Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-25 / 119. szám, csütörtök

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 25. Nyereséges a Matador-csoport Púchov. A Matador-csoport , vegyipari társaság 2000 első ne­gyedévében 2,64 milliárd koro­nás forgalom mellett 119 millió korona adózás előtti nyereséget könyvelt el. A 3,5 milliárd koro­nás alaptőkéjű púchovi cégcso­port összesen 13 leányvállalatot foglal magába, idei összforgal­mát 12,2 milliárd koronára be­csülik. A Matador 1999-ben együttesen 4050 főt allkalma- zott, az átlagfizetés pedig 17 ezer koronára rúgott. (SITA) Washington kontra Oroszország Chicago. Ha az Egyesült Álla­mok fővárosát, Washingtont ön­álló államként kezelnénk, akkor kiderülne: a városban előállított bruttó hazai össztermék (GDP) meghaladná Oroszország teljes éves GDP-jét. Az amerikai nagy­városok hihetetlen gazdasági erővel bírnak, például Chicago önmagában nagyobb gazdasági hatalom, mint Tajvan és alig marad el a közel 40 millió Arge- tinától. (SITA) Egységes valuta a tagjelölteknél Riga. Legkorábban két évvel a taggá válás után támogatja az egységes valuta átvételét a tag­jelölt országok bármelyikében az Európai Bizottság - jelentet­te ki Solbes az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank rigai közgyűlésén. Ezzel reagált azokra a tervekre, amelyek sze­rint egyes jelölt államokban (így például Észtországban és Bulgáriában) hivatalosan is fel­merült annak lehetősége, hogy az euró bevezetésével nem vár­ják meg a taggá válást. Solbes szerint nincs értelme úgy beve­zetni az eurót, hogy valamely állam nem teljesíti annak krité­riumait, mert ez gyengítené az egységes valutát - idézi a főbiz­tos szavait a Reuters. (VG) Légitársaságok fúziója Washington. A UAL Corp., a United Airlines légitársaság anyavállalata megállapodásra ju­tott a US Airways-zel, annak 4,3 müliárd dollárért való megvásár­lásáról. A UAL átvállalja a US Air­ways 1,6 milliárd dolláros adós­ságát, valamint 5,7 milliárd dol­láros repülőgép-lízingdij kötele­zettségeit is. A chicagói szék­helyű United Airlines már eddig is a vüág legnagyobb légitársasá­ga volt. A United Airlines leány- vállalatként akatja tovább működtetni a US Airwayst és mindenképpen fenn akatja tarta­ni új szerzeménye Washington, New York és Boston között nagysűrűséggel közlekedő, úgy­nevezett ingajáratait. (MTI) Leáll az orosz kaviárexport Moszkva. Oroszország idén a vi­zafélék gyenge ívása miatt való- színl’leg beszünteti kaviárexport­ját, ami komoly áremelkedést okozhat e különleges csemege vüágpiacán. A Kommerszant Da­ily orosz gazdasági napilap az ál­lami halászati bizottság illetéke­seit idézve figyelmeztetett: csak­nem másfél évszázad óta először fordul majd elő, hogy a vüághírű orosz fekete kaviárt nem viszik külhonba a kereskedők. Ennek oka a vizafélék nagyon gyenge ívása a Kaszpi-tengeren, elsősor­ban a rossz időjárás, a Volga szennyezettsége és a hatalmas méreteket öltött orvhalászat mi­att. A FÁK-országok a Kaszpi- tengeren - onnan származik a világpiacra kerülő fekete kaviár 90-95 százaléka - 900 tonna vi­zát foghatnak ki évente, és ebből a kvótából 560 torma Oroszor­szágé. A szakemberek becslése szerint idén ezt alig 30 százalék­ban tudják kihasználni, így a ki­fogott halmennyiségből nyert ik­ra még az ivadékneveléssel fog­lalkozó halgazdaságok számára sem lesz elegendő, nem hogy a hazai vagy a külföldi fogyasztók kielégítésére. (MTI) A DaimlerChrysler mexikói beruházásai Mexikóváros. A következő öt évben 2 milliárd dollárt tervez befektetni Mexikóban a Daim­lerChrysler, amelyet a mexikói külkereskedelmi kapcsolatok látványos bővülése bátorít. Mi­les Bryant, a német-amerikai autógyár mexikói ügyleteinek vezetőjeúgy nyilatkozott, hogy a cég 450 ezer gépkocsit, teher­kocsit és buszt tervez előállítani az idén Mexikóban, és hatvan országba több mint 400 ezret exportálni. A mexikói autó- és tehergépkocsi-gyártás a várako­zások szerint 2005-ben már két­millió lesz, szemben a tavalyi 1,4 millióval. (MTI) A Land Rover a Ford kezében München. Pont került szerdán- szerződés aláírása formájában- a korábban a BMW tulajdo­nolta Land Rover autógyár el­adására az amerikai Fordnak, 2,7 milliárd dollárért. A BMW közlése szerint a Ford a vételár kétharmadát azonnal utalja, a többit 2005-ig. A Ford ezzel a patinás brit márka, gyártóüze­me és a kutatási részlegének tu­lajdonosa is lett és vélhetően azok jó hagyományai szerint vi­szi őket tovább, mivel egyelőre mind a 13 ezer Land Rover al­kalmazottat átveszi. (MTI) Az Európai Bizottság legújabb növekedési kilátásai Gyorsulva növekednek ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A tíz kelet- és közép-eu­rópai uniós tagjelölt ország gazda­sági növekedésének 2,1-ről 3,7 százalékra növekedését jósolja az Európai Bizottság 2000-re szóló tavaszi előrejelzése. A nettó export hozzájárulása a fejlődéshez válto­zatlan szinten maradhat, a hajtó­erő a beruházások és a magánfo­gyasztás növekedése lehet. A szerkezetátalakításban élenjáró Magyarország, Lengyelország és Szlovénia a belső keresletnek kö­szönhette, hogy tavaly az orosz válság hatásai ellenére jelentős nö­vekedési ütemet tudott fenntarta­ni - állapítja meg a bizottság. Az idei évben Románia kivételével va­lamennyi érintett ország gyorsuló növekedést érhet el. Az erősödő beruházási dinamika ugyan az im­port megugrását vonja maga után, de ezt ellensúlyozza majd a kivitel bővülése. A külső egyensúly - főként a lengyel deficitnek köszön­hető - átmeneti romlása megáll­hat, a hiány az idén és jövőre is csökkenhet. A bizonytalan olajár miatt a dezinfláció megtorpanhat a térségben, az átlagos áremelkedés a tavalyi 10,7 százalékhoz képest várhatóan mindössze három tized százalékponttal csökken. Az egyes országok között azonban jelentős eltérések adódhatnak a belső ke­reslet, az adminisztratív árak ala­kulása és a közvetett adók mérté­kének változása függvényében. Az Európai Unió tagállamai is lemaradnak a jogharmonizációban - a legtöbb emlékeztetőt Németország kapta Szégyenlista a tagállamokról Elbizonytalanodott lengyel farmerek. Az EU-tagországoknak is van mit behozniuk a jogharmonizáció terén. (Illusztrációs felvétel - Figyelő) Brüsszel. Eddig csak minden tizedik jogszabályt ültetett át saját jogrendszerébe vala­mennyi tagállam azon direk­tívák közül, amelyeket a ta­valyi év végéig kellett volna meghonosítania. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság minap közzé­tett „szégyenlistája” szerint az el­múlt esztendők javuló tendenciája után megtorpant az egységes bel­piaccal kapcsolatos - az unió „ge­rincét” jelentő -jogszabályok átvé­tele a tagállamokban - összegzi a Világgazdaság. Az egységes belső piacra vonatkozó - sokak szerint az unió legfonto­sabb alapját jelentő - direktívák kö­zül eddig 13 százaléknyit nem ülte­tett át jogrendjébe valamelyik tag­állam. Az idén április közepéig megszületett összesen 1489 közös­ségi rendelet közül 194-ről van szó. Ha azonban azokat a jogszabályo­kat tekintjük, amelyek átvételének határideje 1999 végén járt le, az el­maradás 90 százalékos. Csak némi­leg jobb a helyzet az 1998 végén le­járt átültetési határidejű jogszabá­lyok esetében, azoknak 60 százalé­ka esetében akadt legalább egy tag­állam, amely még nem honosította meg jogrendjében. A mulasztásban leginkább vétkes tagállamok bea­zonosítása viszont nem könnyű. Egyértelmű sorrendet lehet ugyan felállítani az országok közt abból a szempontból, hogy melyikük hány direktívát nem ültetett át a mega­dott határidőre, de ez a lista je­lentősen eltér attól, amely a késé­sek hosszúságát mutatja. A határidőre át nem ültetett jogsza­bályok esetében ugyanis az Euró­pai Bizottság először formális em­lékeztetőt küld a vétkes tagállam­nak. Ilyen emlékeztetőből a legtöb­bet Németország kapta. Ezt kö­vetően - néhány hónap múlva, ha továbbra sem mutatkozik előreha­ladás - a bizottság úgynevezett megalapozott véleményt küld a tagállamnak, amely már egyér­telmű figyelmeztetés: ha továbbra sem lépteti életbe a direktívát, az Európai Bíróság előtti perre szá­míthat. Ilyen megalapozott véle­ményből Ölaszország kapta a leg­többet. Végül - ha a megalapozott vélemény is hatástalannak bizo­nyult - a bizottság megindítja a pe­res eljárást a bíróságon. Ennek so­rán a legtöbbször Franciaország volt az alperes az elmúlt év során. A jogátültetés terén legjobban haladó államok köre viszont jól beazono­sítható. Maga a hivatalos bizottsági sajtóközlemény is „a belső piac örö­kös bajnokának” nevezi Finnorszá­got. Ä legtöbb mutatót illetően Svédország és Dánia is igen jól áll. Feltűnő, hogy a sokszor euroszkep- ticizmussal vádolt Nagy-Britannia sokkal jobban teljesít, mint az in­tegrációs folyamat motorjának te­kintett Francia- vagy Németország. Terjeszkedik a Swedwood A jövő év első felétől rendszeres csoportos pénzügyi ellenőrzés kezdődik Mini Ecofin a tagj előlieknek ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A jövő év első negyedé­től kezdődően az egyik legfonto­sabb miniszteri tanácsülés mintá­jára rendszeresen egy asztalhoz ülnek majd a tagjelölt országok pénzügyminiszterei az Európai Bi­zottság képviselőivel. A brüsszeli kezdeményezés hivatalos célja a tagjelöltek közti együttműködés erősítése, a gyakorlatban azonban megfigyelők szerint a jelölt álla­mok pénzügyi, makrogazdasági és költségvetési ellenőrzése újabb fó­rumáról van szó. Az EU 21-féle miniszteri tanács­ülése közül az egyik legfonto­sabbnak a gazdasági és pénzügy- miniszterek havonta megrende­zett úgynevezett Ecofin-találko- zói tekinthetők. Ezen a tizenöt tagállam az Euró­pai Bizottság illetékes főbiztosa (jelenleg a spanyol Pedro Solbes) jelenlétében dönt fontos makro­gazdasági, pénzügyi vagy költség- vetési ügyekben. Az Ecofin-ülések mintájára a jövő év első negyedé­től kezdődően a tagjelöltek pénz­ügyminiszterei is rendszeresen ta­lálkoznak majd Brüsszelben - is­merteti Solbes rigai bejelentését a Financial Times. A hivatalosan többoldalú felügyeleti rendszer nevet viselő találkozók Brüsszel szerint a tagjelöltek egymás közti együttműködésének erősítését és az EU gazdasági statisztikai adat­szolgáltatásához való hozzászok- tatását szolgálják. A tagjelöltek makromutatóit és a gazdasági re­form haladását az Európai Bizott­ság már jelenleg is szigorúan el­lenőrzés alatt tartja a rendszeres jelleggel kétoldalúan készített úgynevezett közös értékelések ré­vén. Ezek legutóbbika igen opti­mista makrogazdasági fejlődési pályát vázolt fel hazánk számára a következő három évre. Gyáravató már ősszel Pozsony. A svéd Swedwood, amely két bútorgyárat birtokol Szlovákiá­ban, szeptemberre ígéri a malackai legújabb, három gyárból álló komp­lexumának átadását. A fafeldolgozó üzemben kizárólag puha hulladék­fát dolgoznak majd fel. A présfából a tőszomszédságában épülő gyár­ban IKEA-konyhabútorokat készíte­nek majd, illetve az alapanyag egy részét a nagyszombati Spartan bú­torgyárban hasznosítják. A malac­kai termékek 90%-át exportra szán­ják. A svéd társaság 1,5 milliárd ko­ronás beruházással épülő gyáraiban 400 főt foglalkoztatnak majd. (gy) Magyar-szlovák-román regionális együttműködést kezdeményeznek a kis- és középvállalkozók számára Ipari park, helyi bank és inkubátorház HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A kis- és középvállal­kozások határon átnyúló együtt­működését a határ közelében lét­rehozott ipari parkokkal, inkubá­torházakkal és regionális marke­tingcentrumokkal lehet fejleszte­ni - jelentette ki Dezsériné Major Mária, a Piacgazdaság Alapítvány igazgatója. A Békés, illetve Komárom-Eszter- gom megye román és szlovák kap­csolatokkal rendelkező kis- és kö­zepes vállalkozások körében vég­zett felmérésből kiderül, hogy a ha­tár menti gazdasági együttműkö­dés meglehetősen fejletlen. Az ala­pítvány kutatása szerint a román határ melletti térség kimondottan hátrányos helyzetben van, míg a Szlovákiával határos területen a kis- és középvállalatok a kereske­delmen kívül a termelőtevékeny­ségben is látnak fantáziát. A határ menti kapcsolatokat elősegíthetik a friss információk a másik ország jogszabályairól, valamint a gyako­ribb kiállítások és üzletember-ta­lálkozók. A program célja egyrészt a határ menti régióban működő kis- és közepes vállalkozások lehe­tőségeinek és korlátainak feltárása, másrészt a határon átnyúló együtt­működési lehetőségek vizsgálata. A Békés megyei magyar vállalko­zók véleménye szerint az export­nak gátat szabnak a magas román védővámok, a szerződések hosszú előkészítése, a fizetési teljesítés késleltetése, továbbá a lej folyama­tos leértékelődése miatt befekteté­seik értékromlása. A Komárom-Esztergom megyei vállalkozók a határon átnyúló együttműködés fejlesztése érdeké­ben fontosnak tartják, hogy Szlová­kiában is elfogadják az EU- szabványoknak megfelelő tanúsít­vánnyal rendelkező termékeket, újabb bevizsgálás nélkül. A Komá­rom megyei vállalkozók szorgal­mazzák, hogy hasonló támogatást kapjanak a határ túloldalán, mint amiben a külföldi vállalkozók ré­szesülnek Magyarországon. Véle­ményük szerint közös regionális bankot kellene létesíteni, ami meg­bízhatóbbá, gyorsabbá és zavarta­lanabbá tenné a pénzmozgásokat. Emília Sicáková, a pozsonyi Gazda­ságfejlesztési Központ munkatársa szerint a térségben működő ma­gyar és szlovák kisvállalkozások gazdasági stabilitását erősítheti a határon átnyúló árucsere-forgalom bizalom- és kapcsolatépítése. Sever Avram, a bukaresti Európa Ház képviselője szerint a Békés, illetve az Arad és Temes megyei gazdasá­gi kapcsolatok erősödését gátolja a tőkehiány, a kevés határátkelőhely és vasúti összeköttetés, valamint a határtérségbe vezető gyorsforgal­mi utak hiánya. A Piacgazdaság Alapítvány koor­dinálásában készült kutatás rámu­tat arra, hogy mind Szlovákia, mind Románia a magyarországi­tól eltérő módszereket használ a határ menti gazdasági együttmű­ködés során. A két országgal kiala­kult kapcsolatok a határ mentén egyelőre csak a kereskedelemre korlátozódnak, ráadásul az ügyle­tek nagyobb része személyes is­meretségeken alapul. A magyar­román határ közeli együttműkö­désre a sok kisvállalat és a forrás­hiány jellemző. Mindkét ország érintett - a határ menti 50 kilomé­teres sáv - területe infrastrukturá­lisan igencsak fejletlen, a környe­zetszennyezési mutatók magasak, ráadásul a külföldi tőke egyelőre szinte teljesen elkerüli ezt a régi­ót. A román oldal intézményi szer­vezettsége ugyancsak fejletlen, a regionális központok távol esnek, a döntési kompetenciák pedig nem elégségesek a hatékony együttműködéshez. A gazdasági kapcsolatok élénkítését nehezíti, hogy kevés a közvetlen határátke­lőhely, a román kis- és középválla­latok pedig alultőkésítettek, rá­adásul a jogszabályi környezet is meglehetősen bizonytalan. A ha­tár menti együttműködésben csu­pán a PHARE CBC programjai fi­nanszíroznak közös programokat. A magyar-szlovák kapcsolat any- nyiban más, hogy itt nagyobb a ter­melőtevékenység szerepe, mert a kereskedelmi kapcsolatok régóta jól működnek. Az utóbbi évek pozi­tív változása az, hogy az országos vállalkozásfejlesztési szervezetek és a nemzetközi programok egy­aránt éreztetik hatásukat. A szlo­vák vállalkozók az előrelépést a még nagyobb liberalizációban, míg a magyarok a kkv-k nagyobb állami segítésében látják. (MTI, NG) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Next

/
Oldalképek
Tartalom