánlatot. A számítógépes adatbázisokat jelentő internetes követeléspiacon bármelyik vállalat túladhat más társaságoknál lévő kinnlevőségein, s ezeket az úgynevezett faktoring cégeknek ajánlhatja fel. A faktoring cégek kimondottan a lejárt, befagyott követelések megvásárlására szakosodtak, s a társaságok kinnlevőségeit csomagban, illetve darabonként is megvásárolhatják. (zzs) Cseh befektetők Oroszországban Moszkva. A cseh vállalatok érdeklődnek az oroszországi befektetések iránt. Hírek szerint a Skoda Izsevszkben hamarosan beindítja összeszerelő üzemét. Több cseh céget ugyanakkor rendkívül súlyosan érintett a vízumkényszer bevezetése, (chn) Csökkent a német munkanélküliség Nürnberg. Németországban csaknem 200 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma májusban. A szövetségi munkaügyi hivatal adatai szerint a múlt hónap végén 3,788 millió ember volt munka nélkül. Ez 198 ezerrel kevesebb, mint áprilisban, és 209 800-zal kevesebb, mint 1999. májusban. Elsősorban a gazdaság erőteljes növekedése miatt csökkent májusban a munkanélküliség ilyen gyorsan, de a demográfiai tényezők is szerepet játszottak. A munkanélküliség tényleges csökkenése azonban csak a régi szövetségi tartományokban tapasztalható, a keleti tartományokban továbbra is magas a munkanélküliség. (MTI) Emelkedő fogyasztói árak Prága. Áprilishoz képest 0,2%- kal emelkedett májusban a fogyasztói árindex, a tavaly májushoz viszonyított infláció pedig 3,7%-os volt. A fogyasztói árindex alakulása megfelelt a piac várakozásainak- közölte a cseh statisztikai hivatal. Áprilisban a tizenkét havi infláció 3,4%-os, tavaly májusban pedig 2,4%-os volt 0,1%-os havi árcsökkenés után. A nettó inflációs mutató - a központilag szabályozott árú termékek kiszűrésével - 0,3 %- kai emelkedett az előző hónaphoz képest, tavaly májushoz képest pedig 2,1%-kal nőtt. A havi inflációs ütemet erőteljesen befolyásolta az üzemanyagok áremelkedése, az élelmiszer-, az ital- és a dohányárak növekedése. Áprilisban 0 %-os nettó inflációt mértek, a tizenkét havi adat 1,7%-os volt. Tavaly májusban 0,5%-os tizenkét havi árcsökkenés volt Csehországban. (MTI) Az EKB kamatot emelt Frankfurt. Az előzetes várakozásoknál magasabb, fél százalékos kamatemelést jelentett be az Európai Központi Bank. Az irányadó refinanszírozási kamatláb 3,75 százalékról 4,25 százalékra emelkedett. A marginális hitelkamat - hasonló mértékű változással - 5,25 százalékra, az egynapos betétkamat 3,25 százalékra nőtt. A hímek azonnali hatása mutatkozott mind az európai pénzpiacon, ahol az uniós deviza hirtelen megugrással „köszönte meg” a segítséget, mind pedig a vezető európai értékpapírpiacokon, ahol az indexek esése jelezte a befektetők reakcióját. (MTI) Változások a Devín Banknál Pozsony. A Devín Banknál beharangozott személyi változások menetrendje egyelőre nem ismert. Erről a bank közgyűlésének kéne döntést hoznia - nyilatkozta Brigita Schmögne- rová pénzügyminiszter. A pénzügyi tárca egy képviselője a bank igazgatótanácsában képviseli majd az állam érdekeit, a bank felügyelőtanácsa a tervek szerint egyharmadban az állam képviselőiből áll majd. (SITA) Elbocsátások a kassai vasműnél Kassa. Az évvégéig feltehetően mintegy 600 ember hagyja el a kassai vasművet. A cég szóvivője szerint a stratégiai befektetőnek nem érdeke a foglalkoztatottság csökkentése, sőt ellenkezőleg, szeremé kihasználni a szakképzett alkalmazottak tapasztalatait a cég megerősítésénél. A szóvivő szerint idén eredetileg 1170 alkalmazott elbocsátásával számoltak. (SITA) Szárnyal a német export Wiesbaden. Az első negyedévben a német kivitel értéke 275 milliárd márka volt, 20,3%-kal nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben, az ázsiai, az orosz és dél-amerikai pénzügyi válság közepette. Az import 24,8%-kal 246 milliárd márkára bővült. Különösen az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem fejlődött gyorsan az első három hónapban: az oda irányuló német export 30%-kal 28,5 milliárd márkára bővült. Jelentősen nőtt a kivitel az egykor válság sújtotta ázsiai országokba és Oroszországba, valamint az EU államaiba. (MTI) Szoftverbűnözés Szlovákiában p 71 hamis szoftverek |Tr"!| a hamisítványok forgalmazásából aránya százalékban eredő veszteség (millió dollárban) A bírói ítélet értelmében ketté kell osztani a Microsoft óriáscéget, Bill Gates élni kíván fellebbezési jogával Évekig is elhúzódhat a per Bill Gates nem adja fel. A szoftvercég alapítója fellebbez. (TA SR-felvétel) New York. A Microsoft-per akár 2003-ig is folytatódhat, hacsak nem köt peren kívüli megállapodást a számítógépes programokat gyártó óriáscég és az amerikai kormány. A szerdai elsőfokú ítélet után a Bili Gates által alapított szoftvercégnek hatvan napja van a fellebbezésre a kettéosztását előíró döntés ellen. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Thomas Penfield Jackson, a Microsoft elleni perben első fokon eljárt bíró elrendelte a szoftvervállalat két részre osztását. A cég ugyanis - a bíró korábbi megállapítása szerint - visszaélt a Windows kezelői rendszer piaci monopolhelyzetével, (ami a legtöbb felmérés szerint mintegy 80-85 százalékos piaci részesedést jelent a személyi számítógépek tekintetében), akadályozta a szabad versenyt, megsértette a trösztellenes törvény előírásait. A Microsoft 60 napon belül fellebbezhet Jackson bíró döntése ellen, s Bili Gates máris jelezte, hogy élni kíván fellebbezési jogával. Az amerikai igazságügyi tárca - és a vele egy álláspontra helyezkedő 17 szövetségi állam - kérésének megfelelően a Microsoft egyik utódvállalata folytatná a Windows kezelői rendszer továbbfejlesztését, a másikhoz pedig átkerülne az összes alkalmazási program, illetve „online” szolgáltatás. Jackson bíró mindössze annyi engedményt tett a Microsoftnak, hogy nem rendelte el közbenső intézkedésként az általa hozott első fokú ítélet egyeden elemének a sürgős végrehajtását sem. Egyébiránt azonban igen keményen fogalmazott az ítélet indoklásában: azt írta, a Microsoft nem bizonyult szavahihetőnek, és a céggel szembeni különböző magatartáskorlátozó előírások elégtelenek lennének, ha nem kerülne sor a kettéosztásra. Az első fokú ítélet nem csupán a legsúlyosabb szankciót, a beperelt vállalat kényszerfelosztását mondja ki, hanem számos műszaki fejlesztési, illetve üzletpolitikai korlátot is felállít. Ezek érvényesítését 90 nap múlva kell megkezdem. Az előbbi kategóriához (műszaki fejlesztés) tartozik például a Windows úgynevezett forráskódjába történő betekintés lehetővé tételének előírása - ez más programfejlesztők számára lehetővé teszi, hogy alkalmazási szoftvereket alkossanak a Windows kezelői rendszerre. Az utóbbi kategória (üzletpolitika) legfontosabb előírásai azt célozzák, hogy a Microsoft ne sújthassa hátrányokkal azokat a vásárlóit, akik nem kizárólag az ő programjait használják. A bíró azonosult azzal az állásponttal is, hogy az igazságügyi tárca előterjesztése a közjót - a szabad verseny- feltételek biztosítását, és ebből következően az egyre jobb szoftvertermékek megjelenését - szolgálja, A bíró szerint a Microsoft nem bizonyult szavahihetőnek. míg a Microsoft vezetése a közjó ellenében munkálkodik. Gates viszont úgy értékeli az első fokú ítéletet, hogy Jackson bíró büntetéssel sújtotta a népszerűnek bizonyult újszerű szoftvermegoldásokat. A per közvetlen kiváltó oka és legfőbb hivatkozási alapja az volt, hogy a Microsoft a Windows újabb változataiba már eleve beépítette saját internetes kereső programját. Ezt a kormányzat és a bíró tisztességtelen árukapcsolásnak, a Windows kezelői rendszer piaci túlsúlyával való visszaélésnek, más internetes kereső programok méltatlanul hátrányos helyzetbe hozásának minősítette, míg maga a Microsoft az internetes alkalmazások felé történő, technológiai tökéletesítést megtestesítő, magától értetődő nyitásként értelmezte, amely az iparág fejlődését és a fogyasztók érdekeit szolgálja. Gates az első fokú ítélet után is azt hangsúlyozta, hogy a Microsoft hisz saját igazában, bízik az igazságszolgáltatás fellebbviteli szakaszában, és nem tesz le az új, integrált szoftverek fejlesztéséről. Joel Klein, a washingtoni igazságügyi minisztérium trösztellenes ügyekkel foglalkozó főületékese közölte: a tárca az ügy jogerős lezárásának előbbre hozatala érdekében azt kéri, hogy az első fokú ítélet elleni fellebbezést - a szokásoktól eltérően - ebben az esetben ne az egyébként illetékes másodfokú bíróság, hanem rögtön a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja. - A Microsoft halogatni fogja a dolgot, mert ez áll érdekében. A fel- lebviteli fórum ugyanis korábban rokonszenwel viseltetett iránta, és Gates reméli, hogy ez továbbra is így lesz - mondta a Baltimore-i Egyetem jogászprofesszora, Robert Lande az AFP hűügynökségnek. - A Microsoft fellebbezése után az amerikai igazságügyminisztérium kérheti, hogy a gyorsaság érdekében mindjárt a Legfelsőbb Bíróságra küldjék az ügyet, ám végül is e bíróság dönt arról, hogy visszaküldi-e az ügyet a másodfokú bíróságnak. Ha a Legfelsőbb Bíróság elfogadja az ügyet, akkor jövő júniusig elkészülhet a jogerős ítélet. Ám ha az ügy előbb a másodfokú bírósághoz kerül, és utána kerül a Legfelsőbb Bíróságra, akkor még két-három évig A szoftveróriás nem tesz le az új, integrált szoftverek fejlesztéséről. is elhúzódhat a döntés - vélte Lande professzor. A Microsoft abban is reménykedhet, hogy az elnökválasztás után más igazságügy-minisztériumot „kap”, és lehetősége nyílik esetleg peren kívüli megállapodásra- írta a hírügynökség. Amerikai piaci elemzők szerint rövid távon nem lesz hatása a Microsoft kettébontásának. - A Windows kezelőrendszer piaci hegemóniája nem változik az ítélettől, márpedig ez a kérdés magva - mondta a Microsoft felosztásáért lobbizó amerikai Haladás és Szabadság Alapítvány alelnöke és számítástechnikai ipari szakértője, Thomas Lenard. Az Álapítvány szerint igazából négybe kellett volna vágni a Microsoftot. Mások szerint legalább három évig nem fog feltűnni a fogyasztóknak a Microsoft kettéosztása. Meg kell várni a legközelebbi nagy műszaki újítást, amely kellően befolyásolja a kezelőrendszereket és az alkalmazásokat egyaránt. Ez azonban - éppen a Microsoft felosztása miatt- a fogyasztót zavaró, további drága megoldásokat igénylő műszaki összeférhetetlenségekhez és áremelkedésekhez vezethet - mondta a New York-i Egyetem közgazdászprofesszora, Nicholas Econo- mides. A Texasi Egyetem szakértője, Stanley Leibowitz azt mondta az AFP-nek, hogy a Microsoft felosztása akár 30 milliárd dolláros többletköltséget is okozhat a programgyártóknak. EU-javaslat az internetes szolgáltatások adóztatására Túl sok jogi a buktató MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Unió terjessze ki a forgalmi adózás kötelezettségét az elektronikus úton, illetve fizetős televízió- és rádióadók útján nyújtott szolgáltatásokra - javasolja az Európai Bizottság. A módosítás egyaránt vonatkozna a szoftverekre és számítógépes szolgáltatásokra, illetve művészeti, kulturális, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási eseményekkel kapcsolatos információkra. A bizottság azt kívánja biztosítani, hogy amikor ezeket a szolgáltatásokat az EU-n belül veszik igénybe, uniós forgalmi adó hatálya alá essenek, viszont amikor az unión kívül vásárolják meg őket, ne adózzanak az EU-ban. A brüsszeli testület hangoztatta: javaslatának elfogadásával az uniós adószabályokat az elektronikus gazdasági környezetre is kiterjesztenék, illetve világos és kiszámítható szabályozást nyújtanának az EU-n belüli és kívüli szolgáltatóknak. A bizottsági álláspont az, hogy az interneten folytatott kereskedelmet egyformán kell kezelni az árucserék más formáival, így senki nem részesülhet külön kedvezményben csak azért, mert elektronikus kereskedelmet folytat. A bizottság az érintette adózási eljárások egyszerűsítését is tervezi, könnyíteni kívánva a vállalatok ebbéli terheit. A javaslatot a tagországok minisztereinek is el kell fogadniuk, hogy érvénybe lépjen, és az eddigi jelek szerint nem biztos, hogy egyöntetű lelkesedés fogadja majd. Nem vüágos ugyanis, kik az igazi nyertesei és vesztesei a lépésnek. Másfelől jogüag gondot okozhat azon amerikai cégek adóztatása az Unióban, amelyek fizikailag nincsenekjelen az EU területén. A jelenlegi előírások szerint az unión kívüli cégeket egy EU-államban be kell jegyezni, és ott a forgalmi adózáshoz adószámmal kell ellátni. A brüsszeli javaslat egyik célja éppen az, hogy a jelenleg adómentesen kereskedő amerikai cégek ne legyenek kedvezőbb helyzetben, mint uniós versenytársaik. Az amerikai vállalatok zenei, szoftver, illetve információs anyagokat ma még adómentesen tudnak terjeszteni - az EU azt szeretné elérni, hogy ezekre is kiterjesszék az áfa-kötelezettséget. Az EU-n kívüli cégeknek a javaslat szerint csak abban az esetben kellene adózniuk, ha forgalmuk meghaladja a 100 ezer eurót. Továbbra is választási lehetőségük marad arra, melyik EU-államban adóznak, és a befizetett összeg mennyisége az adott ország adókulcsaitól függ. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az információ és a kommunikáció világában egyre több és több új elektronikus eszköz kerül forgalomba, és ezzel együtt nő a kidobásra ítélt elektronikus eszközök mennyisége is. Az EU-ban a következő három éven belül az elektronikus szemét mennyisége eléri a 15 mülió tonnát, ami az 1999. évi mennyiség kétszerese. Reinhold Christian, az osztrák környezetgazdálkodási intézet ügyvezetője a használt elektronikai termékekre vonatkozó EU-irányelvek előzetes vitáját célzó rendezvényen jelezte e trendet. Ausztriában évente mintegy 80 ezer tonna háztartási gépet, rádiót, tévét, számítógépet és távközlési eszközt dobnak a szemétbe. E termékek számos mérgező elemet, nehézfémet (ólmot, kadmiu- mot, higanyt, krómot), emellett vasat, színes-, sőt nemesfémeket is tartalmaznak. Ez utóbbiak jelentős mértékben kinyerhetők és újrahasznosíthatok a berendezésekben található műanyagokkal egyetemben. Éppen ezért nélkülözhetetlen a vonatkozó jogszabályok harmonizálása az EU-tagországokban, különben a 15 ország 15-féle követelmény- rendszere miatt összehasonlíthatatlanok lesznek a termékek, kiszámíthatatlan a környezetterhelés és felbecsülhetetlen a versenyképesség romlására tett hatás. Ráadásul az eltérő követelmények óhatatlanul „szemétturizmushoz” vezetnek. Az EU-irányelvek célja az egységes szabályozás és ezáltal az elektronikai hulladékok tárolásának és elégetésének a megakadályozása. A megvalósítás nem könnyű, mert a termékeket úgy kell megtervezni, hogy ne tartalmazzanak nehézfémeket, meg kell szervezni a szelektív gyűjtést és újrahasznosítást, sőt felelőssé kell tenni a gyártót az előírások betartásáért. Az irányelvek szerint a gyártóknak az újrahasznosítás céljából ingyen kellene visszavenniük az elhasznált elektromos háztartási eszközöket. Ez heves vitát váltott ki az érintettekből. Többen hangoztatták a megosztott felelősséget, azaz az önkormányzatok bekapcsolódásának, sőt anyagi hozzájárulásának szükségességét. A lakosságnak is nagyobb a bizalma, ha ezt a feladatot a települési önkormányzat irányítja, mintha vállalkozók végzik. Eltelik még pár év, amíg az EU- irányelvek beépülnek az egyes országok jogszabályaiba. Ha viszont a tagállamok addig nem tesznek semmit sem, akkor az elektronikus szeméttelepek még tovább növekednek. (Világgazdaság alapján) Elektronikus szeméthegyek az Európai Unióban Egységes szabályozást
