Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-03 / 101. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 3. PlGITÁLIA E A Pink Floyd The Wall című filmje feladta a leckét a DVD-n megjelentetett zenés filmanyagok készítőinek. Ez a fal nem csak A fal Digitális nyelvészet - XXI. századi alkímia Könnyű azt mondani, hogy aki érteni akarja az informatikát, az tanulja meg az angol nyelvet. Zenés animációkból készültek a különböző menük gok mellett bőven van hely egyéb érdekes információk tárolására is. Talán a legjobb példa ezek bemuta­tására a Pink Floyd The Wall című filmje. Már az is melegséggel tölti el a nézőt, hogy a főmenü (és később az összes almenü is) zenei aláfesté­sekkel kísért animációkból áll. A szokásos filmnézés mellett a beállí­tások, a különböző háttéranyagok, a film készítéséről szóló informáci­ók és az intetjük menüpontokat vá­laszthatja a mozizó. Ötletes, hogy minden újonnan kiválasztott menü - hasonlóan a főmenühöz - szintén zenés animációkból épül fel. Már a beállítások sem a szokásos funkciókat tartalmazzák, igaz, itt is választhatunk nyelvet a párbeszé­dekhez, de nagyon hasznos lehet például a nyelvtanuláshoz, hogy a dalok szövegeinek a feliratozása is ki- vagy bekapcsolható. Az pedig már hab a tortán, hogy módunk van ellenőrizni és beállítani a Dolby Digital vagy a Dolby ProLogic hang- rendszerünket. Mindehhez részle­tes szöveges és grafikás útmutatót olvashatunk, és mérőjeleket is “in­díthatunk” a lemezről. Az ínyencek valószínűleg örülnek a szerző Roger Watersszel vagy a rendező Alan Parkerrel készített kétrészes inteijúnak is. Ezenkívül a lemezen megtalálhatók a korabeli reklám- és videoklipek, sőt külön “album­ba” gyűjtötték a filmhez készített ragyogó grafikákat is. Végezetül nem szabad elfelejteni, hogy a műben elhangzó dalokhoz közvetlenül is “elugorhatunk”. Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy aki megvásárolja a “falat”, az nemcsak a csodálatos filmet kapja meg a pénzéért, hanem egy rop­pant értékes és tartalmas háttér­anyaghoz is hozzájut általa. PC World, 2000/5 Roger Waters, A fal című film szerzpje is megszólal a DVD-n A DVD nyújtotta előnyöket napjainkban elsősorban a filmkiadók használják ki. Európában szédítő mérete­ket ölt a DVD filmek forgal­ma, ami nem is csoda, hi­szen eddig soha nem látott lehetőségek rejlenek ebben a technikában. Ejtsünk né­hány szót ezekről a “plusszokról”. GYÖRGY GYÖRGY DVD-n kiadott mozi­filmek nemcsak mi­nőségükben múlják felül a műsoros vide­okazettákat, hanem - a DVD hatalmas tá­rolókapacitása okán - bizonyos ese­tekben még a televíziós vagy moziváltozatoknál is több előnnyel rendelkeznek. Sajnos egyelőre a legtöbb kiadás nem nyújt többet annál, hogy néhány hang- és tucat­nyi feliratnyelv közül választha­tunk, illetve közvetlenül ugorha­tunk meghatározott részletekre. De már egyes kiadványok (Mátrix, Szellemirtók, A fal) tervezőinél el­indult az a bizonyos “vezérhan­gya”! Ha a DVD-ROM-meghajtónkba vagy az asztali DVD-lejátszónkba behelyezünk egy DVD lemezt, ak­kor először a gyártó reklámlogóját kell megtekintenünk, majd a film úgynevezett főmenüjébe érkezünk. Egy ilyen főmenü felépítése első­sorban a lemez készítőinek a fantá­ziájától függ. Általában a film elin­dításán, az egyes fejezetek (chapter) kezdetére való ugráson és a hang, illetve a feliratok beállítá­sán kívül nem találunk mást. Ám a DVD lemezen a film és a kísérőhan­Az interneten lévő írások mások, mint a sajtóban Ahogy az információtechno­lógiai eszközök a napi élet ré­szévé válnak, egyre nagyobb az igény az egyszerű felhasz­nálóban arra, hogy megértse az őt körülvevő informatikai vüágot. Ehhez viszont meg kell értenie az alapvető szak- kifejezéseket. PCW A XXI. Század kezde­tén modem magyar |§ informatikai nyelvet jj kell teremteni. Sze- tmmmmm rencsére a kereskede­lem és az ipar felis­merte ezt, vagyis egybeesik a hono­sítás, a magyarítás iránti igény a ke­reskedelem, az ipar, illetve a fel­használók oldaláról. Ebbe a folya­matba bekapcsolódhat a modem magyar nyelvművelés. Már csak az informatikusokat kellene meggyőz­ni arról, hogy beszéljenek magya­rul. Az természetes, hogy a nyelvünk­ben vannak idegen szavak, és az in­formációtechnológia az a terület, amelynek révén a legtöbb új isme­ret, eszköz kerül be a mai magyar kultúrába, ezért sok új megnevezés­re van szükség. Az új szavak nem­csak a magyar nyelv belső eszközei­ből születhetnek, hanem más nyel­vekből is átvehetjük őket. Az egyet­len fontos tényező, hogy érthetőek legyenek ezek az alakok. Az viszont elég kalandos, hogy mi­ként illeszkedik be a nyelvünkbe egy-egy idegen eredetű szó. Nem merül fel, hogy az operációs rend­szer, az internet, az intelligencia he­lyett mindenképpen magyar alako­kat keressünk. Érdekes, hogy a szkennernek már szócsaládja is ki­alakult, hiszen mondjuk azt, hogy beszkennel, esetleg szkenneréi, bár előfordul magyar fordításban a lap­olvasó, de ebből igét már nem ké­pezhetünk, talán ezért nem hasz­nálják általánosan. A laptop alakja megfelel a magyar kiejtésnek, ezért őrzi eredeti formáját. Az idegen szavak átvétele mellett fontos, hogy alkossunk magyar megfelelőket is, hiszen ha kizáró­lag az idegen szakkifejezéseket használjuk, a kezdő, de érdeklődő felhasználók (a lammerek, ahogy a cool csávók mondják - sic!) nehezen értik meg, hogy mit aka­runk. Könnyű azt mondani, hogy aki érteni akarja az informatikát, tanuljon meg angolul. Ha egészen őszinték vagyunk önmagunkhoz, aldcor nevetséges ez az érvelés. Angolul ne csak az informatika miatt tanuljanak az emberek, emellett pedig hiába tanulnak meg angolul, attól még nem értik meg az idegen informatikai szak- kifejezéseket. Nem mond sokat az angolul tudónak a multitask vagy a plug-in. Egyszerűbb megérteni a postaládát, mint a mail boxot, a kliens-szerver helyett kifejezőbb és érthetőbb az ügyfél-kiszolgáló, a link helyett ötle­tes lehet az ugrópont vagy a kapocs, a utility helyett a segédprogram. Betörtek az egyszerű felhasználó életébe a különböző, érthetetlen be­tűszók, rövidítések. Gondoljunk csak arra, hogy mennyi ilyesmivel találkozunk, ha egy számítógépek­ről szóló árajánlatot nézünk át. Jel­lemző, hogy ezek a rövidítések megőrzik az átadó angol nyelvben használatos formájukat: PC, BIOS, ISDN, WAP, 3D, DVD, CD, CD- ROM. Ezek a rövidítések már szoká­sosak az információtechnológiai szaknyelvben, viszont a magyar nyelvre általában nem jellemző, . hogy ennyi betűszó legyen haszná­latban. Az angolban viszont a köz­napi nyelvben is rengeteg a betűszó: 4U “for you”, THX “thanks’Vagy a jó öreg OK is ilyen. Ezeket a betűsza­vakat a kialakult szokás szerint a magyarban változatlan formában átvesszük, új szokást teremtve he­lyesírásunkban. Áz informatikát használók és az azt irányítók jellegzetes társadalmi cso­portot alkotnak, amelynek megvan a saját csoportnyelve is. Ennek az egyik legjellegzetesebb eleme az in­formatikai szleng, amelynek legha­tékonyabb hordozója és egyben legjellemzőbb té­mája maga az internet: fent va­gyok a neten, szörfö­lök, lehalásztam a hálóról. Nincs eb­ben semmi külö­nös, hiszen ezt a társadalmi csopor­tot leginkább a fia­talok alkotják, akikre jellemző a szlenges nyelvi vi­selkedés. Fontos dolog vi­szont helyesen ír­ni. Néhány jelleg­zetes probléma: a kötőjeles szavak komoly nehézsé­get okoznak a ma­gyar helyesírás­ban. Az e mail, az e-business, az e- kereskedelem típusú szavak telje­sen szokatlanok a magyar írásban, nem lehet helyesen leírni ezeknek a szavaknak az összetételeit, hi­szen sok esetben két kötőjelet kel­lene alkalmazni egy szóalakban, ami a magyarban lehetetlen. A gordiuszi csomót úgy vághatjuk át, hogy külön írjuk az ilyeneket: e- mail szolgáltató, e-mail cím. Jelentős problémát okoznak a fő­ként e-mailben, il­letve csevegőfóru­mokon előforduló szándékosan feltű­nően hibás helyes- írású szavak: Tecc- cett, 5let, A választ ímélben külgyétek! Ezeket általában viccesnek szánják, a csoporthoz való tartozást hivatot­tak kifejezni. Egy­előre nem kell túl­értékelni ezeknek a formáknak a ha­tását, mert nálunk általában az értel­miségi felnőttek használják az internetet, akiktől általában elvárha­tó, hogy ezeket a szavakat le tud­ják írni helyesen is. A gyerekek he­lyesírási fejlődésére azonban való­ban komoly veszélyt jelenthet ez a szokás. Mindenesetre az igaz, hogy az elekt­ronikus levelezés egyik legalapve­tőbb “netikett”-szabálya lehetne, hogy egyszer olvassuk át a levelet, mielőtt elküldjük, hátha észreve­szünk néhány véletlenül becsúszott gépelési hibát! MATÁV-HÍREK Internetes vásárlás Csehországban Csehországban az idei év első három hónapjában lényegesen emelkedett az internetes ke­reskedelmi forgalom: 27,5 millió koronára a tavalyi első negyedévi 4,5 millió koronáról - jelentette szerdai kiadásában egy cseh gazdasági napilap. Tavaly az interneten keresztül a legjobban a fogyasztói elekt­ronika, a könyv és a zene fo­gyott. Az idei évben az első he­lyen a szolgáltatások vannak, azon belül is a repülőjegyek, amelyek az összes vásárlás egynegyedét tették ki. A köny­vek a forgalom 11,5 százalé­kát, a zenehordozók a 9 száza­lékát jelentették. Feltűnően gyorsan növekszik a virágke­reskedelem, különösen a cím­re szóló virágküldés, amelyet külföldiek is gyakran vesznek igénybe. A cseh internetes pi­acon egyelőre hiányzik a szál­lodafoglalás, a mozi- és a szín­házjegyek eladásának lehető­sége és általában a különböző információk eladása. Online szívműtét Kínában Első ízben közvetítettek pénte­ken Kínában interneten ke­resztül élőben szívműtétet. A világháló látogatói 2 és fél órán keresztül követhették egyenesben az 57 éves bete­gen végrehajtott koszorúér­operációt, amelyet a pekingi Fuvai szívkórházban végeztek el. A kissé szemcsés felvételek részben a műtőt mutatták fe­lülről, részben pedig közelké­pekben örökítették meg a se­bészek munkáját, amint a do­bogó szív körül vágják és kötik az ereket. A kórház közlése szerint a páciens, egy autó- összeszerelő üzem munkása, 15 éve szenvedett szívbeteg­ségben, és az elmúlt hat hó­napban háromszor kapott szív­rohamot. A műtét sikerült. A közvetítés célja az volt, hogy az Internet terjedésének kö­szönhetően könnyebben eljus­son a lakossághoz a szívbeteg­ségekről és gyógyításuk lehe­tőségéről szóló felvilágosító program. Kínában az elmúlt évtizedekben a lakosság élet- színvonalának emelkedésével megnőtt a szívbetegségek ará­nya, mivel az emberek egyre egészségtelenebbül táplálkoz­nak, egyre többet isznak és do­hányoznak. Elfogytak a .com domainek Április közepén elfogytak a há­rombetűs .com végződésű domainek, miután az összes létező, mintegy 30 000 kombi­nációt megvásárolták. A vilá­gon naponta pontosan ugyan­ennyi domain név talál gazdá­ra, így ez a mennyiség nem is tűnik olyan soknak. A médiák és a nagyvállalatok törekednek arra, hogy weboldaláiknak frappánsabb és ugyanakkor beszédesebb nevet találjanak. A hárombe­tűs internet címek a legnép­szerűbbek, felmérések szerint ezeket jegyzik meg ugyanis az emberek a legkönnyebben, ezeket tart a legrövidebb ideig begépelni a böngésző címsorá­ba. Ezt alátámasztani látszik az is, hogy a listán a legna­gyobb médiavállalatok (CNN, BBC, FOX), valamint több ezer más óriásvállalat kapott he­lyet. Ä Network Solutions szóvivője elmondta, várható volt, hogy viszonylag hamar elfogynak ezek a domainek. Cheryl Regan úgy véli, hogy a három­betűs .com címek életében új szakasz következik: értékük drasztikusan emelkedni fog, és egyre több nagyvállalat fi­zet majd nagyobb összegeket - akár dollármilliókat - egy-egy hárombetűs domain tulajdon­jogáért. Jelenleg a világon összesen mintegy 16 millió .com, .net és .org domain van bejegyezve, ezek közül az üzleti vállalko­zások számára létrehozott .com domain a legkeresettebb: az internetes címek 78 száza­léka tartozik ebbe a csoport­ba. Az internetcímeket felügyelő nemzetközi szervezet, az ICANN szeretné elérni, hogy az egyes társaságok valóban a működési területeknek megfe­lelő végződést választhassák, ezért nemrég a testület döntött további öt-tíz felsőszintű domain bevezetéséről. Ezzel a lépéssel várhatóan mérséklőd­ni fog az egyes konkrét domain nevek iránti kereslet, ugyanis minden vállalat és társaság meg találhatja a működési te­rületének megfelelő végző­dést. Az új címek között vár­hatóan szerepelni fog a .shop, a .arts és a .biz utótag is. A PC-s játékok öl­nek és butítanak? Egy most közzétett amerikai tanulmány szerint azok a fia­talok, akik sokat foglalkoznak az erőszakos, lövöldözős, kötelező gyilkosságokkal megtűzdelt komputerjátékok­kal, hajlamosabbak társaiknál az agresszióra, és rosszabbul teljesítenek a tanórákon. Az elemzés külön kitér egy co­lumbiai középiskolában tavaly történt vérengzésre, amikor is diákok egy csoportja több tár­sát meggyilkolta. A tragédiáról szóló hírek között többszőr is szerepelt, hogy az ámokfutóvá lett fiatalok korábban elősze­retettel játszottak ismert 3D-s lövöldözős játékokkal, és az is­kolában is gyakran tanúsítot­tak agresszív magatartást. A tanulmányt készítő szakem­berek összefüggést kerestek az erőszakos komputerjátékok és a mindennapos viselkedés kö­zött, a feladatra 227 főiskolai diákot választottak ki, és végül meglepő eredményre jutottak: ’’Azt találtuk, hogy azok a diá­kok, akik gyerekkorukban több időt töltöttek erőszakos komputerjátékokkal, a főisko­lára kerülve társaiknál jóval agresszívabb magatartást ta­núsítottak — mondta Craig A. Anderson, pszichológus. — Ezenkívül a korábbi tanulmá­nyi eredményekből tisztán lát­szott, hogy a játékokra fordí­tottidő jelentősen rontotta ezeknek a fiataloknak az isko­lai szereplését.” A kísérlet második fázisában 210 diákot számítógépek elé ültettek. A csoport egyik fele a Wolfenstein 3D nevű lövöldö­zősjátékot, a másik fele pedig az erőszaktól mentes Mystet kapta. Többórányi játék után megkérték a résztvevőket, hogy egy igen hangos kürttel “büntessék meg” társukat. Azok, akik az erőszakos, véres játék mellől álltak föl, jóval nagyobb dózist adtak a fájdal­mas hangból. A játékprogramokat gyártó ve­zető cégek képviselői - érthető okokból - nem voltak hajlan­dóak nyilatkozni. Szakértők szerint a mostani tanulmány még mindig kevés ahhoz, hogy meggyőzze az embereket, a gyerekekre nézve mennyire is ártalmasak a véres játékok. Többen egyetértenek abban, hogy kiterjedt és nagyobb ku­tatásra, több ráfordított pénzre van szükség, amellyel eloszlathatóak a még mindig meglévő kételyek. ^_________________________________________________i " í.-.m .ivft-: J Az angol teljesen kiszorítja a többi nyelvet a netről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom