Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-19 / 114. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 19. A Crvena Zvezda szurkolói szerdán este csatlakozni akartak a belgrádi városháza előtt tüntetőkhöz, de rendőr­kordon állta útjukat. Az összetűzésben többen megsérültek. (TA SR/EPA) A rezsim teljes egészében elszigeteli Szerbiát az európai kontinens többi részétől Milosevics választ kap Svédország: nem kell dátum Vilnius. Svédország ellenzi, hogy már most dátumot tűzze­nek ki az EU-tagjelöltek belé­pésére, noha az unió bővítése a 2001. első félévi svéd elnök­ség prioritása lesz - mondta Anna Lindh svéd külügymi­niszter Vilniusban. „Hiba lenne időpontokat megjelölni, vagy megnevezni valamely orszá­got, mert egyesek ezt garanciá­nak tekinthetnék, és leállhat­nának a felzárkózással.” (MTI) Korea-közi csúcs lesz Panmindzson. A két Korea tárgyalóküldöttségei tegnap teljes megállapodásra jutottak a júniusra tervezett Korea-közi csúcstalálkozóról. Kim De Dzsung dél-koreai és Kim Dzsong II észak-koreai államfő június 12. és 14. között sorra kerülő phenjani találkozójá­nak részleteit a küldöttségek a fegyverszüneti övezetben lévő Panmindzsonban dolgozták ki. A megvitatásra kerülő témák a béke és a nemzeti egység hely­reállítását célozzák a félszige­ten. (MTI) Terroristák leleplezése New London. Clinton ameri­kai elnök bejelentette: az USA Jordánia segítségével felszá­molt egy terrorista hálózatot, amely kapcsolatban állt Oszama bin Ladennel, és ame­rikaiak ellen tervezett merény­leteket a tavalyi millenniumi ünneplések idején. „Hatalmas erejű bombákat akartak elhe­lyezni olyan helyszíneken, ahol amerikaiak ünnepelhet­tek volna. Az összeesküvés kapcsolatba hozható Oszama bin Ladennel, aki felelős a tan­zániai és kenyai nagykövetsé­gek ellen 1998-ban végrehaj­tott támadásokért, amelyek­ben amerikaiak és több száz afrikai vesztette életét.” (MTI) Clinton nagy sikernek tartja a leleplezést. (Archívum) Választások Japánban Tokió. Móri Josiro tegnap be­jelentette: június 25-én a szi­getországban általános válasz­tást tartanak. A Liberális De­mokrata Pártot (LDP) vezető kormányfő a hárompárti koalí­ció két másik pártjának vezető­ivel folytatott megbeszélés után jelentette be a választá­sok kiírását. (MTI) Orosz-norvég tárgyalások Moszkva. Orosz-norvég szak­értői konzultációk kezdődnek a Norvégia területén, az orosz határ közelében létesülő ame­rikai lokátorállomásról, közöl­ték Ivanov orosz és Jagland norvég külügyminiszter teg­napi tárgyalásai után. Ivanov emlékeztetett: orosz részről többször is jelezték, hogy a lé­tesítmény sérti a rakétaelhárí­tó rendszerek korlátozásáról kötött 1972-es ABM- szerződést. (MTI) Belgrád/Bécs/Brüsszel/Wash ington. Nagy nemzetközi fel­háborodást keltett a szerb kormány szerdai döntése, amellyel állami ellenőrzés alá vonta a kormánypolitikát bí­ráló elektronikus médiumo­kat. Belgrádban este tünteté­sek voltak, kivezényelték a rohamrendőröket. HÍRÖSSZEFOGlALÓNK A bécsi székhelyű EBESZ azonnal nyilatkozatban ítélte el a szerb kor­mánynak azt a lépését, hogy ellen­őrzése alá vonta a legfontosabb el­lenzéki tévének számító belgrádi Studio B-t. Freimut Duve, az EBESZ médiaügyi képviselője szerint fel­foghatatlan, hogy egy európai állam a XXI. század küszöbén ennyire to­MTI-HÍREK Washington. Az amerikai kong­resszus képviselóháza megszavazta, hogy az USA vonja ki erőit Koszovó- ból, ha a NATO-szövetségesek nem tesznek eleget a közös feladatokhoz való hozzájárulásra vonatkozó kö­telezettségeiknek. Hat demokrata törvényhozó is a republikánusok mellé állt ebben a kérdésben. A mó­dosítás szövege szerint az elnöknek (Clinton utódjának) 2001. április 1- ig kellene nyilatkoznia arról, hogy a szövetségesek teljesítették-e vállalt kötelezettségeiket a rendelkezésre bocsátandó rendőri erők, az újjáépí­MTI-JELENTÉS Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz államfő a központi hatalom erősíté­sének jegyében terjesztett elő tör­vénytervezetet a dumában. Azt han­goztatta, hogy e változtatásokra a hatalom vertikumának erősítése ér­dekében van szükség. A köztársa­ságok elnökeinek és a kormányzók­nak a területi feladatokra kell össz­pontosítaniuk, ezért a felsőházat a régiókban külön e feladatra válasz­tott képviselőkből kell kialakítani, s a Föderációs Tanács így állandón működő felsőházzá változna. Putyin második kezdeményezése értelmében a köztársaságok elnökei és a kormányzók visszahívhatók talitárius módon cselekedhet. Beni- ta Ferrero-Waldner osztrák külügy­miniszter, az EBESZ soros elnöke felszólította Belgrádot az összes le­tartóztatott, független tömegtájé­koztató eszközöknek dolgozó újság­író szabadon bocsátására és köve­telte a Studio B-vel egy épületben lévő B2-92 rádióadó és a Blic című napilap működésének, illetve meg­jelenésének újbóli lehetővé tételét. Az EU két legfőbb külügyi illetékese szinte egy időben reagált arra a hír­re, hogy Szerbiában független mé­diumokra csaptak le. Chris Patten külügyi főbiztos gyávának bélye­gezte az akciót, míg Javier Solana, a tagországok közös külpolitikai kép­viselője a demokrácia nyílt megta­gadásának nevezte azt. Patten fi­gyelmeztette Milosevicset: a végén veszítem fog a függeden médiával szemben. Hozzátette, hogy csak egy téshez való hozzájárulás, valamint a humanitárius támogatás tekinteté­ben. Madeleine Albright külügymi­niszter a szavazás előtt azt mondta, a kongresszus a tűzzel játszik, ha felveti az amerikai katonák idő előt­ti kivonásának gondolatát, mert ezt a Balkánon a gyengeség jeleként ér­telmeznék. George Robertson, a NATO főtitkára az amerikai képvi­selőházi szavazás után sürgős levél­ben kérte a szenátus vezetőit, hogy ne kényszerítsék ki az amerikai csa­patok kivonását a koszovói béke­fenntartó erőkből (KFOR). A NATO brüsszeli központjából kiszivárgott értesülés szerint a főtitkár „súlyos lennének - hiszen ez vonatkozik az államfőre is alkotmánysértés esetén -, és lehetőség nyílna a helyi tör­vényhozások feloszlatására Az el­nök ennek kapcsán sajnálattal álla­pította meg, hogy a helyi törvények legalább 20 százaléka ellentmond a szövetségi jogszabályoknak, nem is szólva a köztársaságok alaptörvé­nyeiről. Ezzel összefüggésben Putyin arra is javaslatot tett, hogy a regionális vezetők - e vertikumnak megfelelően - jogot kapjanak az alacsonyabb szintű önkormányzat­ok feloszlatására, vezetőik leváltá­sára a hasonló törvénysértések ese­tén. Putyin azt mondta, választási programjában is szerepelt a törvé­nyesség erősítése, ezért terjeszti elő olyan rezsim viselkedhet így, amely­nek az a célja, hogy Szerbiát teljes egészében elvágja az európai konti­nens többi részétől. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a NATO külügyminisztereinek jövő heti értekezletén partnereivel meg­vitatja, hogy milyen közös választ adhatnak Belgrádnak a független média elleni támadására. A tegnap reggeli hírek szerint a szer­dai nap folyamán nemcsak az emlí­tett médiumok estek áldozatul, ha­nem este kikapcsolták a Belgrádban fogható utolsó nem kormányzati rá­dió, a Radio Pancevo adóját is. Ez akkor történt, amikor a rádió élő adást kezdett sugározni a tünteté­sekről. A vezető szerb ellenzéki pár­tok a független médiumok bekebe­lezése elleni tiltakozásul szerdán es­te ismét polgári engedetlenségre szólították fel a lakosságot. aggodalmának” adott hangot a le­vélben. Számos törvényhozó vi­szont azt hangoztatja: miután a kongresszus soha nem foglalt állást a Jugoszlávia elleni tavaly légi of- fenzíva megindítását, majd a szá­razföldi erők Koszovóba küldését il­letően, az lenne helyénvaló, ha a folytatás ügyében már lenne szava a törvényhozásnak. Novemberben az Egyesült Államok új elnököt választ, és részben a kongresszus is megújul. A javaslat lényegében a választások után összeülő, új összetételű tör­vényhozás és az új elnök közös dön­tésére bízná a hogyan tovább kérdé­sének megválaszolását. a törvénycsomagot Oroszország ál­lamiságának, a hatalom vertikumá­nak és a törvénytiszteletnek a meg­szilárdítására. Jelezte, hogy a hét el­nöki megbízotti körzet létrehozásá­ról a hét végén született rendelete is ezt a célt szolgálta. Úgy vélte, terve­inek megvalósításához nincs szük­ség az alaptörvény módosítására, hiszen az alkotmány csak annyit ír elő, hogy a felsőházat a régiók kép­viselőiből alakítják ki, tehát nem kö­telező, hogy a kórmányzókból és a helyi törvényhozások elnökeiből ke­rüljenek ki a szenátorok. A jelenlegi helyzetben viszont összekeveredik a végrehajtói és a törvényhozói hata­lom, ami ellentmond e két hatalom megosztási elvének. Egyesült Államok: a kormányzat és a törvényhozás nem ért egyet Vita a koszovói szerepvállalásról Putyin a Föderációs Tanácsot állandón működő felsőházzá akarja változtatni A központi hatalom erősítése Román lapok a magyar kémkedés veszélyeiről Üldözési mánia? MTI-JELENTÉS Bukarest. Bár a magyar kémkedés tíz éve tartó Románia elleni offenzí- vája súlyosan fenyegeti a román ál­lam biztonságát, a magyar állam­polgárok kényük-kedviik szerint járnak át a román-magyar határon anélkül, hogy bárki is pontos, név szerinti nyilvántartást vezetne róluk - írta tegnapi számában a Juntáiul National című román napüap. A ro­mán lap szerint a magyar hírszerzés tíz éve kitartó következetességgel követi céljait. E célok között első he­lyen említi „Erdély gazdasági leigá­zását”. Az ene irányuló „terv fontos alfejezete a stratégiai fontosságú térségekben található földterületek felvásárlása”. A lap szerint Magyar- ország az általa „hagyományosan áhított térségben létrehozott Euro- régiók (Kárpátok Eurorégió, Duna- Maros-Tisza Eurorégió) révén „agyafúrt módon megpróbálja ki­vonni a román állam ellenőrzése alól a bennük résztyevő romániai megyéket”. Állítólag a román hír­szerző szervek azt is jelezték, hogy a Magyarország és Románia közötti Nyitott égbolt-egyezmény megköté­se után „a magyarok nem átallották kémkedési célokra használni a fel­derítő repüléseket” is. Végül a lap „a magyar kémügynökségre bízott fő feladatok” között említette „a ro­mán határon való áthatolást, egyéni vagy közös turisztikai és egyházi lá­togatások ürügyén, erdélyi stratégi­ai célpontok szakszerű felderítése végett”. Egy másik román lap, a Curierul National tegnapi számá­nak első oldalán a nemzetközi sajtó­ban néhány hete nagy visszhangra lelt amerikai felderítő Echelon- rendszerre utaló cím alatt ismertet­te a Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat létrehozására vonatko­zó magyarországi elképzeléseket, és azt írta, hogy „Budapest sajátos Echelont épít ki a maga számára a szomszédos országokban”. Lassan helyrebillen a NATO és Moszkva viszonya Csúcselőkészítés MTI-HÍREK Moszkva/Brüsszel. A START-III szerződés előkészítését és az ABM- szerződés kérdéseit vitatta meg teg­nap a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz államfő és Sámuel Berger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Berger a nap folya­mán érkezett kétnapos látogatásra Moszkvába, hogy előkészítse Bili Clinton amerikai elnök június elejé­re tervezett moszkvai vizitjét. Az amerikai politikus vendéglátójával, Szergej Ivanowal, az orosz nemzet- biztonsági tanács titkárával és más orosz vezetőkkel folytat megbeszé­léseket, elsősorban hadászati és le­szerelési témákról. Mint brüsszeli jelentésekből kide­rült, Oroszország ismét aggodalmát jelezte a NATO-nak a három új tag­országgal kapcsolatos katonai inf­rastrukturális tervek miatt. A szö­vetség és Moszkva hagyományos, nagyköveti szintű találkozóját tar­totta az Észak-atlanti Tanács heti ülése után, s a megbeszélésen a bi­zalomépítés jegyében egymás inf­rastrukturális programjairól is szó volt. Moszkva már a tavalyi NATO- bővítés előtt jelezte: a közös konzul­tációs fórumon információkat kíván szerezni a katonai háttérlétesítmé­nyekről. A NATO-orosz párbeszéd a koszovói beavatkozás alatti és utáni fagyos légkörből lassacskán kezd helyrebülenni. A pozitív fejlemé­nyek közé tartozik, hogy az orosz külügyminiszter részt vesz NATO- beli kollégáinak jövő heti nem hiva­talos olaszországi találkozóján. Eritreában immár humanitárius válság alakult ki BT: fegyverembargó MTI-HÍREK New York/Addisz-Abeba. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai tegnapra virradóra egyhangúlag megszavazták a fegyverszállítási embargót Etiópia és Eritrea ellen. A testület ezzel kívánja büntetni a szomszédos kelet-afrikai államokat a határháború kiújulásáért. A hatá­rozat értelmében a két országba ti­los fegyvert és bármilyen katonai felszerelést szállítani, amíg meg nem állapodnak a két éve tartó konfliktus békés lezárásáról. Az etióp offenzíva nyomán humani­tárius válság alakult ki Eritreában. Egy segélyszervezet szerint legkeve­sebb 500 ezer ember menekült el az Afrika szarván fekvő ország nyugati részéből, amely gyakorlatilag teljes egészében etióp ellenőrzés alá ke­rült. A megpróbáltatásokat növeli, hogy a térségben hatalmas a száraz­ság. Eritreának rendkívüli élelmi­szersegélyre van szüksége - hangsú­lyozta a szervezet szóvivője. Az eti­óp csapatok tegnap foglalták el a ha­tártól mintegy 70 kilométerre fekvő Barentu városát. A városból és köz­vetlen környékéről mintegy 200 000 eritreai már korábban elmene­kült. Egyelőre semmi jele annak, hogy etióp részről beszüntetnék az egy hete tartó offenzívát. Az eritreai kormány szóvivője csütörtökön el­ítélte az ENSZ fegyverszállítási em­bargóját, hangoztatva, hogy az ENSZ nem tett különbséget agresz- szor és áldozata között. A palesztinok felfüggesztették a gázai tárgyalásokat Jeruzsálem jogállásáról MTI-HÍR Gáza. A Palesztin Hatóság megsza­kítja Izraellel az eddigi megállapo­dások végrehajtásáról folytatott tár­gyalásokat, s csak akkor tér vissza a tárgyalóasztalhoz, ha választ kap az Izraelben fogva tartott palesztinok újabb csoportjának szabadon bocsá­tására vonatkozó követelésére - je­lentette be tegnap Szaeb Erekat, a palesztin küldöttség vezetője. Az izraeli-palesztin tárgyalásokon mintegy 1600, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin sorsáról kel­lene megállapodni. A korábbi ter­vek szerint tegnap arról az izraeli tervről lett volna szó, amely szerint három, Jeruzsálemhez közeli falu visszakerül palesztin fennhatóság alá. Ettől függetlenül azonban a tár­gyalások másik ága, amelyen a pa­lesztin területek jogállásának szep­tember 13-ig történő végső rende­zése az elérendő cél, tegnap Stock­holmban folytatódott. Izrael a Jeru­zsálem jogállásáról szóló ideiglenes egyezmény keretén belül független önkormányzatot adna a Kelet-Jeru­zsálemben élő palesztinoknak - írta a Háárec izraeli napilap, amely sze­rint nem részleteiben kidolgozott tervről van szó, hanem a Stock­holmban tárgyaló küldöttségnek nyújtott iránymutatásról. Eszerint az egész város izraeli fennhatóság alatt maradna, de a keleti városrész­ben élő mintegy 200 ezer palesztin mindennapi életének szervezése a Palesztin Hatóság jogkörébe kerül­ne. Az egyes jeruzsálemi szent he­lyek felett továbbra is a három nagy monoteista vallás valamelyike gya­korolna ellenőrzést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom