Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

2000-04-27 / 97. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. ÁPRILIS 27. gazdasági hírmorzsák Húszmilliárd tonnás szennyezés Moszkva. Az orosz nyersolajból évente mintegy 20 millió tonna, a földgázból pedig közel 30 milli­árd köbméternyi jut a szabadba, szennyezve a környezetet. Az adatokat a Greenpeace környe­zetvédő szervezet adta közre. Az említett mennyiségek nyersolaj­ból a teljes orosz termelés 7, földgázból pedig 5%-ának felel­nek meg. Amennyiben ezek a fel­használókhoz kerülnének, Oroszország nyugodtan lemond­hatna mind a kilenc jelenleg mű­ködő atomerőművéről, mert energiahordozókból meglenne az ipar energiaigényéhez szüksé­ges mennyiség. A Greenpeace szerint a hatalmas veszteség el­sődleges oka, hogy az olaj- és gázvezetékek állapota Oroszor­szágban nagyon rossz. (MTI) Internetes kereskedelem Prága. Csehországban az idei év első három hónapjában lényege­sen emelkedett az internetes ke­reskedelmi forgalom: 27,5 millió koronára a tavalyi első negyed­évi 4,5 millió koronáról. Tavaly az Interneten keresztül a legjob­ban a fogyasztói elektronika, a könyv és a zene fogyott. Az idei évben az első helyen a szolgálta­tások vannak, azon belül is a re­pülőjegyek, amelyek az összes vásárlás egynegyedét tették ki. A könyvek a forgalom 11,5%-át, a zenehordozók a 9%-át tették ki. Feltűnően gyorsan növekszik a virágkereskedelem, különösen a címre szóló virágküldés, amelyet külföldiek is gyakran vesznek igénybe. A cseh internetes pia­con egyelőre hiányzik a szállo­dafoglalás, a mozi-, és a színház­jegyek eladásának lehetősége, és általában a különböző informá­ciók eladása. (MTI) Összeült a csernobili bizottság Kijev. Ukrajna várhatóan hama­rosan nyilvánosságra hozza a csernobili atomerőmű bezárásá­nak időpontját - közölte Viktor Juscsenko miniszterelnök. A kor­mányfő, aki az atomerőmű bezá­rásának menetrendjét kidolgozó tárcaközi bizottságot vezeti, a testület szakértőkkel kibővített első ülése után tartott sajtóérte­kezletén elmondta: folynak a konzultációk és hamarosan a kormány előtt lesznek az idő­pontra vonatkozó javaslatok, de az időpont függ a külföldi segít­ségtől is. Emlékeztetett: a cser­nobili katasztrófa következtében Ukrajna vesztesége meghaladja a 140 milliárd dollárt. Kijev eddig 5 müliárd dollárt költött az erő­mű 4. reaktorában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás következményeinek felszámolá­sára. Viktor Juscsenko elmondta: Ukrajna reméli, hogy sikerül összegyűjteni a szarkofág bizton­ságossá tételéhez szükséges több mint 700 mülió dollárt. (MTI) Sínen az európai óriás tőzsde London. Néhány napon belül be­jelenthetik a londoni és a frank­furti tőzsde fúziójára vonatkozó terveket. Az utóbbi napok tár­gyalásai során ugyanis több lé­nyeges akadály elhárult a két ve­zető európai piac összeolvadása óljából. A sokáig kudarcba fül- ladtnak tekintett fúziós tárgyalá­sokba most az lehelt életet, hogy a Deutsche Börse vezetői bele­egyeztek: az egyesített tőzsdébe nem viszik be az elszámolóházi tevékenységet is. Londonban at­tól tartottak, hogy a Wiring terén erősebb pozíciókkal rendelkező németek domináns szerephez jutnának az egyesített piacon. A két tőzsde közötti eddigi vita hát­terében az állt, hogy Frankfurt­ban az elszámolóházi tevékeny­séget végző Clearstream 50%- ban a Deutsche Börse kezében van. A brit fővárosban viszont a klíringet egy függeden szervezet, a Crest végzi. A londoni és a frankfurti piac fúziójával a konti­nens legjelentősebb részvényei közös kereskedési platformra ke­rülnének, s ezzel számottevő mértékben csökkenhetnének a piaci szereplők tranzakciós költ­ségei. (V-g) Nem bíznak a görögökben Frankfurt, Athén. Görögország valutauniós csatlakozásának egy éves halasztását szorgalmazta szerdai nyilatkozatában a német jegybank tanácsának egyik tagja a felkészültség elégtelen voltára hivatkozva. A Wjelentés komoly felfordulást okozott a görög pénz- és tőkepiacokon, s a görög kormány is Wfogást emelt. Hans Reckers, a Bundesbank irányító testületének tagja a Reuters idé­zete szerint azt mondta: Görög­ország nem képes tartós jelleg­gel eleget tenni a valutauniós tagság költségvetési és inflációs kritériumainak. (MTI) Nem aggódnak az euró miatt Brüsszel. Az Európai Bizottság teljes mértékben bízik az európai közös pénz sikerében - jelentette W a testület égjük szóvivője szer­dán. Az euró az elmúlt napokban történelmi mélypontra süllyedt, és árfolyama megközelítette a 0,91 dollárt. Ez több mint 21%- kal gyengébb az euró tavalyi in­duló dollárárfolyamánál. A szó­vivő szerint nincs ok arra, hogy a testület külön nyüatkozatot te­gyen a jelenség miatt. (MTI) Az internet terjedése Európában Németország Nagy-Britannia Franciaország Olaszország Spanyolország Svédország Hollandia Finnország Belgium Ausztria Dánia Svájc Norvégia Portugália Görögország Írország Sávszélesítés az információs szupersztrádán - nem váltja fel a tévét, csak az internetezési szokásokat változtatja meg Már megmozdult a világháló A széles sávú internet alapvetően változtatja meg az emberek szórakozási, információátadási és tanulási szokásait. (Fotó: IMAGE SERVICE) A távközlési szektorban megindult dollármilliárdos fejlesztéseknek köszön­hetően hamarosan valóban életre kel az internet. Az adatok továbbításának fel­gyorsított módja alkalmassá teszi a világhálót zenei és fil­mes anyagok élvezhető mi­nőségű átadására. ÖSSZEFOGLALÓ Az Egyesült Államok országútjait ebben a pillanatban is 16 ezer te­herautó rója egy új iparág alapjai­nak lerakása érdekében. A kor­mánykerekek mögött az AT&T te­lefontársaság mérnökei ülnek, aWk azt a feladatot kapták, hogy a ma megszokottnál sokkal gyorsabb in­ternetkapcsolatot építsenek ki az arra jelentkező háztartásokban és irodákban. Hasonló akciók világ­szerte egyre gyakoribbak, Svédor­szágtól kezdve - mely a napokban jelentette be azt a szándékát, hogy minden háztartásba nagy sebes­ségű internetkapcsolatot építsen - Tajvanig, ahol a széles sávú szol­gáltatásokra napok alatt több ez­ren jelentkeznek. Az Egyesült Ki­rályságban ezalatt elsősorban a mobilvonalon folyik a sávszélesí­tés, a mai telefonokat néhány éven belül felváltó UMTS rendszerek szolgáltatási engedélyeiért árveré-. sen felajánlott pénzösszeg a 20 mil­liárd fonthoz közelít - írja a Finan­cial Times összeállítására hivatkoz­va a Vüággazdaság. A most folyó változások hatásait szakértők a telefon tömeges elter­jesztéséhez hasonlítják, a széles sá­vú adatátviteli rendszerek ugyanis megváltoztatják az internet vilá­gát. Jelenleg a hagyományos tele­fonvonalakon keresztüli keskeny sávú internetezés korszakát éljük, ahol a technológiai keretek általá­ban a világháló statikus és főleg csak szöveges információinak átvi­telét teszik lehetővé. Ennek a korlátnak a felszámolása a mainál sokkal tartalomgazdagab- bá és szórakoztatóbbá teszi a háló­zatot. A széles sávú szolgáltatás - érkezzen akár kábeltévé-hálóza­Jelenleg a keskeny sávú internetezés kor­szakát éljük. ton, hagyományos telefonvonalon vagy mobilkapcsolaton keresztül - mára az információs forradalom egyik nagy ígéretévé vált. Ennek megfelelően viszont dollármilliár­dos technológiai befektetéseket is vonz. Míg azonban abban minden­ki egyetért, hogy a széles sávú in­ternet alapvetően változtatja meg az emberek szórakozási, informá­cióátadási és tanulási szokásait, a változás időpontjára vonatkozó becslések változóak. A hálózatot építő, modernizáló és jövőbeni szolgáltatások alapjait megteremtő távközlési cégek eddig nem tudtak egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy müyen inter­netes tartalom lesz az új korszak ve­zető szolgáltatása. Ennek ellenére a cégek szerint az idei a széles sávú in­ternet áttörésének éve lesz. Az AT&T eddig 110 milliárd dollárt ölt kábel­tévé-hálózatok felvásárlásába, és to­vábbi dollármilliárdok szükségesek azok modernizálásához. Az ameri­kai társaság által már elindított nagy sávszélességű intemetszolgál- tatáshoz naponta átlagosan kétez­ren csatlakoznak, így várhatóan tar­tani tudja az idei évvégére előre jel­zett 700 ezres előfizetői táborát. Ez azonban még mindig csak közel 1%-át jelenti a kábeltévével rendel­kező amerikai háztartásoknak. Szakértők szerint a gyors terjedés akadálya nem a szolgáltatás iránti kereslet hiánya, hanem a techno­lógia okozta nehézség. A Deutsche Bank előrejelzése szerint az USA- ban 2004-ben már 35 millió ház­tartás rendelkezik majd gyors in­ternet-összeköttetéssel, ez akkor az összes világhálóra kapcsolt ott­honok fele lesz. A nagy kérdés azonban az, hogy mi fogja rávenni az embereket a széles sávú inter­nethasználatra, hiszen sok jelenle­gi alkalmazáshoz - például e-mail levelek küldéséhez - nincs is szük­ség a mainál nagyobb kapacitásra. Jelenleg úgy tűnik, hogy a tömörí­tett hang- és videodokumentumok továbbítása lehet csábító egy fel­használó számára. A Chello példá­ul rendszeres hír- és sporthírWipe- ket kínál előfizetőinek, akik egy Wikkeléssel bármikor megnézhe­tik azokat. A napokban napvilágot látott adatok szerint a Chello rend­kívül gyorsan növeli ügyfélbázisát, mely már meghaladta a 170 ezer háztartást. A széles sáv azonban eddig hiába kínálta fel a filmek és műsorok szá­mítógépen keresztüli nézhetősé- gét, az ügyfelek egyelőre nem tágí­tanak tévékészülékeik mellől. Az amerikai Excite@Home tartalom- szolgáltatói tapasztalatai szerint a felhasználók kifejezetten a rövid, klipszerű híreket és információs műsorokat kedvelik monitorjaikon keresztül. Ezek alapján szakértők szerint a széles sávú internet nem váltja le a tévékészülékeket, hanem elsősorban az internetezési szoká­sokat változtatja meg. Kézenfekvő példa az on-line árverés, mely az egyik legkedveltebb interaktív vi­lághálós tevékenység. Ma az el­adásra kínált árukról legfeljebb ké­peket közölhet az eladó, széles sá­Mi fogja rávenni az em­bereket a széles sávú in­ternethasználatra? vú csatlakozással viszont hangos­filmen mutathatja be azt. A Yahoo! vezető internetes portáljának előrejelzései szerint az on-line auk­ciók közönsége emiatt ismét ug­rásszerűen emelkedni fog. A má­sik, nagy jövő előtt álló alkalmazás az úgynevezett MP3 formátumban tömörített zenei anyagok interne­tes csereberéje és az on-line játé­kok fejlődésében is áttörést hozhat a széles sáv. Elemzők szerint az üyen alkalmazá­sok technikai feltételeinek megte­remtéséhez még 3-5 évre lesz szük­ség. Attól kezdve viszont gyakorivá válik az egy háztartáson belüli több személyi számítógép, és a csak rész­feladatokra - például e-mailek kül­désére - alkalmas Msméretű beren­dezések tömegesen elterjednek. A most épülő széles sávú infrastruk­túra szerepe akkor nő majd meg, amikor a háztartások intemetigé- nyét egy hagyományos telefonvo­nal már nem képes kielégíteni. Ek­kor a kábeltévé-hálózatok vagy a DSL technológiával modernizált te­lefonvonalak egyszerre több hagyo­mányos vezetéket is Wváltanak, az internetes technológia alkalmazása pedig a mostani betelefonálós meg­oldás helyett az állandó kapcsolatot is lehetővé teszi. A széles sáv elterjedésének időszaka alatt a tartalomszolgáltatók egyik fontos feladata lesz, hogy a keskeny sávú előfizetők számára is folytas­sák szolgáltatásaikat, és ne re- kesszék ki a később csatlakozókat. A befektetők mindamellett nem lesz­nek ilyen türelmesek, a kábeltévés cégek egekbe szökő részvényárfo­lyamai már ma jelzik, hogy a tulaj­donosok a folyamatosan növekvő előfizetői számokat és a széles sáv Wnálta elektronikus kereskedelmi megoldások sikerét várják. Transzatlanti szövetségek várhatók - szakértői becslések szerint már a nyáron felállhat az európai védelmi óriáscég Tét a globális hadiipari jelenlét elérése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bár az idén nem várhatók újabb fúziók a világ katonai repülőgép- gyártásában, e nyárra állhat fel az európai védelmi óriáscég. Az elmúlt évekbeli egyesülések ré­vén átalakult hadiipar letisztulá­sa, amely majd évekre meghatá­rozza a katonai repülőgépgyártás fejloódését. A hadiipar, ezen belül a katonai repülőgépgyártás legkiemel­kedőbb idei eseményének az 1988 óta formálódó European Aerospace and Defence Company (EADC) létrehozása ígérkezett. Ä fúzió célja, hogy az amerikai ver­senytársakkal, azaz a Lockheed Martinnal és a nemrég egybeol­vadt Boeing/McDonnell Douglas hasonló súlyú európai óriás ve­hesse fel a versenyt. Az európai elképzelések kiindu­lópontja eredetileg a British Ae­rospace (BAe) és a DaimlerChrys­ler Aerospace (DASA) fúziója lett volna, ám a terv meghiúsult, miu­tán a BAe bekebelezte az olasz GEC-hez tartozó Marconi Elect­ronic Systems (MES) társaságot. A másik nem várt lépés a francia hadiipari konszolidáció volt, ugyanis az Aerospatiale Matra megszerezte a Lagarde-hoz tarto­zó Matra Hautes Technologiest. Ezt követően jelentették be a DA- SA és a spanyol CASA összevoná­sát, utóbb pedig azt, hogy kette­jükhöz az Aerospatiale Matra is csatlakozik. Az eredetitől eltérő összetételű hármas összefonódás neve is más, mint a brit partnerrel terve­zetté: az új triót European Aero­nautic, Defense and Space név alapján EADS-ként rövidítik. Az EADS-szel szemben a kimaradt BAe Systems is erős versenytárs­ként maradt fenn Európában, amelyet a British Aerospace a svéd Saabbal hozott létre úgy, hogy a MEES átvételével közvet­ve az olasz Aleniában is van érde­keltsége. A következő hónapok fő fejleménye az lehet, hogy az ipar­ág legnagyobbjai európai-ameri­kai szövetségek létrehozásával megerősítsék globális jelenlétü­ket. Az Atlanti-óceánon átívelő szerveződéseknek azonban egyelőre az amerikai törvények gátat szabnak, viszont a novem­beri elnökválasztás után változá­sok várhatók. Ám a két fenti európai csoport tőkepiaci értéke már most is na­gyobb néhány potenciális ameri­kai partneréénél, így az újonnan születő formáció a versenyszabá­lyok szerint már túl nagy lenne. Áz amerikai Lockheed Martin és a Raytheon mindenesetre elköte­lezték magukat az átszervezés nehéz feladata mellett. Ebbe az is beleértendő, hogy számolnak mostafii üzleteik egy részének el­vesztésével úgy, hogy fúziókba viszik azokat. Az idén a legje­lentősebb amerikai hadiipari sze­replőknek vélhetőleg arról is dönteniük kell, hogy profitot re­mélve rendbe teszik-e kulcsüzlet­ágaikat, vagy újabb és ígérete­sebb terjeszkedési területek után néznek. A műholdas és a hagyományos távközlési beruházások például jó megtérüléssel kecsegtetnek, viszont rövid távon igencsak sok pénzt nyel el a piaci pozíció meg­teremtése. (A VG nyomán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom