Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-29 / 99. szám, péntek

Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 29. Kazinczy-verseny - országos döntő Győr. A Kazinczy-szobor megkoszorúzásával megkezdődött a leg­szebben beszélő diákok vetélkedője, a Kazinczy-verseny országos döntője tegnap Győrött. Bánffy György Kazinczy-díjas kiváló művész, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke köszöntőjében hangoztat­ta: nincs nemzet, amelynek történelmében anyanyelvének sorsa ne lenne meghatározóbb, mint a magyaré. A 35. verseny országos dön­tőjén 142 gimnáziumi és szakképző iskolai diák olvassa fel a kötelező és a szabadon választott szövegeket a zsűri előtt. Huszonketten a ha­táron túlról: Kárpátaljáról, a Felvidékről, Erdélyből és a Vajdaságból érkeztek. Holnap kerül sor a díjkiosztó ünnepségre. (MTI) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Weither szombat 19 HVIEZ- DOSLAV SZÍNHÁZ: A vihar sz. 19 Ha asszony kezében a gyeplő va­sárnap 19 KIS SZÍNPAD: Inkognito sz. 19 Demokraták v. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kőszívű ember fiai sz. 19 Liliomfi v. 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hegedűs a háztetőn sz. 18.30 TATABÁNYA JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Potyautas v. 17 MOZI POZSONY HVIEZDA: Velem, vagy nélküled (am.) szombat, vasárnap, hétfő 16, 18, 20.30 OBZOR: Dühös és szép - Erin Brockovich (am.) sz., v., h. 16,18 h. 20.30 Dogma (am.) sz., v. 20.30 MLADOST: Anna és a király (am.) sz., v. 15,17.30 Satyricon (ol.) sz., v. 20 CHARLIE CENTRUM: A félkegyelmű visszatér (cseh) sz., v., h. 18.45 Játék­háború 2. (am.) sz., v. 15,16.30 h. 16.30 Egy hordó por (jug.) sz., v. 15.30 Stuart Litde, kisegér (am.) sz., v. 15,16 h. 15,17Dekame- ron (ol.) sz., v., h. 17.30 Sivatagi cápák (am.) sz., v., h. 18.15 A te­hetséges Mr. Ripley (am.) sz., v., h. 20.15 Észvesztő (am.) sz., v., h. 20.30 Mindenki, akit szeretek (cseh) sz., v. 17 A madárijesztő (am.) sz., v. 18 Canterbury mesék (ol.) sz., v. 20.30 Dühös és szép — Erin Brockovich (am.) h. 16 Aranypolgár (am.) h. 18 Stalker (szovj.) h. 20.30 Irkafirka (szlov.) h. 19.30 KASSA CAPITOL: A holtak útja (am.) sz., v. 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Az Álmosvölgy legendája (am.) sz., v., h. 16, 18, 20 IMPULZ: Borrowers (am.) sz., v. 16.15, 19.15 DRUZBA: Kettős kockázat (am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 TATRA: Szabad egy táncra? (jap.) sz., v. 15.30,17.45, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A bolondos lány (am.) sz., v. 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Dühös és szép - Erin Brockovich (am.) sz., v. 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: Solymász Tamás (szlov.) sz., v. 16.30,19 Apart (am.) h. 16.30,19 SLOVAN: Amerikai szép­ség (am.) sz. 19 Tarzan (am.) v. 15 GALÁNTA - VMK: A csontem­ber (am.) sz. 17.30 sz., v. 20 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: A nagy Lebowski (am.) sz. 18 NAGYMEGYER -SLOVAN: Hatodik érzék (am.) sz., v. 19 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: A félkegyelmű visszatér (cseh) sz., v. 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Amerikai szépség (am.) sz., v. 19 Metropol, avagy mit kínál a főváros a szabadidőre Új programmagazin LAPAJÁNLÓ Pozsony. Metropol címmel új, két­hetente megjelenő lap került a fő­városi újságosstandokra, a sajtó­termék célja, hogy pozsony lakói, illetve az itt megforduló turisták eligazodjanak a város kínálta kul­turális és szabadidő-programok­ban. A lap rendszere áttekinthető, napi bontásban közli az informáci­ókat, a színházak, mozik, művelő­dési házak, klubok programját. Emellett helyet kap benne a tévé­műsor is, finoman rámutatva arra a tényre, hogy a hangzatos cím el­lenére Pozsony a metropolisz stá­tustól kissé még távol van, s egy kéthetente megjelenő, hatvan­nyolc oldalas sajtótermék is túlmé­retezett, amennyiben csupán a fő­város kínálta „élő programokkal” kívánják megtölteni a szerkesztők. Talán éppen ezért a szerkesztőgár­da megpróbálta az egyszerű prog­rammagazint egy társasági lappal keresztezni, az eredmény egy az eddig gyakorlatilag monopolhely­zetben lévő, havonta megjelenő Kam v Bratjslave című programfü­zetnél olvasmányosabb, színe­sebb, külalakjában is vonzóbb saj­tótermék lett. A lap első száma na­gyobb terjedelemben foglalkozik az idén ötvenéves Astorka Színház jubileumi bemutatójával, az Üzlet a korzón-nal; interjút olvashatunk a szlovák topmodellek a „millenni­um arcával”, Linda Nyvltovával; megtudhatjuk, hogyan él Johnny Depp Párizsban; hol lehet büiár- dozni Pozsonyban; illetve Bécsben megfordulva hova érdemes betér­ni egy kávé, egy jó ebéd vagy egy kis bevásárlás kedvéért, (as) Március elsejével megszűnt az Országos Pedagógiai Intézet nemzetiségi osztályának „jogalanyisága" „Mert növeli, ki elfödi a bajt” „Akár külföldi, akár hazai összehasonlításban nem rossz a helyezésünk." (Prikler László illusztrációs felvétele) Amikor április 2-án a Neve­lők Fórumában, a szlovák rá­dió magyar adásában meg­hallgattam Szigeti László ok­tatási államtitkár szavait az Országos Pedagógiai Intézet­ben eleddig önállóan műkö­dő nemzetiségi szakosztál­lyal kapcsolatosan, „egészen megnyugodtam”! (Nyilván ő is, hogy tudniillik ez is „sike­resen” megoldódott, az ügy ezzel le is zárható.) TANKÓ LÁSZLÓ Tudni kell ugyanis, hogy az egyet­len országos hatáskörű (ezért „or­szágos” és nem állami) pedagógiai intézetben 2000. március 1-jével megszűnt az önálló nemzetiségi szakosztály, azaz összevonták és beolvasztották a humán tantár­gyak osztályába - amint arról már az Új Szó március 8-i számában hírt adott. Erről a csoport tagjai le­vélben is értesítették a minisztéri­um illetékeseit, de választ nem kaptak. Most az államtitkár úr vá­laszolt, s erre kívánok néhány sor­ban reagálni. Nem nagy ügy, mondhatná bárki, hisz, amint az a válaszban is el­hangzott, mindössze 1 állandó és 2 nyugdíjas dolgozóról van szó, illetve pályázatot fognak kiírni a közeljövőben, s optimális körül­mények között a „kihelyezett inté­zet? csoport?” szeptember 1-jével meg is kezdheti munkáját. „Meg­volt a jó szándék is - hangzott el a válaszban -, de az intézet által ki­írt pályázatra nem jelentkeztek.” (Azaz egy személy mégis jelentke­zett, azt fel is vették - de ez szót sem érdemel, erről már nem tud­nak ott „fent”.) Előre szeretném bocsátani, nem magamért írok, jóllehet, az egyik nyugdíjas én vagyok. De mivel több mint harminc év munkája köt az intézethez, s valamit azért tettem is az eltelt idő alatt a ma­gyar oktatásért, szólnom kell. Szólnom kell azoknak a nevében is - a régiek közül legalább né­hánynak a nevét hadd említsem: Hasák Vilmos (a csoportnak éve­ken keresztül vezetője volt), Tö­rök Matild, Bernáthné Krúg Er­zsébet -, akiknek a munkája ben­ne van abban az 50 évben, amire most emlékezünk, és ami nélkül nem tartana a magyar oktatásügy Szlovákiában ott, ahol éppen tart. Mert akár hazai, akár külföldi összehasonlításban nem olyan rossz a helyezésünk. Régebben volt alkalmam összehasonlítani eredményeinket az évenként is­métlődő magyarországi nyári to­vábbképzésben részt vevő vajda­sági, kárpátaljai, olykor erdélyi kollégák beszámolóival. Visszatérve azonban az eredeti kérdéshez, ki kell mondani: az Or­szágos Pedagógiai Intézetben a nemzetiségi osztály keretén belül a .jogalanyiság szűnt meg”, ami­ért iskoláink éppen mostanában harcolnak. Március 1-től még ugyan tovább dolgozunk, mint hogyha mi sem történt volna, de már nincs lehetőségünk pl. a kül­sősökkel együttműködni, az alap­iskola műveltségi sztenderjeit be­fejezni (alsó-felső tagozat), a ze­nei nevelés tantervét kidolgozni, és nincs lehetőségünk továb ke­resni, hívni az új dolgozókat. Vi­szont az eddigi sikertelen próbál­kozás után sem szabad megtor­panni, rögtön feladni. (Csak záró­jelben jegyzem meg, hogy a szlo­vák iskolák területén sem rózsás a helyzet az intézetben, sokszor csak nagy nehézségek árán talál­nak szakdolgozót.) Tovább kell/kellene próbálkoznunk, egé­szen addig, amíg nem találunk megfelelő magyar szakdolgozó­kat. Egy központi intézetből nem vonulhatunk ki csak úgy egyszerű­en; mert holnap újabb és újabb te­rületeken találjuk szembe magun­kat hasonló problémával. Ami vi­szont nem azt jelenti, hogy a külső területeken is (Galánta, Duna- szerdahely, esetleg máshol) ne építsünk módszertani munkahe­lyeket. De Pozsonyt ne adjuk fel! Nem leépíteni, hanem kiépíteni kell ezt a csoportot. Újra hangsúlyozni szeretném: nem leépíteni, hanem kiépíteni kell ezt a csoportot. Miért nem ar­ról beszélünk, hogy kellenek ide magyar, roma, német meg ukrán szakdolgozók is. Ne a könnyebb utat válasszuk! 35—40 évig, a ma­gyar tanítási nyelvű iskolák meg­nyitásától kezdve mindig volt leg­alább egy, később egyre több szak­dolgozója a Pedagógiai Kutatóin­tézetnek. Vissza kell állítani a Nemzetiségi Csoportot! Hiszen egy roma kollégát is azért helyez­tek tőlünk más csoportba (aki ké­sőbb el is ment az Intézetből, mert az egésszel nem értett egyet), hogy így kisebb legyen az ellenál­lás a beolvasztás során. Dicsérni egy ilyen igazgatót - aho­gyan az az interjúban elhangzott-, aki a nemzetiségi csoportot meg­szüntette, enyhén szólva: furcsa dolog. Most az intézet vezetősége nyilván elégedetten összemoso­lyog az illetékesekkel; az államtit­kár úr pedig az SZMPSZ-szel (amely a háttérből szemléli a dol­gokat): fog ez menni! Hát igen, valakinek/valakiknek jól alakulnak a dolgok. Már többször szóvá tettem az SZMPSZ-szel való együttműködés szükségességét, de továbbra is körülbelül úgy fest a dolog, ahogyan az idei Czabán Sa­mu Napokon is, hogy helyettünk ott az intézet igazgatója szerepelt, a magyar iskolákkal és oktatás­üggyel foglalkozó szakdolgozók pedig otthon csücsültek. (Hogy miért, ne firtassuk!) Fog ez menni, mondhatnánk némi malidéval, a kérdés csak az: med­dig? Rólunk és nélkülünk! Viszont, amikor tantervre van szükség, amikor egy tankönyvet kell véle­ményezni vagy az érettségi vizsga új koncepcióját kidolgozni, akkor mégis szükség van ránk is. Magyar iskolák, 50 év, méghogy kitüntetések. Az államtitkár urat is meglepte, hogy magyarok nincse­nek vagy alig a kitüntetettek kö­zött, hisz ők kimaradtak. Az állam­titkár viszont már kitüntette ma­gát, ha a helyzet nem változik, a régi rend nem áll vissza: az ő nevé­hez fűződik majd az Országos Pe­dagógiai Intézet Nemzetiségi Osz­tályának a beolvasztása, megszű­nése. Az intézet idős dolgozóira pedig ki gondol? Akik 25-30 éve ott voltak és vannak a magyar isko­lák szakmai gondozásánál, irányí­tásánál. Nevük megtalálható szá­mos tantervben és tankönyvben, elég azokat csak fellapozni. Hogy még azokat kitüntetni? Ugyan ki­nek jutna ilyen kicsiség az eszébe? Talán annak a vezetőségnek, amely az intézetben is csak pár hó­napja tölti be ezt a funkciót? Ezek­től várni bármiféle javaslatot ne­vetséges. Most majd a nyugdíjasok szépen elmennek, a csoport megszűnik: ki gondol majd rájuk. De kik és ho­gyan fognak gondolni a mostani­akra 50 év múlva? Ha még akkor lesznek magyar iskolák! A MILLENNIUMI FÓRUM HATÁROZATA 2000. ÁPRILIS 27-ÉN RIMASZOMBATBAN A szlovákiai magyar művelődési közélet jelenlévő képviselői: A. Tudomásul veszik A szlovákiai magyar nemzeti kö­zösség művelődési intézmény- rendszerének jelenlegi helyzete, fejlesztésének lehetőségei és prio­ritásai c. előterjesztésben foglalta­kat. B. Egyetértenek 1/ abban, hogy szükséges egy átfo­gó művelődési és oktatási stratégia megfogalmazása, valamint a szlo­vákiai magyar nemzeti közösség művelődési és oktatási életének egészét átfogó önigazgató rend­szer kiépítése. 2/ abban, hogy a szlovákiai ma­gyar nemzeti közösség intézmény- rendszerének kiépítése érdekében nagyobb súlyt kell helyezni a szlo­vák kormány programjában a nemzetiségi kultúrára és művelő­désre vonatkozó feladatok mara­déktalan megvalósítására. 3/ a Szlovákiai Magyar Művelődé­si Tanácsnak mint informális tes­tületnek a létrehozásával. Ennek alanyi jogon tagja lehet minden, a művelődés és oktatás terén műkö­dő, országos hatáskörű magyar szervezet, intézmény, műhely, tár­saság stb. 4/ azzal a javaslattal, hogy a Szlo­vákiai Magyar Művelődési Tanács adminisztratív teendőit a Simonyi Alapítvány lássa el. 5/ azzal, hogy a művelődési intéz­ményhálózat fenntartása és fej­lesztése érdekében - az eddigi ta­pasztalatokat (Illyés Közalapít­vány, a művelődési tárca stb.) fel­használva - kívánatos a közpénzek megítélésére és felhasználására vonatkozó átfogó, áttekinthető és hatékony rendszer továbbfejlesz­tése. C. Javasolják, hogy 2001. január 1-től a Szlovákiai Magyar Művelődési Tanács közre­működésével a hazai és magyaror­szági állami szervek, szervezetek, alapok, közalapítványok stb. szak­mai bizottságai alakuljanak újra. D. Szükségesnek tartják 1/ hogy a Szlovákiai Magyar Mű­velődési Tanács Elnökségében a szakmai bizottságok elnökei, a MÁÉRT szlovákiai bizottságának elnöke, a MÁÉRT művelődési és oktatási bizottságaiba delegált személyek, valamint az MKP kép­viselője kapjon helyet. 2/ szakmai tanácsok létrehozását, mint például- Művészeti tanács (tagjai az érin­tett szervezetek, intézmények és fórumok képviselői)- Tudományos tanács (a tudomá­nyos műhelyek delegált képviselői)- Regionális tanács (a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány célalapjai által delegált személyek)- Közművelődési tanács (az orszá­gos művelődési rendezvények, fesztiválok szervezésével, lebo­nyolításával foglalkozó szerveze­tek, intézmények képviselői)- Egyházügyi tanács (a történelmi egyházak képviselői)- Oktatásügyi tanács- Ifjúsági és sportügyek tanácsa- Sajtó tanács (az egyes szakmai bizottságokba nem sorolható mé­diumok képviselői)- Könyvkiadói tanács- Képzőművészeti és műemlékvé­delmi tanács- Szükség szerint más egyéb ta­nács. E. Megbízzák 1/ a tanácsok működésének előké­szítésével azt a bizottságot, mely­nek tagjai a Simonyi Alapítvány Igazgatótanácsa: B. Kovács István, Duray Miklós, Boros Zoltán, Ádám Zita, Kolár Péter, Vitéz László, Bóján Árpád, Takács Zsuzsa, Bőd László, Bán Zoltán gondnok és Nyitray László főellenőr összeté­telben, és további személyek: Po­gány Erzsébet, Tóth Károly, Ha­raszti Mária, Szabó Kinga, Öllős László. 2/ az egyes szakmai tanácsokat az adott területet érintő középtávú stratégia kidolgozásával 2000. no­vember 30-ig. F. Felkérik 1/ a Simonyi Alapítvány Igazgató- tanácsát, hogy a/ biztosítsa egy további fórum megszervezését 2000. 12. 31-ig, hogy a Szlovákiai Magyar Művelő­dési Tanács 2001. január 1-jétől működőképes legyen. 2/ a fórumon jóváhagyásra ter­jessze elő- a Szlovákiai Magyar Művelődési Tanács működési szabályzatának tervezetét,- a szaktanácsok ajánlásai alapján a szlovákiai magyar nemzeti kö­zösség középtávú művelődési stra­tégiájának tervezetét. 3/ a MÁÉRT művelődési és oktatá­si bizottságába delegált képviselő­ket, hogy a jóváhagyott dokumen­tumokat és az elfogadott határoza­tokat továbbítsák a MÁÉRT illeté­kes bizottságaiba és azok szelle­mében képviseljék a szlovákiai magyar nemzeti közösséget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom